Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 24. NAPIRENDEN: AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY VIT, VIT, VIT, VIT, VIT Pályakezdés, családalapítás, lakás Beszélgetés az ÁIB titkárhelyettesével Szabolcsi cipők Havannába Hányas cipőt visel Koncz Zsuzsa, Kudlik Júlia, Szörényi Szabolcs? Az országgyűlés kulturális bizottsága nemrégiben be. számoltatta az Állami Ifjúsági Bizottságot az ifjúsági törvény végrehajtásának csaknem hétéves tapasztalatairól. E számvetés tanulságai — az ifjúság életében meghatározó jelentőségű eredményeket, s a megőldásra váró régebbi gondokat, újabb keletű ellentmondásokat — tekintettük át ezúttal Lugosi Gáborral, az ÁIB titkárhelyettesével. — Az ifjúsági törvény a fiatalokat érintő, legátfogóbb jogokat és kötelességeket rögzíti. Miért van mégis, hogy végrehajtására az egész társadalomnak érdemes odafigyelni? — Először, mert ez a megjelölés: ifjúság, szám szerint és társadalmi súlyánál fogva is jelentős réteget takar. Hazánk lakosságának csaknem fele 30 éven aluli vagy éppen csak betöltötte azt; az oktatási intézmények nappali tagozatain másfél millió diák tanul, az aktív keresők 35 százaléka (!) fiatal, s a munkaerő-utánpótlás úgyszólván egyetlen forrása az ifjúság. Másodszor, mert a társadalom és az annak részét képező ifjúság érdekei, alapvető céljai azonosak, harmadszor, mert nemcsak a jövő az ifjúságé, hanem már a jelennek is aktív résztvevője, alakítója. A törvény mind az ifjúság körében, mind pedig a társadalomban — pozitív fogadtatásra talált. A fiatalok körében elősegítette a társadalmi felelőség- érzet erősödését, a szocialista társadalom melletti elkötelezettség elmélyülését; a társadalomban pedig hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény árnyaltabb, reálisabb képet alkosson az ifjúságról. Más megfogalmazásban: a fiatalok helytállása a termelésben. a társadalmi munkaakciókban, valamint közéleti aktivitásuk erősödése. — társadalmi megbecsülésük növekedését vonta maga után. vény kibocsátása óta végrehajtott tantervi reform eredményeként az oktatás anyagába beépült a világnézetünk alapjai tantárgy, illetve a történelem tantárgy keretében megkezdték az állampolgári ismeretek oktatását; intézkedtek az úttörőmozgalom állami támogatásáról, az úttörővezetők nagyobb erkölcsi-anyagi megbecsüléséről; a fiatalok munkára nevelését elősegítendő folyamatos és fokozatos bevezetés mellett elrendelték a VII—VIII. osztályosok, illetve a gimnáziumi tanulók évi 12 napos kötelező részvételét a termelő- munkában. Fejlődött, szervezetebbé vált a pályaválasztási tanácsadás, bár még mindig gyakori az ütközés a fiatalok egy részének egyéni elképzelése és a népgazdasági igények között; ezért növelni kell a szakmunkáspályák presztízsét, s javítani a pályaorientációt. — A pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése az ifjúsági törvény végrehajtásának kulcskérdése. Értünk is el eredményeket. de sok még a tennivaló e téren. Jó dolog például, hogy sok helyütt a szakmunkástanuló éveket is beszámítják a törzsgárdatagság megállapításánál,' hogy egyre több gondot fordítanak a pályakezdők szervezett fogadására. hogy sokfelé normakedvezményt adnak a betanulási időre, hogy ápolják a kapcsolatot a katonai szolgálatukat töltő, vagy gyesen lévő fiatalokkal, de... re több helyi tanács nyújt a fiatalok lakásszövetkezeteinek az előközművesített telkekkel. Az ismert és népszerű szociálpolitikai kedvezmény és a munkáslakás-épí- tési akció után újabb intézkedések születtek; példád ul a tanácsi lakások elosztásánál a fiatal házasok jövedelemkategóriáját számukra kedvezően állapítják meg; vagy: a jóváhagyott lakáskontingens terhére eddig már 15 helyen hoztak létre úgynevezett szobabérlő házakat, átmeneti lakásokkal; az ifjúsági takarékbetét-akció keretében a fiatalok lakásépítéshez, -vásárláshoz 56 ezer forintig terjedő összegű különkölcsönt vehetnek fel: intézkedés történt, hogy az OTP által értékesített lakások 10 százalékát ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők kapják; a beköltözés utáni első öt évre a fiatal házasok az OTP-törlesztés havi ösz- szegének csökkentését kérhetik. A fiatal házasok további kedvezményként — 30 ezer Ft-ig terjedő — kedvezményes kölcsönt vehetnek fel lakásberendezési, -felszerelési cikkek vásárlására. Mivel a fenti kedvezmények ellenére még mindig vannak, akik számára nagy megterhelés a „beugró” összeg és a törlesztés, indokolt, hogy a második 15 éves lakásprogram kidolgozásánál további lépéseket tegyenek a fiatal házasoknak nyújtható kedvezmények bővítésére, a terhek csökkentésére. A hölgyek Rakamazról, a férfiak a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetből kapják azokat a lábbeliket, melyekben majd a világ ifjúságának kubai összejövetelén a szépséges szigetország útjait járják. Háromszáz pár férfi- és kétszázhúsz pár női cipőt gyárt és szállít hamarosan a két megyei cipőipari szövetkezet. A női cipőt Szemengyák Béla főellenőr mutatja be. A nők drapp szandálban pompázhatnak majd, melynek egyik legfontosabb követelménye a csinosság mellett az, hogy a több órás állás se vegye a kelleténél jobban igénybe viselőik lábát. A ra- kamaziak eddig hatvan párat gyártottak a szép és modern formájú topánból, de a többit is rövidesen elkészítik, csak B Ó N I: „Ütik" a repcét — Minden törvény végrehajtásának vannak szervezeti és anyagi feltételei... — Az ifjúsági törvény sem kivétel. Megjelenését követően csakhamar megalakult az ifjúsági bizottságok állami intézményrendszere, élén az Állami Ifjúsági Bizottsággal, amely a Minisztertanács bizottságaként működik, az elmúlt években 30 alkalommal számoltatott be különböző minisztériumokat, országos hatáskörű szerveket, fővárosi, illetve megyei tanácsokat. Létrejöttek az ifjúságpolitika állami végrehajtásának központi és helyi erőforrásai is. összesen mintegy 280 millió forint áll rendelkezésre évente. — Mire fordítják a Központi Ifjúsági Alap évi ISO millió forintját? — Az ÁIB ebből támogatja a fiatalok kedvezményezését, ösztöndíjazását; a különféle ifjúsági akciókat, az ifjúsági létesítmények fejlesztését. A Minisztertanács határozata nyomán például 1973- tól bevezették a fizikai dolgozók gyermekei számára a középiskolai tanulmányi ösztöndíjakat. A Központi Ifjúsági Alapból, valamint a helyi erőforrásokból azóta -évente 15 ezer tehetséges köí zépiskolásnak folyósítanak ösztöndíjat. — Hogyan csoportosíta- ná az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait, illetve az ifjúság életét meghatározó tényezőket? — Mondjuk három kategóriába: az ifjúság nevelése- oktatása, s vele a pályaválasztás. pályakezdés kérdéseire; a családalapítás, a „fészekrakás” problémáira, és a szabad idő célszerű eltöltésének kérdésére. — Kezdjük a nevelés-oktatás, a munkahelyi beilleszkedés ügyével. Az ifjúsági tör— A fiatalok életének másik nagy eseménye: a család- alapítás. Súlyának megfelelően foglalkozik vele az ifjúsági törvény is. — Természetesen! A családalapítás legfontosabb előfeltétele — az érzelmiek után — a lakáshoz jutás, amit az ifjúsági törvény, s az annak szellemében fogant intézkedések igyekeznek megkönnyíteni. Örömmel nyugtázhatjuk például, hogy a törvény hatására a tanácsi lakásoknak 50—52 százalékát kapják fiatal házasok a korábbi 20—25 százalék helyett. Nagy segítség az is, amit egySzűk két hétre elegendő napraforgómag található még a nyírbátori „Bóni” raktáraiban, és ha ez elfogy, jön a másik olajmag, a repce. Az olajgyár azonban áll, mert a szokásos évi karbantartás még nem. fejeződött be. így, a mintegy 715 vagon napraforgó feldolgozása csak a rövidesen véget érő munkálatok után május második felébeit indulhat meg. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyára a karbantartás ellenére is jó hónapjának számítja a májust. A 2000 tonnára tervezett export folyamatosan hagyja el a gyárat, hogy az NDK feldolgozó iparában tovább alakítva szolgáljon majd étkezési célokat. A gyár, melyben öt megye — Szabolcs, Hajdú, Borsod, Békés és Szolnok — napraforgómag-termésének jelentős részéből ütnek olajat, már az őszi szállítási idényre készül. Hamarosan megkezdődnek a MÁV-val azok a tárgyalások, melyek az őszi csúcsforgalom lehetőleg zökkenők nélküli megszervezését segíthetik. Egy nagykállói orvos-borbély E ret vágott, sebet kezelt, fogat húzott a régi idők orvosborbélya. Közülük való Gaál Antal nagykállói orvos-borbély, akinek ma is élő unokája értékes okmányokat adományozott a megyei levéltárnak: Gaál Antal tanulólevelét, vándorkönyvét és 3 működési bizonyítványát. Miért érdekesek és jelentősek a fennmaradt iratok? Erre válaszol az orvostörténeti emlékek elismert megyei kutatója, dr. Fazekas Árpád, aki feldolgozta és szaklapban is közzétette a nagykállói orvos-borbély hiteles krónikáját. Az első Szabolcsban gyógyító borbély, akinek a neve is fennmaradt, 1660-ból Máthé borbély volt. A rendszeres hazai orvos- és gyógyszerészképzés megindulása után (1770—1777) is a betegek gyógyítását jelentős részben borbélyok látták el. A nyírbátori Borbély Czéh működését 1607 január 31- én engedélyezte Báthori Gábor. Kevés emlék maradt azonban róluk, ezért is fontos a Gaál Antal orvos-borbély életéről szóló krónika, hisz az utolsó orvos-borbélyok működéséről ad élethű képet. Gaál Antal 1838-ban született „Kun Félegyházán”. Sallay László borbély úrnál tanult. 1864 április 21-én jegyezték be a szegedi Sebész Czéh segédei- közé. 36 év alatt sok helyen dolgozott. Hajdúnánáson, Nyírbátorban, Nagykállóban. Vándor- könyvének bejegyzései szerint megfordult Szegeden, Losoncon, a Monarchia területén Végh Rudolf orvosságkiszolgáló és fogtechnikus mellett Neu- holzban, von Brandenen Gusztáv bácsi sebészdoktor mellett „orvostudományi adjunctus-i” minőségben Bécsben, Prochaska Gusztáv kötöző orvos és szülész mellett Bécsben. Szakmájának átlagon felüli, sokat látott, tapasztalt képviselője volt. A ritkaságszámba menő dokumentumok az orvos-borbélyok küzdelmes életébe engednek bepillantást és sejteti azokat a konfliktusokat is, amelyek a borbélyok és az egyetemet végzett orvosok között gyakoriak voltak. Egy javaslat szerint a már gyakorlatban levő sebészek bizonyos feltételek mellett orvosi diplomát nyertek volna. Ez azonban nem valósulhatott meg, az orvos-borbélyok megmaradtak a szegényebb rétegek gyógyítóinak... (P) arra várnak, hogy mindenkiről megkapják a méreteket. Ha a méreteknél tartunk, talán egyetlen VIT-küldött sem veszi zokon, ha lábméretét közreadjuk. Tehát Dévai Nagy Kamilla 37-es, Koncz Zsuzsa 38-as, Kudlik Júlia pedig 38 és feles cipőben sétálhat majd Havanna fái alatt. A férfiak cipője különleges bőrből, ragasztott talppal és béleletlen belsővel készül a nyíregyházi szövetkezetben. A tervezőknek itt is figyelembe kellett venniük, hogy a lábbelik „állóképessége” megfelelő legyen, és a meleg, párás éghajlat alatt a láb kellően szellőzhessen a vajszínű cipőben. Ha hölgyeknél adatokat mondtunk, mondjunk a férfiaknál is. Ránki Dezső Kos- suth-díjas zongoraművész 43- as, Karsai János pantomimes 42-es cipőt kap. És lehet, hogy a küldöttség legkisebb lábon élő férfiúja Szörényi Szabolcs lesz, mert ő, 38 és feles cipőt igényelt. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet fiatalos lendülettel teljesíti a megrendeléseket, ugyanis mind a 300 pár cipőt a fiatalok készítik majd, felajánlásként, VIT-műszak- ban. S. Z. Dojcsák János a férficipők alját csiszolja. Fotó: Cs. Cs. TÖBB MILLIÓS ÉRTÉK Gazdátlan közkutak ? Szabolcs-Szatmár megye közművesítettsége még jóval elmarad az országos átlagtól. 1975-ben a lakosság csupán 28 (!) százaléka kapta hálózatról a vizet. A 230 település közül a múlt év végén mindössze 55-ben húzódott vezeték, de tisztított víz csak 18 helyen jutott a fogyasztókhoz. Ezért nagy szükség van megyénkben a közkutakra. Nemcsak a vezetékes vizet nélkülöző, hanem az ellátott községekben, városokban is. Egy közkutat 350—400 ember használ. Szabolcs-Szat- márban 2200 ilyen kút található, tehát minden lakos hozzájuthat a jó ivóvízhez — elméletileg. A kutak ugyanis az állandó használat miatt gyakran elromlanák, s ha nem javítják meg őket, vizük elszennyeződik; ihatatlan, egészségtelen lesz. Van olyan település, ahol a kutak kétharmada használhatatlan. Ezeket a KÖJÁLL lezárja, s csak a javítás, fertőtlenítés után engedélyezi ismét használatát. A várakozási idő rendszerint igen hosszú. A megyében ugyanis nem működik olyan vállalat, szövetkezet, amely gondoskodna a közkutak karbantartásáról. A fenntartó — községi, városi — tanács sok esetben hiába teremti elő a javítás költségeit, szakembert ritkán talál a munkára. Pedig ahol nincs vezeték, ott egyszerűen nem lehet pótolni az elromlott közkuta- kat. Az ásott, udvari kutak ugyanis legtöbbször szennyezettek. A megyei KÖJÁLL a közelmúltban 280 ásott kút vizét ellenőrizte. Figyelmeztető adat, hogy ezek között csupán 4 volt alkalmas emberi fogyasztásra. Legtöbb helyen magas nitráttartalma miatt súlyos veszélyt jelent a gyerekek számára. Kevés helyen tudják, hogy a közkutakért éves átalány ellenében garanciát vállal a SZAVICSAV. A szerződés szerint bejelentés esetén megjavítják a kutat, illetve évenként 1—2 alkalommal ellenőrzik, átfestik. De csak olyan településen, ahol egyébként is dolgozik a vállalat. A többi községben gazdátlanok a közkutak. Megoldást az hozhat, ha egy vállalat vagy szövetkezet kézbe veszi a sorsukat, s rendszeresen gondoskodik működésükről. Vállalkozó azonban nehezen akad, hiszen egy-egy javítás esetleg pár száz forintba kerül. Egy kút létesítése közei félmillió forint. Megyei viszonylatban tehát több milliós értékről van szó! Házi Zsuzsa Aki a sört fizette... Este fél hét körül indult haza a penészleki italboltból a múlt év október 28-án Zámbó György 20 éves nyír- gyulaji és Czakó Miklós 18 éves penészleki lakos. Pénzük már nem volt, ezért az utcán megállítottak egy ismerőst és Czakó 50 forintot kért kölcsön. A férfi adott, ezért megkínálták sörrel. Amikor a presszó elé értek, akkor ők szóltak: fizesse vissza nekik a sört. A férfi meghívta őket, kikérte a sört, de mielőtt megitták volna, odament hozzájuk a 17 éves N. László és azt mondta Czakóéknab, hogy aki a sört fizette, azt meg kell verni. A sört megitták, kijöttek a cukrászda elé, s Czakó az ismert szöveggel kezdte. — Miért ittad meg a sörömet? A férfi, aki csak a sajátját itta, ki akart térni a veszekedés elől, elővette táskájából a korábban vásárolt sört és odaadta, hogy „jóvátegye” hibáját. Czakó- éknak ekkor már nem sör kellett, / Zámbó hátulról a férfira támadt, majd box. gyűrűvel leütötte. Ezután két társa is ütni kezdte, néhányat bele is rúgtak. Egy férfi meglátta, a földön fekvő segítségére sietett, de ő is kapott a fiatalkorútól a box- gyűrűvel. A bíróság Zámbót 8 hónap börtönre ítélte, Czakó 6 hónapot kapott, a fiatalkorú fiút pedig javítóintézetbe viszik. Az ítélet jogerős.
