Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
XXXV. évfolyam, 109. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. május 11., csütörtök Tömegtüntetések, tiltakozások Olaszország gyászolja Aldo Mórát Losonczi Pál részvéttávirata Az olasz szakszervezetek felhívására Rómában tömegtüntetésen emlékeztek meg a meggyilkolt Aldo Moréról. (Ke- let-Magyarország telefotó) Békehónap □ jra és újra felbukkan a kérdés: mit tehet az egyes ember, mit tehetnek a tömegek a nemzetközi helyzet javításáért, hiszen vezető politikusok döntenek a fontos kérdésekben. csúcstalálkozók eredményességét vagy kudarcát figyeli lélegzetvisz- szafolytva a világ, kormányok közötti megállapodásokon múlik, derűs, vagy borús lesz a politikai égbolt? Erre a kérdésre felel a béke és barátság hónapja — ad évek óta ismétlődő, de változatlanul égetően időszerű választ. A tömegek támogatása, a társadalmi mozgalmak aktivitása, az egyén odaadása nélkül nem lehet szilárddá tenni a békét. Igaz. nem a tömegek kötnek nemzetközi megállapodásokat, nyilvánvaló, a politikusoknak kell aláírniuk az okmányokat. — de nem, vagy legalábbis nem lehet tartós olyan nemzetközi szerződés, amely mögött nem áll az érdekelt közvélemény. Mondjunk erre egy — na- gyonis aktuális — példát. Bizonyos nyugati köröknek időnként sikerül közvéleményük egy része előtt hamis színbe feltüntetni a szocialista országokat, olyan szándékokat tulajdonítani a mi fegyveres erőinknek, ami távol áll az igazságtól — és erre építik fegyverkezési terveiket, hamis propagandájukat. Vajon nem elsőrendű feladata-e a földrészt átfogó békemozgalmaknak. hogy megmutassák a valóságot, látóvá tegyenek milliókat és százmilliókat, s így együttesen küzdjenek a fegyverkezési verseny megállításáért, korunk e létkérdésének megoldásáért? A közvélemény ereje óriási, az az ügy, amelyet támogat, győzni fog. amelytől rokonszenvét megtagadja, annak előbb-utóbb buknia kell. Európa két fele természetesen nem egyforma, mindenütt más-más a társadalmi mozgalmak küzdelmének módja. De ha nálunk egyértelműbb is a kép. feladatainkat nagyon komolyan vesz- szük. Elemezzük a nemzetközi helyzetet, éberen figyeljük az új jelenségeket, a veszélyeket és a lehetőségeket. A szocialista ember békeharcának első parancsa a munka, a szocialista rendszer erősítése. így gazdagodik hazánk tekintélye, így lesz hitele a békét és az együttműködést hirdető szavunknak. így az idei békehónap jelszavának: „Haladó világban tartós enyhülést”. Ezt fogalmazzák meg ezekben a napokban megyénk dolgozói is a rendezvényeken. □ a a béke és a barátság hónapjában különösen sokat, részletekbe menően és szenvedélyesen szólunk a nemzetközi kérdésekről, akkor ennek az a célja, hogy megmutassuk az összefüggést itthoni dolgaink és a nemzetközi feladatok között. Olaszország gyászolja Aldo Morót. Temetése napját még nem tűzték ki. Golyókkal át- lyuggatott holttestét a római egyetem igazságügyi kórbonctani intézetében vizsgálják. A gyilkosok tizenegyszer lőttek rá közvetlen közelről, szívére célozva. Az első vizsgálatok kiderítették azt is, hogy feltehetően a március 16-án történt elrablásakor is megsebesült, sebét azonban nem kezelték, s az elmérgesedett. A világ felháborodással reagál a „Vörös Brigádok” bűntettére. A különböző országok kormányai nyilatkozatokban bélyegzik meg az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökének meggyilkolását, számtalan részvéttávirat érkezett eddig is az olasz A műszaki fejlesztéseknél, a gazdaságosság elbírálásánál a társadalmi igényekhez való igazodás legyen a döntő — hangoztatták többen is a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlésének szerdai, az elnöki, valamint a főtitkári beszámoló feletti nyitott vitájában. A Szentágo- thai János akadémikusnak, az MTA elnökének elnökle. tével megtartott zárt ülésen központi téma volt a tudó. mány eredményeinek a mindennapi gyakorlatban váló hasznosítása. A vitában többen hangsúlyozták: változatlanul keresni kell a tudomány és a gyakorlat együttműködésének hatékonyabb formáit. Ennek egyik módja lehet további céltársulások létrehozása, amelyekben közös irányításkormány, az olasz nép és Moro gyászoló családja címére. A moszkvai Pravda szerdai római tudósításában gaztettnek nevezi Aldo Moro meggyilkolását. A lap külön kiemeli az Olasz Kommunista Párt főtitkárának, Enrico Berlingu- ernek nyilatkozatát: Moro olyan politikus volt, aki mindenkinél jobban felismerte annak szükségességét, hogy előrelépjenek a munkásmozgalommal való együttműködés felé. Carter amerikai elnök hitvány, gyáva gaztettnek minősítette Aldo Moro meggyilkolását, amelyet szerinte bűnözők kis csoportja hajtott vég(Folytatás a 4. oldalon) sál azonos célok érdekében tevékenykednek együtt különböző kutatóhelyek, termelőüzemekkel, gazdaságokkal. A vitában összesen 17-en nyilvánítottak véleményt. Az elhangzottakra Szentágothai János és Márta Ferenc aka^ démikus, az MTA főtitkára válaszolt. Ezt követően titkos szavazással az Akadémia alelnö- kévé Fülöp József akadémikust, az elnökség tagjává pedig Szőkefalvi Nagy Béla akadémikust, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Prohászka János akadémikust, a Budapesti Műszáki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották meg. Szorosabb kapcsolatot a tudomány és gyakorlat között Tanácskozik az akadémiai közgyűlés Sarlós István látogatása Szabolcs-Szatmárban A fórum után Sarlós István, a megyei és járási vezetőkkel Szatmárcseke és Tiszacsécse irodalmi emlékhelyeit tekintette meg, majd az esti órákban befejezte szabolcsi látogatását és hazautaKedden délután Szabolcs- Szatmár megyébe érkezett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A vendéget dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a meg életéről, a feladatokról. Sarlós István szerdán dr. 'far Imre és Gulyás Emilné dr.. a Hazafias Népfront megyei titkára kíséretében Fehér- gyarmat nagyközséget látogatta meg. A Politikai Bizottság tagját Csepelyi Tamás, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatta á járás társadalmi-gazdasági- kulturális fejlődéséről és a tennivalókról. Elhangzott: az iparosítás kedvezően érezteti hatását Fehérgyarmaton. Nyolc jelentősebb és ugyanennyi kisebb ipari üzem dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a 3200- at. a termelési érték elérte a 400 millió forintot. A fiatal üzemekben gyorsul a munkássá válás folyamata, ennek hatása az egész járásban érezhető. A munka- és üzemszervezés javításával, a belső tartalékok hasznosításával, a minőségi színvonal emelésével kívánják növelni a termelést. Ezek mellett — mondotta Csepelyi Tamás — a megyei szervekkel együtt, újabb erőfeszítéseket tesznek a járás sajátosságainak megfelelő új ipari üzemek letelepítése érdekében. Főként jelentős számú női munkaerő további foglalkoztatására van még lehetőség. A keresőképes lakosság hatvan százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A járás ts7-einek hetven százaléka kedvezőtlen, alacsony termőképességű földön gazdálkodik. Gyakoriak — akárcsak a mostani nagy esőzés hatására — a belvízkárok. Távlati tervet dolgoztak ki a kedvezőtlen termőterületek átalakítására, az időjárás okozta tényezők hatásának csökkentésére. Vázolta a tájékoztató a nagyközség utóbbi években elért szép fejlődését is. Az 1970-es nagy árvíz óta 28 új utca épült, a lakosság száma 1500-zal növekedett, jelenleg meghaladja a 8100-at. Több fontos közintézmény. két középiskola, fejlődő bolt, út-, közműhálózat jelzi, hogy felgyorsult a városiasodás folyamata. Sarlós István a tájékoztatót követő beszélgetés során élénken érdeklődött több olyan téma iránt amely a járás életében fontos helyet foglal el. így a további talajjavítási munkálatok szakszerű és gyakorlati kivitelezéséről. az almarekonstrukciós költségek hektáronkénti alakulásáról, a tsz-tagság összetételében jelentős arányt elfoglaló nyugdíjasok életkörülményeiről, majd a népesedés alakulásáról. A Politikai Bizottság tagjának figyelmét az is felkeltette: miÜzemlátogatás a HŐDIKÖT-ben. lyen lehetőségek vannak a gimnáziumból kikerülő fiatalok munkába állására. Sarlós István az öt éve alapított HÓDIKÖT fehér- gyarmati gyáregységében folytatta a látogatást. Az üzem. amelynek jelenleg 460 dolgozója van és 31 millió forint értékű anyagmentes termelési értéket ért el egy év alatt, a Szamos menti rész iparosításának egyik élő példája. A vendégeket az üzemcsarnok megtekintése után Pál Rozália, a HÓDIKÖT vezérigazgatója. Kálno- ki Zsigmondné. a gyáregység »vezetője és Molnár János, a gyáregység pártalapszerveze- tének titkára tájékoztatták. A Hazafias Népfront főtitkára megismerkedett a fiatal üzem eddig elért eredményeivel, majd a gondok kerültek szóba. Kevés a szakember, nem szívesen mennek szakmát tanulni a fiatalok. Az átlagos jövedelmek az utóbbi években emelkedtek. de még mindig jócskán elmaradnak az iparágon belüli országos átlagtól. Sok még a belső tartalék, ez derült ki a beszélgetésből — amelynek kihasználása növelheti a termelési eredményeket és a dolgozók személyi jövedelmét. — Milyen jóléti helyiségei vannak a gyáregységnek? — érdeklődött tovább Sarlós István. — Van-e ebédlő, fürdő, öltöző? Elégedetten hallgattam, hogy a gyáregységben a szociális létesítményeik is megépültek, de kissé kevésnek találta a gyárnak az üzemi étkezésihez való hoz. zájárulása összegét. Még akkor is ha a hagyományos üzemi kosztnál jobb és választékosabb a menü. Ezután Sarlós István beírta nevét a Május 1, a Blaha Lujza és a Hámán Kató Szocialista Brigádok naplójába. Az egyik bejegyzés lényege az volt: azt kívánom, dolgozzanak jobban, mint azok, akik ezt a gyárépületet építették. Utalás volt ez arra a látogatás során spontán fel. merülő problémára, hogy az egyéves garancia ellenére több beázás tapasztalható az épületen. Ez nemcsak anyagi, hanem erkölcsi jelentőségű is. A déli órákban a vendégek megnézték az árvízi létesítményként épült, nyolctantermes, 2-es számú általános iskolát. A „Március 14-e té. ren lévő impozáns épület kellemes és praktikus otthont ad az itt tanuló 500 gyermeknek és a 34 pedagógusnak. Az új iskolát 1975. augusztus 20-án adták át rendeltetésének. A vendége, két Szaniszló Ferenc igazgató és Pethő József, az iskola pártalapszervezet titkára tájékoztatta az iskola munkájáról. Sarlós István megtekintett néhány tantermet, a modern tornatermet, majd a nagyközség egyik legnagyobb parkjában, a Kossuth parkban faültetésen vett részt. A délutáni órákban került sor a járási hivatal termében a népfrontfóirumra, ahol a járás népfrontaktivistái vettek részt. A megjelenteket Kanyó László, a nagyközségi népfrontbizottság elnöke köszöntötte, majd Tisza Mik- lósné, a népfront titkára tartott tájékoztatót a népfront- bizottság sokirányú munkájáról, különös tekintettel a lakóterületi munkára. A fórumon felszólalt Sarlós István elmondta: pozitív benyomásokat szerzett fehér, gyarmati látogatása során. Utalt arra az összefogó, alkotó közösségi tevékenységre, amelynek a tájegységek átalakításában nagy szerepe van, erősíti a szülőföld iránti szeretet. Ezt ápolni szép kötelessége a népfrontmozgalomnak. Felszólalásában Sarlós István hangsúlyozta: a Központi Bizottság áprilisi határozatában, amely felmérte a XI. kongresszus óta megtett utat, azt a törekvést is kifejezi, hogy egyformán értelmezzék mindenütt a tennivalókat. Ez az egyik feltétele az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának. Hangsúlyozta továbbá, hogy olyan emberekre van szükség, akik végiggondolják a kitűzött célokat, kérdeznek, vitáznak is, s amikor megértették — végre is hajtják a rájuk eső feladatokat. Szólt az értelmiség közéletiségéről, aktivitásáról amelynek erősítéséért a népfrontmozgalom is sokat tehet. Végül azokkal a tennivalókkal foglakozott, amelyek a szocialista emberre jellemző jegyek kialakítását segítik, s amelyet közösen lehet sikerre vinni. Beszélgetés a fehérgyarmati járás népfrontfórumán. zott a fővárosba.
