Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

1978. június 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Az iparban világszerte óri­ási technikai fejlődés ment és megy végbe, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés módszereiben, technikájában hiába keressük a forradalmi­an új megoldásokat. Igaz, a korszerű mezőgazdasági üze­mek hozamai a gépesítés, a műtrágyázás, a fejlett agro­technika következtében je­lentősen növekednek, de hol vagyunk még attól, hogy pél­dául az automatizálás és a kibernetika, amely az ipar­ban a termelékenység ugrás­szerű emelkedéséhez veze­tett, a mezőgazdaságba is be­hatoljon? A növénytermesztés kor­szerűsítésben élen járó hol­landok nagyot léptek előre az automatizálás útján, ami­kor az egyik kutatóközpont­jukban egy Siemens—330 tí­pusú folyamatirányító szá­mítógépet helyeztek üzembe, amely megfelelő szinten tartja a 24 egységből álló melegházkomplexum vala­mennyi fontos paraméterét (hőmérséklet, páratartalom, stb.) A teljesen gépesített komplexumban naponta kb. egymillió utasítás és mérési adat cserélődik ki a folya­matirányító számítógép és a mérő-, szabályozókészülékek között. A nem is olyan távoli jövő növénygyáraiban a mini­mumra csökken majd az ember fizikai munkája; a növények gondozását, a fény, a levegő, a hőmérséklet, a nedvesség, a tápanyagok sza­bályozását elektronikus be­rendezések végzik. A vezér­Képfinkön: érzékelő egység egy holland melegházban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) lés programját az „előállí­tandó” növény legjobb fej­lődési, vegetációs körülmé­nyeinek tanulmányozása alapján fogják összeállítani. Botanikusok, mérnökök, ve­gyészek, fiziológusok, kerté­szek, üzemvezetők és más szakemberek együttműködé­sére van szükség, hogy e célkitűzések meg is valósul­janak. Valószínűleg a talaj nélküli kultúrák mind na­gyobb mértékű elterjedésére kell majd számítani, vala­mint arra, hogy a növényter­mesztés a harmadik dimenzió irányában, felfelé is terjesz­kedni fog üvegtornyok épí­tése révén. HŐLÉGBALLON-KÍSÉRLETEK. A MÉM Repülőgépes Nö­vényvédő Szolgálatának munkatársai hőlégballon-kísérle­tekhez kezdtek. Az első felszállásra a közelmúltban került sor Szekszárd közelében. A ballon kosarából ellenőrizni le­het a vetés fejlődését, méréseket végezhetnek a légszennye­ződésről. A ballon rázódásmentes repülése az eddigieknél jobb légifelvételek készítését is lehetővé teszi. Képünkön: a felszállás mozzanatai. (MTI Fotó, Vida András felvétele — KS) flz idegsejt vallatása Az idegrendszeri szabályozás bonyolult Jelenségeinek a megér­téséhez az idegsejtmembránon és az ingerlékeny sejtek közötti kapcsolatoknál lejátszódó folya­matok megismerésén át vezet az út. Ma már ismert, hogy ezek a folyamatok részleteiket tekintve nem egységesek, és mind az ál­talános elvek tisztázása, mind a konkrét mechanizmusok felderí­tése igényli az ionmozgások és a sejtek strukturális, valamint ké­miai sajátosságainak minél több rendszeren való sokoldalú vizsgá­latát. Az idegsejtek és összekötteté­seik. a szinapszisok napjainkban ismert képét az elektronmikrosz­kópos megfigyelések adták. Ami a lakat számára a kulcs, az az idegsejt számára a szinapszis: működtetője és értelemadója. Az utóbbi időben egyre tisztábban áll előttünk szerkezete és az idegrendszer működésében be­töltött szerepe. A szinapszisok nagysága válto­zó: 500 millimikrontól 3 milli- mikronig terjed (egy mikron a milliméter ezredrésze.) Finom hártya, membrán veszi körül és citoplazmájában megtalálhatók az anyag- és energiacserében döntő szerepet Játszó mltokondrlumok. A szinapszisok egyik legfonto­sabb és mintegy 20 éve felfede­zett alkatrészei a szinaptikus ve- zikulumok (hólyagocskák), ame­lyek tömegesen találhatók a szi­napszisokban. Napjainkban úgy gondolják, hogy ezekben a hó­Képünkőn: idegsejtek szolgálat — KS) működésének vizsgálata. (MTI Külföldi Kép­Nincs kullancsveszély a Sóstón Vegyszeres védekezés a látogatottabb területeken A Kelet-Magyarországban több esetben is felvetett témára az alábbiakban válaszol Mészáros György erdészeti növényvédelmi szakmérnök. A sóstói erdőben kullancsve­szély nincs és nem is lesz. A mi éghajlati és egyéb környezeti tényezőink miatt a kullancs ve­szélyes, tömeges elszaporodására nincs lehetőség. Az egész vilá­gon csak egy-két helyen, kisebb, meghatározott foltokon fordul elő olyan tömegesen, hogy vérszívá­sával halált is okoz (pl. a híres kullancsvermek). A kullancs, tudományos nevén Ixodes ricinus, a pókszabásúak osztályába, az „atkák” rendjébe tartozik. Apró, 2—2,5 mm nagy­ságú állatkák. Színük, mintáza­tuk olyan, mint a ricinus mag­ja. Avarlakók. Május—júniusban felmásznak a bokrok és fák le­veleire és azok alsó felén tartóz­kodva az arra járó állatokra, em­berekre dobják le magukat. Vér- szivók. Jellemzően tölgyes erdő­ben találhatók. MIÉRT VESZÉLYES A KULLANCS? Az ember, és a melegvérűek lágy bőrrészeit keresi fel és ott kezdi meg szívását. Ha teleszivta magát, általában kifordul a bőr­ből. Szívása kellemetlen viszke­téssel jár. A „vakaródzás” kö­vetkeztében fertőző anyagot vi­szünk be a sebbe, ami esetenként bőrgyulladást okozhat. Ugyanak­kor leszakíthatjuk a kullancs fe­jét. és ez a bőrben maradva, mint bomló szerves anyag, szin­tén fertőzés forrása. A kullancs halált nem okoz. Azonban köztes gazdája a vírusos agyhártya­gyulladás (Echonoma encephali­tis) vírusának. Ez a vírus viszont halált okozhat ! A vírusokat a ju- hokról, őzekről, vadnyulakról, esetleg kóbor macskákról, ku­tyákról szedi fel és a következő szíváskor áttelepíti. Az első eset­ben szívott állatállománynak is már fertőzöttnek kell lennie, hogy a vírust tovább tudja vinni. A sóstói erdő viszonylatában ezt a lehetőséget kizártnak tekinthet­jük. Az állatpark orvosi felügye­let alatt áll, fertőtlenítése az el­múlt évben is megtörtént. A TÖBBSZÖRI PANASZ OKA Elsősorban az erdő nagymérté­kű látogatottsága. A látogatók, sokszor az óvodás csoportok is szétszélednek az erdőben, pedig elég sok sétaút és játszótér van kiépítve. Másodsorban: hiányos az egészségügyi felvilágosítás. A gyerekeket esti fürdetéskor át­vizsgálva azonnal észrevehetjük a kis, alig 2 mm-es sötét pontot. A nagyobbak, és felnőttek az első viszketés jelentkezésekor azonnal megtalálják a bőrbe fú­ródott állatkát. Ez könnyen eltá­volítható. A kullancs a potroha végén lé­legzik (ez van kint a bőrből). Ha légzőnyílását elzárjuk, az állatka kifordul a bőrből. Ez történhet pl. benzines, alkoholos, jódos vattával. A bőrből kitépni nem szabad! A fertőzéshez elég, / ha egy kicsike darabja bent marad, amit szemmel nem is észlelünk. Ha az eltávolítás után, általában 6—12 órán belül gyulladás lép fel, azonnal orvoshoz kell fordulni. KULLANCSIRTÄS az erdőben A kullancs is, mint annyi sok, esetenként kelletmetlen növény és állat, hozzátartozik az erdő életközösségéhez. Irtása csak olyan vegyszerekkel lehetséges, amelyek a többi élőlényt is ká­rosítják. Sokan emlékeznek még, hogy 1955-ben á gyapjaspille her­nyója tömegesen lépett fel a sós­tói erdőben. Hatósági rendelke­zésre az erdőterületet repülőgép­pel — az országban elsőként — permeteztük le. A hernyók nem. de az egész hasznos rovar-, es madárvilág elpusztult. Évekig tartott, míg az erdő újra életre kelt. A kullancsot sem tudjuk az erdőből kiirtani. Céltalan és ká­ros próbálkozás lenne. Jelenleg a leglátogatottabb te­rületeket, a játszótereket, a tor­napályát és a sétautakat vegy­szeres kezeléssel ideiglenesen kul­lancsmentesítjük. Azért most vé­dekezünk, mert most a leghatá­sosabb. A védekezés ideje alatt az er­dőben járók ne szedjenek virá­got (növényt), ne üljenek le a fűre. A vegyszerrel kezelt nö­vényzettel és talajjal való eset­leges érintkezés után a bőséges „Ultrá”-s lemosás semlegesíti a vegyszer hatását A sétautakról senki ne térjen le. Lehetőleg gye­rekeket ne vigyenek az erdőbe a zárlati idő alatt. A figyelmeztető táblákat vegyék komolyan. A VÉDEKEZÉS Időpontját mindig a károsító életmódja határozza meg és nem a károsult jajveszékelése. (Nincs szó életveszélyről!) Ha a kul­lancs fertőzött lenne, a KÖJÄLL- lal közösen akadályoznánk meg, hogy bárki Is betegye a lábát a sóstói erdőbe. A járványok keletkezésének és terjedésének megakadályozására igen szigorú rendelkezések van­nak. Sem egyéni lelkiismereti, sem büntetőjogi felelősséggel egyikünk sem vállalná a rendel­kezések megszegését. De azt sem, hogy egy magasrendű élet- közösséget, mint amilyen az er­dő, megsemmisítsünk. Tudatos szakmai munkánk célja az em­ber részére a mai Igényeknek megfelelő, élő környezet kialakí­tása. Mészáros György lyagocskákban termelődnek azok az anyagok, amelyek az in­gerület áttevődését vagy áttevő- désének gátlását biztosítják egyik idegsejtről a másikra. Ezek az anyagok (úgynevezett neuro- mediátor anyagok) közül már ismerjük a noradrenalint, az acetilkolint és a gammaamino- vajsavat, de elképzelhető még többféle létezése is. A szlnapsziskutatás az ideg- rendszer kutatásának legizgalma­sabb területe. Napjaink szinap­sziskutatása már tisztán élettani jellegű. Módszert és kutatási ter­vet dolgoztak ki a fiziko-kémi- kusok, a biokémikusok és a mo­lekuláris biológusok egyaránt: csak közösen juthatnak el a szi­napszisok titkainak a teljes fel­tárásához. A zöldségfélék növényvédelme A zöldségféléket a vetéstől, kiültetéstől kezdődően folya­matosan kell védeni különféle betegségektől és kártevőktől. A káposztaféléket június hó­napban az állati kártevők kö­zül a káposztalegyek lárvái ká­rosíthatják A fejlődésnek in­dult káposzta a nyűvek gyö­kérrágása következtében növe­kedésben visszamarad, fonnyad és elpusztul. A nyári és hóna­pos retekben járatokat rágnak, ennek következtében rothadás léphet fel. Az idő előtt virágzó karfioltövek is a lárvák káro- sítási területeihez tartoznak, ezért ezek tövét és gyökerét gondosan át kell vizsgálni. A pusztuló növények eltávolítá­sával és megsemmisítésévei a következő nemzedék kártételei jelentősen csökkenthetjük. A káposzta lombfeilesztésé- nek, fejesedésének. a karfiol vi­rágzatképződésének idején a hemyókártevők (bagolylepkék, káposztalepkék lárvái) valamint — megjelenésük esetén — le- véltetvek ellen kell védekezni. A permetezést oly módon vé­gezzük. hogy a levelek fonáka is kapjon permetlébevonatot, mert a fiatal lárvák itt kezdik táplálkozásukat. Védekezésre a Ditrifon 50 WP (0,2%), Satox 20 WSC (0,4%) és az Anthio 33 EC (0,2%) készítmények egyike használható A csapadékos idő­járás következtében számítani lehet a peronoszpóra fellépésé­re. ezért a rovarölő szerhez ad­junk gombaölő szert (Zineb 0,3%, Dithane M 45 0.2%) is. A kezelések számát a fertőzés erősségétől és az időjárástól keli függővé tenni. Burgonyában és paradicsom­ban május végétől lehet számí­tani az áttelelt burgonyaboga­rak nagyszámú megjelenésére. Tömeges fellépésük esetén (4—5 db/tő) ajánlatos védekezni. Ké­sőbb a tömeges lárvakeléskor — szükség esetén — meg kell ismételni a kezelést. Védeke­zésre a Sevim 85 WP (0,2%), Safidon 40 WP (0,2%). Ditrifon 50 WP (0,2%) rovarölő szerek egyike használható. A június hónap folyamán kelő bagoly­lepkehernyók elsősorban a paprikát és ritkábban a para­dicsomot veszélyeztetik, ezért a tövek gondos átvizsgálásával kell meggyőződni a lárvák lét­számáról. s szükség esetén a fentebb említett rovarölő sze­rek egyikével lehet végrehaj­tani a védekezést. A burgonya virágzása és az állomány záródása előtt ajánla­tos a burgonyavész ellen egy megelőző kezelést alkalmazni, melynek során a levelek foná- kát is jól be ken permetezni. A tünetek megjelenése után (a levélkék csúcsán barna, állan­dóan növekvő folt) csapadékos időben ajánlatos 8—10 napon­ként, száraz időjárás esetén elegendő 14 naponként véde­kezni. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Fertőz a köszmételisztharmat A csapadékban gazdag, de né­ha dunsztos meleg időjárás ked­vező feltételeket teremt a kösz­méte amerikai lisztharmatának (Sphaerotheca mors-uvae). A gomba főleg a leveleket, a haj­tásokat, és a gyümölcsöket ká­rosítja. A leveleken a liszthar- matgombákra jellemző fehér lisztes bevonat képződik, ami később bámulni kezd. A hajtás végeken ugyanezek a tünetek láthatók. A hajtáscsú­csok elvékonyodnak, majd el­halnak, az alsóbb rügyek kihaj­tása következtében pedig elsöp- rűsödnek. A terméseket is gombafonal- szövedék vonja be nemezsze- rűen, ami ugyancsak termőtes­teket fejleszt. A megtámadott bogyók nem fejlődnek tovább, satnyák maradnak és lehulla­nak. A védekezés alapfeltétele, hogy a bokrokat, illetve „fács- kákat” rendszeresen metsszük, ritkítsuk, a fertőzött hajtásvé­geket távolítsuk el, szedjük ösz- sze és égessük el. A köszméte lisztharmata ellen jó hatású készítmény a sziszte­matikus jellegű Topsin Metil 70 WP. A készítményt 0,1 százalé­kos töménységben úgy kell ki­permetezni, hogy a permetlé teljesen átitassa a gombafonal- szövedéket. A tiofanát-metil hatóanyagú szer nagy előnye, hogy gyakorlatilag nem mérge­ző és élelmezés-egészségügyi várakozási ideje is csak 14 nap. így alkalmas a csemege (étke­zési célokat szolgál) és a kon­zervipari gyümölcs permetezé­sére is. Széles Csaba Szabolcsi kertbarátok Debrecenben Május 26-án a szabolcsi kis­kerttulajdonosok tapasztalat­csere-látogatáson vettek részt Debrecenben, ahol tájékozta­tást kaptak Hajdú-Bihar me­gye kertbarátmozgalmáról és filmvetítésen nézték meg a legutóbbi két szinpompás vi­rágkarnevált. Ezt követően az egyetem kertészeti kultúráját tekintették meg, ahol dr. Géczi László, a megyei társadalmi szövetség elnöke mutatta be a legkorszerűbb és legújabb faj­ta kertészeti alanyokat s adott igen hasznos szakmai tájékoz­tatást a gyümölcs- és zöldség- termeléssel kapcsolatban. A szabolcsiakat elsősorban a híres debreceni köszméteter­mesztés érdekelte. E célból Hajdú Mihály kertjét látogatták meg, aki nagy szakértelemmel és igen jó eredménnyel termeli évről évre ezt a gyümölcsöt. Tájékoztatást kaptak itt a ta­lajműveléssel, szaporítással, növényvédelemmel, szürettel és értékesítéssel kapcsolatban. Hasznos volt a tapasztalatcse­re, mivel a szabolcsi kiskertek­ben zömmel az almát termelik, viszont egyre nagyobb igény jelentkezik a bogyós gyümöl­csök iránt. A kialakult jó kap­csolat révén lehetőség lesz faj­tatiszta, s a legjobb termést adó szaporítóanyag beszerzésé­re. Ezután a kívánságnak megfe­lelően egy meggytermelő kert­jében, Balogh Zoltánnál szerez­tek ugyancsak hasznos tapasz­talatokat. Megállapították, hogy a meggyfajták közül az újfehértói fürtös és az érdi bőtermők hozzák a legjobb ter­mést. Bebizonyítást nyert, hogy a virágzásban végzett szakszerű permetezés, az ez időben alkal­mazott hormonos kezelés je­lentősen több termést biztosít. Nálunk meggyfáink évről évre alig hoznak termést, annak el­lenére, hogy gazdagon virágoz­nak. Ogy véljük, hogy az itt ka­pott jó tanácsokat hasznosítani tudjuk. Varga Ferenc szervező titkár AUTÓ-MOTOR Á forgalmi lámpánál A városokban egyre több he­lyen szerelnek fel forgalmi jel­zőlámpákat. A gépkocsivezetők­nek meg kell szokniuk az auto­matikus irányítással kapcsolatos magatartást. Mindenekelőtt azt, hogy a sárga fénybe — a zöld­ről való átváltás pillanatában — történő behajtás legfeljebb csak akkor „bocsánatos bűn”, ha a keresztezés előtt nagy lendület­ben van a kocsi. Habár úgy ille­nék, hogy még a lámpákkal ellá­tott kereszteződést is visszafogot­tabb sebességgel közelítse meg az autós, de a közlekedés felgyorsu­lása ezt nem mindig teszi lehe­tővé. Mindenesetre a hirtelen fékezést kerülni kell a kereszte­ződések előtt, különösen síkos úttesten. Tudatosan belehajtani a sárga színbe, tudván azt, hogy már csak piros színnél lépünk ki a kereszteződésből, nagyfokú könnyelműség (amellett termé­szetesen tilos is). Igen sok bal­eset származott már abból, hogy az egyik autós későn (sárga vagy piros jelzésnél) lépett be a ke­reszteződésbe, a másik pedig már sárga fénynél elindult, nem várván be a zöldet. A forgalmi lámpa zöldre vál­tásakor az első kocsi kényelmes elindulása után a soron követ­kezők előbb felveszik a féktávol­ságot, s csak azután indulnak el. De mivel az előbb elindult autók közben már felgyorsultak, a ko­csik közötti távolság a féktávol­ság többszörösére nő. Erre azon­ban nincs szükség, mert igy a kereszteződés áteresztő képes­sége lecsökken, telnek az értékes másodpercek, miközben sok­szor csak négy-öt kocsi tud át­haladni a zöld lámpánál. Mi te­hát a teendő? Elméletben na­gyon egyszerű, a gyakorlatban annál kevésbé: indítsunk az előttünk álló kocsik megmozdu­lásának pillanatában és a féktá­volságot menet közben vegyük fel A veszély abban rejlik, hogy az előttünk haladó autónak le­állhat a motorja — induláskor ez nem ritkaság a kevésbé gya­korlott vezetőknél —, amiből az­tán könnyen csoportos összekoc­canás lehet A kezdő vezetők ele­inte közlekedjenek a szokásosnál valamivel magasabb alapjárattal a városi forgalomban, így a tengelykapcsoló túl hirtelen való felengedésének következménye­it elkerülhetik. A többfázisú lámparendszerrel irányított forgalomnál a keresz­teződésben sokszor több percet is várni kell a zöld jelzésre. Helytelen ilyenkor sebességbe tett váltóval, lenyomott kup­lungpedállal várakozni. Felesle­ges ismételt gázfröccsökkel „pör­getni” a motort, ami tetemesen növeli az üzemanyag-fogyasztást. A zöldre váltott jelzésnél teljes gázzal, netán második fokozatból, „síró” gumikkal indulni nem olcsó mulatság. Az így szerzett néhány másodpercnyi előnyt a gumik kopásával, a tengelykap­csoló idő előtti elhasználódásával és túlfogyasztással kell megfizet­ni. Nem ritka látvány, hogy az el­mélázó autóst a mögötte álló fény- vagy kürtjele figyelmezte­ti a lámpa színváltására. Ilyen kis figyelmetlenség bárkivel elő­fordulhat, a mögötte álló türelmet­lensége tehát nem lehet indokolt, annál Is inkább, mivel fény- és hangjelzést csak baleseti veszély megelőzése érdekében szabad ad­ni, s itt ilyesmiről nincs szó, te­hát a türelmetlenkedőnek tulaj­donképpen naég ki is járna a büntetés. flJDOHSáGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Álon a aövéarifárak felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom