Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

1978. június 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Traktorújdonság: a Zetor 5748 Ebben az évben mintegy 800 univerzális traktor érkezik hoz­zánk Csehszlovákiából. Köztük lesz több száz Zetor 5748 típus, amely a középnehéz univerzális erőgépek csoportjába sorolható, s amelyet a brnói Zetor Művek gygrt sorozatban. Az új traktor a függesztett és félig függesztett talajművelő gépeken kívül a szerves és a műtrágyákat kiszó­ró, valamint a növényvédő gépek üzemeltetésére egyaránt alkal­mas. Kardánrendszere korszerű­en kivitelezett: teljesítményleadó tengelye hat. illetve huszonegy bordás változatban készül. Ezek a tengeíycsonkok cserélhetők, így a hajtást igénylő munkagé­pek fordulatszámához igazítha­tok. A ritkább bordázatú ten­gely felszerelésekor 540. a sűr» bordázatúval 1000 percenkénti fordulat érhető el. Újdonság a traktor úgynevezett segédhajtása, amely nem jelent egyebet, mint hogy szükséges esetben a traktor első kerekei is bekapcsolhatók a hajtásba. A ta­lajon való kapaszkodás nagy ré­sze természetesen a hátsó kere­kekre hárul, de az első kerekek bekapcsolása lehetővé teszi, h<~»^ az erőgép kedvezőtlenebb talaj- viszonyok esetén is megfelelő nagyságú vonóerőt fejthőssen ki. A Zetor 5748 traktorban 4 hengeres, négyütemű, vízhűtéses Diesel-motor van. amelynek tel­jesítménye — a 2200 percenkénti névleges fordulaton — közei 50 lóerő. A traktor a munkagépek hor­dozására hárompontos függesztő­vei rendelkezik. Nem okoz gon­dot vele az egytengelyes pót­kocsik vontatása sem. mert az ehhez szükséges Hitsch-kapcsoló- vai ellátták. Hidraulikus beren­dezése korszerű, kezelése köny- nyen, egyszerűen elsajátítható. Maximális teherbírása — a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálata szerint — 1500—1600 ki- lopond. Egy traktor esetében sem mindegy, mennyire könnyű a kezelése. Nos, a Zetor 5748 fül­kéjéből jó kilátás nyílik a nö­vénysorok között vagy a baráz­dában vezetett első kerekekre, ez nemcsak könnyíti, biztonságo­sabbá teszi a munkát, a kultúr­növények védelmét. A traktoron biztonsági védőkeret, s tágas, fűthető, vagy szükség szerint szellőztethető fülke van. amely a vele dolgozó ember viszonylag jó munkakörülményét biztosítja. F. I. AUTÓ—MOTOR Gumijavítás - szükségből A legtöbb ..úrvezető” hozzá van szokva, hogy defekt esetén vég­rehajtja a kerékcserét, majd a legközelebbi gumijavítóval kija­víttatja a hibát. Am bárkivel előfordulhat — különösen na­gyobb autós túrán —. hogy saját magának kell elvégeznie a de- fektszerelést és a gumiragasztást. , Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy legyen a csomagtartóban két szerelővas, egy kalapács, pumpa, feszmérő. valamint hideg vagy meleg gumijávító készlet. Ha a ragasztásos javításhoz nem is. a kerékszereléshez minden­képpen értenie kell annak, aki csak a tartalék tömlő behelyezé­sét akarja elvégezni. A defektes kereket szereljük le és fektessük magunk elé a föld­re. A szelepházból csavarjuk ki a tűt és engedjük le a levegőt, majd a köpeny peremét körben és mindkét oldalon nyomjuk a keréktárcsa mélyágyába. A sze­leptől jobbra és balra mintegy 15 cm távolságban a kerékpánt és a perem közé behelyezett szere­lővasakkal a peremet emeljük át a pánton, miközben lábunkkal a szeleppel szembeni köpenyrészt lenyomjuk. Ezután az egyik sze­relővasat a kiemelt peremrész alá helyezzük és lábunkkal leszorít­juk. A másik szerelővassal, ki­sebb fogásokkal a pánt szélén a peremet körben átemeljük. A szeleppel szemközti oldalon a szerelővasat a köpeny mindkét pereme alatt átdugjuk, majd egy feszítő mozdulattal a peremet a kerékpánt másik szélén is át­emeljük. A sérült tömlőt a lyuk környé­kén a sallerosdoboz fedelével átdörzsöljük. A sallert folttal le­felé fordítva a lyukra helyezzük és leszorítjuk, majd a gyújtófe­jet a dörzsszalaggal begyújtjuk. A gumifolt felületét védő celo­fánt természetesen előzőleg el kell távolítani. Mielőtt a megjavított tömlőt visszahelyeznénk, végigsimítjuk a köpeny belső felületét, nem ma­radt-e benn a . defektet okozó szeg, vagy, egyéb tárgy. A töm­lő visszahelyezését a szelepnél kezdjük. A szeleplyukon átdug­juk. s a köpeny alsó peremének a szélén felé eső részét a kerék- pánt mélyágyába nyomjuk. Ezál­tal az alsó perem másik része könnyedén átcsúszik a kerékpán­ton. A felső perem átemelését a szeleppel szemben kezdjük meg, és innen kiindulva, a szelep irá­nyába haladva, kisebb fogások­kal segítjük át a peremet (sze­relővassal és kalapáccsal) a pánt szélén. Amikor már a szeleppel szemben beugrott a perem, mind­két lábunkkal ráállunk a kö­penyre, és kalapáccsal ütögetve, illetve taposással kényszerítjük a köpeny peremét, hogy behúzód­jék a mélyágyba. Közben ellen­őrizzük. hogy az ütések nyo­mán jól fekszik-e. Körbe ütö- getjük az egész köpenyt, hogy a tömlő a helyére találjon. Győ­ződjünk meg arról, hogy a sze­lepszár függőlegesen áll-e. és csak lassan fújjuk fel a tömlőt. Ezután eresszük ki egészen a le­vegőt, hogy a köpenyben a töm­lő megfelelően elhelyezkedhes­sen, majd véglegesen fujjuk fel ismét, ezúttal már a szükséges légnyomásra. Akkor a szelep­sapka hornyába illesztett végző­désű szeleptűt gyorsan csavar­juk be. Mielőtt a gumibetétes szelepsapkát a helyére csavar­nánk, kissé benyálazott ujjal ér­demes ellenőrizni a szelepnyílást: ha buborék képződik, a szeleptűt nem csavartuk be eléggé, esetleg a sérült szeleptüt ki is ken cse­rélnünk. És ezzel immár befeje­zettnek is tekinthetjük a gumi­szerelést. B. I. Vírusmentes szaporító­anyagok A fertődi Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet te­rületén mintegy száz parcel­lán termesztik a különböző gyümölcs- és dísznövényfaj­tákat, illetve fajta jelölteket. A bő termés, az íz, a vita­mintartalom miatt kereszte- zési kísérleteket is végeznek. Fajtanemesítési és csirátlaní- tási műveleteket laboratóri­umi körülmények között vé­geznek. Számítógép-perifériák A VIDEOTON székesfehérvári gyárában a számítógépek mellett, azokhoz kapcsolható, úgynevezett periféria-rend­szereket is gyártanak. E nélkülözhetetlen berendezések se­gítségével tartják a kapcsolatot a szakemberek a számító­géppel. Termelésük mintegy nyolcvan százalékát exportál­ják tőkés illetve szocialista országokba. Űj termékük egy olyan készülék, amelynek képernyőjére műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. Képünkön: pillanatkép a szerelésről. (MTI Fotó: Tóth Gyula) Nyári ivóvízellátás a mezőn Gyakran lehet tapasztalni, hogy a mezőgazdasági dolgozók mun­kájuk közben nem ellenőrzött, vagy nem-*megfelelően ellenőrzött kutak vizét isszák, a vizet nem kellően tisztított és fertőtlenített edényben szállítják a munkahely­re. Az ivásra közös edényeket (üveg, kannafedő stb.) használ­nak és nem megfelelő hőmérsék­letű vizet fogyasztanak. Az aláb­biakban néhány gyakorlati ta­náccsal szeretnék szolgálni arra vonatkozóan, hogy miként le­het biztosítani a mezőn foglal­koztatott dolgozók részére az elegendő mennyiségű, megfelelő hőmérsékletű és tisztaságú ivó­vizet. Milyen forrásból? Leghelyesebb természetesen az. ha a munkacsapatok elsősorban az úgynevezett közkutak vizét veszik igénybe, mivel ezeket a kutakat az egészségügyi hatósá­gok rendszeresen ellenőrzik és ha a víz nem felel meg az előírt kö­vetelményeknek, „Nem ivóvíz” jelzéssel látják el. Legmegbízha­tóbbak az ártézi kutak, vízmü­vek, vagy az ellenőrzött források vizei. Jók lehetnek és megfelelő vizet biztosíthatnak a vert, vagy csőkutak. sőt a jól fedett és gépi emelőszerkezettel ellátott ásott kutak is. Nem felelnek meg azonban azok a nyitott ásott ku­tak, melyeknek kávája nincs a talaj fölé kiemelve, a környezet szennyvizének a kútba való visszacsorgása lehetséges, és amelyekhez 5 méternél kisebb távolságban itatóvályút építettek. Első és alapvető követelmény tehát az, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó munkacsapatok ivó- vízellátására csak az egészség- ügyi hatóságok által kivizsgált közkutak vizét kell igénybe ven­ni. Az ivóvíz szállításának módját általában a vizet szolgáltató kút­nak a munkahelytől való távol­sága szabja meg. Kisebb távolsá­gok esetén megfelelnek a kan­nák. korsók, kulacsok, üvegek is. Vigyázni kell azonban arra. hogy ezek az edények tiszták, frissen mosottak legyenek és hogy a dolgozók ne használjanak közös ivóedényt, mert ez különböző megbetegedéseket okozhat, mint pl. száj penészt, pállott szájat, vérhast, tífuszt, fertőző májgyul­ladást stb. Helyes, ha a munka­csapatokhoz beosztott vízhordók drótkosárban több ivópoharat visznek magukkal, és azokat használat után kimossák. Fertőtlenített lajtok Nagyobb távolságok esetén iajtokát szokás igénybe venni. A lajt oldalára szivattyút kell fel­szerelni. hogy általa zárt rend­szerben lehessen a vizet a lajtba juttatni. Szükséges a víz kibo­csátására kifolyócsapot is felsze­relni olyan védőfelszereléssel, amely megakadályozza a csapról való közvetlen ivást. Használat­bavétel előtt gondoskodni kell a lajt és a szívórendszer kitisztí­tásáról és fertőtlenítéséről, majd a folyamatos fertőtlenítésről. Úgy a lajtok, mint a kisebb szállítóedények esetében gondos­kodni kell az ivóvíz hűvösen tar­tásáról. Ha lehet, a Iáitokat ár­nyékban kell ^elhelyezni. Bevált szokás ezenkívül a tartályt ned­ves ponyvával letakarni, vagy szalmakötéllel körülburkolni és azt időközönként vízzel leönteni. A fentiekből adódik a második igen fontos követelmény, illetve szabály. Nevezetesen: az ivóvíz szállítása csak jól fertőtlenített lajtokban, vagy kisebb-nagyobb tárolóedényekben történhet és gondoskodni kell a víz hűtéséről. Ne igyunk közös pohárból, kan­nafedőből, mások által is hasz­nált csúírsos korsóból stb. Vigyázni a sóveszteségre Ismeretes, hogy a nagy meleg­ben végzett munka közben a szervezet fokozott verejtékezés­sel igyekszik a munka közben keletkezett és a környezettől felvett fölösleges hőt leadni. A verejtékezésre tehát szükség van. Túlzott vízfogyasztás esetén azonban a verejtékezés egyre fo­kozódik. miáltal a szervezet so’" sót veszít. A sóhiány miatt pedig a szervezet már nem tudja visz- szatartani a bevitt vizet, ezért a verejtékezés egyre fokozódik, és most már a szomjúság érzése a kiszáradás elleni védekezésként jelentkezik. A víz fogyasztásának fokozásával párhuzamosan azon­ban fokozódik a sóveszteség, egygre nagyobb méretű lesz az izzadás és szinte csillapíthatat­lanná válik a szomjúság. Az így keletkezett sóveszteség pedig hő­görcsöt vagy vízmérgezést okoz­hat. Ezen kellemetlenségek kiküszö­bölésére, vagy csökkentésére a javaslat a következő: kezdeti ve­rejtékezéskor és enyhe szomjú­ság érzésekor még nem kell el­kezdeni a vízivást, vagy ha igen. csak néhány korty vízzel kell ol­tani a szomjat. Jobban sózott ételeket kell fogyasztani (hatá­sos a sós uborkalé fogyasztása). Kellemesen hűvös és így a szom­júságot jól oltó vizet kell fo­gyasztani, amiből kevesebb is elegendő. Varga Endre nyug. munkavédelmi főfelügyelő Rajzik a pajzstetű A hűvös és csapadékos má­jusi időjárást követő erős jú­nius eleji felmelegedés ked­vezően hatott a különböző kártevők, közöttük a kalifor­niai pajzstetű fejlődésére. A pajzstetűlárvák embrionális fejlődése meggyorsult és labo­ratóriumi vizsgálataink szerint június 15. táján várható az el­ső mozgó egyedek megjelené­se. A rajzás további lefolyását alapvetően az időjárás alaku­lása határozza meg. Amennyi­ben az elkövetkező 10—12 na­pon belül lényeges lehűlés nem következik be, június 20 —25. között a lárvák tömeges előjövetelére számíthatunk. Mivel a kártevő e fejlettségi stádiumában különösen érzé­keny a permetezőszerekre, a védekezéseket is ebben az idő­szakban javasoljuk elvégezni. Tekintettel azonban arra, hogy a pajzstetű rajzása még ked­vező időjárási viszonyok között is elhúzódhat, a kezelést 10— 14 nap múlva célszerű megis­mételni. Védekezésre az alábbi sze­rek közül választhatunk: Bi 58 EC, Unitron 40 EC, Safidon 40 WP, továbbá Metation 50 EC és Unifosz 50 EC. Utóbbi készítményt rövidebb várako­zási ideje miatt elsősorban veszélyeztetett és érés előtt ál­ló cseresznye- és meggykultú­rák védelmére célszerű fel­használni, természetesen az előírt élelmezésügyi várakozási idők figyelembevételével. A ja­vasolt növényvédő szerek egészségre ártalmas mérgező anyagok, ezért felhívjuk a fi­gyelmet az óvó rendszabályok maradéktalan betartására. Csikai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Védekezzünk a szúbogarak ellen A szúbogarak a fák törzsét, ágait károsítják. A nagy és kis gyümölcsfaszú (vagy kéregszú) a kéreg alatt, a púposszú a farészben él. A kis gyümölcsfa­szú kétnemzedékes. a másik két fajnak évente egy nemze­déke fejlődik ki. Az egy nerri- zedékes fajok most rajzanak, közülük főleg a nagy gyü­mölcsfaszú veszélyezteti fiatal, gyengén eredő ültetvényeinket (cseresznye, meggy, ősziba­rack, alma). Az előző évek­ben megfertőzött fákból most rajzanak ki a mintegy 3 mm rtagyságú, sötétbarna színű bogarak, s támadják meg a fiatal, eddig fertőzésmentes fá­kat. A hajtások hónaljában kerek, 2—3 mm átmérőjű lyu­kat fúrnak, minek következté­ben a hajtás elhal, a levelek elszáradnak. A bogár a jára­tot tojásrakás céljából készíti. Ha ebben az időszakban nem pusztítjuk el, lerakja a tojá­sait, a kikelő lárvák járatot készítenek a kéreg alatt, s l— 2 év alatt teljesen kipusztítják a fát. A szúbogarak elleni védeke­zés legtökéletesebb módja a megelőzés. Gondoskodni kell a fiatal ültetvények jó fejlődé­séről. hiszen ezek a kártevők az öreg, illetve a legyengült fákat károsítják előszeretet­tel A szőlőkarónak, kerítésnek szánt fertőzött farészeket kát­rányos kezelés nélkül ne he­lyezzük ki, hiszen ez is kiin­dulása lehet a fertőzésnek. Az erősen fertőzött fákat, iiletve ágrészeket meg kell semmisí­teni. A fiatal fákba befurako­dó bogarakat a gázhatású U'nifosz 50 EC (0,15%), illetve Bi 58 EC (0,1%) készítmények­kel pusztíthatjuk el. A lár­vákkal már fertőzött fák tör­zsét Bi 58 EC és víz 1:4 ará­nyú keverékével beecsetelve, megakadályozhatjuk a bogarak kifejlődését. A szúbogarak elleni védeke- zés akkor lesz csak; eredmé­nyes, ha a fertőzött illetve ve­szélyeztetett körzetben min­den termelő elvégzi a védeke­zést! Felhívjuk a figyelmet az előírt élelmezésügyi várakozási idők betartására. Molnár Józsefné, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A cseresznyelégy kártétele A cseresznyelégy nyűvei a cseresznye „kukacosodását” idézik elő. A nyű a mag kö­rüli részt elpépesíti, a fertő­zött cseresznye megpuhul. A lárva a cseresznyén szellőző­nyílásokat készít. Ezáltal le­hetőséget biztosít a monilia megtelepedésére. A fertőzött cseresznye leve- sesedik, rosszul szállítható, pi­aci értéke csökken, higiéniai és egészségügyi szempontból ki­fogásolható. A cseresznyelégy a középkésőn és későn érő cseresznyefákat veszélyezteti leginkább. A védekezésnél, illetve a nö­vényvédő szerek kiválasztásá­nál figyelemmel kell lennünk az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási időkre. Ha Ditrifon 50 WP-vel permetezünk 0,2 szá­zalékban, úgy ez az idő 10 nap, ha 0,2 százalékos Metati- ortnal vagy 0,2 százalékos An- thio 33 EC-vel kezeljük fáin­kat, akkor a. várakozási idő 14 napra növekszik. Célszerű, ha a cseresznye­légy elleni rovarölő szerek va­lamelyikéhez a monilia és a glöosporíum gyümölcsrot­hasztó tevékenységét akadályo­zó Ortho-Phaltant is teszünk, 0,2 százalékban. Az Ortho-Phaltan is rövid, mindössze 10 napos karencia- (várakozási) idővel rendelke­zik, ennek letelte után a gyü­mölcs szedhető, illetve fo­gyasztható. Széles Csaba A téli alma termésbecslése Szabolcs-Szatmár megyében a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban évente közel 15 ezer vagon alma terem. A terme­lők száma pedig meghaladja a 30 ezret. A kertek nagy száma a reá­lis termésbecslést megnehezíti, amelyre azonban szükség van, különösen a kereskedelem szá­mára. A termésmennyiség is­meretében tudja a kereskede­lem megkötni külfölddel az ér­tékesítési szerződést, valamint énnek alapján lehet megter­vezni az ipari feldolgozást, a belföldi fogyasztást. A kereskedelem a termelők bevonásával a szüret előtt több alkalommal végez termésbecs­lést. Az első termésbecslésre a természetes gyümölcshullás után, június hónapban kerül sor. Ehhez a munkához saját kertjük termőképességét a termelők ismerik legjobban, össze tudják hasonlítani a terméskötődés mértékét a ko­rábbi évekével, tudják, hogy milyen agrotechnikai beavat­kozást végeztek el a termés- mennyiség növelése és a mi­nőség javítása érdtekében. A kertekben a legegyszerűbb termésbecslést alkalmazzuk. Az egyik ilyen módszer, amikor a véletlen alapján úgynevezett mintafákat választunk ki. A különböző égtájaknak megfele­lően kiválasztunk egy vázágat, amelynek termését megbecsül­jük. A vázágon megszámoljuk a várható gyümölcsök számát. A számítást úgy végezzük to­vább, hogy 1 kg almának 7—8 darabot számolunk Megbecsüljük az adott vázág termőfelületét, és beszorozzuk annyival, ahányszorosa az adott almafa. Ennek alapján megkapjuk az adott fa várha­tó termését, illetve a kiválasz­tott mintafák átlagtermését, és ezt szorozzuk be a kertünkben lévő összes fa számával. Karádi István Ái első népszámlálás 1869-ben Csehországban már 1869- ben sor került az első hivata­los népszámlálásra. Ekkor az országnak 7 617 230 lakosa volt. Becslések szerint Cseh­ország területén az IV.—VI. században körülbelül félmil­lió ember élt. A Fehér-hegyi csata (1620. november 8.) előtti időben mintegy két­millió lakosa lehetett a cseh területeknek, de a harminc­éves háború (1618—1648) ide­jén a lakosság, körülbelül egyharmada elpusztult. A je­lenlegi népszaporulat megha­ladja az európai átlagot. Csehszlovákiának ma már 15 millió lakosa van, s a demog­ráfusok számításai szerint 2000-ben majdnem 17 millió lakosa lesz. ÍJDONSÍtOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom