Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

1978. július 2. KELET-MAGYARORSZÄG 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta O Közös ügyünk az ifjúság IJyolc év telt el a párt ifjúságpolitikai hatá­rozatának megszületése óta. Hogy most a megyei párt- bizottság behatóan vitatta ezt a társadalmilag mindig izgalmas kérdést, annak az adott különös helyi aktu­alitást: Szabolcs-Szatmár megyében ezek az évek nagy változásokat hoztak. A megye gazdaságában az ipar került az első helyre, a társadalmi átrétegződés nyomán ifjúságunk legna­gyobb és legjelentősebb ré­tege a munkásfiatalság. Az ülésen egybehangzóan állapították meg: az elmúlt évek jó értelmű ' szemlélet- változást hoztak közös ügyünk, az ifjúság szerepé­nek megítélésében, segíté­sében. A határozatot követő számos intézkedés me­gyénkben is megalapozta az ifjúságunkról való állandó gondoskodást. Ezeknek is köszönhető, hogy egyértel­műen javult a fiatalok anyagi helyzete, erkölcsi megbecsülése, politikai, kulturális színvonala, élet­módja. Az ifjúmunkások szerepét az is mutatja: nem egy igen fontos nagyüze­münkben döntően fiatalok dolgoznak. A mezőgazda­ságban dolgozó ifjak a kor­szerű technikát működtetik — tulajdonképpen az ő vál­lukon nyugszik a mezőgaz­daság szocialista fejlődése. Joggal hangzott el a párt- bizottság ülésén, hogy az eltelt évek gazdasági, társa­dalmi változásai pozitívan hatottak megyénk ifjúságá­ra. Ennek a fordítottja is igaz: a képzettebb, egészsé­ges lendületű fiatalok meg­jelenése a megye életében ugyancsak a kedvező válto­zások hajtóerői. Fiataljaink számára a szocializmus természetes életközeg. A fiatalok ered­ményeinket és hibáinkat természetszerűen nem a múlthoz, hanem a jelenhez, a tanult elveink és gyakor­latunk közötti összhanghoz, az olykor és helyenként meglévő ellentmondások­hoz mérik. Megyénk fiatal­ságának döntő része érzé­kenyen, kritikusan szemléli szélesebb vagy szűke bb környezetét, ítéli meg a kö­rülötte tapasztalt jelensé­geket. Mint a pártbizottság vitájából markánsan ki­tűnt, az üzemek politikai akcióiban, a kommunista műszakokon való nagyará­nyú részvétellel a fiatalság nagyfokú pluszt is ad me­gyéje előrehaladásához. A megye ifjúsága megíté­lésében a legfontosabb mérce a jövőben is az lesz — hangsúlyozták az ülésen — hogyan él, dolgozik és tanul, mit tesz a gyakorlat­ban a fiatal. E tekintetben nagyon kedvező a kép, hi­szen fejlődésünk konkrét eredményei bizonyítják: megyénk ifjúsága a szocia­lizmus ügye mellett tesz hi­tet nap mint nap a gyárak­ban, a mezőgazdaságban, az iskolapadokban. Elisme­rését fejezte ki ezért a pártbizottság elsősorban a legérdekeltebbeknek, a fia­taloknak, nem utolsósorban a pártszervezeteknek és mindazoknak, akik felelős­séggel viseltetnek az ifjúság élete, sorsának alakulása iránt. A gondokat is hang­súlyozták az ülésen. Szóvá tették: a társadalmi fele­lősség, az ifjúságról való gondoskodás néhány mun­kahelyen még kimerül az anyagiakban, a szervezeti keretek megteremtésében. Ez a családok egy részére is jellemző: több figyelmet fordítanak az anyagi javak­ra, mint a serdülő szemé­lyiségének, jellemének, kö­zösségi magatartásának for­málására, testi edzettségé­nek fejlesztésére Ebből is következik a fel­adat. Az ifjúság körében meggyőző érvekkel politi­záljon a munkahely, az is­kola, mutassa be az ország, a megye fejlődésének eddi­gi útját, további céljait. A fiatalok kapjanak választ kérdéseikre és ne csupán értekezleten, hivatalos meg­beszélések alkalmával, ha­nem az idősebb nemzedék­kel való állandó beszélgeté­A Politikai Bizottság 1977. november 15-i — Szabolcs-Szatmár me­gyére vonatkozó — ha­tározata egyik legfontosabb feladatként fogalmazta meg a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerfeldolgozó­kapacitás közötti összhang megteremtését. Ezért is volt nagy jelentőségű az a napi­rend, amely a mezőgazdasá­gi termékek feldolgozásáról, a melléküzemági tevékeny­ség helyzetéről, fejlesztésé­nek lehetőségeiről szólt. A vita itt is sokoldalúan gaz­dagította a témát. Mind az előterjesztés, mind a felszó­lalók hangsúlyozták: az élelmiszer-termelés növelé­se, adottságaink jobb ki­használása olyan tartalé­kunk, amellyel gazdagabb lehet megyénk, s jobban eleget tehet a népgazdasági elvárásoknak is. A pártbizottság megálla­pította: az elmúlt tíz esz­tendőben 80 százalékkal ter­melt többet megyénk élel­miszeripara, de ez a fejlődés mind a tervezettnél, mind a szükségesnél alacsonyabb. A tej- és malomipar kapaci­tásbővítésén túl központilag nem települt új élelmiszer­feldolgozó üzem. A maga­sabbra nőtt mezőgazdasági seken. így várhatjuk el, hogy azonosuljanak a nagy vagy kisebb közösség céljai­val, s tudásuk, érdeklődé­sük értelmes cselekvéssel párosuljon. Az ifjúság ügye valóban a társadalom ügye. S hogy mindig és mindenkinél az legyen, azért még sokat kell tenniük a megye pártszer­vezeteinek, a társadalmi ás tömegszervezeteknek. Nem kevesebbet a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, amelynek a munkásfiatalok között szükséges tevéke­nyebben működnie, de egész ifjúságunkat közelebb kell hozni a párt politikájához a még fiatalosabb, még von­zóbb programok szervezésé­vel, a gazdasági, politikai feladatok konkrét és állan­dó ismertetésével. Nagyszerű ifjúságunk van, amely értelmes, nagy tettekre képes, amely a jö­vőt jelenti — hangsúlyozta végül a megyei pártbizott­ság. Ezért is nagy a felelős­sége a felnőtt társadalom­nak az ifjúság nevelésében, a jogok és kötelességek ér­vényesítésében. Szabolcs- Szatmár megye különösen ezekben az években olyan utat jár be, amelyért érde­mes dolgozni, amely ko­runk minden fiataljának al­kotó energiáját igényli. termelés sürgetően követel­te a feldolgozási gondok mérséklését. Az utóbbi idő­ben társulásos alapon nö­velték a feldolgozó és táro­lólehetőségeket az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, a feldolgozó és ke­reskedelmi vállalatok. Mint a pártbizottság ülé­sén a széles körű vitában tisztázódott: megyénkben gondos elemzés előzte meg az anyag tárgyalását. A Központi Bizottság idei március 15-i határozata is hozzásegített minket ah­hoz, hogy megfogalmazzuk a nagy fontosságú párthatá­rozatok megyei érvényesíté­sének teendőit. A pártbi­zottság előírta a termelő­üzemek, a kereskedelmi ér­tékesítő és feldolgozó vál­lalatok, a szövetkezeti szö­vetségek konkrét feladatait. Ezek lényege: a megyében minden helyi erőforrást fel kell tárni ahhoz, hogy az itt termett termékeket fel­dolgozzák. Ezzel a megyé­ben előállított érték is je­lentősen növekszik. Sok a tartalékunk a me­zőgazdasági termékek fel­dolgozásában, a mellék­üzemági tevékenységben — állapította meg a pártbi­zottság. Alapvető feladatnak Pénteken két fontos té­mát tárgyalt a Szabolcs- Szatmár megyei pártbi­zottság: az ifjúságpoliti­kai határozat végrehaj­tását és a mezőgazdasági termékfeldolgozás fej­lesztési lehetőségeit. tekintette a növényterme­lésben a hozamok erőteljes növelését, a minőség javí­tását, a megtermett termé­kek minőségi megóvását. Ojra hangsúlyozták, hogy a különböző mezőgazdasági üzemek termelési színvona­lában, jövedelmében még mindig indokolatlanul na­gyok a különbségek. Az ál­lattenyésztés magasabb színvonala a takarmány jobb hasznosítását, a kisebb veszteséget, a költségek erő­teljes csökkentését és a fel­dolgozó kapacitás nagymér­vű gyarapítását feltételezi. A mezőgazdasági termékek feldolgozásánál mind ter­melőüzemeink, mind élel­miszeripari vállalataink és kereskedelmi egységeink feladata a további termelé­si és értékesítési társulások, vállalkozások szervezése, a meglévők munkájának ja­vítása. Üzemeink munkájukat úgy tervezzék, hogy az egyezzen a termelés fejlő­désének útjával, a nagy­üzem méreteivel, a szako­sodással, az iparszerű rend­szerek követelményeivel. Folytatnunk kell a megye mezőgazdaságának iparo­sítását. Ez egyrészt a ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok gépesítését, kemizálását, másrészt élel­miszeriparunk nagyfokú fejlesztését jelenti. További hűtőtárolókat építünk, s meg kell oldanunk újabb alma- és burgonyafeldolgo­zók létesítését. A mezőgaz­dasági szolgáltatás, alkat­részgyártás fejlesztését is meg kell gyorsítani. A pártbizottság elé került jelentés minden, a megyé­ben működő és a mezőgaz­dasággal kapcsolatban lévő vállalat és szövetkezet fel­adatát meghatározta. Ki­mondta: a jövőben elenged­hetetlenül fontos a vezetés korszerűsítése, a kezdemé­nyezés, a változó igények­nek, követelményeknek megfelelni. Általában több jó szakemberre, szakmun­kásra van szükség, különö­sen azokon a területeken, amelyeket hosszú távon kell fejleszteni. A pártbizottság ebben is meghatározta a megye pártszervei, -szerve­zetei feladatát. Elmondták: a kommunisták példamuta­tó helytállása, a dolgozó emberek állandó felvilágo­sítása, mozgósítása nélkül nem tudjuk valóra váltani terveinket. Különösen szük­séges, hogy a mezőgazda­ság, az élelmiszeripari fel­dolgozás és értékesítés te­rületén dolgozó vezetők lás­sák: az élelmiszeripar fej­lesztése nélkül nem lehet beszélni a szabolcsi mező- gazdaság intenzív fejleszté­séről sem. A jobb minőség, a nagyobb értékek létreho­zása egyformán fontos ér­deke a termelőnek, a fo­gyasztónak, a népgazdaság­nak. 0 A mezőgazdaság nagy tartaléka A tavasz utójától a nyár derekáig nem voltunk a nyaralóban. Ami­kor pedig kimentünk — fel­kiáltottunk meglepetésünk­ben. A gazda szeme nélkül minden elburjánzott, vala­hogy idegen, vad lett... És maga a házunk is szinte felismerhetetlenné vált. A veranda padlójának résein át valamiféle sápadt hajtások bújtak elő, a falon — a padlótól a’ mennyezetig — hangyaút húzódott, az üres szobákban egerek ga­rázdálkodtak. De a legvárat­lanabb dologra a levélszek­rényben bukkantunk. Ott darazsak építettek fészket: az egyik oldalával a láda bádogfalának támaszkodott, a másikkal egy levélnek. És látszott, hogy ez a levél már rég vár itt bennünket. Vita támadt, mit tegyünk. — Ki kell venni a levelet! — mondta Vovka. — Ha kiveszed a levelet, tönkreteszed a fészket — fe­lelte Tánya. Vovkának is igaza, volt, Tányának is. Egyébként én csaknem pontosan tudtam, hogy ez a levél nekem szól: Vovka és Tánya egyelőre még nemigen kap levelet — Még ha legalább méhek volnának, de — darazsak! — mondta Vovka. Így hát nem tudtuk, hogy végül is mit tegyünk. Július végén váratlanul nyirkosra fordult az idő, rit­ka nap múlt el eső nélkül. Így hát minden arra vallott, hogy leveliink az utolsó be­tűig teljesen átnedvesedik. — A levél p>ersze nem az enyém — szólt Vovka —, de bántani fog, ha valami fontos van benne. Már bizonyára minden szó elmosódott. Augusztus végén hirtelen eltűntek a darazsak. Talán mind egyszerire szálltak el, akár a füstfelhő a mozdony kéményéből, talán egyenként — hosszú-hosszú láncban, talán valahogy másképp... Nem tudom: ezt nem láttuk. — No, ezek elrepültek — mondta Tánya —, még el se búcsúztak! Vovka meg máris futott a levélszekrényhez. Kivette a fészket, amely igen silány szürke papírból csavart töl­csérhez hasonlított. — Ne törd szét! — kiál­totta a verandáról Tánya. — Miért törném szét? — szólt vállat vonva Vovka. A levélnek jóformán nem esett bajai, és nem nekem, nem Vovkának, nem Tányának szólt, hanem mind a hár- mónknak. Egy ismerősünk azt írta, hogy valamikor a nyár elején betért volna hozzánk, de nem talált itt­hon senkit, így aztán a tor­náclépcső alatt hagyott egy doboz cseresznyebefőttet. Benéztünk a lépcső alá. Csakugyan ott volt a doboz. — Eh! — mondta legyint- ve Vovka. — Pedig nekem ez a kedvenc befőttem! Az igazat megvallva, ne­kem is. Szergej Ivanov: A LEVÉL A BEAG nyíregyházi gyáráb an szovjet megrendelésre erő­sítő berendezéseket gyártanak. Nagyidai József bemérő mű­szerész szállítás előtt vizsgáz tatja a berendezést. Gálerttsítés, mederátvágás Több mint félmilliárd fo­rint értékű vízrendezési, vízkár-elhárítási munkát vé­gez ebben az évben a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság. Idei feladatai közül ki­emelkedik a Szamos gátjá­nak erősítése. Az 1973-ban megkezdett hatalmas méretű munka előreláthatólag a ha­todik ötéves terv végén fe­jeződik be, a beruházási költség meghaladja az egy- milliárd forintot. A kilenc- venhárom kilométeres sza­kasznak eddig a felével. vé­geztek, jelenleg Tunyogma- tolcs határánál tartanak az építők. Ebben az évben mintegy hetvenmillió forin­tot költenek a gát erősítésé­re, s a különböző folyó­menti műtárgyak építésére. Az idén tíz kilométeres sza­kasz megerősítését tervezik, s e munkával egy időben be­fejezik a szamossályi, s el­kezdik a tunyogmatolcsi zsi-_ lip építését. Befejező szakaszához kö­zeledik a negyedik ötéves terv idején megkezdett bere­gi belvízelvezető rendszer fejlesztése. Ennek során több főcsatornát kiszélesítettek, s ezek műtárgyait elkészítet­ték. A következő évben üzembe helyezik a tiszaszal- kai kombinált műtárgyat, ahol a szivattyútelep és a zsilip másodpercenként hét, illetve tizennégy köbméter vizet képes átjuttatni a fő­csatornákból a Tiszába. Az idén fejeződött be szintén Tiszaszalka határában a Ti­sza mederátvágása, amely- lyel egy árvízvédelmi, de ha­józási szempontból is vészé- lyes kanyart szüntettek meg. Idei feladataik közé tartó- zik még Nagykálló határá­ban a Harangodi víztározó építése. A múlt évben meg­kezdett, s az idén folytatott munka során egy 153 hektá­ros víztározót adnak át az év második felében, amely­nek befogadóképessége megközelíti a másfél millió köbmétert. Szövetkezeti termékbemutató Kárpitozott és fabútorokat, cipőt és ruházati termékeket mutatnak be július 5—6-án, Nyíregyházán, a Búza téri Szamuely pártházban. A me­gyéből 350 kereskedelmi bolt­vezető és ÁFÉSZ kereskedel­mi osztályvezető tekinti meg a kiállított árukat. Az ipari szövetkezetek és a Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat közös termékbemutató­ján a szakemberek a kivá­lasztott áruk egy részét az exportmaradékokból, a töb­bit a rendelés alapján kap­ják meg. Almásládák exportra. A gávavencsellői Üj Erő Termelőszö­vetkezetben 35 asszony Szabolcs almásládát készít. A szö­vetkezet saját anyagából eddig 20 ezer darab ládát gyár­tott, a közeljövőben még ennyi elkészítésére vállalkoztak. A fedett tárolóban az eső sem zavarhatja a ládakészítőket. (Elek Emii felv.) Egy kanyarral kevesebb a Tiszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom