Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

1978. június 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X- Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola •X- Pedag ógu s SZÜLŐK FÓRUMA Már megint Egy korábbi felmérés tanúsága szerint a 6—7 éves gyermekek legkedvesebb irodalmi élménye változatlanul a Piroska és a farkas. Sorban utána a Hófehérke, Jancsi és Juliska, A farkas és a kisgidák és a Csipkerózsika kö­vetkezik a népszerűségben. A mai gyermekirodalomnak — úgy tűnik — nehéz felvennie a versenyt nagyapáink ked­velt meséivel. Hasonló történetek megírása és kinyomtatása lenne a megoldás? Korántsem. Legyen a történet érdekfeszítő vagy mulatságos, a boszorkányok és farkasok fenekedő mese­világa helyett tartalmazzon viszont a mai életviszonyok­nak megfelelőbb, használhatóbb élményanyagot. Ezen az úton jár, ezt a programot vallja magának gyermekirodal­munk kiváló művelője, JanLkovszky Éva. (Irodalmi rang­ját József Attila-díja mellett jellemzi, hogy műveit közel 20 nyelvre fordították ez ideig.) Az írónő a gyermekirodalom egyik legfontosabb té­májának a gyermek—felnőtt kapcsolatot tartja. „Egy fel­nőtt gyakran éppen azzal érdemli ki a gyerek tiszteletét, hogy be meri vallani saját tévedését. Azt a tekintélyelvet tartom felnőttellenesnek, mely megköveteli a gyerektől, hogy tiszteljen mindenkit, aki nagyobb és öregebb nála, mikor nyilvánvaló, hogy van felnőtt, aki szeretetet és tisz­teletet érdemel, de van olyan is, aki szánalmat, vagy meg­vetést, sőt van, akitől félni kell” — írja vallomásában. Jandkovszky Éva kitűnő pszichológus, kiválóan ismeri a gyermeket, s az élet dolgait. A fiatalokhoz hasonlóan sokra értékeli az őszinteséget. Partnerének tekinti a gyer­meket; ugyanakkor mulatságos tükröt is tart olvasói elé; igen, ezek vagyunk mi, felnőttek, gyermekek, hibákkal, olykor tévedésekkel. Nem tartja tekintélyrombolónak ki­figurázni a beidegzett negatív magatartásformákat, hiszen tanulhat belőle felnőtt, gyermek egyaránt. Teszi mindezt írásaiban művészi finomsággal, ötletesen, sziporkázóan, sok-sok humorral átszőve. Legújabb könyve a „Már megint” a korábbi írásaihoz hasonlóan egyetlen monológ csupán, melyet egy kis ne­buló mesél el; egy tanév viszontagságait, okulásunk vé­gett. (A könyv a Móra Kiadó gondozásában jelent meg 39 800 példányban.) Az alapprobléma mindannyiunk szá­mára ismerős: „Nálunk az a baj, hogy mindenki túl van terhelve.” így hát a legkisebbnek igen csak ki kell vennie részét a teendőkből, míg csak túlterheltsége nem kézen­fekvő. Amellett ott van az iskola, ugyebár nem mindegy, hogy büszkeségtől csillog-e az ember szeme fénye, és mi­féle arcot vág a gyanakodásra hajlamos apuka az év vé­gén, ha a kezébe helyeztetik a bizonyítvány. Persze hogy itt-ott be-be csúszik némi gikszer; a gyermekember is esendő. Janikovszky Éva egyenrangú szerzőtársa Réber László, akinek grafikái vizuálisan jól és kedvesen elevenítik meg a történteket. Hét éven felüli gyermekeknek, felnőttek­nek jó szívvel ajánlott könyv a „Már megint”. A könyv­heti gyermekirodalmi termésből Kiss Anna: „A holdnak háza van” című verseskötet mellett a leginkább ajánlható könyv. Bodnár István Vaja, Mátészalka, Tunyogmatolcs Egy kirándulás krónikája HOL A TÖBBI? A festő bácsinak megtetszett egy hangula­tos utcarészlet, és kivonult állványával, hogy azt lefesse. Hamarosan körülvették a kíváncsiskodó emberek. De azért ne gondoljátok, hogy csak hárman nézik a vásznat. Vegyé­tek alaposan szemügyre a képet, s rájöttök, hol a többi és hányán vannak. *3I3J3{ [3ff3J ‘JZ05J ]V.3V. OS[C ej e •£ ‘[3U3A0J ej e -g ‘leuwiies zsaaa ze #t isajfajSojü Gazdag program június 18-tól 23-ig Országos úttörő-találkozó Vaján „Iskolánk honismereti és irodalmi szakköre megyejáró kirándulást szervezett május 7-én. Reggel fél hétkor 33-an indultunk autóbusszal. A borult idő sem rototta el vi­dám hangulatunkat. Első utunk Vajára vezetett, itt megtekintettük a Vay Ádám Múzeumot... Beléptünk a Rákóczi-terembe. A mennye­zeti freskó Zsigmond király megmentését ábrázolja. A te­rem közepén egy tárgyaló- asztal. körülötte székek. Eb­ben a teremben tartott ta­nácskozást II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc idején. A falak mellett szép bútorok állnak, közöttük felkelti a figyelmet egy faragott szán­kó. A monda szerint ezen utazott Mária Terézia. ... Ezután az úttörőmúze­umba mentünk. Az első te­remben őrsök, rajok pályá­zatai voltak. A másodikbán zászlókat, tablókat láttunk. A terem bal sarkában egy ki­látó helyezkedett el, mely­nek két távcsövén egy-egy vár látható. Sajnos, nem tudtuk megfejteni milyen várak... Utunk következő állomása Mátészalka volt. Itt a Szat_ már Múzeumot tekintettük meg. Az első teremben a vil­lamosítás fejlődését 'kísér­hettük figyelemmel, mely Magyarországon Mátészalkán kezdődött. A második helyi­ségben különféle régi ruhák, hangszerek, ládák, bútorok, tarisznyák tanúskodnak a múltról. A harmadik terem­ben Zalka Máté (1896—1937) életének, munkásságának em­lékei találhatók. Ellátogat­tunk Zalka Máté szülőfalu­jába. Tunyogmatolcsra is. a háza ott áll a Szamos köze­lében. Délben Fehérgyarmaton ebédeltünk a Szamos étte­remben, utána Tiszabecsre indultunk, onnan pedig Ti- szacsécsére. Itt megnéztük Móricz Zsigmond szülőhá­zát ... Nézd csak, fiam Nézd csak, fiam, ott a nyárfa! A szeleknek zengő hárfa. Szava szép, szava szép, hallgatja a fű,a rét... Gyönyörködnek, táncra kelnek, örömükben énekelnek. Madár János Kirepültek az első madárfiókák A madárfajok érkezése és költése között időbeli eltéré­sek vannak. A sóstói erdő­ben már kirepültek a fekete- és énekesrigó-fiókák. A ri­gókra jellemző módon a ki. csínyek még a teljes röpké- pességük elérése előtt elhagy­ják a fészket, bár még rászo­rulnak az anyai gondosko­dásra. Ugyancsak elhagyták fészekudújukat a cinkék és a seregélyek. A lakott terü­letek közelében költő mada­rak közül a barázdabillegető és a házi rozsdafarkú fiatal­jai is megkezdték önálló éle­tüket. A harkályok hosszabb ide­ig nevelik (örökké éhes) ki­csinyeiket. Kirepülésük ezért az elkövetkezendő időben várható. A zsákmányukat tövisekre szúró gébicsek még a harkályoknál is később fe­jezik be első költésüket, s a fiatalok kb. június közepéig maradnak fészekben Virók Ernő és Agárdy Sándor, főiskolai hallgatók Ünnepség Bakta- lórántházán Egy örömteli eseményről, a KISZ KB kitüntető szalag­jának átadásáról írt rövid beszámolót Baktalórántházá- ról Geszten Ildikó, az úttörő- csapat tudósítója. „A gyer­meknap kettős öröm volt számunkra: egyrészt, mert minket köszöntöttek, más­részt pedig akkor köthettük föl csapatzászlónkra a vörös selyemszalagot. Ez azt jelzi: másodszor nyerte el csapa­tunk a KISZ KB magas ki­tüntetését. a selyemzászlót. Ezen a napon tettek fogadal­mat kisdobosaink, úttörőink, és mindannyian megígértük, hogy továbbra is őrizzük zászlónk becsületét, törvé­nyeink szellemében élünk és cselekszünk. Hogy még szebbé tegyük e napot, kiállítást rendeztünk „Béke és barátság a világ minden gyermeke között” címmel. Majd műsorral kö­szöntöttük egymást és ven. dégeinket. Végül tábortüzet gyújtottunk!” Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Mely személy? 7. Irodalmat csinál. 8. Kupagyőztesek Kupája. 9. Vissza: vonatkozó névmás. 11. Félig mondta! 12. Takar­mánytároló. 14. Kiszolgáltat. 16. Megfejtendő. 18. Vízsodor. 20. Cukrot vízben eloszlat (+’). 21. Azonos mássalhang­zók. 22. Ollós állat. 24. Szé­kesegyház. 25. DAIH. 27. Oro­szul: mir. 28. Ajándékozna. 29. A folyó szintje növekszik. Függőleges: 1. Miklóska. 2. Morzejel. 3. Szellemileg felfog. 4. Ételíze­sítő. 5. Ügyirat. 6. Megfejten­dő. 10. Alumínium, kén vegy- jele. 11. Csonthéjas termés. 13. Azonos mássalhangzók. 14. Kötődé egynemű betűi. 15. Mered, bénul. 17. Kén, lítium vegyjele. 19. Rásegít (pl. ru­hát). 21. Ravaszdi. 23. Szen­vedés. 24. Csapadékféleség. 26. Feltételezés. 27. Vissza: egymást követő betűk a ma­gyar ábécében. Mint már az hagyomány- nyá vált, idén is megrende­zik Vaján a hagyományőrző úttörők országos találkozó­ját. A megyei tanács, a me­gyei úttörőelnökség és az őrsvezető c. lap szerkesztősé­ge közösen szervezi a talál­kozót, melyre az ország min­den részéből érkeznek úttö­rők és úttörővezetők.' A jú­nius 18-tól 23-ig tártó talál­kozó programja 18-án este tábortűzzel kezdődik a vár­kastély udvarán. Másnap, hétfőn néprajzi-történelmi emlékek gyűjtésével foglal­koznak a pajtások Délelőtt „beregi fafaragó műhely” nyí­lik — itt pásztorbotok fara­gását tanulhatják meg a gyerekek. Délután a vajai vezetőkkel találkoznak — itt több pajtás megkapja a „Va­ja hagyományőrzője” címet és emléklapot. Június 20-án „Szülőföl­dünk regényt tud” címmel tartják a találkozó ünnepi rendezvényét a Rákóczi-te- remben. Milei Lajosné me­gyei úttörőelnök megnyitó szavai után több előadás hangzik el a hagyományok ápolásáról: gyomai, nyírlö­vői, kenderesi, kondorosi paj­tások és úttörővezetők szá­Aki kíváncsi a reneszánsz korának életére, az kapcsol­ja be a rádiót június 14-én, délután 2 óra 09 perckor — ekkor hangzik el a Kossuth rádióban a Korok és emberek című vetélkedő, melyen út­törők vesznek részt. Ennek az adásnak külön érdekessége is van: az egyik részt vevő csapat szabolcsi! A komorói úttörők ugyanis tavaly szep­temberben beneveztek a meg­hirdetett vetélkedőre. Az első feladatuk egy 4 oldalas kis újság megírása, tervezése volt. ők a reneszánsz korát választották témául. Az újság értékelése után a budapesti rádiós szerkesztők felkérték a komoróiakat: kéázüljenek a rádióbeli vetélkedőre. Megfejtendő: Három szabolcs-szatmári parkfürdő helye (vízszintes 1., 16., függ. 6.). . Múlt heti megfejtés: — mólnak be munkájukról, il­letve az úttörők hagyomány- őrző munkáját értékeli a HN egyik országos vezetője. Délben dr. Pénzes János megyei tanácselnök átadja az arra érdemeseknek — a „Szatmár-Bereg történelmi útjain” pályázat nyerteseinek — a kitüntetéseket, majd Nemes Péter, az úttörőszö­vetség országos titkára mond zárszót. Délután a kastély udvarán történelmi játékokat rendeznek. Tiszacsécsén folytatódik a program június 21-én, szer­dán: „Légy jó mindhalálig” címmel hagyományteremtő emlékjátékot rendeznek Mó­ricz Zsigmond szülőházánál. Innen Szatmárcsekére, Köl­csey szülőhelyére indulnak a pajtások — az ottani úttö­rőkkel közösen honismereti gyűjtőmunkát végeznek. A tanács elnöke „Hagyomány- őrző” címmel és emléklap­pal tünteti ki a legjobb mun­kát végzőket. Végül nagyszabású hadijá­tékkal zárul az országos ta­lálkozó: „Esze Tamás Tarpá­ra hív” címmel, a tarpai zászlóbontás emlékére ren­deznek történelmi hadijáté­kot a gyerekek. E hírre persze lázas mun­ka kezdődött az úttörőknél — természetesen tanáraik segít­ségével készültek. Március 30-án zajlott le a vetélkedő — ekkor került hangszalagra a műsor, melyet június 14-én, szerdán hallhatnak az érdek­lődők. A komorói pajtások szerepléséről nem árulunk el mindent, annyit azonban már megjegyezhetünk: nem val­lottak szégyent... Talán sej­tet valamit, ha eláruljuk, mit nyertek: kéthetes csillebérci táborozást és pénzjutalmat kaptak. Aki kíváncsi a vetélkedőre, hallgassa figyelemmel a mű­sort — hátha kedvet kap, s jövőre több szabolcsi úttörő hangját is hallhatjuk majd a rádióban. HURRÁ, ELÉRKEZETT A VAKÁCIÓ. Könyvjutalom: Revák Fe­renc Tiszanagyfalu, Nagy Zsuzsa Dombrád, Szép János Vásárosnamény, Balázsy László Demecser, Dudics Ag­nes Jéke, Kondor Katalin és Szulics Zsolt Nyíregyháza. TÖRŐ A FEJED! Komorói gyerekok a rádióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom