Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

XXXV. évfolyam, 124. szám-ÁRA: 1 FORINT 1978. május 28., vasárnap Folytatódlak a KISZ-köMöttgyűlések A megnyitó beszédben egye­bek között elhangzott, hogy megyénk a fiatalok megyéje. A kiállított tárgyak is a pél­damutató helytállásukat fém­Cjabb KISZ-küldöttgyűléseket tartottak május 27-én szombaton megyénkben. Ez alkalommal a nyíregyházi, a vá. sárosnaményi, és a fehérgyarmatj járás ifjú kommunistái­nak küldöttei értékelték az elmúlt két évben végzett moz­galmi munkát. A nyíregyházi járási küldöttgyűlésen részt vett dr. Tar Imre a megyei pártbizottság első titkára. — A védnökségvállalásokat konkrétabbá tettük az elmúlt két év alatt, így tartalma­sabb mozgalmi munkát vé­gezhettek KISZ-eseink — fo­galmazott 5900 KISZ-tag ne­vében Makhándi Erzsébet, a nyíregyházi járási KISZ-bi- zottság titkára. A legnagyobb és legnépesebb járás küldött- gyűlésén 150-en hallgatták meg a beszámolót. A 34 bizottság és 204 alapszerve­zet munkájáról szólva a tit­kár kiemelte: — 112-ről 127-re emelke­dett az ifjúsági brigádok szá­ma, melyben 1883-an tevé­kenykednek. Ez azt is jelenti, hogy az egyéni feladatválla­lások nagy része a gazdasági építőmunka területeire irá­nyul. így például egyre töb­ben vesznek részt a Ki mi­nek mestere? szakmai-politi­kai vetélkedőn. Az eredmé­nyesebb tagépítést a vállala­tok, termelőszövetkezetek és az úttörők közötti kapcsolat erősítésében jelölték meg. A küldöttgyűlésen a szocialista munkaverseny egyéni for­máiban való részvétel javítá­sát határozták el. — Egyhetes honismereti tábort szerveztünk a Tisza partján. Hagyomány szerint évről évre megrendezzük az ünnepi klubhetek program­ját — nemcsak Vásárosna- ményban, de Beregdarócon, Tarpán, Tiszaszalkán és Nyírmadán is. Meghirdettük a téli-nyári sportnapok ese­ménysorozatát. Oszlár Albert járási titkár így foglalta össze beszámo­lójában a legfontosabb kez­deményezéseket a KISZ vá- sárosnaményi, járási küldött- gyűlésén. A járás kétezer KISZ-esét 130 fiatal képviselte a szom­bati küldöttgyűlésen. Két év axatt tovább gyarapodott az ifjúkommunisták száma, így ma már 17 bizottság, 77 alapszervezet működik a te­rületen. Az „Edzett ifjúságért moz­galom keretében 8 helyen kezdődött a járásban sport- pályaépítés. Ebben a mun­kában a Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferénc Gimnázium, a faforgácslapgyár és az ilki községi KISZ-alapszervezet fiataljai vettek részt legak­tívabban. Mintegy 300 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A cselekvő ismeretszerzés akcióba az alapszervezetek fele kapcsolódott be. Elhatá­rozták, tovább folytatják a túrázás hagyományát. — Ahol bátran alkalmaz­zák az új technikát, javítják a munka, a szociális ellátás feltételeit, a fiatalok nagy számban otthon maradnak, s mezőgazdasági szakmát vá­lasztanak — állították töb­ben a KISZ fehérgyarmati járási küldöttgyűlésén. Pél­daként Csegöldöt, Jánkmaj- tist, Gacsályt, Szatmárcsekét említették. A döntően mezőgazdasági járásban a szakember-után­pótlás terén nagy feladat vár a KISZ-esekre. A küldött- gyűlésen megfogalmazódott: A KISZ-alapszervezetek ke­ressék meg azokat a fiatalo­kat, akik Ösztöndíjjal szíve­sen vállalják a továbbtanu­lást mezőgazdasági pályán. A küldöttek nagy örömmel fogadták a hírt: 1978 nyarán kölcsönös látogatások kez­dődnek a Kárpátontúli terü­A kiállítás egy részlete várja az érdeklődőket. Má- nek. A díjak átadására és a jus 30. és június 15. között záróünnepségre június 17-én hat szakmai napot rendez- délután kerül sor. A nyíregyházi járásból jelentjük Víz alatt ötezer hektár let nagyszöllősi járása és a fe­hérgyarmati járás között. A csereutazásokon a kiemelke­dően dolgozó kisdobos, úttö­rő és KISZ-es fiatalok vesz­nek majd részt. A nyíregyházi járás har­minchat termelőszövetkezete 127 ezer hektáron gaz­dálkodik. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása a homo­kon nem okozott különösebb fennakadást. Az eső elállta után, ha nem is közvetlenül, de rövid idő múlva már in­dulhattak a gépek, vethet­tek, végezhették a tavaszi munkákat. Nem így a tiszai gazdaságokban. A földek át­áztak, vendégmarasztaló sár­rá duzzadtak. Nem egy azok­nak a gazdaságoknak a szá­jelzik. A kultúrpark kiállítócsar­nokában június 17-ig 320 pá­lyamunka látható. Cipő, ruha, dohány, sütőipari termék és még sok más látványosság ma, amelyek jelentősen el­maradtak a vetéssel, palántá­zással. Ezek várják a tartós jó idő, a meleg beköszöntét. A járás területén a közös és háztáji kukorica területe 27 ezer hektár. Szerencsére korán kezdték a vetését a gazdaságok, így a hét végére mindenütt befejezték, illetve csak egészen kis területen, — ahová nem tudnak a vetőgé­pek menni — pár tíz hektá­ron gátolja a munkát a bel­víz. Különben a belvíz nagy veszteséget okoz a mezőgaz­daság nagyüzemeinek, öte­zer hektár a vetetten terület, amit víz borít. A 28 ezer öt­száz hektár őszi kalászosból mintegy ezerötszáz hektárt pusztított ki a belvíz. Ezen a területen kiszántották a ga­bonát és kukoricát vetnek be­le. A négyezer hektárra terve­zett napraforgó-területből mindössze száz hektár vetése hiányzik. Azonban ez talán nehezebb, mint az eddigiek elvégzése volt. A silókukori­cának a felét végezték el, s a további 1900 hektár vetése folyamatosan megy. A do­hány és zöldség palántázását az eső nem zavarta. Ezer hektáron már földbe került a dohány és június elejére be­fejezik az 1500 hektár ülte­tését. A zöldségfélék közül kétezer hektárt vetettek, il­letve ültettek eddig. Még kilencszáz hektár palántázá­sa van hátra. Szépen sorol az 5600 hek­tár burgonya. Ennek a har­mada közös terület és a ki­lencven százalékát rendszer­ben termesztik. A szálas takarmánynak nagy részét levágták a nagyü­zemek. Forgatják, szárítják, mert nem tudták idejében beszállítani, s az eső jól meg­áztatta (s. b.) Megkezdődött az ünnepi könyvhét megyénkben Harmincéves a termelőszövetkezeti mozgalom Losonczi Pál beszéde Tiszaföldváron Ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton, a Szol­nok megyei Tiszaföldváron arról, hogy harminc eztendeje, 1948-ban alakultak meg hazánkban az első mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s ezzel megkezdődött az évszázados paraszti rend felszámolása, a mezőgazdaság szocialista át­alakulása. A Lenin Tsz székháza előtt felállított díszemel­vényen, amelyet mintegy 15 ezer ember vett körül, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke. Rév Lajos az OKISZ elnöke, Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke és Andrikó Miklós a megyei pártbizottság első titkára is helyet foglalt. A nagygyűlést Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz Ál­lami díjas elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. A könyvheti megnyitóünnepség Nyíregyházán. Bevezetőben az Elnöki Ta­nács elnöke a szövetkezeti mozgalom hazai indulásainak körülményeivel foglalkozott, majd azt hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mozgalom az azóta eltelt 30 évben kor­szakos. mi több: forradalmi jelentőségű eredményeket ért el. — Szövetkezeteink terme­lése — mondotta — olyan színvonalra emelkedett, hogy most már alapvetően járul­nak hozzá országunk népének megbízható és kiegyensúlyo­zott ellátásához; az ipar me­zőgazdasági eredetű nyers­anyagszükségletének fedezé­séhez és kiviteli feladatának teljesítéséhez. Szövetkezete­ink terméshozamai egész sor területen a világszínvonalat ostromolják, itt-ott pedig már meg ,is haladják. A tech­nikai felszereltségük ugyan­csak kiállja minden összeha­sonlítás próbáját. Az egykor — a „tegnap” — még réte­gekre tagolt, ellentétek által mardosott parasztságból ki­alakult és egyre inkább ösz- szeforr az egységes termelő­szövetkezeti parasztság. Meg­szilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkás-pa­raszt szövetség — szocialista társadalmi rendszerünk leg­főbb politikai bázisa. Nagy társadalmi vívmányunk ez! — A tények meggyőzően bi. zonyítják. hogy parasztságunk helyesen cselekedett, amikor — bízva a párt politikájában — a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára tért, s helye­sen tette munkásosztályunk, társadalmunk is, hogy nagy­arányú politikai és anyagi támogatásban részesítette a szövetkezeti mozgalmat. Ered­ményeink forrása a párt po­litikája iránti bizalom volt és az lesz a jövőben is. Losonczi Pál ezt követően áttekintette szövetkezeti moz­galmunk fejlődésének fonto­sabb államásait, tisztelettel (Folytatás a 4. oldalon) Nem volt kegyes a májusi időjárás szombaton délelőtt a nyíregyházi könyvheti ünnep­séghez a Kossuth téren: két jókora zápor közé éppénhogy befért a rövid megnyitóün­nepség, mellyel kezdetét vet­te a szabolcs-szatmári ese­ménysorozat. A népes, főleg fiatalokból álló közönség és a megye, a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetésének képviselői először József tila: Ars poetica című hallgatták meg Szentpál nika előadásában, Csermely Tibor a népfrontbizottság nevében köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve több neves írót-költőt, akik a könyvhét­re érkeztek megyénkbe. Fá­bián Zoltánt, Galambos La­jost, Rákos Sándort, Szil- vási Lajost. - az itt élő Ratkó Józsefei. Ezután Funk Miklós, a Kulturális Minisztérium irodalmi főosztályveze­tő-helyettese mondott ü/i- nepi beszédet. Hangsú­lyozta az évente megrende­zésre kerülő könyvhét jelen­tőségét az ország közművelő­désében, irodalmi életében. Kiemelte: hazánk az orszá­gos átlagával (évi 100 forín­Szombaton a sóstói kultúr- parkban megnyitották a/ Alkotó ifjúság pályázat és ki­állítás szabolcs-szatmári ren­dezvénysorozatát. Az esemé­nyen részt vettek Gulácsi Sándor és Ekler György, a megyei pártbizottság titkárai. Megnyitó beszédet Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott. A megjelenteknek rövid műsor­ral kedveskedett a Nyíregy­házi Egészségügyi Szakiskola női kara. tot költ egy lakos könyvekre) a világ élvonalában van. Évente több, mint 6000 könyv jelenik meg nálunk, s ezek egy része a könyvhéten ke­rül az olvasók kezébe. Az idei könyvhéten megyénk ol­vasói külön is örülhetnek, hi­szen több szabolcsi szárma­zású alkotó műve is megje­lent. A régiek közül Krúdy-, Móricz-kötetek, a maiak kö­zül pedig Balázs József, Ku­rucz Gyula, Végh Antal és mások kötetei. Ezzel az ünnepséggel meg­kezdődött megyénkben is az eseménysorozat, melynek so­rán könyvsátrak sokasága várja megyeszerte az olvasó­kat, minden városunkban és tucatnyi községben találkoz­nak olvasóikkal írók és köl­tők, rendhagyó irodalomórá­kat hallgatnak a diákok. HÁROMSZÁZHÚSZ PÁLYAMUNKA Alkotó ifjúság kiállítás Sóstón

Next

/
Oldalképek
Tartalom