Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. május 25, KELET-MAGYARORSZÁG 7 n vírusok és a cukorbaj Régóta ismeretes, hogy egyes virusbetegségek felszínre hoz­hatják a lappangó cukorbajt. Az egyik angliai kórházban arról számoltak be. hogy egy megha­tározott virusféleség nagy való­színűséggel okolható a gyermek­kori cukorbetegségek egy ré­széért. 123 olyan fiatalkori cu­korbeteget tanulmányoztak, akiknek felmenő rokonságában nem volt cukorbajos, és akiknek a cukorbetegsége három hónap­nál újabb keletű volt. A legtöbb beteg vérében olyan ellenanya­gokra akadtak, amelyek a ví­rusfertőzés átvészelését igazol­ták. A vírusról ismeretes, hogy előszeretettel okoz gyulladást a hasnyálmirigyben, ahol az inzu­lintermelő sejtcsoportok vannak. Heveny hasnyálmirigy-gyulla­dásban szenvedő gyermekekben — akár lett cukorbajuk. akár nem — ugyancsak gyakran sike­rült kimutatni ezt a vírust. Ezek a tények arra mutatnak, hogy a fiatalkori cukorbetegségek egy része virus okozta hasnyálmirigy­gyulladás következménye lehet. Korszerű szemléltetőeszközök A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen korszerű szemléltető­eszközök és berendezések segítik az oktatást. Anyagvizsgálat gya­korlása a földtan-tereptan tanszék kőzetmechanikai laboratóri­umában. (MTI totó.) AUTÓ—MOTOR A motorkerékpár gyújtása Ma már a kismotorok gyújtását is akkumulátorral oldják meg, \az első szikra képzéséhez tehát tárolt áram használódik fel. A telepet ezért gondosan kell kezelni, karbantartani. Kéthetenként ellenőrizzük a sav nívóját, s ha szükséges, desztillált víz­zel öntsük fel úgy, hogy a lemezek felső élét jócskán ellepje a folyadék. így is megtörténhet, hogy hiányzik a gyújtás. A hiba keresése­kor a gyertyától a tekercsig visszafelé haladjunk. Csa­varjuk ki és alaposan tisztít­suk meg a gyertyát. Közben ellenőrizzük, nem repedt-e a porcelán, nem égtek-e le túlságosan a pólusok. _A gyertya visszavétele előtt pontosan mérjük meg a szik­raközt, ami mágneses gyúj­tásnál 0,3—0,5 milliméter, akkumulátorosnál 0,4—0,6 legyen. Előbb azonban a tisz­ta gyertyát a pipába tesszük, „test”-re szorítjuk és úgy el­lenőrizzük a szikrát. Ha nem erőteljes, kékes színű a szik­ra, hanem csak sárgás, hal­vány, akkor gyenge a telep vagy a mágnes. Ha egyálta­lán nem kapunk szikrát, to­vább keressük a hiba okát. Vizsgáljuk meg, hogy ép-e a gyertyakábel. Az elégett, re­pedezett szigetelésű kábel átüthet, ne szereljük vissza, hiszen könnyen pótolható fil­léres áru. Leggyakoribb hibaforrás a megszakító üllő és kalapács wolframpogácsájának beé- gése. Levesszük a védőbur­kolatot, lyukra fordítjuk a lendkereket és finom csiszo­lópapírral eltüntetjük a beé­géseket. Miután tökéletesen megtisztítottuk a megszakí­tót, a hézagot 0,4—0,5 milli­méterre állítsuk be. Néhányszor forgassuk át a főtengelyt és figyeljük a megszakítást. Az üllő és a kalapács közötti — nyitáskor keletkező — lefojtott szikra a kondenzátor jó működésé­re vall. A nagy fényű, szú­rós, sercegő villanások zárla. tos vagy rosszul szerelt kon­denzátorról tanúskodnak. Ha kell cserével, vagy szorosabb lecsavarozással segítünk a bajon. A lendkeréklehúzóhoz csak akkor nyúljunk, ha mindeze­ket a pontokat végigvizsgál­tuk. A lendkeréktől megfosz­tott állórészen szabadon vizs­gálódhatunk. Ellenőrizzük a tekercsek kivezetését. Vizs­gálólámpa vagy -műszer se­gítségével könnyen felfedez­hetjük a hibát. A tekercse­ket ne nyissuk fel, azt bíz­zuk szakemberre. Ha azon­ban leégtek, cseréljük ki. Blokk kondenzátort is csak lehúzott lendkerékkel cse­rélhetünk. A, nagyobb lökettérfogatú motoroknál a transzformátor külön kezeLhető. A zárlatos trafó elnyeLi az áramot, nem adja meg a szükséges fe­szültséget, ezért ki kell cse­rélni (javítani nem érde­mes, de nem is «nagyon lehet). Végezetül egy nagyon fontos tanács: mindig legyenek ná­lunk a legfontosabb pótalkat­részek, amik a gyújtás gyors rendbehozásához kellenek (megszakító, kondenzátor, gyertya). B. I. Optikai telefonkönyv Az Egyesült Államokban a nyilvános telefonfülkék telefon­könyveit gyakran ellopják, elté­pik. vagy egyéb módon használ­hatatlanná teszik. Ezért kísérletek folynak optikai telefonkönyvek bevezetésére. Az optikai telefon­könyv a következőképpen mű­ködik A nevek, a címek és a telefonszámok a fülke falára erő­sített dobozban elhelyezett mik- roszalagon vannak. Leolvasásuk­ra a doboz elé erősített forgat­ható karral ellátott távcső szol­gál. A kart három kerékkel le­het a megfelelő irányba forgat­ni. Az elsővel a keresett név kezdőbetűjét kell beállítani, majd a másik kereket addig forgatni, míg a név a számmal együtt megjelenik a távcsőben A har­madik kerék segítségével élesre állítható a kép. Magfúzió lézersugárral Huszonhattrillió vatt erejű lé­zersugarat öszpontosítottak egy homokszemcse nagyságú célpont­ra, és így, a világ legerősebb lé­zersugarával sikerült magfúziós folyamatot létrehozni — jelentet­ték a Lawrence Livermore labo­ratórium kutatói. Tavaszi kukorica A szegedi Gabonatermesztési Kutató' Intézetben gyorsított üte­mű nemesítéssel állítják elő az új kukoricafajtákat. Az üvegházi termesztéssel évente három gene­rációt nevelnek fel, lerövidítve ezzel a nemesítés idejét. Az idei első nemzedék már „felnőtt” s megkezdték a különböző kukori­catörzsek csöveinek törését. A képen: Molnár Miklósáé techni­kus feljegyzi a kísérleti kukori­cák adatait. (MTI fotó) Zöldség kertészeket érdekli Újdonság: a hasított fólia Nemrég a PVC-fólia újszerű al­kalmazásáról érkezett hír, és megérdemelten volt nagy vissz­hangja a mezőgazdasági üzemek­ben, annak a kísérletsorozatnak, melynek kedvező eredményeit a közelmúltban Hatvanban mutat­ták be. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának zöldségtermesztési tan­széke Nyeste István docens ve­zetésével 3 éves kutatómunka eredményeként kidolgozta az úgynevezett hasogatott fóliás el­járást, a korai primőr zöldség-, valamint a virágtermesztésben. A zöldségtermesztési tanszék a főiskola műszaki tanszékének ta­náraival összefogva olyan gépet szerkesztett, amely alkalmas a PVC-fólián réseket vágni és ez­zel nagyüzemi termelésre alkal­massá tenni. A gép a fólián cen­timéterenként 2—3 centi hosszú réseket hasít. Ennek előnyeiről Nyeste István így beszél: — A hőmérséklet változására a fóliái» hasított rések zárulnak, il­letve kinyílnak. A PVC hidegben összehúzódik, ilyenkor a rések kevésbé szellőztetnek. Melegben viszont kitágul, enged feszessé­géből, a rések így kinyílnak és fokozzák a levegőátbocsátó ké­pességét. Előnye az is. hogy a réseken keresztül a csapadék, vagy az öntözővíz könnyen bejut a növényhez A hasogatott fólia a zöldségtermelésben éppúgy fel­használható, mint bármely lyu­kas fólia. Fektetésére a Kecske­méti Kertészeti Főiskolán már korábban gépet szerkesztettek, amely a kereskedelemben is kap­ható. Ezt egyébként bármely kö­zepesen felszerelt termelőszövet­kezeti műhelyben, a talajművelő gépek elemeiből, házilag is el le­het készíteni. A hasogatott fóliás termelésre irányuló kísérleteket a gyöngyö­siek a Borsodi Vegyi Kombinát­tal együttműködve végzik, a fó­liát ugyanis a kombinát biztosít­ja. A tavalyi és az idei kísérle­tekről Nyeste István így véleke­dik: — Tavaly a korai káposztafélé­ken és a primőr salátán próbál­tuk ki a hasogatott fóliát. Azt ta­pasztaltuk, hogy ezzel a mód­szerrel 6—8 nappal hamarabb szedhetünk primőrt, mint más­kor. A tavalyi kísérletet azonban az emlékezetes májusi jégverés miatt nem tudtuk befejezni. Egy bizonyos, a hasogatott fóliás ta­karással primőr fejes salátát is 6—8 nappal hamarabb szedhe­tünk, ami a piaci ellátás szem­pontjából nagy előny. Kísérlete­ink kiterjedtek a helybe vetett paradicsomra és a fűszerpapriká­ra is, melyeket szintén hasogatott fóliával takartunk. Megállapítot­tuk, hogy a takart növények gyorsabban, biztosabban keltek ki, magasságuk, száruk vastagsá­ga erőteljesebb volt és több levél fejlődött rajtuk. A tavasz eddig nem kényezte­tett el túlzottan jó időjárással. Márciusban például a hőmérsék­let Il-szer fagypont alá süly- lyedt, ami a szabadba kiültetett növények leveleit teljesen tönk­retette. A hasogatott fólia alatt azonban a növények nem káro­sodtak. A takarás tehát jól vé­dett a hideg ellen. Áprilisban csupán nyolc alkalommal emel­kedett a napi középhőmérséklet 10 fok fölé, a többi napokon vi­szont gyakran előfordult fagy is. Növényeink a hasogatott fólia alatt azonban ellenálltak a hideg­nek Ennek köszönhető, hogy május közepéig befejeztük a sa­láta és a korai karalábé szedé­sét. A kísérletek tehát biztatóak, és az eddigi eredmények indokolják, hogy a hasogatott fólia minél szélesebb körben elterjedjen. A gyöngyösiek által kidolgozott módszert már kísérleti jelleggel 10 hektáron sikerrel alkalmazzák a kábái Vörös Csillag Téeszben és 5 hektáron a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben. Nemcsak a korai primőr zöldségtermelés­ben értek el vele kedvező ered­ményeket, hanem néhány dísz­növény, mint például a tulipán, a török- és Margit-szegfű, a mar­garéta- és a kardvirágtermelés­ben is, melyeknek tenyészidejét lerövidíti és így hamrabb piacra kerülhet valamennyi. Előnye tehát a koraiság, külö­nösen a zöldségtermelésben, hi­szen ezzel a módszerrel lehetőség nyílik arra, hogy a szabadföldi áruk megjelenése és a fólia alatti hajtatás közötti időszakban is friss primőrök kerüljenek a pi­acokra, az üzletekbe. A kísérletek alapján a hasogatott fólia egy­aránt felhasználható a nagyüze­mi és a háztáji termelésben is. Mentusz Károly Á szőlő növényvédelmi munkái A szőlő elérte a 15—20 centi- méteres hajtásnagyságot. Eb­ben a fejlettségi állapotban a változékony csapadékos idő­járás következtében számítani lehet a peronoszpóra fellépésé­re és terjedésére Több napos eső után célszerű azonnal meg­kezdeni a védekezést. A keze­léseket — amennyiben az esős időjárás folytatódik — 7—8 na­ponként kell végezni. A gom­baölő szerek közül részesítsük előnybe a réztartalmú készít­ményeket Ezeken kívül a Zi- neb (0.3%). Antracoi (0,2%) és Dithane M—45 (0.2%) használ­ható. Ha az előző évben erős liszt- harmatíertőzést észleltünk, ak­kor ez ellen is tanácsos meg­előző védekezést folytatni. Eb­ben az esetben a fentebb emlí­tett gombaöiő szerekhez adjunk ként is. A kártevők közül a szőlőmo­lyok áttelelő nemzedékének lepkéi folyamatosan s a változó időjárás miatt várhatóan hosz- szabb ideig rajzanak, ezért a lárvakelés és a károsítás ve­szélye is hosszabb ideig áll fenn. Ellenük a Ditrifon 50 WP (0,2%), Safidon 40 WP )0,2%). Bi 58—EC (0,1%) rovarölő szerek egyikét használjuk. Az említett gombabetegségek és kártevők ellen virágzásig fo­lyamatosan kell védekezni. Vi­rágzás idején a peronoszpóra mellett a szürkerothadás elle­ni megelőző védekezés a leg­fontosabb teendő, mivel a gom­ba a bimbók pusztításával je­lentős terméskiesést okozhat. Ilyenkor fontos a jó minőség­ben végzett permetezés, amikor a bimbók, valamint a levelek színe és fonáka is megfelelő permetlébevonatot kap. Szür­kerothadás ellen az Ortho- Phaltant használhatjuk 0,2%- os oldatbah. A szőlőmolyok nyári nem­zedékének hernyói ekkor a virágzat és a levelek összeszö- vésével. megrágásával okozhat­nak károkat, ezért kombinált (rovar (-gombai: szer) perme­tezéssel védjük a szőlőt. Felhívjuk a figyelmet az elő­írt óvó rendszabályok betartá­sára! Budai Csaba. növényvédelmi és agrokémiai állomás Fertőz a hagymaperonoszpóra Az utóbbi napokban lehul­lott nagy mennyiségű csapa­dék, a harmatos éjszakák és az éjjeli alacsony hőmérséklet kedvező feltételeket teremtett a hagymaperonoszpóra (Pero­nospora destructor) fertőzésé­hez. A kórokozó a hagyma le­velein, a magtermő növények szárain szürkészöid foltokat képez. Később a foltokon ké­kesszürke penészbevonat válik láthatóvá, ez a spóratartók, il­letve spórák tömege. A gomba nyomában gyakran másodlagos gombák telepszenek meg, ame­lyek a foltokat később fekete színűre változtatják. A súlyo­san beteg levelek lankadnak és elszáradnak. Az erősen fer­tőzött maghozó növények el­pusztulhatnak. A gomba a hagymaféléken él, de jelentős kárt csak a vö­röshagymán okoz. A nedves, mély fekvésű, nagyobb vizek­hez közeli hagymaágyások a legveszélyeztettebbek! Ha a tenyészidőben az idő­járás továbbra is csapadékos marad, úgy csak rendszeres permetezésekkel tudjuk a nö­vényeket megmenteni, felne­velni. A permedé elkészítése­kor feltétlenül tegyünk nedve­sítőszert a vízbe, mert a hagyma levelei viaszosak és a permetlé könnyen lepereghet róluk. Jó hatású készítmények a peronoszpóra ellen: a Zineb 0,4—0,6 százalékban vagy a Rézoxidklorid 50 WP 0,4—0,5 százalékban. Károsít a rózsalevéltetű A rózsát károsító levéltetvek közül a zöld rózsalevéltetű (Macrosiphum rosae) a legve­szedelmesebb. Elhatatlmaso- dásához az is hozzájárul, hogy a vadrózsán és a termesztett rózsafajokon egyaránt megél. A kártevő szívogatása követ­keztében a levelek elsárgul­nak, lehullanak. A hajtásvég elpusztul, a bimbó nem nyílik ki! A zöld rózsalevéltetű elleni védekezéshez hatásosan alkal­mazható a Pirimor 50 DP spe­cifikus levéltetűölő szer. A Pi­rimor karbamátszármazék (mérgezés esetén Atropin az ellenszere!), hatását háromféle módop fejti ki: erősen gázo­sodó, kontakt (érintő) és mély­hatású szer. A permetezést — 0,05 száza­lékban — akkor kezdjük, ami­kor a levéltetvek először je­lennek meg, jés csak szükség esetén ismételjük meg a keze­lést. A szert (100 liter vízben 50 gramm Pirimor) bő per­medében kell kijuttatni, hogy a rózsákon megfelelő fedettsé­get biztosítsunk. A permetlé — más szerekhez hasonlóan — egyes sötétzöld levelű rózsafaj­tákon megszáradás után hal­vány foltot hagyhat, ezért az ilyen fajtákat szedés előtt köz­vetlenül nem célszerű perme­tezni! Erős napfényben ne perme­tezzünk, mert a permetlé- cseppek perzselést okozhat­nak. A növényvédelmi mun­kák végzése során a munka- és balesetvédelmi óvó rendsza­bályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba mg. főiskola, Nyíregyháza Mérgező növények a kertben A ház körül a díszkerteket kettős céllal hozzuk létre: részben, hogy díszítsenek, rész­ben, hogy gyereknek, felnőtt­nek felüdülést, szórakozást nyújtsanak. A gyerekek különösen, de a felnőttek is hajlamosak arra, hogy a körülöttük -lévő növé­nyekről leveleket, virágokat, terméseket szakítsanak és azt rágcsálják, savanyú vagy édes nedvét szívogassák. A növények egy része káros anyagokat tartalmaz, amelyek a szervezetbe jutva kisebb mértékben károsodásokat, na­gyobb mértékben mérgezése­ket okozhatnak. Fontos tehát, hogy ismerjük, mely növények veszélyesek. Csodálatos képet mutat az aranysárga aranyeső (Labur­num) a kék akác (Wisteria), vagy a lila orgona. Az arany­eső azonban izgató mérget tar­talmaz. Hazánkban is őshonos a ti­szafa (Taxus). Árnyékos kert­részekbe, hegyes, dombos vi­dékeken ültetik is. Mind a le­vele, mind a termése a szívre bénítólag ható mérget tartal­maz! Az évelő növények közül a gyűszűvirág (Digitalis) veszé­lyes. Mind a levele, mind a virága mérgező alkaloidot tar­talmaz. A mérgező évelő növé­nyek közé tartozik a tavaszi hérics (Adonis), amely a leve­lével, virágával és gyökerével károsít. Mérgező hatású még a szarkaláb, a kerti anemóne (szellőrózsa), a zergeboglárka, stb. A hagymás, gumós növények közül különösen mérgező ha­tású az őszi kikerics (Colchi­cum). Óvakodjunk a machónia ké­kes színű termésétől, a gyöngyvirág, a borostyán ter­mésétől. F. B. KEVITERV-szabadalom Környezetvédelem az állattartó telepeken A mezőgazdasági nagyüzeme­ink állattartó telepein keletkező trágya szakszerű elhelyezése egyre nagyobb problémát jelent. A mezőgazdaság számára oko­zott gondokon túlmenően a nem megfelelően elhelyezett szerves­anyag elképesztő módon szeny- nyezi környezetünket. Kellő he­lyen és módon alkalmazva vi­szont a talaj tápanyag-utánpót­lását és szerkezetét, s ezzel ter­mőképességét nagymértékben javítja, és így a mezőgazdaságban nagyon értékes. Sajnos ezzel ellenkezően a trá­gya rossz tárolása és felhaszná­lása jellemzi számos mezőgazda- sági egységünket. A csapadék közvetítésével a felszíni vízfo­lyásokba, valamint a talaj mé­lyebben fekvő rétegeibe, és a felszín alatti vizekbe kerülő baktériumok nagyon nagy mér­tékben szenyezik, fertőzik kör­nyezetünket, s így károsító és egészségveszélyeztető hatásuk szinte beláthatatlan. Ezt a gondot oldja meg az ed­dig ismert eljárások közül a leg­kedvezőbb beruházási költségek mellett a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat által szabadalmaztatott hígtrágya-ke­zelési technológia, melynek fo­lyamata röviden összefoglalva a következő: Az állattenyésztő telepen ke­letkezett trágya zárt csatornán jut egy légnyomásosan működő átemelő berendezésbe. Innen nyomócsövön haladva ér a nagy szűrőfelületű fázisbontóba, ahol a szilárd részt leválasztják. Az ott maradt híg lé egy elvezető csatornán megfelelő méretűre kialakított tározóba kerül. Szarvasmarha- és sertéstelepek trágyakezelésének hatékony módszere. Megszünteti a nagy­üzemi állattartó üzemek környe­zetszennyező hatását. Alkalma­zását már több üzemben beve­zették. így a hajdúböszörményi Béke, a tiszaberceli Bessenyei, a biharkeresztesi Aranykalász Tsz- ben, valamint a Bödönháti és a NagykúnságI Állami Gazdaság­ban. E technológia tetszés szerinti nagyságú telepek igényeinek megfelelően kialakítható. A híg lé folyamatos elhelyezését egész éven át biztosítja. A trágya szi­lárd részét tárolja, érleli és az üzemben a legmegfelelőbb idő­pontban használhatják azt fel. Nagy előnye, hogy levegőszeny- nyezési, vízvédelmi, továbbá ál­lategészségügyi szempontból ki­fogástalan és ezzel együtt ter­mészetesen a kezelőszemélyzetre is veszélytelen. Mindezek mellett alacsony az energia- és vízigé­nye. A kivitelezési szempontokat is figyelembe vették a tervezői, mert építőelemei előre gyártha­tók. Készítése 4—6 hónap alatt szerelő jellegű munkával elvé­gezhető. Az egész technológia kifejlesztése olyan széles körű vizsgálatokon, 'megfontolásokon alapul, hogy eltérő terepi és ta­lajadottságok mellett is eredmé­nyesen alkalmazható. Egy köb­méter híg trágya e módszerrel történő hasznosítása 3—4 forint nyereség elérését teszi lehetővé. Cselényi György tJUONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom