Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 28. Lázár György beszéde a KGST ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) 4. A KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése. Az ülésszakon Ion Patan, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, Nyikoíaj Bajba- kov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke és Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcsolatban, majd megkezdődtek • a kormányfők hozzászólásai. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXXII. ülésszakán elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámutatott: — Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a KGST-országok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a végrehajtó bizottság beszámolója is meggyőzően szemlélteti — 1977-ben is töretlenül folytatódott. A növekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tőkés országokban, a Közös Piac tagállamaiban elért növekedést például kétszeresen meghaladta. Mindebben szocializmust építő népeink erőfeszítései mellett nagy szerepe volt közösségünk tervszerűen összehangolt, internacionalista és ■ kölcsönösen előnyös együttműködésének. Lázár György ezután elmondta, hogy pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét és ezen belül kiemelt figyelmet fordított a gazdasági építőmunka kérdéseire. — A Központi Bizottság figyelemre méltó eredménynek minősítette, hogy népgazdaságunk fejlődésében — a lényegesen nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is — sikerült megtartani az ötéves tervben meghatározott irányvonalat. 1976- ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt ugyan a fejlődés, és jelentős nemzetijövedelem-kiesés következett be, de 1977-ben az elmaradás jelentős részét nagy erőfeszítés árán sikerült pótolni. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság ráirányította a figyelmet gazdaságunk hatékony- sági problémáira, arra, hogy előrehaladásunk e téren nem kielégítő. Fennálló nehézségeinknek, hazai munkánk fogyatékosságai mellett az a fő oka, hogy a világpiaci körülmények számunkra a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Ehhez járul, hogy a hatékonyság javítását és a termelési szerkezet fejlesztését szolgáló jelentős beruházásokra a szükségesnél és esetenként a tervezettnél is csak kisebb összegeket tudunk fordítani. — Gazdasági fejlődésünk gondjainak megoldását egyrészt saját erőfeszítéseink fokozására, másrészt a KGST- országok közötti gazdasági együttműködés további fejlődésére alapozzuk. Központi Bizottságunk múlt év októberi határozata — hangsúlyosan kiemelte és megerősítette gazdaságpolitikánknak azt az eddig is követett vonalát, hogy népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a KGST-országokkal, és ezen belül különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-országok közötti kereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését a jövőben is megőrizzük, sőt, ha lehet, fokozzuk. — Kapcsolataink fejlesztésében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Teljesen helytálló az az igény, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékék bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek. A jelenlegi ötéves időszakkal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös forgalmunk további erőteljes bővítését a következő ötéves tervidőszakra. Ügy vélem, ez valamennyiünk számára fontos. Lázár György rámutatott: a magyar népgazdaság alapvető törekvése, hogy termelési szerkezetét szelektíven, — az együttműködés adta lehetőségek teljes kihasználásával — fejlessze tovább. Ennek velejárója, hogy a jövőben számos termék hazai előállítását meg kívánjuk szüntetni és azokat az országaink közötti termelési együttműködés keretében, import útján tervezzük biztosítani. Lázár György a célprogramokról szólva kiemelte: — Mind a KGST-országok közössége, mind a magyar népgazdaság további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának. A célprogramok jelentőségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik valamennyi KGST-tagállam, így a mi távlati tervezésünket is. — Számunkra különösen jelentősége van az energetikai és nyersanyag-célprogramnak, hiszen közismert, hogy hazai energia- és nyersanyagforrásaink korlátozottak. Szükségleteink kielégítésének érdekében ezért egyrészt jelentős erőfeszítéseket teszünk az energiahordozók és nyersanyagok hazai kutatása és termelésének fokozása érdekében, másrészt a fel- használás racionalizálásával és a termelési szerkezet átalakításával tovább kívánjuk csökkenteni termelésünk fajlagos energia- és anyagigényességét. — Mindezek mellett azonban hosszú távon is importra szorulunk és a behozatal növekedésének az 1980 utáni időszakban is meghatározó szerepe lesz szükségleteink fedezésében. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, ha igényeink kielégítésében támaszkodhatunk a KGST- országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — folytatott együttműködésre. — Az energetikai nyersanyag-célprogram fontn ré— Halat főzzek, vagy birkát? — Ennyit kérdezett. — Ö, olyan aranyos vagy, Lajos bácsi! Szerintem ez annyira csodálatos hely, hogy itt a zsíros kenyér is tökéletesen megfelel! — Jó! Zsíros kenyér lesz. — Hagyta rá Lajos bácsi. Kati ettől meg is ijedt egy kicsit; mert Lajos bácsi képes arra, hogy szaván fogja az embert. Na de hát ilyen alkalommal!... Egy kis dörgö- lődzéssel gyorsan kiengesztelte. Aztán megnézte a csónakot is — vagyis a hajót —, mely hatalmas, cölöplábakra fektetve trónolt a főhelyen, a betonfalú, hosszú épületben, melyhez könnyedén csak odatámaszkodott a lécfalu fészer, amely alatt viszont az emberek lelhettek alkaiomszét képezik a kohászati, vegyipari, könnyűipari és egyéb nyersanyagokra vonatkozó alprogramok. Számos együttműködési intézkedésben érdekeltek vagyunk, hiszen ezekből a termékekből is zömmel, vagy teljes égé- , szében importra szorulunk. A mezőgazdasági és élei-'1 miszeripari célprogramról szólva Lázár György rámu- 1 tatott, hogy jelentősége számos területen nem kisebb az energia és nyersanyag célprograménál. A mezőgazda- sági célprogram keretében készek vagyunk további erőfeszítéseket tenni, de ennek feltételeit az érintett országokkal mielőbb kétoldalúan szükséges egyeztetni. A célprogramok kidolgozásával kapcsolatos eddigi tevékenységet méltatva arról szólt, hogy az elkövetkezendő időszakban a fő figyelmet a megvalósítást biztosító feltételek kialakítására, a végrehajtást konkretizáló szerződések megkötésének előkészítésére kell összpontosítani. A magunk részéről, mivel érdekeltségünk igen nagy, készek vagyunk e munkában aktívan közreműködni. Lázár György hangsúlyozta : — Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető előnye, hogy az egyes tagállamok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozásának fontos nemzetközi feltételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerződések. amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló termelési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára különös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra i szóló szállítási szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szovjet együttműködésben jelen-, leg 47 hosszabb lejáratú államközi megállapodás van érvényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésünket — mondotta Lázár György —, hogy tanácskozásunk tovább erősíti közösségünk gazdasági együttműködését, a célprogramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása és megvalósítása új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. adtán menedéket. Itt halomba rakva a néhány nyugágy és kerti szék, meg egy kinyitható asztal, valamilyen utolsó eshetőségre számítva, ami sohasem következhetett be, mert a főzés-étkezés mindenkor az áldozati oltár körül történt. — Lajos bácsi, á nőket is mindig idehívtad? Nem a lakásodra? Hiszen az egész életedben, mint egy agglegény... Lajos bácsi bölcsen, hallgatagon, némán ránézett, megsimogatta a fejét. — Katikám, kislányom — sóhajtott —, a nőket... — Elmosolyodott. — Mit szeretnél hallani? A magányos férfi éppúgy szabad préda, mint a magányos nő. Ha nem vigyáz magára, juj... — Vigyázni kellett magadra? — Kellett? Még most is kell. Valaki elkap és... De nekem feleség nem kellett Moszkva egyik épülő lakónegyede A SZOVJET VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETÉBEN ELŐSZÖR ALAKÍTANAK KI OLYAN NAGY KITERJEDÉSŰ KÍSÉRLETI LAKÓTELEPET, AMELYNEK A XX. ÉS XXI. SZAZAD LAKASKULTÜRAjAT KELL MEGVALÓSÍTANIA. Milyenek lesznek a szovjet lakóházak a XXI. században ? A kísérletet Moszkva egyik új lakónegyedében végzik, összesen 7 épületet készítenek, mindegyikben 1000—1000 lakással. A tervek szerint a lakótelepen 20 ezer ember él majd. A számítások szerint a kísérlet 100 millió rubelbe kerül. A tervezők több mint 30 építészeti és műszaki megoldást dolgoztak ki. A lakótelep érdekessége, hogy a szolgáltató vállalatokat a föld alatt helyezték el. Minden lakóépület alatt parkolóhelyek találhatók, melyek 3600 gépkocsi elhelyezésére alkalmasak. A garázsokhoz lifttel lehet lejutni, az utakat a gépkocsik alagutakon közelíthetik meg. A kommunális szolgáltatások irányítását automatizált központból végzik. A víz- és energiaellátás, a fűtés, szellőztetés, kondicionálás és liftek irányítását diszpécserközpont hajtja végre. Itt lesz a lakótelep egyetlen „házmestere”, aki egy pneumatikus rendszer segítségével néhány perc alatt elvégzi a lakótelep területének „söprését”. A kísérlet célja, hogy mind a lakáson belül, mind azon kívül komfortot biztosítsanak. A demográfusok szerint az ezredfordulón egy tipikus moszkvai család 3 főből áll majd. Erre az időre már olyan lakásokat kell építeni, amelyekben minden családtagnak külön szobája van. Ezért a tervezők a lakótelep egységének a 3 szobás lakást tekintették. A lakóterek változtathatóak lesznek. Ez hasznos megoldás a családi összejövetelek szempontjából. A belsőépítészek modern anyagokat: színes műanyagot, szintetikus tapétát, fát, kerámiát használnak. Valamennyi lakás erkélyes. A földszinten nagy előcsarnokokat alakítottak ki. Itt lesz kenyér- és tejüzlet, trafik, újságáruda, kölcsönzőbolt, önkiszolgáló mosoda. A hagyományos filmszínház helyett kultúrköz- pontot alakítanak ki, és mellette épül fel a sport- komplexum. Kissé odább lesz az üdülőparkzóna, amelynek sok szolgáltatása ingyenes lesz. A tervezők komoly figyelmet fordítottak a gyermekek nevelésére. Egységes oktatóközpontot alakítottak ki, amelynek 2 iskolája van, és itt 2600 tanuló elhelyezését biztosítja. A kereskedelmi és szolgáltat# központok a gyalogosforgalom középpontjában helyezkednek majd el. Kik laknak majd ezen az összkomfortos lakótelepen? A válasz egyértelmű: azok a moszkvaiak, akiknek a lakótelep felépülésekor még nem lesz olyan lakásuk, amely megfelel korunk követelményeinek. Alekszandr Gyedül másik... megőrzőm annak az egy valamikorinak az emlékét. Ez annyira elképesztően hangzott, hogy Kati belebor- zongott. — ...nő meg különben... van elég. Éppúgy, mint férfi. Keresni se kell. Csak éppen olyan nincs még egy. Ez valahogy őrült, ez a Lajos bácsi. Bár szerencsére. Ha nem volna őrült, már szóval így a maga módján, nem is hívna ide minket eljegyzést tartani. Meg még főz is, te jó isten! — Vagyis akkor... csak olyan pillanatnyi... Hát, ebben a paradicsomban... — Nem, Katikám... Valamikor mi itt töltöttük a mézesheteket, ahogy mondják. Én ide soha azóta más nőt nem hoztam. Van elég hely Pesten. A lakásom is. — Azt mondják, ott vendéget nem fogadsz. — Vendéget nem. — Vagy éppen azért, hogy ne zavarjanak? — Nem éppen azért. Csak így alakult. — Furcsa vagy, Lajos bácsi. — Minden ember furcsa. Te is kislányom. Még nem tudhatod. Saját magát nagyon nehezen ismeri meg az ember. — Ó, én már mindent tudok magamról... Elhiszed? Lajos bácsi nevetett. Széttárta a karját. — Ha akarod, elhiszem. Mogyoróvesszőket vágott a telek sarkában; bicskával szép kúpos-hegyesre faragta. — Kevés a nyánsam, hátha több nyársra lesz szükség. Kati tudta, hogy nem lesz szükség nyársra egyáltalán. Lehet, hogy bizalmas dolgai említése még Lajos bácsit is zavarba hozta? Faragással leplezi. ★ A fészer egyik sarkában, két kampóra fektetve hevertek az öreg, szalonnazsírral jól átitatott végű nyársak. Odarakta közéjük az újakat is. A fűszertartó a falba volt beépítve, kinyitotta a két kis kulcsra nyíló ajtót, ellenőrizte, hogy van-e elég mindenből. — No, mire lesz még szükségünk? — Én nem tudom, Lajos bácsi. — Hát, akkor amit nem tudunk, az nem lesz. Kati csak vállat vont. — Akinek valami nem tetszik, az utána majd elmegy vacsorázni. Itt az lesz, ami lesz. — Zsíros kenyér. — Ha zsíros kenyér, hát zsíros kenyér. Most valahogy, itt Lajos bácsinál, a természet nagy csendjében, minden olyan egyszerűnek tetszett, s mintha minden töprengés eleve felesleges volna. "Leszaladt a partra, cipője orrával beletúrt az apró szemű kavicsba. Lajos bácsi még matatott valamit a csónakházban. Kati elképzelte, hogy ha most megházasodnának Tiborral, aztán itt töltenék a mézesheteket, utána ő meghalna gyermekágyi lázban, vagy miben is? Tibor egész életében őt gyászolná, soha többé meg nem nősülne, s nem hozna ide nőt sem, soha. Tibor? Először is az csavarná az ujjára, aki akarja. Bár bánatos volna, vagyis-' inkább bosszús. Egy darabig nagyon is bosszankodna, az bizonyos. Hogy amikor már olyan szépen elrendeződött az élete, egyszercsak fuccs! — nincs feleség. Ilyen szemre- és ágyba való jópofa kis feleség. Kezdhetne mindent elölről, mennyi vesződség ... szóval nagyon kellemetlen lenne. De a bánata azért csak addig tartana, amíg egy másik nő, aki úgy látja, hogy megéri neki, fel nem karolná. Nem volna nehéz. S amikor ezt így elgondolta, valahogy olyan szomorú lett tőle. Szomorú és bölcs. Nem is gyászolna a nyavalyás. Valójában csak önmagát sajnálná, engem bizonyisten nem is gyászolna. A kis kavicsgödröt összeszakította a Dunával, aztán szétrúgta, felszaladt vissza az épülethez. Lajos bácsi éppen nagy, erős lakatot kattintott a vaspántra. (Folytatjuk) S IO V 1 E T ÉLET Imimainiiis O
