Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

valaki. Hivatás „Keress a feleségednek egy jó he­lyet, ne járjon műszakba” — javasol­ták néhány hónappal ezelőtt egyesek Záhonyban a munkaügyi vezetőnek. Azt is hozzátették, hogy most már iga­zán megteheti, hiszen a feleség kiváló eredménnyel végezte el a vasúti tiszt­képzőt, könnyű neki egy jó íróasztalt találni, különösen akkor, ha ez a férj javaslatán múlik. Sokak meglepetésére a fiatalasszony maradt az’állomás forgalmi irodájá­ban, folytatva továbbra is az éjszaká­zást, a szolgálat beosztása szerint akár a vasárnapi, ünnepnapi munkát is. Közben rengeteg társadalmi munkát vállalt, egyaránt dolgozott a pártalap- szervezetben, a szakszervezetben és a KISZ-ben. Legutóbb pedig a KISZ-ve- zetőség titkárává választották. Csak egyetlen kikötése volt: ragaszkodik a beosztásához, nem kíván íróasztal mel­lé ülni. A miértre egyszerű a válasz: szereti a munkáját, éppen ezért lett vasutas. Szereti látni, ahogy mennek a vonatok, tudni, hogy az ő szavára állítják a váltókat, az ő rendelkezése alapján zaj­lik a forgalom egy-egy műszakban az ország egyik nagy állomásán. Minden nap új feszültséget hoz, sikert, ha né­hány percet el tud spórolni, és hama­rabb mehet egy tehervonat; s néha bosszúságot, kudarcot, amikor nem úgy sikerül valami, ahogy szerette volna. A GELKA tv-szerelőjét még annyi év után is csodabogárként figyelik. In­telligens, okos fiatalember, aki nem hallgatott orvospapája, értelmiségi kör­nyezete szavára, s érettségi után min­den áron szerelő akart lenni. Az egyi­ke a legjobbaknak, aki nem ismer le­hetetlent, akit érdekel minden újdon­ság, a legújabb technika. A szerelés nem annyira munka neki, mint izgal­mas szórakozás, képességeinek ismé­telt próbatevése, hogy minél előbb meg­keresse a hibát. „Be se engedném a telepre azt, aki nem szereti az állatokat” — vallja a tehenészeti telep gondozója. „Higgye el, még tejet is többet adnak annak, akin érzik, hogy gondoskodik róluk” — foly­tatja az ünnepi zárszámadáson a nyír- kátai állatgondozó. Alig várja az ebéd végét, mert kora délután vissza akar érni a szomszéd faluból a telepre. Olyan emberek ők, akik kedvüket, örömüket lelik munkájukban, akik nem azt emlegetik, hogy robotolnak naphosszat, hanem elégedetten sóhaj­tanak egy-egy fárasztó nap után, mint akik érzik, hogy megint hasznosan tel­tek az órák. Ha megkérdezzük azokat, akik be­csülettel dolgoznak, szeretik munká­jukat, nem használnak nagy szavakat. Nem esik szó az alkotás öröméről, az emberi kiteljesedés vágyáról. Ügy gon­dolják, hogy mindezt a művészeknek, bizonyos értelmiségi pályán dolgozók­nak hagyhatják meg. A hivatásról, az elhivatottságról' beszélnek egy pedagó­gusnál, orvosnál, alkotó művésznél, de semmi esetre sem a fizikai munkát vég­zőknél. Aki „csak” dolgozik, kedve szerint az többnyire idegenkedve nézi a mellette lévő, hasonló munkát végző társát, aki elégedetlenkedik, kényszernek érzi a munkát, amelyet igyekszik minél előbb letudni. Arra viszont nincs recept, hogy kinek melyik munka volna a megfele­lő. Az egyik börtönben érzi magát, ha egy csarnokba bezárva, örökösen egy gép működését kell irányítania, míg a másiknak éppen az tetszik, ahogyan az ő mozdulataira engedelmeskedik a gép, alakul az anyag. Való, hogy ma sem lehet mindenki­nek hajlama, kedve szerinti munkát találni. Különösen akkor nem, ha rnár magától a szótól, a „munka” kifejezés­től megriad, mert neki az életcéljai kö­zött csak a minél nagyobb jövedelem, a gondtalan élet, a szórakozások haj­szolása szerepel. Mégis az utóbbiak kö­zül kerül ki több — még céljai elérése után is —, aki öreg korában megkese­redik, magányossá’ válik, mert vissza­tekintve az eltelt évtizedekre, nem érzi, hogy értelmes életet élt. Hivatás, munkaszeretet. Rokon jelle­gű fogalmak, amelyek az értelmes, al­kotó életet sugalmazzák, akár a vas­úti sinek világában, akár az alkatré­szek között dolgozik, vagy a gondjaira bízott állatok nevelésével foglalkozik Dr. Lengyel Zoltánnal a személyiségfejlődés problémáiról A Hol helyezkedik el a megyei nevelési tanácsadó intézet a különböző pedagó­giai intézmények között? — A nevelési tanácsadó a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények egyike. A gyer­mek- és ifjúságvédelem hatékonyságának nö­velése, e tevékenység differenciált eszközei­nek és módszereinek továbbfejlesztése érde­kében 1972-től hozta létre az akkori Műve­lődésügyi Minisztérium intézményes formá­ban is a nevelési tanácsadókat. Szaboles- Szatmár megyében 1976 szeptembere óta működik a nevelési tanácsadó önálló intéz­ményként. A Milyen sajátos megyei okok tették szük­ségessé a nevelési tanácsadó létrehozá­sát? Van-e társadalmilag kimutatható tendencia abban, hogy növekszik a fizi­kailag és szellemileg problémás gyer- -< mekek száma? — Közismert: a megyében egyik súlyos gond, hogy az átlagosnál több a veszélyez­tetett gyermek. Évek óta növekszik azok száma, akik állami gondozásra szorulnak. Az okok a megye lakosságának heterogén voltában keresendők. A megyében csaknem 3 ezer gyermek részesül állami gondozásban, s közülük ezer nevelőszülőknél, a többiek gyermekotthonokban élnek. Ez a magas szám is utal a fokozott gyermekvédelmi tevé­kenység jelentőségére. Ezen kívül sok a csa­ládban nevelkedő gyermekek között is a szemólyiségfejlődési rendellenességgel küz­dő, személyiség-torzulást mutató gyermek, akiknek segítségre van szükségük. — Nem kevés azoknak a gyermekeknek a száma sem, akik különböző problémák mi­att az iskolában tanulási nehézségekkel küz­denek. A közösségek helyes irányú formálá­sa érdekében szükséges a velük való egyéni foglalkozás, bánásmód. A Önök tehát az okok feltárására vállal­koznak? — Elsősorban az okok feltárása a lénye­ges, amelyekkel a szülőik, az iskolák nevelői nem tudnak megbirkózni. Ezt vállalja ma­gára a nevelési tanácsadó. Segítenünk keLl a megye oktatáspolitikai koncepcióját is, eb­ben is részt vállal a nevelési tanácsadó, fgy a tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtása érdekében a differenciált beis­kolázást segítjük az iskolaérettségi vizsgá­latokkal. hogy minden gyermek a neki meg­felelő iskolatípusban kezdje meg általános iskolai tanulmányi munkáját. — Feladatunk a 3-tól 18 éves korú gyer­mekek egészséges személyiségfejlődését se­gíteni. Igyekszünk tanácsot adni esetleges nevelési problémák megoldásához, alkal­mazkodási, tanulási vagy egyéb problémák, zavarok leküzdéséhez, vagy legalábbis csök­kentéséhez. A Ismerik-e a megyében széles körben a w nevelési tanácsadó rendeltetését? — Ügy tapasztaljuk, hogy a tanácsadó feladatát, célját mind a szülők, mind az is­kolai nevelőközösségek egyre szélesebb kör­ben ismerik meg és veszik igénybe speciális „szolgáltatási” tevékenységünket. Erre utal, hogy két év alatt több mint ezer gyermek vizsgálatát végeztük el az intézetben. A most lezárult 1977—78-as tanévben 464 gyermek vizsgálata történt meg. A gyerme­kekkel való foglalkozás száma ennél jóval több, hisz némely gyermek több alkalommal is megfordul nálunk, illetve a vizsgálaton kívül terápiás kezelésben is részesülnek.. . A Kik veszik igénybe a rendhagyó szol- w gáltatást? — Intézetünknél 114 óvodáskorú, és 199 általános iskolás tanuló fordult meg egy év alatt. A gyámhatóságok 39, az egészségügyi intézmények 33, a nevelőotthonok 22 esetben kértek szakvizsgálatot. Eddigi tapasztalata­ink szerint a helyi, városi lakosság és az in­tézmények keresik meg leggyakrabban a ta­nácsadót, mert a Szarvas utca 24. sz. alatti intézmény számukra könnyebben elérhető, mint a vidékieknek. A Melyek a gyermekek személyiségzava- ^ rainak leggyakoribb okai? — A 464 megvizsgált gyermek közül 133-nál iskolaérettségi vizsgálatokat végez­tünk. A többinél személyiségzavar és maga­tartásbeli problémák miatt került sor a vizsgálatokra. A 247 személyiség- és maga­tartási zavarral küzdő gyermeknél az oki hátteret tártuk fel. Megállapítottuk, hogy organikus okok 48. családi nevelési hibák 57, családi ártalmak 123, iskolai ártalmak 11. komplex ártalmak 18 esetben fordultak elő. A Legtöbb esetben a családi ártalmak és “ nevelési hibák miatt jutnak ide a gyer­mekek? — A számokból kitűnik, hogy a gyer­mekek többségénél a személyiségtorzulás a családi ártalmakra, és nevelési hibákra ve­zethető vissza. A családi ártalmak közül a rendezetlen családi élet, az alkoholizmus a leggyakoribb. Elég sok a csonka, fél-csalá­dokban nevelkedő és káros hatásoknak ki­tett gyermek. Gondokat akoznak a rossz ne­velési módszerek is leginkább a szélsőségek, az elnéző, a szigorú nevelés, a kettős neve­lés, amikor nincs összhang a két szülő, vagy a szülők és a nagyszülők között. A Milyen ártalom érheti a gyermeket az w iskolában? — Sajnos nem biztosított mindenkor az egységes pedagógiai ráhatás, és az egyéni foglalkozás, melynek egyik oka a magas osztálylétszámokkal is összefügg. De közre­játszik a személyiségzavarok kialakulásában, a problémává válásban az is, hogy a min­denkire érvényes tantervkövetelményeket minden tárgyból nem minden gyermek ké­pes kudarcok, botlások nélkül teljesíteni. Meghaladja erejét. Nem mer kérdezni, s egyre nagyabb űr támad a követelmények és a ténylegesen elsajátított tudás között. S ha ezt a nevelő nem veszi észre, nem segít az akadályok .leküzdésében, fokozatosan ki­alakul az önbizalomhiány, gátlásosság, eset­leg dac. Bonyolíthatják a dolgot a ma még nem egységes jutalmazási és büntetési eljá­rások is. A jutalmazás és a büntetés nem megfelelő aránya, mértéke, tónusa. Gyakori a tiltás, a meghitt beszélgetés, a rávezetés, a feladatok adásának módszere helyett. A Önök egy kicsit a családi és iskolai ne­velés selejtjét veszik nagyító alá. Ho­gyan tudják nyomon követni, hogy a feltárt okok megszűnnek és a gyermek személyiségének harmonikus fejlődése rendes kerékvágásba terelődik? — A problémák megszüntetése érdeké­ben az alap és kiegészítő diagnosztikai, fel­táró munka elengedhetetlen, mert csak en­nek birtokában és tudatában lehet keresni azokat a módokat, eszközöket, amelyekkel a zavarokat előidéző okok megszüntethetők. Ennek érdekében meg kell ismerni a gyer­mekek családi környezetét, amit családláto­gatás is segíthet. Döntő lehet a szülőkkel va­ló részletes foglalkozás, elbeszélgetés. A csa­ládi ártalmak esetében az előidéző okok tisztázása után a szülőkkel megbeszéljük a zavarok közös megszüntetésének módját, mint például az apa negatív magatartásá­nak megváltoztatása, a szilárd, személyiség- formáló családi légkör helyreállítása, a gyermek helyes napirendjének megbeszélése, a családban elfoglalt szerepének fejlesztése, hogy elérjük: minden családban számítsa­nak a véleményére, önálló partnernek te­kintsék. .. A S mi van, ha normál gyermek normál w iskolai osztályban, esetleg a pedagógus­sal való konfliktus miatt nem boldogul tartósan? — Előfordul az is, hogy másik párhuza­mos osztályba, esetleg másik iskolába java­soljuk átirányítani a gyermeket. Vagy olyan esetben, ha a gyermek nem tud, vagy nem akar beilleszkedni a jelenlegi osztályközös­ségbe. .. A Csak tanácsot adnak, vagy nevelnek is, ^ foglalkoznak a problémás gyermekek­kel? — Fontos feladatunk a terápiás keze­lés is. Meghatározott időben a gyermekeket az intézetbe hívjuk és speciális eszközökkel foglalkozásokat szervezünk. Igyekszünk megszüntetni tanulási nehézségüket, illetve magatartási és egyéb zavaraikat. Játékos foglalkozások, bábozás és más eszközök se­gítik munkánkat. — Mi foglalkozunk január 1. óta a be­szédhibás gyermekekkel is, a megye beszéd­hibás gyermekeinek gondozása is a nevelési tanácsadó feladata lett. A megye négy váro­sában működik önálló szakképzett beszédhi- ba-j'avító pedagógus, logopédus. Közöttük a megye egész területét felosztottuk. Tudott dolog, különösen az iskolába lépésnél lénye­ges, hogy lehetőleg ne legyen beszédhibás a gyermek, mert ez később sok traumát okoz­hat, kihatással lehet a gyermek egész sze- mélyiségéndk fejlődésére. Ezért idejében fontos hozzálátni a beszédhibák javításához, megszüntetéséhez. Ezt a célt hivatott szol­gálni a megye logopédiai hálózata. A Melyek a leggyakoribb gyermekkori be- ^ szédhibák? — A dadogás, a' pöszeség, az orrhang- zós (raccsoló) beszéd. A logopédiai munka hatására az olvasási és egyéb zavarok foko­zatosan eltüntethetők, s ez a gyermek to­vábbi tanulmányi munkájában jelent nagy könnyebbséget. Milyennek tartja az intézet személyi ellátottságát? tárgyi és Elmondják az iskolák tapasztalt hibákat? nevelőinek is a — Igen, a gyermekek pszichológiai és pedagógiai vizsgálati eredményeinek birto­kában konkrét beszélgetést folytatunk a pe­dagógusokkal is arra vonatkozóan, miben látjuk a lemaradás vagy a probléma okát. Véleményünket velük egyeztetve, közösen keressük a megoldás módját, mérlegelve mind a pedagógiai, mind a pszichológiai kö­rülményeket. A Milyen intézkedéseket tehetnek önök a ^ vizsgálatok után? — Intézkedéseink javaslatok, s minden esetben gyermekközpontúak, a gyermek he­lyes irányú személyiségfejlődése érdekében történnek. Speciális intézményi szerepkö­rünkből adódóan nem adminisztratívek. ha­nem tanácsadó jellegűek. Amennyiben a személyiség- és magatartási zavarok előidé­zője organikus, szervi okokra vezethető visz- sza. a nevelési tanácsadó orvosa a szükséges további vizsgálatra, esetleg gyógykezelésre tesz javaslatot. — Ha a kedvező változás feltételei a családi szférában keresendők, az ártalmakat kiváltó konfliktusok megszüntetésének mód­ját keressük és ehhez kérjük a szülők meg­értő segítségét. Tapasztalatunk, hogy leg­gyakrabban annál a gyermeknél jelentkezik probléma, akinek szülei különváltan élnek és a gyermeket csak egyoldalú ráhatás éri. s a szülők együttes nevelői hatásai nem érvé­nyesülnek. — Intézfkedéseink elsősorban akkor vál­nak felelős lépésekké, amikor veszélyezte­tett körülmények között élő gyermekekkel foglalkozunk, s javaslatot teszünk az állami gondozásba vételre, vagy gyám kinevezésére. Ha a személyiségzavarok és tanulási nehéz­ségek okai értelmi fogyatékosságnak tudha­tok be, javasoljuk értelmi fogyatékosok szá­mára fenntartott intézetbe való elhelyezését. —- Az intézet szakmai felszereltsége ki­fogástalan, a vizsgálatokhoz megfelelő esz­közök állnak rendelkezésünkre. Az épület azonban nem a célnak megfelelő. Három he­lyiségünk van, megfelelő várószoba nincs, az intézményi munka feltételei jelenleg nem biztosítottak. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a felügyeletet ellátó hatóság,, a kezdeti időben csak ezt a lehetőséget tud­ta biztosítani az újonnan alakult intézmény­nek. Tudomásunk van róla, szándékunkban áll, hogy amint erre lehetőség nyílik, meg­oldják a tanácsadó jobb elhelyezését. A sze­mélyi feltételek is nehezen alakultak, külö­nösen pszichológus alkalmazása gond, mivel a megyében kevés van. Jelenleg egy peda­gógus, két gyógypedagógus, négy logopédus, egy adminisztrátor és egy mellékállásban foglalkoztatott orvos látja el a munkát. Az eredményesebb munka érdekében a közeljö­vőben egy családgondozó alkalmazása is szük­séges, aki szinte együtt élne a családokkal, figyelemmel kísérné a gyermekek harmoni­kus fejlődését a hozzánk forduló esetekben. A Vajon az itt dolgozók, iÉik a nevelés ^ negatív oldalát látják, nem válnak-e maguk is idővel pesszimistává? S ön. aki évtizedekig aktív nevelő, iskolaigaz­gató, szakfelügyelő volt, miért vállalta az intézmény vezetését? — Ehhez a munkához valóban nagy- nagy pedagógiai optimizmus és folytonos új­rakezdési képesség kell. Mi igyekszünk a rossz mellett a jót is meglátni és megőrizni a gyermek és általában az ember nevelhe­tőségébe vetett hitünket. Magam valóban három évtizedes pedagógiai tapasztalat után vállaltam el a nevelési tanácsadó vezetését. Mit mondjak? Vonzott a munka újszerűsé­ge és társadalmi szempontból is igen fon­tos szerepköre. Szívesen vállaltam az intéz­mény vezetését. A lelki traumában szenve­dő gyermekek gyógyítása, lelki egyensúlyuk helyreállítása olyan pedagógiai, emberi fel­adat. amely meghálálja a fáradozást. Első­sorban a helyes irányba terelt gyermeki sorsokban jut kifejezésre ez a jutalom. Ha azt kérdezné, ezek mellett jut-e erőm, időm másra is, mondjuk társadalmi munkára, azt felelném, jut. A 23 ezer lakosú városnegyed, a Jósaváros népfrontbizottságának elnöke vagyok. Ez s pedagógiai munka, egy új kö­zösséget formálni, hogy jó szomszédai le­gyenek egymásnak és jó lakói, gazdái váro­suknak. .. Köszönöm az interjút. Páll Géza X|| VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. június 25. 'Vasárnapi i IIMTERJÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom