Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

KIVÁLÓ ÜZEMEK KÖSZÖNTÉSE XXXV. évfolyam, 111. szám ÁRA: 80 FILLER 1978. május 13., szombat Haszon □ beruházások két fő csoportját különböz­tetjük meg. Az egyiknél nem döntő a megtérülés ideje, mivel olyan társadal­mi szükségleteket elégíte­nek ki, amelyeknél másod­lagos a pénzben kimutat­ható kamat, elég itt az óvo­dákra, iskolákra hivatkoz­nunk; a másik csoportba tartozó beruházásoknál vi­szont jogos követelmény, hogy kifizetődőek legyenek, minél gyorsabban visszaté­rüljenek, hasznuk ugyanis elengedhetetlen a termelés további fejlesztéséhez, az életszínvonal-politikai cé­lok eléréséhez. Kamatra vár tehát a tár­sadalom, s mert számít e bevételekre, nem mindegy, időben, gyakran azon túl kerülnek-e ezek a forintok a közös pénztárba, avagy — mert sajnos, ilyen eset is van — teljesen elmarad­nak. A berúházások befeje­zetlen állománya emiatt kap kiemelt fontosságot a gazdasági tevékenységben. Tavaly 181,5 milliárd forin­tot költöttek a szocialista szektor beruházásaira, s ez nemcsak az 1976. évi szin­tet, hanem az 1977-re ter­vezett mértéket is jóval meghaladta. Ennél is gyor­sabb tempóban növekedett a befejezetlen — azaz az esztendő végén kivitelezés alatt álló — beruházások ál­lománya. A Nehézipari Minisztéri­umban tiszteletre méltó ön- kritikussággal széles körű vizsgálat alapján elemezték a különböző nagyobb beru­házások nemzetközi átla­gos, s itthoni tényleges idő- szükségletét. Egyebek mel­lett megállapíthatták, hogy hazai viszonyaink között egy-egy erőműnél — gép­egységre számítva — a ki­vitelezési idő 30—50, bizo­nyos esetekben 100 száza­lékkal haladja meg a nem­zetközi átlagot. Kézenfekvőnek látszik a következtetés: javítani kell a mai állapotokon, jobbá tenni a szervezést, célratö­rőbbé az előkészítést. Való­jában ugyanis a beruházási tevékenység tökéletesítése, a befejezetlen állomány elfo­gadható mértékének meg­tartása nem építőipari, de még csak nem is termelő­ágazati feladat. Itt tényleg igaz az össztársadalmi érde­keltség, s vele a cselekvési kötelezettség. A szakembe­rek „generálorganizációs tervezés” kifejezése, bár csúf, de tartalmilag igaz, mivel felöleli a beruházás valamennyi tényezőjét. igyelmeztető adalék: az összesen 181,5 milliárd forintból 75,5 milliárdot^ az ipar használt fel beruházá­sokra. S amíg ez 28,3 száza­lékkal több az 1976. évinél, az átadások nem érték el azt a szintet, azaz nagy iramban bővült a befeje­zetlen állomány, s vele a kamatok késedelme. V. T. Fontos feladat az üzemi demokrácia fejlesztése Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az üzemi demokrácia fejlesz­tésének főbb tapasztalatait és tennivalóit, továbbá meg­hallgatta a IX. szakszerveze­ti világkongresszuson részt vett magyar küldöttség tájé­koztatóját a kongresszusról, annak dokumentumairól és a magyar delegáció tevékeny­ségéről. Társadalmunk mind tuda­tosabban törekszik az üzemi demokrácia fejlesztésére, s ezzel közelebb került a gya­korlat a párt XI. és a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusán meghatározott célok­hoz — állapította meg a ta­nácsülés határozata. Különösen jelentősek a de­mokratizmus új fórumai, a vállalati szakszervezeti taná­csok és a bizalmiak együttes ülései, amelyek immár a vál­lalatok 68 százalékánál mű­ködnek. Ezek munkájában még sok a gyengeség, ered­ményeik azonban biztatóak. A tanácsülés bírálta azt a néhol tapasztalható jelensé­get, hogy az együttes ülésen halogatják az állásfoglalást, illetve azt a szakszervezeti bizottságra ruházzák át. A gazdasági vezetés felelős azért, hogy a dolgozók részt vehessenek a vezetésben, s ehhez a feltételeket minde­nütt megteremtsék. Az eddi­ginél sokkal többet kell ten­niük azért, hogy a dolgozók magukénak érezzék munka­helyüket, észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel foko­zottan segítsék vállalatuk munkáját. A szakszerveze­teknek kell szervezniük a dolgozókat, hogy minél töb­ben vegyenek részt a dönté­sek előkészítésében. Ügyelni kell arra is, hogy a demok­ratikus fórumok munkájá­ban ne legyenek párhuza­mosságok, formális vonások. Nem helyes, ha a különbö­ző tanácskozásokat összevon­ják, és elmossák az egyes fó­rumok sajátos arculatát, sze­repét, felelősségét, és az sem, ha az üzemi demokratizmus fórumaként kezelnek külön­féle vezetői megbeszéléseket, például az üzemi négyszög, az igazgató tanács üléseit, amelyeket egyébként gyak­ran hatáskörüket meghaladó jogokkal ruháznak fel. A tanácsülés utalt az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének ha­tározatára, amely változatla­nul fontosnak tekinti a szo­cialista demokrácia, az üze­mi demokrácia fejlesztését. A tanácsülés szorgalmazza, hogy a szakszervezeti szervek — együttműködve a KlSZ-szer- vezetekkel és a gazdasági ve­zetőkkel — mindent megte­gyenek e feladat megoldása érdekében, ezzel is segítve a szocialista építőmunkát, az 1978. évi terv céljainak meg­valósítását, a dolgozók esz­mei-politikai nevelését. Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese terjesztette elő a napirend beszámolóját, amit sokrétű vita, majd ha­tározathozatal követett. A IX. szakszervezeti világ- kongresszuson részt vett ma­gyar küldöttség nevében Timmer József, a SZOT titkára tájékoztatta a tanács­ülést. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Méhes Lajost felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól, mert időközben a budapesti pártbizottság el­ső titkárának választották meg. Herczegh Károlyt fel­mentette a SZOT főtitkárhe­lyettesi tisztsége és SZOT- titkársági tagsága alól, mivel a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárává vá­lasztották. Benkei András a nyírmadai ünnepségen Balkány és Jármi a kitüntetettek között — Két tsz-nek és egy állami gazdaságnak adták át pénteken a kiváló oklevelet A nyírmadai Béke Terme­lőszövetkezet ünnepi közgyű­lésén részt vett Benkei And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, belügymi­niszter. dr. Tar Imre. a me­gyei pártbizottság első titká­ra. dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke. A szövetkezet eredménvei- ről Deme Albert tsz-elnök adott tájékoztatót. ötéves tervüket időarányosan túl­teljesítették, 1975-höz viszo­nyítva almából húsz. do­hányból huszonnégy, burgo­nyából ötven százalékkal ter­meltek többet a múlt évben. A búzatermésük nyolcvan százalékkal növekedett, vá­gómarhából és juhból pedig kétszer annyit értékesítettek, mint két évvel korábban. Ah­hoz. hogy másodszor is el­nyerték a kiváló címet, je­lentősen hozzájárult a kor­szerűbb gazdálkodás: tagja a NYIRKERT gyümölcster­mesztési. a máriapócsi do­hány- és a Solánum burgo­nyatermesztési rendszereknek, A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett a tagság bérszínvonala is, a havi átlagbér 3780 forint. — Örömmel teszek eleget megbízatásomnak — kezdte beszédét Benkei András bel­ügyminiszter. — amikor tol­mácsolhatom a Központi Bi­zottság szívélyes üdvözletét és átadhatom Kádár János elvtárs jókívánságait a nyír­madai Béke Tsz egész kol­lektívájának. A továbbiakban elismerés­sel szólt a kimagasló mun­kasikerekről, amely az egész országban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére született. E versenyvállalá­sok teljesítése során érték el a nyírmadaiak is, azt a ki­váló eredményt, amelyekről a szövetkezet elnöke számot adott. Sok munka, törekvés, jószándék és akarat kellett ahhoz, hogy a kiváló szövet­kezetek közé jussanak. — Csak rendszeres és kö­vetkezetes munkával lehet kialakítani olyan szervezetet, amely tartósan és megbízha­tóan képes nagy eredmé­nyekre — hangsúlyozta a bel­ügyminiszter. Szakítva a ré­gi hagyományos termelési fogásokkal, több területen már áttértek az iparszerű termelési rendszerre, melyben egyre nagyobb helyet kap a tudomány eredményeinek al­kalmazása. Külön örvende­tes. hogy a, terméseredmé­POTSDAM Magyar-NDK barátsági hét Az évenként megrendezés­re kerülő, hagyományos ma­gyar—NDK barátsági hetek eddigi legnagyobb szabású rendezvénysorozata kezdődött pénteken az NDK egyik leg­jelentősebb gazdasági és kulturális központjában, Potsdamban. A május 12—18- ig tartó idei program két partnere Potsdam megye, vendégként pedig a magyar- országi testvérmegye, Hajdú- Bihar. A barátsági héten részt vesz Hajdú-Bihar hivatalos küldöttsége Sikula György­nek, az MSZMP megyei bi­zottsága első titkárának és Szabó Imrének, a megyei ta­nács vb-elnökének vezetésé­vel. A hajdú-bihariak „Barát­ságvonaton”. 350-en érkez­tek csütörtök délután az NDK-ba. Benkei András belügyminiszter a tsz elnökének átadja a kitüntető oklevelet. A Mátészalkai Tejporgyárban naponta 200 ezer liter tejet pasztörizálnak. Képünkön: Funda József az automatikus gépsor kezelője a hőmérsékletmérő műszereket ellenőrzi. (Cs. Cs. felv.) nyék fokozására való törek­vés mellett nem tévesztették szem elől, hogy a termelés legfontosabb tényezője a dol­gozó ember marad a maga képességeivel, felkészültségé­vel, szorgalmával. Benkei András beszédében szólt a mezőgazdaság előtt álló 1978. évi feladatokról. A tervek teljesítéséhez tovább­ra is szükség van a termelő­szövetkezeti tagok öntudatos helytállására, szocialista fe­lelősségérzetére. Kérte: a vezetőség ezután is támasz­kodjon bátran a szocialista verseny élenjáróira, a szocia­lista brigádokra. Beszéde után átadta a ter­melőszövetkezet elnökének a kitüntető oklevelet, öt szö­vetkezeti tagnak — ifjú Mol­nár Lászlóné. Almási István, Csobek Gyula. Bodorocsi Mi- hályné, idős Takács József — pedig TÖT. illetve miniszte­ri Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át. A termelőszövet­kezet elnöke tizennégy tag­nak tsz Kiváló Dolgozó ki­tüntetést adott át. A jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezet a múlt évi eredményei alapján az orszá. gos versenyben másodszor kapta mg a Kiváló Termelő­szövetkezet címet. Az okleve­let dr. Nyíri Béla, a TÖT fő­titkárhelyettese adta át Ma­jor Józsefnek, a szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Sípos Béla, a TE- SZÖV titkárhelyettese. A termelőszövetkezet három község területén — Jármi, Ör és Papos — gazdálkodik 3200 hektáron. A szövetkezet ter­melési értéke 112 millió fo­rint volt, 15 millió forinttal több a tervezettnél. A nyere­ség meghaladta a 18 millió fo­rintot. Kimagasló termelési eredményeket értek el a zöldség-, gyümölcs- és do­hánytermesztésben. A papri. ka, a paradicsom és az ubor­ka jóval terven felüli ered­ményt hozott. A 351 hektár területű télialma-ültetvény. ről 610 vagon almát takarí­tottak be. A szövetkezet ár­bevételének a negyedét adta. Hasonlóan magas volt a sza. móca és a dohány árbevétele is. A gazdálkodás kiváló eredményeihez hozzájárult a tsz-tagok fegyelmezett, pél­damutató, jó munkája. Az ünnepei "küldöttgyűlé­sen a Május 1. Ifjúsági Szo­cialista Brigád kollektívája a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta. Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült Kiss József, Pethő János, Pára Já­nosáé és Verőcze István. A TÖT Kiváló Termelőszövetke­zeti Munkáért kitüntetését Jakab Károly és ifj. Bartha Lajos kapta. Fennállásának 27 éve alatt múlt évi eredményei alapján tizenkilencedik alkalommal nyerte el a Kiváló Vállalat kitüntetést a Balkányi Álla­mi Gazdaság, s közben két­szer a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlajával is ki. tüntették őket. A megtisztelő cím átadására pénteken ke­rült sor a balkányi művelő­dési házban. Az ünnepségen részt vett Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, Cs. Nagy István a megyei párt- bizottság osztályvezetője és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. A Balkányi Állami Gaz­daság dolgozói öt község ha­tárára kiterjedő szórványte­rületen, 12 aranykoronás ho­mokon érték el a kiváló eredményeket. A múlt évben őszi búzából 46,4, burgonyá­ból 290 mázsás átlagtermést értek el, s így a növényter­mesztés nyeresége meghalad, ta a 12 és fél milliót. Az ál­lami gazdaság 1977-ben 245 millió forint értékű terméket állított/elő, nyeresége pedig meghaladta az 57 milliót, amely 22,5 százalékos jöve­delmezőséget jelent. A gaz­daságban az egy hektárra ju. tó termelés értéke 70 817 fo­rint. Az eredményekhez jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság 14 szocialista bri­gádja: a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére szervezett mumkaversenyben vállalt 2 millió 300 ezer forint érté­ket 13 és fél millióra teljesí­tették. A kiváló vállalat kitünte­tést Szilágyi Sándor, a MÉM főosztályvezetője adta át dr. Bojtor Miklós igazgatónak. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgo. zó ja kitüntetést kapta Gordor István szakmérnök, Budák László traktoros, Pelyák Mi­hály tej házkezelő, Vasas Já­nos növénytermesztési dolgo­zó és Vilmánszki Mihály traktoros. A Vállalat Kiváló dolgozója kitüntetésben negyvenkilencen részesültek. Az abapusztai kertészeti szo­cialista brigád arany fokoza- totröt brigád ezüst fokozatot, nyolc brigád pedig bronz fo­kozatot kapott múlt évi ered­ményes munkájáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom