Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-03 / 129. szám
1978. június 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kedvezmény T öbb szabolcs-szatmá- ri vállalat is megta. lálta a módját: hogyan kell vonzóbbá tenni a munkahelyet, s mivel lehet a dolgozókat hűségre „kötelezni”. Számtalan módja van a béren kívüli juttatásnak. Vannak juttatások, amelyek egy-egy vállalatnál egyedinek, sajátosnak mondhatók. A vasút „terméke” a szállítás. így érthető, hogy sok évtized óta a vasutasok kedvezményesen utazhatnak. A később meghonosodott kedvezmények közül is említünk néhányat. A nyíregyházi Vörös Október ruhagyár évente egyszer-két- szer vezérigazgatói engedéllyel kedvezményes ruhavásárt rendez dolgozóinak. A maradék anyagot, a végeket évente többször is kiárusítják igen olcsón, s a végekből kitelik egy-egy szoknya, vagy nadrág. Juttatás ez a javából, a ruhagyári dolgozók az átlagosnál kevesebbet költenek ruhára. A Szabolcs Cipőgyárban — ha szó szerint vesszük — lényegében megszűnt a természetbeni juttatás. Helyette, évente minden dolgozó 750 forint „cipőpénzt” kap. Ebből az összegből két pár elsőosztályú cipő vásárolható valamelyik áruházban. A helyi juttatás azonban mégsem szűnt meg teljesen: a leértékelt cipők közül legtöbbször elsőként a gyár dolgozói választhatnak, így soron kívül, szinte sorban állás nélkül olcsó cipőhöz jutnak. Ez utóbbi megkülönböztetés nem elvtelen. még akkor sem. ha a hibás cipők közül a kevésbé hibásakat választják ki a gyár dolgozói. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság természetesen tüzelővel és haszonfával segíti dolgozóit. A szabolcs-szatmári falvakban is korszerű lett a háztartás, a kedvezményes tűzifára egyre kevesebben tartanak igényt. Sőt. némely esetben a gazdaság fizetne, csak vinnék el a gallyakat, meg a tuskókat. A béren kívüli juttatás így is számottevő a gazdaságban, mert nőtt a kislakásépítők száma, s a helyben kiutalt gerenda, szarufa lényegesen olcsóbb, mint a TÜZÉP-en. A Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság csakúgy, mint a legtöbb Vasúti pályafenntartási főnökség kaszálót ad dolgozóinak. Ennek a juttatásnak közvetve népgazdasági haszna is van. hiszen a háztáji állattenyésztés és a tejtermelés növelésére, határozatok születtek. □ helyi lehetőségeket még nem mindenütt használták ki teljes mértékben. Főleg a szak- szervezetek közreműködésével, segítségével kereshetnék az új, vagy az újabb juttatások lehetőségét. Például a C menetlevél, a kedvezményes szállítás is terjedhetne. A szelektálásra, a differenciálásra ezen a téren is szükség van._ Az említett és a nem említett juttatásokat lehetőleg azok kapják, akik arra rászorulnak, s mindenekelőtt azok, akik munkájuk után megérdemlik. N. L. Ülést tartott a KISZ-mb Pénteken délelőtt Nyíregyházán ülést tartott a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. A testület megvitatta azt a beszámolót, amely a KISZ IX. kongresszusa óta végzett munka főbb tapasztalatait összegzi, s amelyet a június 17-én összeülő megyei KISZ-küldöttgyűlés elé terjesztenek. Naményi VOR: Öltönyök külföldre A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi és vásárosnaményi üzemében dolgozók 84 százaléka nő. Többségük betanított dolgozó, de sokan vannak már olyanok is, akik szakmunkások. Munkájuk nyomán ebben az évben 261 millió forint értékben nadrágokat, zakókat, illetve öltönyöket készítenek, amelynek nagy részét exportra szállítják. A nyíregyházi üzemben dolgozó asszonyok, lányok munkáját, anyagilag, erkölcsileg egyaránt elismerik és megbecsülik. Elek Emil felvételei Vedres Károlyné szakmunkás kötősávozó géppel dolgozik. nreir Schin Mihályné betanított dolgozó a Béke Szocialista Brigád tagja nadrágokat varr. Tanácsi többletbevételekből Tanműhely, rendelő, révállomás A tervezettnél 36 millió forinttal több pénzt fordíthatnak ez évben — a megyei tanács végrehajtó bizottságának májusi döntése alapján — a gyermekintézmények felszerelésének gyarapítására, az egészségügyi ellátás javítására, a vízhálózat bővítésére és más feladatok megvalósítására. Mindezt az tette lehetővé, hogy 1977-ben megyénkben a vállalatok, a termelőszövetkezetek jól gazdálkodtak, így a tanácsok is többletbevételhez jutottak. Ebből a megyei tanács a saját többletbevételét az intézmények és a helyi tanácsok ellátási színvonalának javítására fordítja. Több mint kétmillió forintot a kulturális ágazat fejlesztésére használnak fel. A kisvárdai 111-es ipari szakmunkásképző intézet a tanműhely és a diákotthon felszereléséhez 600 ezer forint támogatást kapott. Ugyancsak jelentős összeget költenek többék között a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkásképző intézet új 200 személyes kollégiumának és 600 adagos konyhájának felszerelésére. Az egészségügyi ellátás színvonalának javítására a megyei tanács 5 millió forint pótelőirányzatot engedélyezett. Hárommillió forintért a megyei kórház műszerkészletét gyarapítják. Korszerűsítik az orvosi rendelőket Pa- szabon, Nagy cserkeszen és Ti- szadadán. A körzeti orvosi rendelőket több mint 1 millió 700 ezer forintért gyógyászati eszíközökkel látják el. A megye napközi otthonos óvodái és általános iskolái taneszközvásárlásukhoz felhasznált több mint 9 millió forint egy része ugyancsak az 1977-es pénzmaradványból származik. Nyíregyháza parkjainak fenntartásához 3 millió forinttal, a köztisztaság javításához 2 millió forinttal járul a tanács. Egymillió forint támogatást nyújtanak az Északi temető útjának elkészítéséhez. 750 ezer forintot kapott Benk óvoda kialakítására. Nyírgelsén a meglévő épületet korszerűsítik, illetve bővítik. Javítják a nyírbátori bölcsőde felszereltségét. Másfél millió forinttal járulnak hozzá a révállomások kompok felújításához Tisza- bercelen, Gávavencsellőn, Lányán, Tiszaszalkán, Pa- nyolán és Jánkmajtison. Ebből a pénzből fedezik továbbá Nyírmadán a belvízrendezés tervezésének többlet- költségét, Ökörítófülpösön 5 közkút javítását, fertőtlenítését, a nyírcsaholyi 4 tantermes iskola felújítását is. Gávavencsellőn rendbe hozzák a védetté nyilvánított parkot, korszerűsítik az orvosi rendelőt, javítják az öregek napközi otthonának tárgyi feltételeit. K. É. LEHETNE JOBBON? A megye további dinamikus fejlődése attól függ. mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogy lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? n beruházások előkészítése — Tulajdonképpen elegendő az az idő, ami egy beruházás előkészítéséhez, iskola, óvoda, lakások építéséhez szükséges. Mégis évek óta visszatérő téma, hogy gond van az előkészítéssel. Ennek legnagyobb része éppen nálunk, a bonyolítással foglalkozó vállalatnál csapódik le. Az egyik baj ott van, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő tervezői kapacitás. Sajnos előfordul, hogy a megbízói igények az adott időben nem mindig konkrétak, pontosabban szólva először jelentkeznek az igényekkel, aztán menet közben kérnek változtatásokat, amelyek általában indokoltak. Csakhogy ezek a változtatások késleltetik a tervezést, megváltoztatják a kivitelezést, vagyis időben késést hoznak. Említhetem, hogy Dombrádon például egy száz gyereket befogadó óvoda mellé 300 adagos konyhát kértek, hogy innen lássák el az úttörőtábort is. Később derült ki, hogy a nagyobb konyhához egyelőre nincs elegendő pénze a tanácsnak. Nyíregyházán, a Kossuth utcán a gyors szanálás után azért nem indult az építkezés, mert közben módosították az építés “technológiáját. — Az előkészítést a különböző hatóságok segítik. Részt vesznek a helyszíni bejárásokon, a tervező által tartott munkaközi egyeztetéseken. Ennek ellenére — bár nem jellemző —, de előfordul, hogy késnek néhány helyen az engedélyek kiadásával, vagy csak az SIETŐ DÁVID utolsó napokban születik meg a határozat. — Vállalatunknak az a feladata, hogy a beruházások megvalósítását szervezze az előkészítéstől a teljes befejezésig. Vannak már eleve sürgős beruházások, de az is előfordul, hogy a munka közben keletkezett késés és amiatt vált sürgőssé az építés. A szükséges egyeztetések szervezésével, a tervezők, kivitelezők közötti jobb kapcsolat megteremtésével segíthetjük elő a gyorsabb megvalósítást. — Ahhoz . viszont, hogy kevesebb gond legyen, a beruházások előkészítésével lehetne néhány dolgot jobban átgondolni. Megértjük, hogy időnként változtatni szükséges az eredeti megbízáshoz képest, de mégis az volna a legjobb — különösen a határidők megtartása érdekében —, hogy minden elképzelés megalapozott legyen. Gyorsítaná a munkát, ha a tervezők a hatósági engedélyeket is megszereznék a tervek jóváhagyó»- sával együtt. Nehézkessé teszi az is az előkészítést, hogy külön kell területfelhasználási engedélyt kérni, majd ezután bontási engedélyt, pedig kellő formában össze lehetne vonni a két engedélyt. A nyíregyházi építkezések előkészítésénél pedig az a gond, hogy nincs vállalat, amelyik foglalkozik a szanálással. Sokszor a bontások elhúzódása is lassítja egy-egy építkezés indítását. Ugyancsak a szanálásokhoz tartozik, hogy néha nincs meg az összhang az építés és a bontás között. Értem ez alatt, hogy a lebontandó lakásokból nincs hová költöztetni a lakókat, s addig nem indul az új építkezés.^ Elmondta: Siető Dávid, a megyei beruházási vállalat vállalkozási osztályvezetője. Lejegyezte: Lányi Botond. — Májusban alig volt olyan napunk, hogy ne esett volna — kesereg Jaross Zoltán, az ajaki Búzakalász Termelőszövetkezet főagronómu- sa. A húszhektáros pátrohai tábla szélén beszélgetünk. Most éppen nem esik, de nagyon nekiveselkedett az időjárás, már a fejünk felett lóg az eső. A főagronómus leguggol, megkapargatja a földet. A néhány milliméteres felső réteg alól előtűnik a nedves, a vizet szivacsszerű- en magába fogadó talaj. Végignéz a táblán, s azt mondja: — Bár szárazabb lenne, mert a vizet, azt tudnánk hozzáadni, de elvenni belőle, azt még nem. Amit mond, nem keserűséggel mondja, de érződik beszédén a közös féltése. A pátrohai táblában vagy tíz hektáron már dohánypalánta díszük. A palánták megeredéséhez kitűnő a csapadékos időjárás, csak hát esőben nem leányálom az ilyen munka végzése. — Csináljuk mi ezt esőben is — tromfol Punku Istvánná, aki egy éve lett a tsz tagja, s az egyik leglelkesebb dolgozó. — Az orkánkabátot meg a fóliát mindig magunkkal hozzuk és ha cseperegni kezd, felvesszük, s dolgozunk tovább. Csak nem ijedünk meg egy kis esőtől. Ha befejezzük, kezdjük a kapálást. — A termelőszövetkezetben nyolcvan hektáron termesztünk dohányt — magyarázza a főagronómus. — Két éve léptünk be a nyírtassi dohánytermesztési társulásba. Tavaly mindössze harminc hektáron ültettünk, de jövőre száz hektáron tervezzük. — Komoly kiesést nem okozott a fagy és az újraül- tetés — mondja Jaross Zoltán —, palántánk volt. Talán inkább az időt húzta. A dohány- és a paprikaföld között van az Avas-tábla. Utunk erre visz, megállunk egy pillanatra a burgonyánál. Levelük vastag, szinte zsíros, s egy-egy tő már hatalmas bokorrá fejlődött. Az anyagumó mellett megjelentek a piciny gumókezdemények, s hamarosan dió nagysággá növekednek. Az út másik oldalán elterülő búzatáblát inkább sásnak, vagy nádnak nézné messziről az ember. Sűrű tőállományú, buján fejlődő kultúra. Ebben a táblában lesz aztán dolga a kombájnosnak, de nem ám a gyomok, hanem a termés nagy mennyisége miatt! — Paprikát húsz, paradicsomot tíz hektáron termesztünk — folytatja a kis kitérő után a főagronómus. — ösz- szesen hetven hektár a zöldségkertészetünk, s ezzel a széles skálával ebben az évben indultunk. A hetven hektár zöldség nagy kézi munkaerőt igényel. Hogyan áll ebben a tekintetben a termelőszövetkezet? — kérdezem Jaross Zoltánt. — Elegendő a taglétszámunk — válaszolja — győzzük az őszi betakarítást. Olyannyira, hogy a negyven hektár cukorrépát harmadosban műveltetjük meg tagjainkkal. Naponta százötven—kétszáz dolgozó is szedi majd a paprikát, a paradicsomot, töri a dohányt. Beszélgetésünk alatt előbújt a nap. Itt a jó idő! Sipos Béla
