Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
1978. május 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Extenzív helyett intenzív Váltás a termelésben Patak helyett — automatában, illattal... Mindennapi mosóporunk János vitéz Iluskája sokat kínlódhatott, míg fehér ruháját a patakban mosta, mosta... A hideg vízben térdig állva, nem is álmodhatott elektromosságról, mosógépről, illatos mosóporról. János Iluskája ma raffi- nált receptúra szerint készült portól habzó vízbe teszi a ruhát, és ha megszáradva magára ölti, délszaki növények illata lengi körül. A hideg víz és a lúgos szappan ma már a múlté, van helyette mosópor minden mennyiségben, a nyírbátori „Bóni”-ból. r Irt egy pesti kismama — Néha már az az érzésünk, hogy indokolatlanul nagy a választék — fejti ki véleményét Krayzell András, a gyár főkönyvelője. — Ezt persze a vásárlók igénye és a megszokás alakítja. Néha korszerűtlen termékekhez ragaszkodnak. Itt van például a Rádión, amit már nem gyártunk, mert van helyette jobb. A minap egy pesti kismama írt nekünk, hogy küldjünk neki egy dobozt ebből, mert ő csak ezzel tud pelenkát mosni. Sajnáltuk, de a kedvéért egy dobozzal nem gyárthattunk a Radionból. — Mitől korszerű a mosópor? — Attól, hogy enzimes, szintetikus anyagok felhasználásával készül... Illat, szín és számtalan egyéb tulajdonság teszi még korszerűvé napjaink mosóporát. Sokan az importból származó kék színűre esküdnek, pedig a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy fehér hazaitól csak a színben és nem a minőségben tér el a külföldi szer. A divat ide is betört. Vannak „menő” illatok is. Hogy mitől „menők”? Cső, minden mennyiségben, gó olajtartalmát határozza Ez a széria mosogatópor jól sikerült — gondolja' Kórik Lászlóné. Kondor Miklósné a naprafor- meg. (Gaál Béla felvételei) segítségével vizsgáljuk, rendben van-e minden? Az asztalon fekvő stopperórára pillant. — Fostfáttartalma is van a poroknak, ennek a kimutatásához tíz percig kell forralni az oldatokat. — Milyen ez a munka? — Elég változatos — vélekedik Piskóti Ferncné. — A tízféle mosópor, olajok, mindegyik más vizsgálatot kíván és felváltva végezzük őket. Mint minden munkában, itt is van öröm, van bosszúság. — Öröm, ha sikerül a vizsgálat. Ha nem sikerül, bosz- szankodunk — mondják. „Remélem mindig lehet kapni..." Narancs: nem, citrom: igen — Elsősorban az illat tartósságától. A narancs megbukott, mert a citrom jobb — mondja Birta Lajos, az áruforgalmi osztály vezetője. — Tavalyelőtt például a Biopon összetételét kellett emiatt módosítani. A csomagolás is sokat tesz. A negyedkilós doboz ma már a múlté, mert szívesebben vásárolják a nagyobb mennyiséget. Azonban egyéb szempontok is vannak. Idén került forgalomba a TIP mosogatószer, melynek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy „kézkímélő”. Abban a laboratóriumban, ahol fehér köpenyes hölgyek sürgölődnek a lombikok, kémcsövek. vörösrézlepárlók és az ismeretlen anyagokat rejtő üvegcsék között, fontos műveletet végeznek. Itt vizsgálják a gyártmányok minőségét, a sűrűn vett minták alapján vigyáznak arra, hogy hiba ne legyen a boltokba jutó porokban, folyadékokban. Napraforgó a köpenyen A fehér köpenyek hajtókáján sárga napraforgók virítanak. — Ez a mi jelvényünk — mondja Kondor Miklósné —, a Napraforgó Szocialista Brigádé. Kórik Lászlóné vegyész- technikus a TIP-por minőségét ellenőrzi: — Oldatokat csinálunk, tit- ráljuk azokat és egy táblázat Nem mindegy, hogy miből mennyit? Piskóti Ferencné munka közben. r utó ismerősöm, Parajdi ■ Kálmán feltehetőleg összetévesztett a tévé Jogi esetek című műsorának valamelyik jogász közreműködőjével. mert legutóbbi véletlen találkozásunk alkalmával minden bevezetés nélkül beavatott bonyolult családi problémájába. — Apám jónevű festőművész volt — így kezdte —, tekintélyes vagyon maradt utána. amelyet öcsémmel. Előddel közösen örököltünk. Az én örökrészem már elúszott, s most nagy gondok közt élek, mert semmi szakképzettségem és keresőfoglalkozásom nincs. Valamikor diétás fivér szerettem volna lenni, de hiába jelentkeztem szakiskolára: eltanácsoltak azzal, hogy diétás fivérre nincs szükség, csupán diétás nővérekre. Testvéröcsém viszont jólétben él, mert ő is festőműA sikertelenség azonban legtöbbször az alapanyagok számlájára írható. Hiszen ki a hibás, ha a kamionban ösz- szekeverednek az anyagok és az enzimek helyett hasonló szagú élesztő rejtőzik a pakkokban? Kórik Lászlóné végez a vizsgálattal, elégedetten emeli az ablak felé az oldattal telt üvegedényt. — Sikerült? — Igen. Jó gyártmány ez. Erre az évre kétezer tonna TIP-et szándékoztunk készíteni, de májusig már 1200 tonna jutott el a háziasszonyokhoz. És, hogy a por állja a próbát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a levél, amit egy bajai asszony küldött a gyárba azt írva benne: „... remélem, a TIP-et majd mindig kapni lehet.” SpeidI Zoltán vész, és a- képei kapósak. Vitán felül áll, hogy néhai apánk művészi tehetségét ő örökölte. Én ebből a szülői örökségből kimaradtam, se festeni, se rajzolni nem tudok. Mahorka Menyhért, az ismert zúgírász bíztatására Örökség hagyatéki pert indítottam az öcsém ellen, arra alapozva a keresetet, hogy az apánk után átöröklődött művészi képességből eredő minden anyagi és erkölcsi haszon fele része engem illet meg. A pert minden fórumon elvesztettem. Világos, hogy valami Összekötés a fővonallal Budapest és Záhony között van az ország leghosszabb vasúti fővonala. A teljes villamosítás befejezésével egyidejűleg egészen Fényeslitké- ig kiépült a kettős vágány is. A Záhonyig tartó második vágány kiépítése viszont a következő évek feladata. Tavaly üzembe helyezték Komoró és Tuzsér között a második sínpárt, az idén pedig Eperjeske átrakó pályaudvartól teremtenek közvetlen összeköttetést a fővonallal. A munkálatokat a közelmúltban fejezték be. Most folyik a biztosító berendezések, a vágánykapcsolatok átalakítása, hogy 1980-ig a Fé- nyeslitke és Komoró közötti szakaszt is megépítsék, míg az utána következő években Tuzsér és Záhony között is megépül a második vágány. Millió csirke Balkányból A Balkányi Állami Gazdaság tagja a HUNNIACOOP kisvárdai baromfifeldolgozó üzemi társulásnak. Jelenleg éves szinten 400 ezer húscsirkét szállítanak az üzembe feldolgozásra. A csirkenevelés, ha mérsékelt nyereséggel is, de kifizetődő. A baromfitelep beruházási költsége mintegy 40—45 millió forint lesz, s ha elkészülnek az épületek, felszerelik a berendezéseket, évi 1 millió 150 ezer vágóbaromfi előállítására lesz alkalmas. A gazdasági számítások bizonyítják, megéri a beruházás, mert csirkenevelésnél gyorsa befektetés forgási sebessége, évi 30—35 millió bruttó termelési érték érhető el. 5—8 százalékos nyereséggel számolva a hiteltörlesztés időben történhet, a beruházás gyorsan megtérül. Diáktalálkozó, kiállítás, pályaavatás Jubilál a 12-es iskola Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli május 20-án a Nyíregyházi 12-es számú Általános Iskola. A délután 15 órakor kezdődő ünnepség alkalmával kerül sor annak a kézilabdapályának az avatására is, amelyet a KEMÉV dolgozói társadalmi munkával építettek. Az ÉPSZER-től pedig új csapat- zászlót kapnak. Kiállítás is nyílik, amelyen „Bepillantás a hétköznapokba” címmel a gyermekek iskolai és szakköri munkáit mutatják be. s itt láthatják az érdeklődők azt az albumot is. amely az iskola 15 év alatti eseményeit rögzíti. Az ünnepségre meghívták az iskola régi diákjait — közöttük Csapó Gabriella élsportolót is. hiba van az örökösödési jog körül; nem biztosítja kellően az igényjogosultak között az eszmei vagyon közös haszon- élvezetét. .. .Eddig tartott Parajdi Kálmán érdekes elbeszélése. Sajnos, tanácsot nem tudtam egyebet adni neki, mint azt, hogy forduljon szakképzett jogászhoz. En ugyan annak idején két félévet „mezei" jogászként (nem kellett bejárni, csak vizsgázni) elvégeztem a debreceni egyetem jogi karán, ez azonban már elég régen volt. Amellett — úgy gondolom — az első alapvizsgához szükséges római jog örökösödési szabályainak ismerete (amit különben is elfelejtettem már) nem elegendő ahhoz, hogy az ilyen komplikált hagyatéki ügyben állást foglalhasson az ember. Heves Ferenc □ nyíregyházi papírgyár ma sem nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Az alapgépek sem változtak. Mégis, a gyárban napjainkban jóval több értéket állítanak elő, mint korábban. A konzergyár sem növelte létszámát, a feldolgozott mennyiség viszont jóval nagyobb, mint az indulás idején volt. Ugyanez elsorolható több szövetkezet, kisebb üzem esetében is. Azonos létszámmal jóval több a termelésük vagy azért, mert fokozták a gépesítést, vagy olyan termékszerkezetet alakítottak ki, ahol már a jól felkészült dolgozók nagyobb érték előállítására képesek. Mindez a megye életében egy jelentős változásnak a szemléltetője. Még épülnek új üzemek, több száz új munkahelyet teremtünk elsősorban az iparral el nem látott területeken a környék lányainak, asszonyainak, de mellette egyre több az olyan üzem. ahol létszámnövelés nélkül érnek el magasabb eredményeket. A szaknyelv ezt úgy fogalmazza meg, hogy Szabolcs-Szatmárban a fejlődés új szakaszába léptünk, a korábbi extenzív jellegű fejlesztések helyett az intenzív fejlődés került előtérbe. A változott körülmények más szemléletet kívánnak a termelés szervezőitől, irányítóitól. Nemegyszer buktatókkal tarkított az az út, amelyen menni kell. A módszerek is változnak, hiszen egy-egy új üzem építésénél a legfontosabb gond az volt, hogy a tervezett időre elkészüljenek, míg most, a meglévő üzemekben a nagyobb termeléshez egyszerre kell foglalkozni a munkásokkal és a termelő- eszközökkel. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél például néhány évvel ezelőtt még csak kisebb szakértelmet kívánó vasszerkezetek gyártására vállalkoztak. Az ott szerzett tapasztalatok alapján mertek hozzáfogni — és teljes sikerrel — bonyolultabb alkatrészek gyártásához. A Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori üzeme kis tanácsi vállalatból fejlődött ki. Ma már nagy pontosságú alkatrészeket gyártanak, milliót érő gépet kezelnek a munkások. Ehhez viszont tanulnia kellett a munkásnak, rendszeresen képeznie magát, hogy megismerkedjen az új technológiával. Ám ugyancsak szükség volt a gépeknél is váltásra. Nemcsak öreg gépeket hoztak a törzsgyárból, hanem a legújabb automata gépeket is beszerezték. A fejlődésnek ez a módja nemcsak a nehéz- és gépipari ágazatokra mondható el. bár tény, hogy az utóbbi 10—12 évben a megye iparában ez a két ágazat lett a meghatározó 43 százalékos részesedésével. Ám akadnak a köny- nyűiparból is példák, hogy a tervszerűen végrehajtott rekonstrukciókban, a minden piacon eladható termékek gyártásában milyen tartalékok vannak■ A cipőipari üzemek például évről évre növelik exportjukat, hosszú távra megalapozott fejlődésük. Olyan gépeket, berendezéseket szereznek be, amelyekkel jóval termelékenyebb a munka. Ugyanez mondható el a ruházati iparban is. a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemében például a termelés szervezésének legfejlettebb módszereit alkalmazzák a nagyobb eredmények érdekében. A könnyű- és az élelmiszeriparnak ezenkívül olyan feladata is van, hogy új munkahelyek teremtésével a megyében munkát vállalni kívánó nőknek megteremtsék a foglalkoztatás lehetőségét. Ujfehértón. Demecserben, Fehérgyarmaton több százan találtak biztos keresetet a könnyűipari üzemekben. A kisvárdai baromfifeldolgozó ugyancsak több száz nőnek ad kenyeret. Ám még ezekben az új üzemekben sem egyedül az új munkahelyek létesítése a legfőbb gond. A termelés indításával egyidejűleg vizsgálják, hogyan lehet minél jobban kihasználni a gépeket, milyen cserére van szükség..Példa erre a nagyhalászi zsákgyár, ahol a hagyományos alapanyagok helyett az idén teljesen áttérnek a műszálból készített zsákok gyártására. Ehhez pedig új. korszerűbb gépeket is szereztek be. A technológiai fejlődés, a nagy értékű gépek üzembe helyezése egyben megnövelte a termelés szervezésének a feladatait is. Egyáltalán nem közömbös, hogy mennyi ideig működik egy drága gép. milyen veszteségeket okoz az állásidő. Ezzel nemcsak a karbantartók felelőssége nőtt meg, hanem az irányítóké is. Egyrészt érdekük a gépek hosz- szabb üzemeltetése, a műszakszám emelése. Az utóbbi években a megyében igen szép eredmények születtek, sokkal többen dolgoznak két vagy több műszakban, mint korábban. Másrészt a munkások érdekeltségét is fokozni kellett. Ahhoz, hogy a gépek az adott jellemzők szerint termeljenek olyan normatételek kidolgozása szükséges, amelynél a munkás odafigyel a hatékony működtetésre. Korántsem mondhatjuk el. hogy az intenzív fejlesztés . minden tartalékát kihasználtuk volna. A feladat viszon* adott, Szabolcs-Szatmárban is ez az útja a további fejlődésnek. Ezt erősítette meg a múlt év végén a párt Politikai bizottságának határozata, amikor áttekintette az 1965 óta megtett utat. s meghatározta a megye előtt álló legfontosabb feladatokat. Ez a program több évre irányt mutat. A különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél ennek az értelmében szükséges folytatni a termelőmunkát, ennek a szellemében kell feltárni a tartalékokat, meghatározni a fejlesztés irányait. E zer szállal kapcsolódik a megye az ország gazdasági életéhez, ezen keresztül a nemzetközi munka- megosztáshoz. Ebből következik, hogy a fejlődés útja itt sem lehet más, mint a termelés szerkezetének állandó korszerűsítése, a gazdaságos export fokozása, a lakosság szükségleteinek mind magasabb szintű kielégítése. Ehhez megyén belül a feltételek adottak, megteremthetők, így az ipar számára is adott az út, amelyen nagyobb eredményeket érhet el. Lányi Botond
