Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

1978. június 22, KELET-MAGYARORSZÁG 7 Üj szkafander A Szaljut—6 kísérletben az űr­kutatás történetében először korábbi hajlékony űrruha he­lyett félmerev űrruhát alkal­maztak, amelyet a Szojuz—26 mérnöke. Grecsko még tavaly decemberben kipróbált. Egy teljes fordulat idején — másfél óráig — az űrállomáson kívül tartózkodott, közben ellenőrizte az űrállomás külső állapotát. Az új űrruha jól vizsgázott; egyszerű a kezelése, kényelme­sebb. biztonságosabb és mégis könnyebb benne a mozgás. A ruha szerkezetét tekintve az egykori lovagi páncélhoz hason­lít. A testet borító rész a nyak­kal együtt — a korábbi szkafan­derektől eltérően — teljesen ke­mény, szinte mellvértszerű. Csak a karok és a nadrágszárak haj­lékonyán Az új szkafander több szem­pontból előnyösebb a teljesen hajlékonynál. Egyszerűbb és gyorsabb a fel- és levétele, és sokkal biztonságosabb a légzá- rőssága. A merev törzsrész mi­att az űrruha külső részén hiá­nyoznak azok a tömlők és cső­vezetékek, amelyek a ruha kü­lönféle részeit kötik össze a hát­oldalon elhelyezett életfenntartó rendszer szerkezeteivel. Ennek előnye kézenfekvő: a vezetékek könnyen beleakadhatnak az űr­objektum külső alkatrészeibe. Egyszerűbbé vált az új űrruha gyártása is. hiszen az új szer­kezet szükségtelenné teszi, hogy a szkafandert mindegyik űrha­jós méretére külön készítsék. Kizárólag a kesztyűt kell az űr­hajós számára pontosan elkészí­teni, a közel hasonló termetű űrhajósok ugyanazt a méretű űr­ruhát viselhetik. Képünkön: Vladimir Remek csehszlovák űrrepülő Alekszej Gubarjev segítségével „beöltö­zik” (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) Az űrruha legfontosabb tarto­zéka az életfenntartó rendszer, mely a belső tér levegő-összeté­telét. nyomását, hőmérsékletét és páratartalmát tartja a kí­vánt. beállított értéken. Az űr­ruha több réteges ún. árnyékoló vákuum hőszigetelő anyaggal van borítva, amely megvédi az űrhajót a hőmérséklet-változás hatásaitól.. A hőmérséklet-szabá­lyozó rendszer alapja a vízhű­tésű kezeslábas, amelynek ritka szövésű anyagába vékony mű­anyag hűtőcsövek vannak be­szőve: ezekben áramlik a hű­tővíz. A hűtés mértékét maga az űrhajós szabályozza. AUTÓ-MOTOR Az autó szellőztetése A helyesen megtervezett sze llőzésnél ekként áramlik a levegő a kocsiszekrényben A vezetés biztonságának egyik feltétele az autó utasterének jó levegője. A megfelelő szellőztetés csökkenti a vezető elfáradásá­nak a lehetőségét és így a fá­radságból származó balesetek valószínűségét is (aktív bizton­ságosság). De természetesen az autóban ülő utasok közérzetét Is befolyásolja, hogy milyenek a „légköri viszonyok” a kocsi belső terében. Szép időben, lassú menetben kellemes légáramlást lehet biz­tosítani, ha a kocsi ablakait le­engedjük. Nagy sebességnél azonban kellemetlenül erős le­het a bevágó szél. Ilyenkor sok­kal helyesebb a forgóablak (elefántfülablak) megfelelő be­állításával szabályozni a levegő beáramlását; s az első ablakokat csak 3—5 centimétemyire leen­gedni. Még a lassú menetű, le­engedett ablakokkal való hala­dásnál sem helyeselhető azon­ban a „gorillafogással” a kocsi tetejére kinyúlni, vagy az abla­kon át kikönyökölni. Amellett, hogy mindkettő szabálytalan kormányfogással jár, az egyol­dalú lehűlésnek kitett kar és váll alaposan megsínyli azt a „le- zserséget” (reumatikus bántal- mak). A kocsi levegőjének tisztasá­gát zavarja, ha egy vagy több utas erősen dohányzik, vagv ha megtölti az utasteret az előt­tünk haladó gépkocsik kipufogó gáza (ez főleg a konvojban ha­ladáskor. az egyébként is szűk utcákban, lassú menetnél okoz gondot). Az a jobb megoldás, ha a dohányosok lehetőleg egy­szerre gyújtanak rá és utána alaposan kiszellőztetjük a ko­csit. A vezető fokozottan vi­gyázzon. ha égő cigarettával a szájában vagy a kezében menet közben megnyitja valame­lyik ablakot. A hirtelen bevágó­dó levegő lesodorhatja a ciga­retta parazsát, de az sem kel­lemes, ha „csak” ráfújja a hamut a hátsó utasokra. Bizony jó lenne elérni, hogy menet közben se a vezető, se az uta­sok ne gyújtsanak cigarettára, hanem időnként álljanak meg az autóval és szánjanak ki egy rövid cigarettaszünetre. Az újabban kapható levegőfrissítő és illatosító alkalmatosságok — szórópalackok, cserélhető szi­lárd betétü gömbök stb. — egyébként nagyon alkalmasak az utastér áporodott szagú leve­gőiének kellemesebbé tételére. Sokan elfeledkeznek róla. hogy a korszerű kocsik fűtőbe­rendezése egyúttal szellőztető készülék is. A fűtés kikapcso­lásával nyáron folyamatosan biztosíthatjuk az utastér lég­cseréjét, ha megnyiva tartjuk a levegőszabályozót Az ilyen szellőztetés pormentesebb is. mint az ablakleengedéses lég­csere. A fűtő-szellőztető készü­léken át beáramló levegő ré­szint a lábakra terelhető, ré­szint az arcra irányítható. A karosszériatervezők már arról is gondoskodnak, hogy a szel­lőztető készüléken benyomuló levegő az ablakok megnyitása nélkül távozhasson az utastér­ből. Erre szolgálnak a hátsó ülések fejmagasságban elhelye­zett beépített szellözőnyílások. Az igényesebb kocsikat nem véletlenül látják el tolótetővel is, amellyel tökéletesen huzat­mentes légcsere valósítható meg. A tolótető megnyitásakor ter­mészetesen az összes oldalsó ab­lakot fel kell húzni. Arra azért vigyázzunk, hogy nyári hőség­ben a fejtetőre betűző napsuga­rak ellen védjük magunkat. Ot új Duna-híd épül az ezredfordulóig ___ ____ ii. ■ —r—"“i* J A V'T­Védekezzünk a cseresznye és meggy levélfoltossága ellen Budapesten és közvetlen határában öt új közúti hidat terveznek az ezredfordulóig a KPM és a Fővárosi Tanács közös programja szerint. A Buda és Pest közötti forga­lom javítását szolgáló elkép­zelésekről Träger Herbert, a KPM hídosztályának vezető­je adott tájékoztatást. Budapest hidjai köztudot­tan túlzsúfoltak, az autók számának gyarapodását a hídépítés nem követte, hi­szen jelenleg csak eggyel van több hídja a fővárosnak, mint a háború előtt — ez az Árpád-híd. A zsúfoltság csökkentését szolgáló új hi­dak terve egyben a Budapes­tet érintő országos úthálózat bővítéséhez is kapcsolódik, ennek szerves részét képezi. A program szerint el­sőként 1981-ben az Ár­pád-híd kiszélesítése kez­dődik, majd az évtized má­sodik felében látnak hozzá a lágymányosi közúti híd épí­téséhez, amely közvetlenül a déli vasúti összekötő híd mellett ível majd át a Du­nán. Az északi összekötő vasúti híd közvetlen szomszédságá­ban is felépül majd az autó­sok számára egy új híd, en­nek folytatása Pesten félkör alakban átölelő út lesz, ezen a gubacsi hídon át Csepelre lehet majd jutni, a Csepel- szigetről pedig egy új hídon Albertfalvára. Az albertfal- vi hídról lefutó út Rózsavöl- gyön keresztül az M—7-es autópályához csatlakozik. Egy külső autópálya-gyűrű is' körülveszi majd Budapestet, az úgynevezett M—0-ás au­tópálya, amely a szentendrei sziget alsó csúcsa közelében halad át a Duna fölött és Pest külső peremén, a lakott területeket elkerülve Sorok­sárnál ér ismét a Dunához. Itt új technológiával, vasbeton szerkezetből készülő híd épül Nagytétény és Diósd közé. Az utóbbi időben a megye több pontjáról jelezték a cse­resznye és a meggy veszélyes gombabetegsége, a blumeriel- lás levélfoltosság megjelenését. A kórokozó fellépésére kedve­ző feltételeket biztosított a csapadékos időjárás, s ezért helyenként erős fertőzésre le­het számítani. A gomba által megtámadott levél színén, többnyire a főér mellett vagy a szélén jelennek meg a lilás- piros, sötétbarna, szögletes foltok, amik összefolyhatnak. A foltok közepe kifehéredik, de a levélből nem hullik ki. A levél fonákán láthatók a le­mezből kidomborodó sárgás­rózsaszínű szaporítóképletek. A fertőzés következtében sár­gulnak! és nyár végén vagy ko­ra ősszel tömegesen hullanak a levelek. Ennek következté­ben gyengül a fák kondícioná- lis állapota, csökken a hajtás­növekedés és termőrügyképző- dés, valamint nő a vesszők fagyérzékenysége. A járványos fertőzés megakadályozása ér­dekében célszerű — esős idő­ben 8—10 naponként, egyéb­ként 2 hetenként — rendszeres gombaölő szeres kezelésben ré­szesíteni a fákat. A készítmé­nyek közül a Dithane M—45 (0,2 százalék), Orthocid (0,2 százalék), Fundazol 50 WP (0,1 százalék) egyike használható, ősszel a lehullott lombot sem­misítsük meg, vagy áztgtás- szerűen permetezzük le Noven- da 1,5 százalékos oldatával. Ezekkel az eljárásokkal jelen­tősen mérsékelhetjük az átte- lelö fertőző anyag mennyisé­gét. A kémiai védekezések vég­rehajtása során tartsuk szem előtt az érés időpontját és úgy végezzük a kezelést, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható le­gyen. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Elektronikus iroda Az almáskertek talajművelése Az egyre több területen mű­ködő elektronikus irodák sajá­tos feladatához tartozhat a számítógépes helyfoglalás. Eb­ben az esetben tulajdonképpen nagyon egyszerű műveletek auto­matizálásáról van szó, a prog­ramok, amelyek a munka ellá­tását biztosítják, viszonylag egyszerűek, ugyanakkor hosszú­ak, sok utasítást tartalmaznak és a legfontosabb igény, amelyet ki kell elégíteni: az információ valós, vagyis azonos időben történő feldolgozása. A légifor­galmi társaságok helyfoglalásain ez a legfontosabb követelmény. Fontos, hogy az a tisztviselő, akinél a helyfoglalási igényt be­jelentik, késedelem nélkül tájé­kozódni tudjon és választ is adjon az ügyfélnek. Az ilyen vállalkozások számára pótolha­tatlan jelentősége van a táv- adat-feldolgozásnak. A helyfoglaló irodák tisztviselői előtt képernyős megjelenítők (displayk) állnak, az igényeket az adatmegjelenítők billentyűze­tén közük. A kérdések megje­lennek a képernyőn, ugyanak­kor bejutnak a számítóközpont­ba, amely feldolgozza. Mágnes­lemezeken tárolt nyilvántartása­ikban megkeresi a szükséges adatokat, és ezeket nyomban visszaküldi a kérdező disolavre, amelyen megjelennek. A kérdés és a válasz — a számítógép köz­bülső munkamenetét is számít­va, mindössze néhány másodperc alatt célba ér. Több légitársaság srámítógéo- re vitte a „check-in”-t is (a jegy és a poggyász ellenőrzését). Az ellenőrzés során a tisztvise­lőnek ellenőrznie kell: érvé­Képünkön: helyfoglaló rend­szer munkában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS). nyes-e a jegy és a repülőgépen ténylegesen rendelkezésre áll-e a jegynek megfelelő ülőhely. El­lenőrzi továbbá azt is, hogy az utas csomagja • a megengedett súlyhatár alatt vagy felett van-e. Korábban az ellenőrző tisztvise­lők asztalai előtt elkerülhetetlen volt a sorban állás, — a rend­szer segítségével ez megszűnik. A számítógép magára vállalta ezt a feladatot, s a „check-in” adatokon kívül ugyancsak a szá­mítógép közli a repülőgép meg- terheltségére vonatkozó többi adatokat is a legközelebbi le­szállóhellyel. A rendszer elvileg alkalmazható a vasúti helyfog­lalásokban és az utazási irodák­ban is. Á világ legmagasabb alagútja Kulcsfontosságú helyet foglal el Ázsiában a Szovjetunió, Irán és Pakisztán között Afganisztán. Felszínének négyötöd részét az eurázsiai hegységrendszer mély völgyekkel tagolt, magas hegy­láncai ágazzák be: északnyuga­ton a Kuh-i Baba (5144 m), kö,- zépen a Szefid-Kuh (4231 m) és északkeleten legmagasabb é* legterjedelmesebb a Hindukus, amelynek legmagasabb csúcsai meghaladják a 7000 métert. He­gyei miatt az ország éghajlata erősen kontinentális, száraz. Afganisztán elmaradt agráror­szág, földjének másfél százalékát művelik. A nagy magasságok miatt a hegységben sok a hó és a leg­magasabb részeken nagy glecs- cserek is vannak, de a hóhatár igen magasan van. Bővizű fo­lyók futnak le a hegyről, a fo­lyók medencéi, völgyei adnak lehetőséget a mezőgazdasági ter­melésre. Az ország egyik legnagyobb problémája a közlekedés. A ma­gas hegyek miatt az év nagy részében hosszú hónapokon át lehetetlen az egyes medencé­ket megközelíteni. Ezért már évekkel ezelőtt — a Szovjetunió segítségével — útépítési, illetve útkonstrukciós programhoz kezd­tek. Meredek szerpentinek vezetnek át a medencék közötti hegycsú­csokon. Az útépítési program egyik leglátványosabb eredménye a Salanc hágón átvezető út. A fővárostól, Kabultól három órá­nyira fekvő hágónál épült a vi­lág legmagasabban levő közúti alagútja. A 3500 méter magas­ságban épült alagút 3 kilométer hosszú. Tíz évig épült szovjet segítséggel. Nemcsak Afganisz­tán egyes medencéit teszi hoz­záférhetővé, hanem közúti ösz- szeköttetést teremt a Szovjetunió felé is. Képünkön: balra a Sa- lang hágó, jobbra az alagút be­járata (MTI Külföldi Képszolgá­lat — KS). Az almafával beültetett ker­tek területét a talajmüvelés és a vegyszeres gyomirtás szem­pontjából két részre kell bon­tanunk. A korona alatti terület sekélyebben (10—15 cm mé­lyen), a sorköz területe mé­lyebben (15—25 centiméter mé­lyen is) művelhető. A művelés mélysége szorosan összefügg a fák alanya által meghatározott gyökérzet mélységével. Az al­mafák gyökérzetének megsér­tése káros, mert fokozza a gyökérsarjak képződését. Az almafák sorközeit célsze­rű olyan növénnyekkel bevet­ni, amelyek az almafa szem­pontjából hátrányt nem jelen­tenek, sőt mérséklik a beavat­kozás költségeit, javítják a ta­laj tápanyag-szolgáltató \ké- pességét. Ezt a megoldást ne­vezzük zöldtrágyázásnak -vagy a sorközök füvesítésének. A zöldtrágyanövények veté­sét és a füvesítést csak olyan kertekben szabad alkalmazni, ahol lehetőség van mind az almafák, mind a köztesnövé­nyek vízszükségletének kielé­gítésére. Ott, ahol az évi csa­padék 600 mm alatt van és ön­tözési lehetőség nincs, ezeket a megoldásokat ne válasszuk. A sorközök füvesítését első­sorban az üdülő és hétvégi pi­henőkertekben javasoljuk. Ezekben a kertekben rendsze­rint van víz, így pótolni tudjuk a hiányzó mennyiséget. Alkal­mas fűkeveréknek tartjuk a vetőmagboltokban kapható ún. ,,sportkeverék”-et, amely nem magasra növő, taposást tűrő füfajokból áll. A füvesített te­rületet 3 hetenként kaszálni kell, hogy ezzel is mérsékel­jük a fű párologtatóképessé­get. A lekaszált füvet állatok­kal ne etessük, mivel ezek nö­vényvédő szerrel mérgezettek. Akár zöldtrágyázunk, akár füvesítünk, hangsúlyozzuk, hogy a facsíkot, vagyis a ko­rona alatti területet bevetni nem szabad. Ezt a területet rendszeres mechanikai gyom­irtással egybekötött talaj mű­velésben vagy kémiai gyomir­tásban kell részesíteni. Karádi István Á mák védelme A mák egyik legértékesebb élelmiszernövényünk, tokja fontos gyógyszeripari alap­anyag (morfin). Ez utóbbi fel­dolgozásával a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár fog­lalkozik. Hazánk jelentős mor­finexportáló ország. A mák veszedelmes kárte­vője a máktokormányos (Cue- torrhynchus macula-alba), mely a talajban bogár alakban telel. Tömeges előjövetelére június hónapban számíthatunk. A bogár a bimbó alatti szár­részt, a máklevelek vastagabb ereit és a levéllemezt hámoz- gatja meg. Amint a virág ki­nyílott, a virágba húzódik, és a porzószálak védelme alatt megrágja a kialakuló tok fa­lát. Ebbe a nyílásba helyezi to­jásait, majd megfordul és or­mányával a tojásokat mélyebb rekeszfalak közé tolja be. A károsítás helyén ópiumos nedv szivárog ki, amely a levegőn megbámul, majd megfeketedik. A tojásokból kikelő lárvák a mák kukacosodását okozzák, e kártevő súlyos esetben 25—50 százalékos terméskiesést is okozhat. Ha virágzás előtt sok bogarat látunk a leveleken és a szárakon 0,21—0,26kg 100 négyzetméter Ditrifon 5-tel po­rozzuk meg a táblát. A virág­záskor jelentkező kártevőt csak méhkímélő szerrel tudjuk el­pusztítani. Jó hatású készít­mény a Melipax porozó, mely­ből 0,25 kilogramm szükséges száz négyzetméterre. Nagyobb adagolásban méhekre veszé­lyes! A teljes virágzásban levő má­kot még méhkímélő szerrel is csak az esti órákban porozhat­juk! A csapadékos időjárást kö­vető felmelegedés a máktáblá­kon igen kedvező „dunsztos” környezetet alakított ki a le- véltetvek számára. A levelek fonákán fekete színű, zömmel szárnyatlan, kisebb mennyiség­ben szárnyas levéltetveket ta­lálunk. Szivogatásuk még a fejlett növényeken is számottevő kárt okozhat. A lelvéltetvek ellen bimbós korban, gyors hatású speciális rovarölő szert hasz­nálhatunk, ilyen a Pirimor 50 DP 0,05 százalékban. Száz li­ter vízbe igen kis mennyiségű, 5 dkg szer szükséges. A Piri­mor közepesen mérgező nö­vényvédő szer, így méhekre csak kis mértékben veszélyes. Hatá­sát háromféle módon fejti ki: mély-, kontakt- és gázhatású szer. Csak a levéltetveket pusztítja, nem károsítja a le- véltetvek parazitáit (élősködő­it) és predatorait (rabló rovar­jait). A mák permetezése so­rán a munka- és balesetvédel­mi óvó szabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOIATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom