Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
XXXV. évfolyam, 146. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. június 23., péntek MA Vakáció szaktáborban (2. oldal) • Szabolcs és a tudomány (3. oldal) Folytatódtak a hivatalos tárgyalások Magyar-lengyel barátsági nagygyűlés Varsóban Edward Gierek és Kádár János mondott beszédet A magyar párt- és kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, csütörtökön délelőtt ellátogatott az újjáépülő varsói királyi palotához, Varsó város vezetőinek kalauzolásával megtekintette a már befejezéshez közeledő, nagyszabású helyreállítási munkálatokat és megnézte a már rekonstruált legszebb belső termeket. A hajdani királyi palotát, amely Varsó óvárosának kapujában áll, tízezer dinamit- töltettel röpítették levegőbe 1944-ben a német fasiszta megszállók. A lengyel államiságot és függetlenséget jelképező épület rekonstruálása és helyreállítása — közerőből — a 70-es évek elején kezdődött meg. Az óvárosban tett rövid gyalogséta után küldöttségünk a lengyel párt- és állami vezetők társaságában — a varsói személygépkocsi-gyárat, a lengyel járműgyártás fellegvárát kereste fel. A házigazdák arról tájékoztatták magyar vendégeiket, hogy a gyár varsói és vidéki üzemegységeiben ma már csaknem 25 ezren dolgoznak. A termelés méreteit jól jellemzi, hogy tavaly mintegy 114 ezer 125-ös Polski Fiat autó gördült le a gyártó szalagokról. A feladataik az idén sem kisebbek a tavalyinál: a nálunk is népszerű gépkocsik mellett újdonsággal jelentkeznek az autópiacon: a formáját, kényelmét és fölszereltségét tekintve egyaránt világszínvonalon álló Polonez gépkocsival. Ebből az idén 5—10 ezret gyártanak. Kádár János megtekintett több üzemrészt, s nagy érdeklődéssel ismerkedett a gyártási folyamatokkal, a korszerű gépsorokkal és egyéb berendezésekkel. Forró hangulatú nagygyűléssel folytatódott a gyári program: az üzem legnagyobb műhelycsarnokában a magyar és a lengyel vezetők barátsági nagygyűlésen találkoztak a varsói személygépkocsi-gyár kollektívájának képviselőivel. A műhelycsarnokban szinte minden talpalatnyi hely foglalt volt: csaknem ötezren gyűltek össze zászlókkal, transzparensekkel, a két testvérpárt, a két nép megbonthatatlan barátságát éltető táblákkal, feliratokkal. A magyar és a lengyel himnusz hangjai' után Jan Sobolewski nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Edward Gierek lépett a mikrofonhoz. EDWARD GIEREK : Baráti együttműködésünk a szocialista országok egységének lényeges eleme Kedves Kádár elvtárs! Kedves magyar vendégek! Elvtársak, barátaink! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága és a magam nevében köszönöm önnek, Sobolewski elvtárs, és Önöknek, kedves barátaim, a személygépkocsigyár öszes dolgozójának azt a fogadtatást, amelyben a testvéri magyar nép vezetőjét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét, Lengyelország barátját, Kádár János elvtársat részesítették. Egyben megköszönöm a Lázár elvtársnak és az egész magyar párt- és kormányküldöttségnek szóló üdvözlést is. Rendkívül elégedettek vagyunk magyar vendégeink látogatásával. Tárgyalásaink, amelyek a kérdések széles körét ölelik fel, teljes nézet- azonosságot tükröznek, igazolják a két párt és a két ország együttműködésének további elmélyítésére irányuló közös szándékot. Találkozásunk egybeesett a lengyel—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulójával. Ez a szerződés tanúsította, hogy a lengyel—magyar kapcsolatokban — amelyek ezeréves történelmünk során mindig barátiak és szorosak voltak, új szakasz nyílt meg. Ennek a barátságnak szép példája a két ország forradalmárainak együttműködése és a magyar nemzetnek az a gesztusa, hogy 1939 szeptemberében a lengyel katonák tízezreinek nyújtott menedéket. Ezt szívből köszönjük Önöknek. Annak eredményeként, hogy népeink a szocializmus útjára léptek, kapcsolataink gazdagabbá és sokoldalúbbá váltak. Az ismert mondásnak, hogy „magyar—lengyel két jó barát”, új, sokkal mélyebb és teljesebb tartalmat adtunk: az eszmei egységet, a célok és a szocialista internacionalizmus szellemétől áthatott testvéri együttműködés teljes összhangját. Teljes joggal örülhetünk a pártjaink és államaink közötti együttműködés eredményeinek. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy kereskedelmi árucsere-forgalmunk dinamikusan fejlődik, és a mostani ötéves tervidőszakban meghaladja a há- rommilliárd rubelt. Ennek mintegy 35 százalékát a termelési, szakosítási és kooperációs kapcsolatok teszik ki. Ez az üzem is, amely a közúti járműipart képviseli, aktívan vesz részt az együttműködésben. Az Önök szép fővárosában, Budapesten legutóbb lezajlott találkozásunk óta folynak a munkák azon a programon, amely 1990-ig meghatározza az országaink közötti együttműködés fejlesztésének távlati irányait. Ez döntő jelentőségű a két ország számára, komoly előnyökkel járó lengyel—magyar integrációs kapcsolatok további alakulása szempontjából. Fontos téma lesz ebben a vonatkozásban az élelmiszer- termelés, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket feldolgozó berendezések, mezőgazdasági vontatók és gépek előállítása, továbbá beruházások — elsősorban a vegyiparban —, továbbá a nyersanyagellátás és fémfeldolgozás terén. Lengyelország és Magyarország folyamatosan és gyorsan növekvő gazdasági kapacitása újabb és újabb lehetőségeket teremt az együttműködés fejlesztésére. Ezek kiaknázásáért még többet lehet és kell tenni. Éppen ezek a kérdések a magyar barátainkkal folytatott mostani tárgyalásaink fő témái, és ezek lesznek közös megállapodásaink témái is. Nagyra értékeljük a népeink közötti hagyományos, baráti kapcsolatok erősödését. Mindez a két nép közeledését és egymás még jobb megismerését szolgálja. A lengyel—magyar baráti együttműködés a szocialista országok egész közössége egységének, öszeforrottságá- nak és együttműködésének egyik lényeges eleme. Erősödése nagy szerepet játszik országaink és a Szovjetunió egységében. Abban, hogy egységesek vagyunk a Szovjetunióval, a közösség vezető erejével, azzal az országgal, amely a haladás és a szocializmus fő ereje, s amely vezető szerepet játszik a világbékéért folytatott harcban. (Folytatás a 4. oldalon) A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével csütörtökön megtekintette a varsói királyi palotát. A képen: Kádár János, Lázár György, Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz. (Kelet-Magyarország telefoto.) Jó termést ígér a cukorrépa Szabolcs-Szatmár 57 termelő gazdasága ebben az évben összesen 6300 hektáron vetett cukorrépát. Ez talán az egyetlen növény, amely jó eredményekkel bíztatva hálálja meg a májusi, júniusi bő csapadékot és kiválóan tűri az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletet. A belvíz a cukorrépa vetésterületében nem tett számottevő kárt, mintegy 3—400 hektárra becsülik a kipusztult területet. A határszemlék azt igazolják, hogy a bevetett föld közel 80 százalékán már teljes a felületen a levélborítás, a gyökérzet szépen fejlődött, ilyenkor erre még nemigen volt példa. A gazdaságok gondosan végezték el a talajmunkákat, a vegyszerezést, a terület kivétel nélkül mindenütt gyom- talan. Nem károsította a cukorrépát kártevő sem, a levéltetű kismértékben jelentkezett, de a növény tápanyagfelvétele olyan nagy, hogy ezt a károsodást köny- nyen pótolni tudja. A várható jó termésre igen nagy szükség van, hiszen az elmúlt évben Szabolcs-Szat- márban csupán 224 mázsás átlagtermést értek el. Az 1978. évre tervezett átlag hektáronként 320 mázsa. A cukortartalom az elmúlt évben 14,7 százalék volt. Ha az időjárás jobbra fordul — most már napfény kellene — úgy a 320 mázsás termésátlag túlteljesíthető, a cukor- tartalom fokozható. A megyei tudományos ülése Június 22-én délután Nyíregyházán a Vetőmag Vállalat Kutató Központjának tanácskozótermében ülést tartott a megyei tudományos koordinációs bizottság, melyen megjelent és a vitában részt vett dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Borsos János, a Debreceni Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának titkára. Az ülésen dr. P. Szabó Gyula megyei tanácselnök-helyettes, a koordinációs bizottság elnöke tartott bevezetőt, majd sor került a napirendek megbeszélésére. Elsőként a tudományos koordinációs bizottság a DAB megyében lévő szervezeteinek munkáját, a különböző szakbizottságok továbbfejlesztését vitatta meg. Az előterjesztés előadója dr. Botár József, a DAB megyei összekötője volt. Foglalkoztak a DAB eddigi tevékenységével, amely szervezési munkájával megteremtette a következő évek összehangoltabb tudományos kutatómunkájának és a regionális feladatok megoldásának feltételeit. A vitában részt vevők hangsúlyozták: a megyei koordinációs bizottságra nagy feladat vár a gazdasági, műszaki fejlődést elősegítő legfontosabb tudományos célok megfogalmazásában. Az akadémiai bizottság akkor segítheti eredményesen a megye előtt álló feladatok megoldását, ha a megyei tudományos koordinációs bizottság, a megyei intézkedési terv alapján, megfogalmazza a tudományos kutatást igénylő tennivalókat és ellátja a koordináció sokirányú feladatát a DAB különböző szakbizottságaival. Az ülés második napirendjén — dr. P. Szabó Gyula előterjesztésében — a középtávú kutatási, fejlesztési tervek véleményezése, a kutatási feladatok személyi, anyagi műszaki helyzetének megvitatása szerepelt, különös tekintettel a mezőgazdasági és a műszaki tudományokra. A résztvevők egyetértésüket fejezték ki abban, hogy a lényeges megyei, tájegységi kutatási feladatokra szükséges koncentrálni a szellemi és anyagi erőforrásokat. Mindezekben számítanak továbbra is a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a munka- és szakbizottságok tartalmi támogatására. Elutazóit megyénkből a Komszomol-küldöttség Csütörtökön elutazott megyénkből az Ukrán Komszo- mol Kárpátontúli területi Bizottságának háromtagú delegációja, amely a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága meghívására tartózkodott megyénkben. A Mihail Kuckir első titkár vezette küldöttség szabolcsi tapasztalatcsere-látogatása során tanulmányozta a KISZ megyei bizottsága tervező és irányító munkáját. Meglátogatták a komszo- molisták a nyíregyházi MEZŐGÉP, a Ságvári Tsz KISZ- szervezeteit. A megyei KISZ- iskolán beszámoltak a Kom- szomol XVIII. kongresszusának munkájáról és a kárpátontúli fiatalok ebből következő feladatairól. A küldöttség tagjait elutazásuk előtt fogadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A delegációt a határon Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára búcsúztatta.
