Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

2 KELET- MAGYARORSZÁG 1978. június 2. CSÖKKENT KÉPESSÉGGEL Nemcsak portásnak... .. hosszú ideig járóképtelen voltam, de állapotom annyira javult, hogy már dolgozhatnék. Az orvos közepe­sen nehéz munkakörben való foglalkoztatásomat javasol­ta. Sajnos, munkahelyemen, az én szakmámban ilyen munkát nem tudnak adni...” ,„.. munkaképesség-csökkenésem nem haladta meg az ötven százalékot sem, így járadékot és rokkantsági nyugdí­jat nem kaphatok. Sajnos betegen kell ugyanazt a munkát végeznem, amit más egészségesen...” E sorok írói többé-kevésbé betegek, s az ebből eredő munkaképesség-csökkenésük miatt munkahelyükön már nem tudnak teljes értékű munkát végezni. Ugyanakkor öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra sem tarthatnak még számot, tehát tovább kell — csökkent erővel is — dolgozniuk. Rendelet védi őket 1967-ben jelent meg a Munkaügyi, Egészségügyi, valamint a Pénzügyminisz­térium együttes rendelete, amely a csőikként munkaké­pességű dolgozók helyzetével foglalkozik. Meghatározza a tanácsok feladatait, s hogy a vállalatoknál, üzemeknél bi­zottságokat kell alakítani (a gazdasági és társadalmi szer­vek vezetőinek, és az üzem­orvos bevonásával) rehabili­tációs munkahelyek létreho­zására. — Szabolcs-Szatmár megye ebből az alapból öt és fél mil­lió forintot kapott — mond­ja tájékoztatójában Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának veze­tője — ezt mi hét vállalat, üzem között osztottuk meg. Követelmény volt, hogy eb­ből 455 személy részére szóló rehabilitációs munkahelyet kell létrehozniuk. 1974-ben végzett felmérésünk során örömmel tapasztaltuk, hogy ezt teljesítették, sőt a mun­kahelyek mintegy kétmillió forinttal növelték is a köz­ponti alapot. Ebben az idő­ben már 228 vállalati bizott­ság működött a megyében, s a 2500 rehabilitációs munka­hely közül 2000 volt betöltve. A munkahelyek területi meg­oszlása azonban korántsem volt ilyen kedvező. Különö­sen Kisvárda és Nyírbátor térségében voltak gondok. Megállapításunk szerint, nem tárták fel mindenütt: kik azok, akik rehabilitációra szorulnak, és azt, hogy szá­mukra milyen munkalehető­ségeket lehetne teremteni az adott körülmények között. Ez még ma is előforduló hiba. A tenniakarásnak azonban szép példáival is találkoz­tunk a Szabolcs Cipőgyár­ban, a záhonyi MÁV átrakó­nál, a Nyírségi Nyomdában. Kötelező munka­erő-közvetítés A megyei tanács munka­ügyi osztálya rendszeresen vizsgálja a vállalatok, üze­mek ténykedését. Minden év első negyedében megkapják a munkahelyi jegyzékeket, s ezek összesítése alapján pon­tos képet kapnak: mennyi rehabilitációs munkahely van a megyében, s ebből há­nyat töltöttek be. A rendelet szerint egészségesekkel is be- tölthetők e munkakörök, ha rehabilitációra szoruló je­lentkező nincs. Viszont azon­nal át kell adni a helyet, ha csökkent munkaképességű tart rá igényt. Egy biztosító szelep: a kötelező munkaerő- közvetítés. A megyei tanács elnökének utasítása alapján csak is így lehet betölteni a jegyzékben szereplő rehabili­tációs munkaköröket. — ’ 1977-ben újabb felmé­rést végeztünk — említi a munkaügyi osztály vezetője — ekkor a 3168 rehabilitáci­ós munkahely közül 2164 volt a betöltött. Kedvező ezek területi megoszlása is. Megyénk iparosodásával a le. hetőségek itt is növekedtek, s a munkahelyi szemlélet is sokat változott. fl szakmában maradni — Á munkakörök helyes kialakításánál még sok a tennivaló. Egyoldalúak a vál-. lalati jegyzékek, jóformán csak éjjeli-nappali őri, por­tás és egyéb őri állásokat szerepeltetnek. Kevés olyan lehetőség van, ahol a dolgo­zó munkaiképességének csök­kenése után is a szakmájá­ban maradhat. Pedig megfe­lelő körülmények kialakítá­sával — például egy jó ülő­alkalmatossággal — ezt is meg lehetne valósítani. Sőt, lehetőséget kellene teremte­ni, hogy átképezhessék ma­gukat, s egy másik szakmá­ban érjenek el esetleg olyan eredményeket, mint egészsé­gesen. így — bizonyos mér­tékig — kiküszöbölhető vol­na — a csökkent munkaké­pességűek számára oly sérel­mes — keresetcsökkenés is. A munkahelyi rehabilitáció megvalósítása nem nélkülöz­heti a szoros együttműködést az orvosokkal. Az üzemorvo­sok helyes tanáccsal láthat­ják el a munkahelyi vezető­ket, hogy az adott területen hol lehet rehabilitációs mun­kahelyet kialakítani. A rész­letes orvosi igazolások pedig tájékoztatnak: milyen mun­katerületen, milyen időbe­osztásban ajánlatos a dolgo­zót foglalkoztatni. Soltész Ágnes BlRJA-E A FÖLD? Vizsgázik a Kossuth utca Emeletes házak építésének alapvető feltétele, hogy a talaj, amire épülnek, elég szilárd legyen, teherbíró képessé­ge megfeleljen a követelményeknek. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei min­den építkezés megkezdése előtt fúrásokat végeznek. Az így kapott talajmintákat központi laboratóriumokban elemzik. A Kossuth utcán e héten kezdtek el dolgozni a „Roham” Szocialista Brigád tagjai. Három darab, egyenként húsz méter mély furatot készítenek, melyekből különböző mély­ségekben földmintákat vesznek. Ezek alapján meghatároz­zák a talaj összetételét, teherbíró képességét és a talajvíz állását. E vizsgálatok végeztével — pozitív eredmény esetén — elkezdődhet az építkezés. Mikita Viktor képriportja Szuvák János brigádvezető a talajmintát vizsgálja. A fúrótorony KÖSZÖNTÜNK KUBA cím­mel VIT-vetélkedőt rendez a MÉSZÖV szövetkezetpoliti­kai osztálya. A részt vevő 16 szövetkezeti csapat területi vetélkedőjét június 11-én Balkányban és Vásárosna- ményban rendezik meg. Az augusztus 6-i döntőbe hat csapat jut. A döntőt Nyíregy­házán rendezik. „Sárga angyal" Újfehértó határában Szervezi: az autóklub Az autóklub szervezésében Újfehértó határában állomá­sozik az autósegély-szolgálat „sárga angyal” gépkocsija. Ez elvileg csak a klubtago­kat szolgálná, de gyakorlati­lag bárki igénybe veheti, aki megkeresi az autóklub ille­tékesét és kitölti a segélyké­rő lapot. A szolgáltatás ápri­listól októberig áll a bajba jutott autósok rendelkezésé­re. Rendkívül jelentős ese­mény, hogy létrejött egy szer­ződés az Állami Biztosító és a Magyar Autóklub között, aminek értelmében az autó­klubnál is köthető alap és külföldi CASCO, valamint poggyász- és betegbiztosítási szerződés. Az elmúlt évekhez hason­lóan most is szerveznek tú­rákat. továbbá nagyobb és korlátozottabb számú jelent­kező esetén is közreműköd­nek azok zavartalan lebonyo­lításában. A közelmúltban Szabadkára volt egy nagyon jól sikerült kirándulás. A nyári és őszi hónapokban Ungvár — Munkács — Lvov és Csehszlovákia útvonalakon szerveznek túrát. Nem hiá­nyoznak a hazánkat jobban megismerni akaró emberek­nek szervezett programok sem. Velük a Duna-kanyar- ba, Balaton körüli útra, va­lamint Szegedre irányuló utak szolgálnak, melyek a legtöbb esetben lehetővé te­szik valamelyik ottani rangos esemény megtekintését, ösz- szel az OTP-vel karöltve Szabolcs-Szatmár megye ne­vezetességeinek és szépsé­geinek meglátogatására is szerveznek utat. Augusztus­ban kínálkozik az egyik leg­nagyobb élmény. Ugyanis Ausztriában — Zeltvegben rendezik meg a Forma I. vi­lágbajnoki futamot, amely megtekintése szintén szerepel az autóklub idei programjá­ban. A klub nyíregyházi szerve­zete a Volán-Dózsa autó­szakosztályával szorosan együttműködik. Közösen bo­nyolítják le a megyei verse­nyeket, sporteseményeket, így kerül sor a közeljövőben a Taurus-versenyre, amelyre több külföldi résztvevőt is várnak. (cselényi) Kocsonyázott májpástétom, dióbomba, sajtos rolód Torta túrajárattal ínyencségek hetente a fővárosból A kaszinótojás, a különfé­le hússaláták, a torták egy része több száz kilométerről érkezik sértetlenül csütörtö­ki napokon a nyíregyházi nagy Csemegébe és a Kossuth téri ABC-be. A heti „túrajá­ratok” a Csemege Vállalat központi raktárából indulnak útjukra, hogy bővüljön az áruválaszték a megyeszék­hely üzleteiben, s a hiány­cikkek száma is minél keve­Tárgyalásra rabruhában Szabó István 24 éves új fe­hértói lakos már rabruhában állt a bíróság előtt, amikor ismét lopással vádolták. A bíróság ez év február 13-án 11 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de ezt megelőzően feb­ruár 9-én Szabó ismét növel­te bűncselekményei számát. Szabó, mint gyakorlott tol­vaj, Újfehértó községben ezen a napon az esti órákban a cukrászda fala mellett egy fekete női kerékpárra figyelt fel, ami nem volt lecsukva és azt senki nem őrizte. A ked­vező alkalmat kihasználva felpattant a kerékpárra és lakására ment vele. Felesége, amikor meglátta, hogy egy idegen kerékpárral érkezett haza, rá is szólt, vigye vissza oda, ahonnan lopta. Szabó nem hallgatott a jó szóra, másnap reggel elindult a lo­pott kerékpárral, amikor fe­lesége ismét kérte és szólt neki: „Ne add el, hanem vidd vissza”. Szabó nem állt el szándékától és csakhamar ta­lált vevőt is a kerékpárra. Az adásvételnél azt hazudta, hogy a saját tulajdona a ke­rékpár. Az eladásról a vevő elis­mervényt készített, melyre rákerült a kerékpár száma és az eladó nyilatkozata, hogy a kerékpár a sajátja. A ke­rékpárért kapott pénzt délig Szabó elitta. Korábbi bűn- cselekményeit is azért követ­te el, mert a rendszeres és nagymértékű italozáshoz pénzre is szüksége volt. A bíróság, mint—visszaeső bűnözőt, a kerékpárlopásért 8 hónapi szigorított börtönbün­tetésre ítélte, egyben elren­delték kényszeralkohol-elvo- nó kezelését is. Az ítélet jog­erős. <m. f.) sebb legyen. A két Csemege bolt havonta közel félmillió forint értékű árut kap a fő­városból. többek között ko­csonyázott máj pástétomot, dióbombát, sajtos roládot. En­nek nagyobbik része az ABC pultjaira kerül. Különösen jelentős ez a se­gítség a kettős ünnepek előtt. Ilyenkor előfordul, hogy a központ számára csupán a nyíregyházi Csemegéből 800 tortamegrendelés érkezik. A fővárosi árukat speciális hű­tőkocsin hozzák, hogy sem­milyen károsodás ne érje őket. Az üzlet megnyitása óta mindössze egyszer fordult elő — 23 év óta —. hogy a túrajárat nem érkezett meg időben. A cukrászati termékek ese­tében a választék bővítésének van jelentősége, hiszen há­rom helyi vendéglátó válla­lattól is kapnak süteménye­ket. tortákat. Nagyon sokan keresik azonban a pesti fi­nomságokat is. Áruhiányt pó­tol a központi raktárból ér­kező szárazáru: a szalámi és a kolbász, amelyekből így is csak ritkán tudják maradék­talanul kielégíteni a vevők igényeit. Ha a helyi nagyke­reskedelmi vállalatok nem tudnak elegendő mennyiségű árut szállítani, akkor a Cse­mege Vállalat a nyíregyházi üzletek segítségére siet. A kávé. az édességek, diabeti­kus készítmények, külföldi italok és cigaretták választé­kát is ilyen módon bővítik. <k) RÁKÓCZI-SZVIT MÁTÉSZALKÁM Felvette a rádió Önálló zeneiskola Szatmár központjában Régi hagyományai vannak Mátészalkán a gyermekek ze­nei oktatásának. Kezdetben az iskolákban folyt a képzés, de egyre több szülő kereste meg a tantestületet, hogy valamilyen hangszeren tanít­tatná gyerekét. Tavaly szep­temberben önálló zeneiskola kezdte meg a tanévet Máté­szalkán. — Ma már egy különálló épületben 270 gyerek tanul zongorázni, hegedülni, gor- donkázni és a fa-, valamint a rézfúvósok valamelyikén — mondja Mátyus Sándor igaz­gató. A tizenhárom zenepedagó­gus irányításával, a 12 tan­teremben és a hangverseny- teremben egyszerre is gyako,- rolhatnak a kezdők, haladók, a kamarakórus tagjai, vagy éppen a fúvószenekar. Áz ön­állósulással megindulhatott egy magasabb szintű zenei képzés, mely a város komoly muzsikát szerető közönségét is maradandó zenei élmé­nyekhez juttatja. Az 1972 elején megalakult úttörő-zenekar a városi-járási központi ünnepségeken rend­szeresen szerepel. Ezenkívül minden évben neveznek az országos úttörő-zenekarok versenyére, ennek eredmé­nyeként kétszer — 1975-ben és 1977-ben — Vácott és Sop­ronban fesztiváldöntőn vet­tek részt. A fúvószenekar sok esetben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkarával közösen ad műsort, a legsi­keresebb műsoruk a Rákóczi- szvit, melyről rádiófelvétel is készült. A diákok, tanárok éven­te többször is adnak növen­dék- és tanári hangversenyt a művelődési központban, vagy zeneiskolában. A ha­gyományos dalos tavasz ren­dezvénysorozatnak is ran­gos szereplői a zeneiskolá­sok. A régi tanulók közül töb­ben visszatértek a zeneművé­szeti tanulmányaik elvégzése után. Többek között Popp Dóra, Pataki Ica, Kádár Mag~ dolna. Most már ők tanítják a zene szeretetére a gyereke­ket. Jó úton haladnak: az el­múlt évben négy gyerek ke­rült Debrecenbe, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskolába. Zsoldos Barnabás Hegyei klubtalálkozó Nyíregyházán Két és fél száz ifjúsági klub vezetője találkozik Nyír­egyházán a sóstói KlSZ-is- kolán — itt tartják a megyei klubtalálkozót. Három na­pon át ismerkednek egymás­sal, egymás munkájával az ifjúsági klubok vezetői: ta­pasztalatokat cserélnek, kü­lönféle módszereket, ötleteket leshetnek el társaiktól. A jú­nius 3-tól 5-ig tartó táboro­zás alkalmat ad arra is. hogy a klubok vezetői továbbkép­zésen vegyenek részt, felké­szüljenek a következő évad­ra — mert hiszen nyáron ál­talában a klubok életében is holt szezon van. ritkábbak a rendezvények, találkozások. A felkészítés során előadá­sok, konzultációk formájá­ban, valamint csoportos fog­lalkozásokon az ifjúsági klu­bok irányításával, működé­sével, kapcsolataival szakmai és módszertani továbbfej­lesztésével kapcsolatos kér­désekről esik szó — és mód­szertani bemutatókat is ren­deznek. Ez utóbbira négy if­júsági klub vállalkozott: fél­fél órás bemutató klubfoglal­kozást tartanak vasárnap délelőtt. A klubvezetők a táborba, magukkal hozzák klubjuk eddigi tapasztalatait, haszno­sítható módszereit, a legjobb­nak ítélt ötleteket, forgató- könyveket — így a klubta­lálkozó amolyan módszervá­sár is lesz egyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom