Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 11. NÉGY SZÍNNEL NYOMJÁK Tankönyvek Nyíregyházáról A Nyírségi Nyomda idén mintegy másfél millió da­rab általános és középis­kolai tankönyvet állít elő. összesen 500 tonna papír felhasználásával. Már készítik a 250 ezer példányban megjelenő Szabad Föld Évkönyvet, valamint a hasonló pél­dányszámú „100 oldalas”- című kiadványt. A fővá­rosi sajtószervekkel egyéb­ként is jó a kapcsolatuk, a Lapkiadó Vállalat meg­bízásából 14 budapesti üzemi újság ugyancsak nyíregyházi nyomdagé­peken készül. Sokat kísérleteznek a színes ofszettechnika tö­kéletesítésével. A Zrínyi Katonai Kiadó megbízásá­ból már két színes nyo­mású könyvet állítottak elő ebben az évben két­százezer példányban, a „Haditechnika fiatalok­nak” sorozat újabb köte­tét pedig négy szín fel- használásával gyártják. S. Z. OK: A GONDATLANSÁG Baj van a tisztasággal Ellenőrökkel a tejátvevő helyeken Sorozatosan vitték vissza a megsavanyodott tejet a vá­sárlók a nyíregyházi üzletek­be a múlt nyár egyik nap­ján. Pedig a nyíregyházi já­rás több mint száz begyűjtő­helye közül csupán egy-két helyen nem hűtötték le kel­lő hőmérsékletre az egészsé­ges italt. Az ötszáz liternyi tej ennél sokkal nagyobb mennyiséget tett tönkre. Mindez jól szemlélteti, hogy a gondos tárolásnak milyen fontos szerepe van. Ezért még a nagy meleg beköszön­te előtt alapos vizsgálatot tartottak a nyíregyházi járá­si-városi közegészségügyi el­lenőrök a tejbegyűjtő helye­ken. Hűtőgép nélkül? Nemcsak nyáron, de min­den évszakban fontos a ki­fejt meleg tej hűtése még az elszállítás előtt. 10 fok felett ugyanis egy-két óra alatt megsavanyodik a tej. Ennek ellenére a 18 nyíregyházi be­gyűjtőhely közül csak hatnak van elektromos hűtőtárolója. (Ebben akkor is károsodás nélkül tárolható a tej, ha az elszállításban fennakadás lenne.) Valamilyen hűtőgép ma már majdnem mindenütt megtalálható, ezek azonban nem jelentik az igazi megol­dást. A mélyhűtőpultban pél­dául egyszerre csak öt kanna tejet lehet hűteni, s amikor ezek helyére más kannák ke­rülnek, addig a többi hütet­Dilifürdő A sajátos szanatóriumi humor dilifürdőnek nevezte el azt a csőkalitkát, amelyben egyes gyógyhe­lyeinken a mindenre elszánt páciensnek különleges él­vezetben lehet része. A csö­vek nyílásaiból ugyanis lan­gyos, tűzforró, hűs és jég­hideg vízsugarak zuhognak meztelen testére, váltakozva és kiszámíthatatlanul. Az egész meghökkentő fürdőél­ményt távolról, egy vezérlő­pult mellől manipulálják. Nos, bár Nyíregyháza nem kimondottan fürdőváros, szanatóriumnak se igen mondható, mégis dicseked­het azzal, hogy dilifürdők sokaságát sikerült itt létre­hozni. Azok a bérházlakók tanúsíthatják ezt, akik akár a Kossuth utcán, akár a Kun Béla utcán, akár a Jó- savárosban élvezik a „táv­melegvíz” áldásait. A csa­pokból ugyanis hónapok óta — kiszámíthatatlan változa­tossággal — hol langyos, hol hideg, hol tűzforró víz fo­lyik. Természetesen a me­legvíz-csapokból. És termé­szetesen egyetlen negyed­órán belül is legalább há­rom-négy váltakozással, fő­ként a reggeli csúcsidőben. A naív képzelgő azt hihet- né, hogy a csaptelepébe tor­kolló melegvízcsőben egy­más mögött jön két méter meleg víz, aztán tíz méter hideg, majd megint pár mé­ter langyos, satöbbi, satöb­bi. Pedig a dolog trükkje minden bizonyai felülmúlja ezt a képzeletet. Kinek-kinek a fantáziájá­ra bízható, milyen élményt szerez fürdőszobájában egy netán zuhanyozó állampol­gár és mekkora kunszt egy kádnyi, éppen megfelelő hő­mérsékletű fürdővizet ösz- szecsorgatni. A mai beton összkomfor­tok lakói között aligha van olyan, akit valaha pálcával kergettek a ház körül, mert nem akart bemenni a für­dőszobába — ami nem is volt. Azt is mondják, hogy a havi meleg vízért fizetett fejenként egy húszas potom pénz, nem érdemes azért is- tenkedni. Csakhogy, az ál­lampolgár is megmakacsol­ja magát, ha sokat bosz- szantják. Dacos állhatatos­sággal elkezdte keresni és meg is találta a dilifürdő ellentrükkjét. Mégpedig ab­ban, hogy jóval a fürdés, a mosakodás, vagy éppen a konyhai mosogatás előtt megnyitja a csapot (bizto­sabb módszer, ha a lakás minden melegvízcsapját megnyitja), ezzel csalogatva elő a valahol messze bújká- ló meleg vizet. Ha pedig si­keres volt a negyedórás csa­logató, akkor hadd folyjék tovább minden csap, amíg megmosakszik, megborot­válkozik, megfürdik a csa­lád minden tagja, amíg tisz­ta lesz minden mosatlan edény, amíg beáztatják a kádban a mosnivalót, stb. Közben elzárni nem szabad ám egyik melegvízcsapot sem, mert akkor a csaloga­tás kezdődhet elölről — ha futja az időből például a reggeli munkakezdésig. És ez az a pont, ahol át­lépünk a maszekbosszanko- dásból a társadalmi bosz- szankodásba. Mert az emlí­tett ellentrükk nyomán sok tízezer liter víz folyik el fe­leslegesen a lakásokban. És nem csak hideg víz, de me-> leg is, amit drága pénzbe kerülő tüzelővel felmelegí­tettek valahol. Vízgondjai vannak a városnak, ha már a Tisza-víz idehozatala is szóba került. És gyakori té­ma manapság az energiata­karékosság is. Meg kellene hát keresni a nyíregyházi dilifürdőt létrehozó okokat. Minden bizonnyal van ma­gyarázat és lesz majd meg­magyarázó is, hiszen e mű­fajban igencsak otthonosak vagyunk. De a magyarázat mellett mérlegelni kellene, hogy mi az olcsóbb: dili­fürdővel, vagy dilifürdő nél­kül? P. J. lenül marad. Semmiféle hű­tőgép nincs viszont Vajda­bokorban és Alsóbadurban, ahonnan pedig naponta 650, illetve 400 liternyi tejet szál­lít el a tejipari vállalat. Az Antal-bokori begyűjtőhely ebben a hónapban kap egy hűtőtartályt. Leborult a tartály és... A csarnokok nem min­degyikében van megfelelő minőségű víz, márpedig a tejesedények elmosásához er­re feltétlenül szükség lenne. A nyíregyházi csarnokok kö­zül alig egy-kettőben van meleg víz. Űj kútra lenne szükség Alsóbadurban és Fel­sősimán. Ezekre a helyekre most tartálykocsival szállít­ják a jó vizet. A legtöbb közegészségügyi gond azonban nem annyira a műszaki feltételek hiánya, in­kább néhány dolgozó hanyag­sága miatt van. Nem egy he­lyen arra hivatkoznak, hogy ők is abból a tejből isznak, mégsem volt soha semmi ba­juk. Kótajban történt, hogy korlát nélküli kocsin szállí­tották a tejeskannákat. Az egyik épp az ellenőrök szeme előtt borult le a szekérről. A szállító, mintha mi sem tör­tént volna, felemelte a sárból a felborult tartályt, sáros te­tejét pedig visszatette rá. (Hanyagsága miatt a köz- egészségügy ellenőrei fele­lősségre vonták.) Mosatlan kád Tímáron a tejbegyűjtő kád láthatóan már régóta kimo- satlanul állt. A legyek nyu­godtan beleszállhattak a tej­be, mert az ablakra nem sze­relték fel a rovarhálót. A berendezési tárgyak is el­hanyagoltak, festésük repe­dezett, s szennyezett volt. Gondatlanságot tapasztal­tak Üjfehértón, az állami gazdaság fejőházában is, pe­dig naponta 4600 liter tejet gyűjtenek ott össze. Példás tisztaság volt vi­szont Rozsréten. A csapból hideg-meleg víz folyik, a fa­lak plafonig csempézettek. Nemcsak a begyűjtőhelyen uralkodik példás tisztaság, de az épület előtt is. Ugyanez mondható el a sényői be­gyűjtőhelyről. A tej szennyeződését okoz­hatja az is, hogy a tejesautó szívóslagja szabadon van, út­közben szállja a por, ami be­kerülhet a tartályokba is. Pe­dig a szívócső végének bekö­tésével ez is nagyon könnyen elkerülhető lenne. Kántor Éva Az elmúlt év végétől újfajta labdákat gyártanak a Csen- ger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet labdaüzemében. A festett és lakkozott labdák helyett anyagában színezette­ket készítenek. Felvételünkön: Papp Sándor fehér mintá­kat fest sablon segítségével a színes labdákra. (G. B.) Útirajz Irakról Yincze Lajos kiállítása a Jósa András Múzeumban Idegen tájak, idegen ar­cok. másféle szokások, egy másmilyen világ mindig von- za az embereket. Vincze La­jos új, iraki témájú kiállí­tása ezt az élményt nyújtja. Tágra nyitott szemmel. a vonalak páratlan kifejező erejével helyezi elénk ezt az Ezeregy éjszakából, gyermek­kori vágyakból ismert vilá­got. De ugyanakkor bemutat a művész egy másik Irakot is, egy rendkívül eleven, gaz­dag országot olajával, ezzel a szuverén módon uralkodó nyersanyaggal. Ebből szület­nek az új városnegyedek, ez alakítja az új embereket. A sivatagi kútból vizet merítő kislány átváltozik miniszok­nyás orvostanhallgatónővé, az utcai rézműves vagy pe­csenyesütő fia már olaj mér­nök. Alakjai, jelenetei között túlemelkedik az útirajz/ az élménybeszámoló követelmé­nyein. Nehéz a választás, mit említsünk, de a Halsütés. Az utcai ékszerésznél című rajzai a műfajának remekei. Az előbbinél központ a pa­rázsnál feltűzött halfűzér, a háttérben álló tekintete ide irányul. És ahogy a művész ide vonja a legkülönbözőbb típusú emberek arckifejezé­sét, melyen az ínyencfalatok utáni sóvárgás legváltozato­sabb fokozatai olvashatók le, az egyúttal a legigazibb de­rűs humánum is. Hasonló — női változatban, — az utcai ékszerész előtti jelenet. Há­rom könnyed női alak ül . a földön, egy idős. most már részletesen kidolgozott, jel­lemzett kereskedő előtt. A ráncos arc megkövesedett álkomolyságával szemben a vásárló asszonyok felületen mozgó hiúsága olyan kont­raszt, mely a néző előtt nem marad hatástalan. A művész előző kiállításá­nak alcíméül azt olvashat­tuk: Máriapócstól Irakig. Most, mikor a kiállításai al­kalmával jobban szétnézett a megyében, vallomása sze­rint valamilyen régi elfelej­tett húrok szólaltak meg ben­ne. Készített is vázlatokat Csarodán. Tákoson. a Falu­múzeumban. Szeretnénk és kívánjuk, hogy a legközeleb­bi kiállításának az lenne a címe: Szabolcstól — Szabol­csig. Á kisipari szolgáltatásokról Ki tisztít szinyeget? Egyes szakmákban könnyítik a működési engedély kiadását Több működési engedélyt adtak ki tavaly Nyíregyhá­zán olyan területekre, ahol még lakossági szolgáltatással nem foglalkozott egyetlen kisiparos sem. 1977-ben va­lamelyest emelkedett a vá­rosban a kisiparosok száma, most megközelítik a 600-at. Tovább javítják a szakmun­kástanulókkal a kapcsolatot, így a kisiparosok utánpótlá­sa megoldható. A nyíregyházi kisiparosok tavaly 100 millió forintos for­galmából 90 százalékban köz­vetlen lakossági szolgáltatást végeztek. Az V. ötéves terv­időszak végére a szolgáltatá­sokat 10 százalékkal szüksé­ges növelni, s ehhez a kis­ipari szolgáltatások növelése és korszerűsítése is elenged­hetetlen — hangzott el a kis­iparosok szolgáltatási fóru­mán a napokban. Elsősorban a lakáskarbantartást, a sze­mélyi szolgáltatásokat és a szállítást kell erőteljesebben növelni. A tanácson előnyben részesítik a cipő- és a tex­tilruházati kisiparosok mű­ködési engedélyének kiadá­sát. Nagyobb gondot fordíta­nak ezentúl a nyugdíjasok iparjogosítványának odaíté­lésére. Egyes szakmákban vi­szont célszerű csökkenteni a kisiparosok számát, mert az állami és a szövetkezeti szek­tor korszerűbb és olcsóbb áron kínálja termékeit. Ilyen szakmák például a kárpitos, asztalos stb. A fórumon el­hangzott: több szakmában nincs mesterember vagy csak nagyon kevés kisiparos vé­gez szolgáltatást. Szőnyeg­tisztítással például senki nem foglalkozik Nyíregyházán. Uj szolgáltatásokat is vezet­tek be a közelmúltban: ház­tartási gépszerelő, épületbur­koló. filmnyomó és gépi hímző szakmában egy-egy, felvonószerelő két és kézi- munka-előnyomó szakmában három kisiparos kapott mű­ködési engedélyt. Az idei célok közt megha­tározták: kiemelt figyelmet fordítanak a textiltisztítás, az elektroakusztikai és háztar­tási gépek javítására, a la­káskarbantartási és a szemé­lyi szolgáltatások növelésére. NYÍRBÁTOR: Üj építési területek Erőfeszítések a gyermekelhelyezés javítására öt év alatt 160 iskolai napközis és 150 új, óvodai helyet hoztak létre Nyírbá­torban. Felépült a 150 sze­mélyes középiskolai kollégi­um. Ugyancsak ez idő alatt nyitották meg a zeneiskolát — a volt gyógyszertár átala­kított épületében. A fejlesztések ellenére sem sikerült megoldani a gyermekelhelyezés gondját a városban. Jelenleg az 500 óvodai helyen 600 apróságról gondoskodnak. A felső tago­zatos iskolások közül pedig mindössze 40-en járnak nap­közibe. Nehezíti a helyzetet, hogy a 2-es és a 3-as óvoda, az iskolai napközi korsze­rűtlen. Nincs elég tanterem, a meglévőkben ezért délelőtt és délután is órákat tarta­nak. A városi könyvtár és a művelődési központ szűkös, elavult helyiségekben üze­mel. Minderről május 10-én, a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésén tárgyaltak a művelődési osz­tály munkájának értékelése közben. Áttekintették a mű­velődésügyi terület fejleszté­si lehetőségeit, majd jóvá­hagyták az 1978. évi tanácsi értékesítésű lakások névjegy­zékét. Ez alkalommal 42 ott­hon sorsáról született dön­tés. Építési területté nyilvání­tották a Váci Mihály út — Hunyadi út — Szabadság tér határolta tömbbelsőt, vala­mint a Károlyi út — Zrínyi út és Kossuth utca övezte háromszöget. E két területen a tervek szerint közel 100 la­kást építtet majd az OTP. A továbbiakban a 3. számú is­kola — amelybe csak cigány tanulók járnak — oktató-ne­velő munkáját értékelte a vb. Nyírbátorban még ma is sokan élnek a szociális kö­vetelményeknek meg nem felelő telepen. Közülük több családot előzetesen kijelöl­tek az ülésen a kedvezmé­nyes építési kölcsönök felvé­telére. Krinolin és májascsemege Boltonként előre csomagol a húsipar Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat az első negyed­évben tőkehúsból huszonhá­rom, húskészítményekből huszonhét százalékkal adott többet a kereskedelemnek, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Ez — amellett, hogy növekedett a vállalat feldolgozása — egyben azt is jelenti, hogy mind többen és többen vásárolnak húst és húskészítményeket. A sláger továbbra is a sertéshús, azon­ban kedvező a marhahús vá­sárlásának emelkedése. A vá­sárlók megszerették és szí­vesen veszik a máj készítmé­nyeket. és az első három hó­napban eladott áru jóval megháláld ja a tavalyit. Ha­sonlóan kelendő a disznósajt, valamint a különböző hurka­félék. A vállalat változtatott az egyes töltelékáruk technoló­giáján. Ezután ízesebb. fű­szeresebb és az igényeknek megfelelően színesebb ké­szítményeket gyártanak. Ez­zel együtt nyolc új termék­kel bővítik is a választékot. Fokozatosan bevezetik a Za­la felvágottat, a lecsó krino- lint. a máj pástétomot, a főtt májascsemegét, a marha és sertés javát, a rakott sertés­fejet és a fűszeres vért. Megkezdték a próbatúrák indítását. Ennek az a lénye­ge. hogy a töltelékáruk je­lentős részét üzletenként elő­re kimérik és ládázzák. így növekszik a gépjárművek kihasználtsága és a kereske­delem részéről is kevesebb reklamáció várható. Koroknay Gyula V, Gy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom