Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 22. Hírmagyarázat Moszkva és Ankara Bülent Ecevit török kormányfő szerda délután óta Moszkvában tartózkodik. A hír köznapi eseményről tájékoztat, nincs benne semmi rendkívüli. Napjainkban a diplomáciai események naptára nem mutat „uborkaszezont”: úgyszólván az év minden egyes napjára jut fontos látogatás, két- és több oldalú eszmecsere, szerződés aláírása, helyi vagy világpolitikai jelentőségű tárgyalás. A török miniszterelnök moszkvai utazása mégis kiemelkedik a nap hírei közül. Moszkva és Ankara kapcsolata nagy múltra tekinthet vissza, kiállta sok évtized próbáját. A két szomszédos ország között mintegy ezer kilométeren kacskaringózik a közös határ. Bár társadalmi és gazdasági rendszerét tekintve a Szovjetunió és Törökország gyökeresen külön- lönbözik egymástól, a kölcsönös megértés szelleme nem újkeletű jelenség kapcsolataikban. Nemrég Washingtonban méltán keltett föltünést Ecevit különvéleménye a NATO csúcstalálkozóján. Ellentétben a találkozó Carter- és Luns- diktálta éles szovjetellenes hangnemével, a török miniszterelnök — úgy is, mint a Szovjetunió egyik szomszédos országának kormányfője — annak a meggyőződésének adott-hangot, hogy semmiféle fenyegetést nem tapasztal a szovjet fél részéről. Ellenkezőleg, ha Törökországot valaki fenyegeti az nem más, mint az ugyancsak NATO- tagállam, Görögország. Az atlanti paktum vezérkarában azt sem nézik jószemmel, hogy Ecevit pártja, a szociáldemokrata színezetű köztársasági .néppárt berkeiben már huzamosabb ideje olyan nézetek uralkodnak, miszerint Ankara új alapokra kívánja helyezni biztonságát. Lévén most Ecevit a miniszterelnök, a pártnak ez az elhatározása egyszersmind Törökország hivatalos politikájában is érvényre jut. Ráadásul csak tetézte az atlan- tisták aggodalmát Ecevitnek az a döntése, hogy a szovjet vezetőkkel tartalmas, a jószomszédi viszony, a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését dokumentáló politikai dekrétumot kíván aláírni. A Szovjetunió — mint a szerda reggeli moszkvai lapok rámutatnak — kész elmélyíteni ezeket a kapcsolatokat. Jellemző, milyen kedvező alapokon indulhatnak a kétoldalú eszmecserék, hogy az áprilisban aláírt kétéves kereskedelmi megállapodás például a forgalom mintegy 40 százalékos emelését irányozza elő. A gondokkal küszködő török nemzetgazdaság számára a Szovjetunió újabb jelentős támogatást nyújt, így a többi között részt vesz az új, évi négymillió tonna kapacitású isz- kenderi acélmű építésében. Kétségtelen, hogy Ankara orientációjában a ciprusi válság elhúzódása, a washingtoni katonai segély befagyasztása is szerephez jut. Ennél azonban alighanem fontosabb tényező Ecevit realista szemlélete, amely mindenképpen jó kiindulópont a szovjet—török kapcsolatok még dinamikusabb fejlesztéséhez. Gyapay Dénes Magyar párt- és kormányküldöttség Varsában (Folytatás az 1. oldalról) dolgozókat. A főváros lakosságának képviselői őszinte szeretettel viszonozták az üdvözlést, s köszöntötték a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszalakulat díszmenetével zárult, majd Kádár János Edward Gierekkel együtt nyitott gépkocsikba szállt és bukósisakos rendőr- motorosok kíséretében szállására hajtatott. A repülőtértől a városba vezető, mintegy hét kilométeres útvonalon varsóiak tízezrei sorakoztak fel, hogy köszörftsék a két ország vezető államférfiait. Amerre a gépkocsioszlop végighaladt, a Zwirki-i Wiguryn, a Wa- welskan, a Belwederskan és a többi utcán, virággal, zászlókkal, színes kendőkkel integetett a lengyel főváros ap- raja-nagyja. Útközben néhány percre megállt a kocsisor a lengyel repülők emlékművénél, s Aleja Ujazdows- kie és a Trasa Lazienkowska kereszteződésében levő téren. Itt Kádár János és Edward Gierek a gépkocsiból üdvözölte az egybesereglett varsóiakat. Varsó szívében, a mai Győzelem terén állt a lengyel főváros szép műemléke, a XVIII. században emelt szászpalota. Az épületet — csakúgy, mint Varsó lakóházainak több mint 80 százalékát — a második világháború idején a fasiszták szinte a földdel tették egyenlővé. A palotának mindössze boltíves bejárata, a bejárat néhány oszlopa maradt épségben. Itt áll az Ismeretlen katona emlékműve, ahova délután ellátogatott a magyar párt- és kormányküldöttség. Az örökláng körül elhelyezett urnákban egy-egy maréknyi föld jelképezi azokat a csataterekét, ahol a lengyel katonák a második világháborúban vérüket ontották hazájuk szabadságáért. Az emlékműnél Kádár János helyezte el a magyar párt- és kormányküldöttség koszorúját. Ott volt a koszorúzási ünnepségen számos lengyel veSzádat nem derűlátó Anvar Szadat egyiptomi elnök nyilatkozatot adott kedden este a CßS amerikai televízió társaságnak, egy nappal azután, hogy az izraeli pralament elvetette az 1967 óta megszállt arab területek feletti jordániai és egyiptomi fennhatóság visz- szaállításának lehetőségét. Szadat a kártyákat ismét Washington kezébe adva kijelentette: az egyiptomi—izraeli tárgyalások felújításában az Egyesült Államokat korlátlan szerep illeti meg, s ha Washington teljes jogú partnerként minden felelősséget vállal, akkor a tárgyalásokat fel lehet újítani. Az egyiptomi elnök ugyanakkor kilátástalannak tekint egy Menahem Beginnel tartandó újabb csúcstalálkozót, mert az izraeli miniszterelnök „a régi vezetés kemény vonalát” tette magáévá. Hasonlóképpen elutasította az alacsonyabb szintű tárgyalásokat, és hasztalannak minősítette a genfi közel-keleti békekonferencia újbóli összehívására irányuló kísérletet is. Mindezt összeegyeztethe- tőnek tartotta azzal, hogy cáfolja: a különtárgyalások novemberben megkezdett politikája összeomlott volna, s úgy nyilatkozott, hogy mielőtt bármilyen döntést hozna, javaslatokat vár Carter- töl. Az egyiptomi elnök tagadta azt is, hogy külpolitikai kudarcai miatt kényessé vált volna belpolitikai helyzete. terán, a fasiszták elleni harcok egykori részese. Találkozásuk Kádár Jánossal megkapó mozzanata volt a kegyeletes aktusnak. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára beírta nevét abba a díszes könyvbe, amely a hősi emlékműnél tisztelgő vezető személyiségek aláírását őrzi. Ezután került sor a magyar párt- és kormányküldöttség varsói látogatásának első hivatalos programjára. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székházában Kádár János és Edward Gierek találkozott, majd megkezdődtek a magyar-lengyel hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János vezeti. TagQ Nem mondhatja; nem árulhatja el. De nem is titko- lódzhat. De Anyu — Gitta — nem az az ember volt, aki kicsinyes pontossággal megtervezi egy beszélgetés stratégiáját és taktikáját. Mert a tudatosság és a pontos számítások híve volt ugyan, de szándékaiba, szándékai végrehajtásába mindig belekalkulálta, hogy ő nem számítógép, han.em asszony, szenzíbilis és impro- vizatív képességekkel. S kiszámította és tapasztalataival is igazolta, hogy jobban bízhat improvizációiban és lélekjelenlétében, mint előzetes tervei hibátlanságában. — Tanácsot akarok kérni tőled, Lajos! — így kezdte, egyszerre határozottan és tétován. Határozottsága a tájai: Lázár György, Gyenes András, Púja Frigyes és Garant völgyi József. A lengyel tárgyaló delegáció vezetője Edward Gierek. Tagjai: Henryk Jablonski, Piotr Jaroszewicz, Edward Babiuch, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Ryszard Frelek, a központi bizottság titkára, Emil Wojtaszek külügyminiszter és Tadeusz Pietrzak budapesti lengyel nagykövet. Részt vettek a tárgyalásokon a két delegáció szakértői is. Este fogadást adtak a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A vacsorán Edward Gierek és Kádár János pohárköszöntőt mondott. nácskérés tényére, tétovasága a tartalmára vonatkozott. Lajos bácsi, miután felesége, világra sem hozott gyermekével együtt, fiatalon — valami érthetetlen komplikáció következtében — belehalt a szülésbe, s így egyedül maradt, egy kis garzonlakásiba költözött, és soha többé nem nősült meg. Igazi fészke a csónakház volt, és lakásán nem fogadott vendéget. Gittával is egy presszóban találkozott. Gittának konyakót, önmagának portorikót rendelt, és szokásához híven alig szólalt meg; részint, mert egyébként sem volt beszédes természet tű, részint mert így akarta lehetővé tenni, hogy az ő Gitta húga bármelyik pillanatban előhozakodhasson a tanácslkérésével. Gitta-Anyu megitta a konyakot, a kávét, hátradőlt a Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés A horvátországi Pokrivni- cába, a jugoszláviai élelmiszeripar egyik központjába látogatott szerdán a Magyar Szocialista Munkáspártnak a JKSZ XI. kongresszusán részt vevő küldöttsége. A magyar delegáció tagjai a tájékoztatások meghallgatása után felkeresték az egyik nemrég átadott korszerű gyárrészleget, majd részt vettek a kombinát dolgozóinak a JKSZ XI. kongresszusának tiszteletére rendezett nagygyűlésen. A kombinát pártszervezete titkárának a XI. kongresz- szust méltató szavai után Huszár István lépett a szónoki emelvényre. Hangsúlyozta : — Országaink, népeink kapcsolatai kiegyensúlyozotAkciók Mobotu Az Egyesült Államok, Franciaország, Belgium, az NSZK, valamint Nagy-Bri- tannia zaire-i nagykövetei hétfőn és kedden átnyújtották Kinshasában Mobutu elnöknek azokat a leveleket, amelyekben kormányaik körvonalazták a zaire-i rezsimnek nyújtandó pénzügyi és gazdasági segítség feltételeit. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság a közeljövőben két parti őrhajót szállít Zaire keskeny tengerpartjának védelmére. Kína a múltban már szállított két tan, kölcsönös megelégedésünkre dinamikusan fejlődnek az élet valamennyi területén. Azok az elvek, amelyeket pártjaink az évek során a gyakorlatban meghonosítottak, kiállták a próbát, összeköt bennünket, hogy egyaránt az emberiség legnemesebb céljának a szocializmusnak, az osztály nélküli társadalomnak a megteremtésén munkálkodunk. A JKSZ XI. kongresszusának tiszteletére és a magyar —jugoszláv együttműködés, a két ország közötti gyümölcsöző kapcsolatok demonstrálása jegyében tartott nagygyűlés után az MSZMP küldöttsége Pokrivnica és környéke nevezetességeivel ismerkedett. megmentesere ilyen hajót Mobutu rezsim- jének, és kínai szakértők már évek óta részt vesznek az ország parti őrségének kiképzésében. A zambiai külügyminisztérium szóvivője kedden Lu- sakában bejelentette: a zaire-i hatóságok több száz Shaba tartományban élő zambiait arra kényszerítettek, hogy térjenek vissza hazájukba. Mint ismeretes, Mobutu a shabai események idején azzal vádolta a zambiai kormányt, hogy az segítséget nyújtott a lázadóknak. Torna és orvosi vizsgálat is szerepelt a Szaljut—Szojuz űrállomás kéttagú személyzete, Vlagyimir Koval- jonoik és Alekszandr Ivan- csenkov szerdai programjában. Az orvosi vizsgálat során az űrhajón elhelyezett berendezésekkel — a földi orvosok közreműködésével — a vérkeringés alakulását ellenőrizték. Az űrhajósok közérzete jó, az átállás a tartós súlytalanságra már alaposan előrehaladt és munkaképességük kifogástalan. A két űrhajós gyors ütemben, egymás után helyezi üzembe, illetve ellenőrzi az űrállomás három hónapon át használatlanul maradt berendezéseit. Ugyancsak a szerdai feladatok közé tartozott a mini olvasztókemence, a Szplav működésének ellenőrzése, ezt ugyanis már rövidesen üzembe helyezik — előbb kicserélve a zajosnak bizonyult ventillátort egy új, zajtalan szerkezettel. Ülésezik a JKSZ kongresszusa A JKSZ XI. kongresszusa szerdán hat munkabizottságban folytatta a vitát a központi bizottság jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról. A hat jugoszláv bizottság közül a jugoszláv, külpolitikát és nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozóban a küldöttek ismét hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezettség politikája a JKSZ és a kormány tartós irányvonala. Kiemelték Tito elnök külpolitikai aktivitásának, s a vezető külföldi államférfiakkal sorra kerülő találkozói nak nagy jelentőségét. A felszólalók a többi között megelégedéssel szóltak arról, hogy az elmúlt években Jugoszlávia együttműködése tovább erősödött a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Magyarországgal, az NDK- Val és más szocialista országokkal. Kiemelték: alapvető feladat a közvetlenül szomszédos országokhoz fűződő baráti viszony ápolása, illetve megteremtése. A kongresszus egész napi tanácskozása a bizottságokban zajlott. Ar FKP élesen bírálja a kormányt Élesen bírálja a kormány- politikát a Francia Kommunista Párt június 19-én és 20-án megtartott ülésének határozata, amelyet a L’Hu- manité szerdai száma közöl. A dokumentum leszögezi, hogy a választások óta az ország előtt álló egyetlen probléma sem oldódott meg, a Hatalom folytatja nadrágszíj- meghúzó politikáját, amely a munkanélküliség fenntartásával jár és kizárólag a multinacionális társaságok számára kedvező. Ez a politika fokozza az egyenlőtlenségeket és a dolgozók nehézségeit, meggyorsítja az ipari potenciál felszámolását és fokozza Franciaország függőségét a külföldtől. A francia kormány külpolitikája veszélyezteti a békét, az enyhülést és a nemzeti függetlenséget — hangoztatja a határozat —, Afrikában a kormány az afrikai népek belügyeibe való imperialista beavatkozás élharcosaként lép fel, gyarmati jellegű gyakorlatot elevenítve fel. A KB határozata méltatja a Franciaországban jelenleg kibontakozó osztálycsatákat, sztrájkharcokat, s azt hangsúlyozza, hogy ezek tanúsítják: hat év alatt a közös program körüli tömörülés érdekében vívott harc komoly eredményeket ért el, s ezek a vívmányok ma is léteznek. A központi bizottság kü- lönhatározatban azt a célt tűzte ki, hogy a párt taglétszámát idén emeljék 700 000 fölé. Az év eleje óta 9100-an, a választások óta 20 ezren léptek be a pártba, amelynek jelenleg 80 ezerrel több tagja van, mint tavaly júniusban, létszáma meghaladja a 630 ezret. * székében, de mert így nem volt elég kényelmes, inkább előrehajolt. — Csak te vagy ehhez elég okos — kezdte az ő sajátos bölcsességével. — Tudod, hogy szegény Katimnak kicsi kora óta milyen lelki defektusokat okozott ez a... ez a helyzet, szóval, hogy két apja van... — Ami még mindig jobb, mint ha valakinék egy sincs... — szólt közbe Lajos bácsi, de csak hogy jelezze: figyel és reagál. — Jobb, kétségtelen. De nem jó. S nékem mindig az volt az érzésem, hogy ő valahol a lelke mélyén sohasem érthetett meg. Szegény kislányom ... Sóhajtott is, halkan, szinte észrevétlenül. Lajos bácsi felemelte a kezét. De Gitta nem hagyta magát félbeszakítani; folytatta: — ... különösen mostanában gyötör ez engem. A házassága előtt... — Ne gyötörd magad! — jutott szóhoz Lajos bácsi — a lányod nagyon okos kislány. És megértő is. Ö, szerintem, teljes mértékben ... — Nem, nem, ne nyugtass meg, Lajos! Nekem különben is tiszta a lelkiismeretem... Nem is az ítéletétől félek, hanem a fájdalmától... Szeretnék valamit kitalálni, ami ezt valamennyire enyhítené. Arra gondoltam, hogy ha az apja, vagyis ha mind a két apja, valahogy együtt, egy akarattal... Ha maga mellett látná mind a kettőt élete nagy lépése előtt... — Csak nincs valami probléma Gusztival? Guszti az ő barátja; az első férj; a vérszerinti apa. — Ugyan, dehogy. Guszti mindig nagyon korrekt volt. Élni nem lehetett vele — ha érdemes ezt még egyáltalán emlegetni —, de egyébként 5 ... szóval korrektség tekintetében ... — Vagy a férjed?... — nézett rá Lajos tanácstalanul — Vele van valami baj ? — Vele, ugyan. Vele még sohasem volt, semmi baj. • Lajos bácsi elcsüggedt. Hallgatott. — Ne gondolj semmi rosszra! Csak arra, hogy más a férfiak és más a nők érzelmi szükséglete. Különösen még a kislányom korában. Szegény Katikám, látni rajta, hogy őt ez most mennyire nyomasztja... Szóval valami olvat szeretnék kitalálni... valami szertartásos... valami hagyományos, valami természetes dolgot, ami mindenki előtt... látványosan... — Azt hiszem, értem. — Most határé tan megállapította. — Kezuem érteni, (Folytatjuk) ESI Üzembe helyezik a mini olvasztókemencét
