Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 21. Elutazott a mongol külügyminiszter Kedden elutazott hazánkból Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népiköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes, külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Házi Vencel, külügyminiszterhelyettes és Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete. Jelen volt Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Mangalin Dügerszüren elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Sikeresnek. eredményesnek értékelem a Magyar Népköztársaságiban tett látogatásomat. Púja Frigyes elv- társsal kölcsönösen tájékoztattuk egymást országaink belső helyzetéről, s véleményt cseréltünk kétoldalú kapcsolatainkról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Különösen nagy figyelmet fordítottunk gazdasági együttműködésünk értékelésére, a kapcsolatok további bővítésére. Tárgyaltunk a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s örömmel állapíthatom meg, hogy kormányaink álláspontja minden megvitatott kérdésben megegyezik. — Elemeztük a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdését: a fegyverkezési verseny megállítását is. Mély benyomást tett rám találkozásom Kádár János elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, s hasznos volt az eszmecsere Lázár György elvtárssal. Beszélgetéseink során nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya az országaink közötti kapcsolatok bővítése, fejlesztése érdekében munkálkodik. Mindkét ország párt. és állami vezetői a szocialista országok egységének, együttműködésének erősítésére, szorosabbá fűzésére törekednek, s ezáltal hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is. — Ellátogattam Bács-Kis. kum megyébe is, ahol mező- gazdasági üzemek, intézmények életével ismerkedtem meg, s szereztem jó tapasztalatokat. A látottak, a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeit, sikereit bizonyították. Rendkívül nagyra értékelem, hogy a megye vezetői nem elégedtek meg az elért eredményekkel, hanem keresik a további fejlődés lehetőségét. — A magyar—mongol politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok a kétoldalú megállapodások alapján és a KGST-ben való együttműködésünk során is sikeresen fejlődnek. Minden lehetőség adott az együttműködés további elmélyítésére. Mindkét ország a marxiiz- mus-leninizmus szilárd talaján áll. Érvényben lévő egyezményeink, megállapodásaink a kapcsolatok fejlesztését szolgálják. Egyik jelentős konkrét közös munkánk például a Mongol Nép- köztársaság természeti kincseinek feltárása, hasznosítása KGST-együttműködésben. s ebben nagy segítséget adnak a magyar szakemberek. Ülést tartott a megyei (Folytatás az 1. oldalról) társulásokban. Itt fejlesztették ki az első dohánytermesztési rendszert, amelynek hatósugara már túlterjed a megye határán. Szép eredményeket értek el a homoki gyepgazdálkodásban, a juhtenyésztés fejlesztésében. Csökkenő, de még mindig jelentős a járásban az egyéni gazdálkodás. Gondot okoz az egyéni termelők elöregedése, földjeik táblásítása. A párt- és állami határozatoknak megfelelően növekedett a háztáji gazdaságok szerepe. Erősödött és szervezettebbé vált a közös és háztáji gazdaságok kapcsolata. Szükséges, hogy a járási hivatal vizsgálja meg az elhanyagolt zárt kertek helyzetét és az illetékes megyei szakigazgatási szervekkel együtt tegyen javaslatot a további rendezésre. A járási hivatal jelentős erőfeszítéseket tett és sikereket ért el a községi tanácsok munkájának segítésében, a településfejlesztési, gazdaságpolitikai, kommunális és egyéb feladatok megoldásánál. A hivatal munkája is hozzájárult, hogy a járásban javult a lakosság egészségügyi, szociális, kereskedelmi ellátása. Eredményeket értek el az anya- és gyermekvédelem terén, tovább szélesedett a társadalmi összefogás, sokat fejlődtek a települések a társadalmi munka hatására. Eredményesen működött közre a hivatal a helyi tanácsi szervek törvényességi felügyeletének ellátásában, a helyi szakigazgatási tevékenység irányításában. Törekedett a hivatal a saját, valamint a községi tanácsok apparátusa személyi összetételének javítására. A fejlődés ellenére továbbra is gondot okoz mind a tanácsi apparátusban, mind a termelőszövetkezetekben a megfelelő szakemberek számának növelése. tanács vb Az elért eredmények mellett több területen tovább kell javítani a munkát. Javítani szükséges a közgazdasági elemző tevékenységet. A Nyírbátori Városi Tanáccsal együttműködve elemezzék a járás lakossága foglalkoztatottságának megoldási lehetőségeit. A felmérés alapján dolgozzák ki a hatodik ötéves terv foglalkoztatási koncepcióit. Segítsék a helyi tanácsokat, hogy tovább javuljon a költségvetési és fejlesztési alappal való gazdálkodás. Szüntessék meg a gazdálkodásban meglevő lazaságokat, törekedjenek a fokozottabb takarékosságra. Segítsék a szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység fejlesztését. Ösztönözzék a termelői szaküzletek további növelését, segítsék a lakosság helyben való jobb ellátását. Nyújtsanak segítséget a helyi tanácsoknak a testületi munka színvonalának javításában. Szélesítsék a lakosság tájékoztatását, alakítsák ki a jogpropaganda-tevékenység rendszerét. A végrehajtó bizottság a feladatokat megszabó határozattal együtt a beszámolót elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt, (cs. b.) Fogadás II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából Richard Parsons, Nagy-Britan- nia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete kedden fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és társadalmi élet sok más vezető személyisége. Hegnyílt Belgrádban a jugoszláv kommunisták kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki referátumában a többi között a következőiket mondotta: — A szocializmusért vívott küzdelemnek jelentős szakaszát képezi a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. Annál is inkább, mert a jugoszláv kommunisták legnagyobb munlkajellegű megbeszélésüket kiemelkedő eredményekkel, a társadalmi élet, a munka és az alkotás valamennyi területén kifejtett gazdag tevékenység pozitív mérlegével várják. — Tito elnök a nemzetközi viszonyok mai helyzetéről szólva hangoztatta: a szocializmust már régen nem korlátozzák az országhatárok. A szocializmus erői világszerte fejlődnek. Legszélesebb körben érvényt szerzett a szocialista társadalmi viszonyok különböző, és új utakon és formákban való építésének elve, gyakorlata. Joszip Broz Tito ezt követően az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét méltatva kijelentette: „Az el nem kötelezett országok, amelyek a világközösség többségét alkotják a népek jobb és emberibb életéért vívott harc élvonalában vannak”. A JKSZ elnöke hangoztatta, hogy „mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának, és támogattuk a közöttük kialakult enyhülést. A két ország viszonyában beállt javulás egy időszaka után az utóbbi időben ismét a rosszabbodás jelei mutatkoznak. A kölcsönös kapcsolataik javítása nemcsak e két ország tartós érdekeit szolgálja, hanem az egész nemzetközi közösség létérdekeit is”. Tito ezután a leszerelés kérdéseivel foglalkozott. Az elnök ezután az ország belső helyzetét elemezte, majd referátumát a következőképpen folytatta: a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusa világos állásfoglalásaival mozgósította a kommunisták szövetsége tagságát és a társadalom valamennyi szocialista erőit, kitartó munkával1 sikerült megszilárdítanunk a kommunisták szövetsége eszmei-politikai és akcióegységét. Ez döntően hozzájárult a dolgozók szociális helyzetének megszilárdításához, a szocialista önigazgatási rendszer egészének érvényesüléséhez és stabilitásához. Befejezésül többek között a következőket mondotta: A X. kongresszuson kijelölt feladatok végrehajtásában kifejtett sikeres tevékenység méginkább fokozta a dolgozóknak a JKSZ irányvonalába és politikájába helyezett bizalmát. Ez lényeges hatással volt a kommunisták szövetsége fejlesztésére, hiszen az eltelt időszakban csaknem 700 ezer taggal gyarapodott a JKSZ. Úgyhogy 1977 végén 1 millió 629 ezer 29 tagot számlált. Jelentős körülmény, hogy az újonnan felvett tagok jelentős része, több miint 71 százaléka fiatal. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesztett dokumentumok fölötti vitát. ★ A nap folyamán a magyar pártküldöttség a Központi Bizottság nevében átadta az MSZMP írásos üdvözletét a JKSZ XI. kongresszusának, amely ma folytatja munkáját. Napi külpolitikai hírmagyarázat Fórumok és folyamatok □ Rajna partján, a nyugatnémet fővárosban széles körű, fontos találkozó kezdődött. Harmincöt ország képviselői ülik körül a zöldposztós asztalt — azoké az államoké, amelyek vezetői 1975-ben Helsinkiben aláírták a kontinensünk jövőjével kapcsolatos, valóban történelmi nagyságrendű okmányt. A bonni fórum feladata egy olyan későbbi konferencia előkészítése, amely a tudományos együttműködésről tárgyal — Helsinki szellemében. Mi a tanácskozás helye és szerepe napjaink esemény- zuhatagában? A helyes válaszhoz ismernünk kell a jelenlegi megbeszélés konkrét előzményeit. A döntő és meghatározó esemény — ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — maga a Helsinkiben sorra került csúcskonferencia volt. Az ott elfogadott dokumentum irányt szabott az európai kapcsolatok alakulásának. A kérdés „csak” az volt, hogyan lehet betartani és betartatni az állam- és kormányfők által aláírt megállapodásokat valamennyi féllel. A Helsinkit két évvel követő, sokkal alacsonyabb szintű belgrádi tanácskozás feladata kizárólag az volt, hogy a meglévő elvi alapon arról tanácskozzék, hogyan lehetne a legjobban és legmaradéktalanabbul megvalósítani a finn fővárosban elfogadott ajánlásokat. A következő, „belgrádi” típusú konferencia időpontja 1980, színhelye a spanyol főváros, Madrid. A tanácskozások mechanizmusában azonban addig sincs szünet. Pontosabban: három részterület problémáját vitatják meg. Először még ez év őszén, 1978 október utolsó napján Montreux-ban ül össze a tanácskozás, amely az államok közötti ellentétek békés rendezésének legjobb módszereit keresi. Mintegy fél esztendővel később Málta fővárosában, La Vallettában kerül sor a földközi-tengeri térség gondjait megvitató eszmecserére. A jelen tanácskozás által előkészített fórum témája a helsinki záróokmánynak az a fejezete, amelynek a címe önmagáért beszél: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika, valamint a könyezetvédelem területén”. Jelentős fórumról van tehát szó — Helsinki jegyében. E rről tárgyalnak most Bonnban az előzetes megállapodások értelmében. Űjebb bizonyságául annak, hogy a Helsinkivel megkezdett folyamat — halad. E fontos tanácskozások ténye azonban önmagában csak keret. Ahhoz, hogy e keretet valóban jótékony tartalommal lehessen megtölteni, a nagypolitika sűrűjében kell folytatódnia — immár visszafordíthatatlanul — az enyhülésnek. Harmat Endre Gyilkosság vagy kegyetlen tréfa? Újabb erőszakhullám Észak-irországban Az ír határ két oldalán tegnap délután óta megkettőzött erővel folyik a kutatás immár William Turbitt holtteste után. Az IRA ugyanis az északír közvélemény újabb megdöbbenésére azt közölte, hogy „kivégezte” az elrabolt rendőrt, alig fél nappal azután, hogy egy protestáns félkatonai szervezet sértetlenül elbocsátotta a túszul elrabolt katolikus papot* Hugh Murphyt. A kutatásba a rendőrségen kívül a brit katonaságot is bevetették. Armagh grófságban a legkisebb úton is ellenőrző akadályokat állítottak fel, de eddig hiába tették tűvé az emberrablás környékét, a holttest nem került elő. A hatóságok ezért nem tartják teljesen lehetetlennek, hogy esetleg csak kegyetlen tréfáról van szó, és az IRA foglya még életben van. Az ír határ túloldalán az ír katonaság és rendőrség hasonló nyomozást folytat. MOLNÁR ZOLTÁN: o Egy apának az ilyen lé nyegesebb dolgokról természetesen értesülnie kell. S ha már régen elváltak is, és ki-ki élte a maga új, boldog családi életét, Anyu, mintha ezzel valami távoli, rejtett célja lett volna, mindig igazán lelkiismeretesen beszámolt. Talán öntudatlanul is erre az eljegyzésre, vagyis Kati valamikori házasságára készült. Bár az utóbbi években mintha nem akadt volna be- számolnivalója. Vagy talán azért nem akadt, mert Kati részben átvette ezt a beszámoló szerepet: saját közvetlen kapcsolatot létesített az apjával, nem túl gyakori, de érzelmekkel mélyen átszőtt kapcsolatot. Érettségi után például. Akkor ők ketten megünnepelték, hogy ... szóval, hogy ez a fejezet lezárult Kati életében. Lajos bácsinál ünnepeltek akkor, aki Anyunak csak unokatestvére volt — régebben szorosabban tartották az ilyen rokonságot —, Apának viszont barátja. Az ő révén jött létre valamikor ez a sikertelen házasság. De valahogy egyik sem haragudott meg rá, úgy látszik. Mert amikor elváltak, Anyu azután is megtartotta Lajos bácsit unokatestvérének, Apa meg barátnak. Ilyen furcsa dolgok vannak az életben. Kati kiszámította, hogy Anyu, ha gondolkozik egy kicsit, akkor nem Apával és nem is Apuval beszél legelőször, hanem Lajos bácsival. Egy idő óta így előre ki tudta találni Anyu lépéseit. Vagyis gondolatait. Mert a lépéseket nyilván gondolatok előzték meg. Egy leánynak a mai világban jobban kell ismernie az anyja gondolatait, mint az anyának a lányáét. Ezt tehát körülbelül tudta: Lajos bácsi. Lajos bácsihoz Katinak külön „forró drót”-ja volt, de ezt — a karbantartáshoz szükséges alkalmakon kívül — eddig csak egyetlen egyszer vette igénybe. Minden óvatosságuk ellenére ugyanis egyszer sürgősen orvosra volt szükségük, és akkor Lajos bácsi kapcsolataira szorultak. De Kati belekompromittálta Tibort is; akkor mutatta be Lajos bácsinak. Valahogy megtetszhetett neki Tibor édes, mulya, tudós pofája, és rögtön segített. Vagyis Katin segített, de ebben Tibor is benne volt. Persze Tibornak is meg kellett értenie a Lajos bácsival való megismerkedésből, hogy innen nincs visz- szaút. Nem azért, hiszen Tibornak ilyesmi eszébe sem jutott, de ha netalán mégis, valamikor... Lajos bácsi egész életében evezett, és akkora vállizmai voltak, mint Victor Hugo Nyomorultakjában annak a volt gályarabnak, aki csak úgy kiemeli a kocsit a sárból, vagy miből. A keddre virradó éjszaka Belfast egyik külvárosában újabb merénylet történt: egy 22 éves fiatalember súlyos lőtt sebet kapott a nyakán, de életben maradt. A legújabb erőszakhullám azt követően tört ki Ulsterben, hogy egy nem hivatalos jelentés feltárta: az északír rendőrség ma is folytatja a terrorizmusai gyanúsítottak kínvallatását, és a legtöbb elítélt ellen az egyetlen terhelő bizonyíték az így kicsikart önvallomás. Csak a kézfogása...! Nem azért, mintha Lajos bácsi meg akarta volna ijeszteni Tibort. De Lajos bácsiból akaratlanul' áradt az erő meg az ész. Kati mindig csu- dálkozott azon, hogy-hogy nem lett legalábbis miniszter. Egyelőre úgy döntött, hogy nem veszi igénybe a forró drótot. Lajos bácsi akkor sem lesz okosabb, mint amilyen okos, ha ő beszél vele. Majd Anyu elmondja neki, amit akar. Amit nem mond el, azt meg úgyis kitalálja. Az persze kérdés, hogy helyesli-e? Mert ha valaminek valami szagát érzi, akkor ... akkor annak a dolognak lőttek. — De mit érezne? Van ennek valami szaga? Eljegyzés — kész. Anyu aztán igazán körültekintő; ő nyilván nem mond többet, mint amennyi okvetlenül szükséges. Hogy mennyi az, amennyi okvetlenül szükséges — éppen ez volt Anyunak is a legfőbb gondja. így gondolkozott: ha elkezd taktikázni, Lajos bácsi az egyetlen a világon, aki ezt rögtön észre is veszi. Azt pedig nyilván nem mondhatja, hogy azért akarja a családot összecsődíteni, vagyis a két családot, vagy inkább hármat, hogy megteremtse az alkalmat a leteje- lésre; szelídebben és pontosabban: a felír ániások összegyűjtésére. (Folytatjuk)
