Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 23. Kommentár Amerikai vendég Pekingben Z bigniew Brzezinski, Carter amerikai el­nök nemzetbiztonsági főtanácsadója Pekingben tárgyal. Kézenfekvő a kér­dés: vajon mi a közös, vagy legalábbis közösnek vélt ér­dek a két ország politikájá­ban? A válasz lényege kiáb­rándítóan egyszerűnek tű­nik. A kínai külpolitika alfája és ómegája a szovjetellenes- ség. Peking megítélési rend­szerében meghatározó szem­pont, kit és kiket lehet fel­használni a Szovjetunió po­litikai-katonai „bekerítésére”. Ilyen alapon természetes, hogy Washington bizonyos értelemben második legna­gyobb rangú embere rendkí­vüli figyelmet kap Peking­ben. A napirend tágabb érte­lemben adott: afféle világ- politikai áttekintés — külö­nös tekintettel arra, hogy a felek szavai szerint Washing­ton „erős Kínát”, Peking „erős Amerikát” akar —, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tok „továbblépései lehetősé­geinek” megvitatása, hogy erről az utóbbi témáról is komolyan szó lehet, arra kü­lönös jel utal: a kínai sajtó­ból, a vezetők megnyilatko­zásaiból egycsapásra, félre­érthetetlen hirtelenséggel el­maradtak a Tajvan felsza­badításával kapcsolatos, ál­talában elmaradhatatlan utalások. Az ok meglehetősen vilá­gosnak tűnik. Peking eddig ahhoz a feltételhez kötötte a normalizálást, hogy az Egye­sült Államok teljesen szakít a tajvani rendszerrel. Wash­ingtonban viszont a nem éppen gyenge „Tajvan-lob- by” hallani sem akar ilyen fejleményről. A tajvani té­mák elhagyása olyan kínai törekvésre enged következ­tetni, hogy Peking esetleg „magasabb cél” érdekében eltekint bizonyos eddigi fel­tételektől. H. E. New York-ban, az ENSZ székhelyén ma délután meg­nyílik —Kurt Waldheim fő­titkár szavai szerint — „a legátfogóbb és legreprezenta­tívabb tanácskozás, amelyet a leszerelés kérdésének meg­vitatására valaha is összehív­tak”. A 149 tagállamot szám­láló világszervezet közgyűlé­sének leszerelési tárgyú rend­kívüli ülésszaka május 23-tól június 28-ig tart és egy „mo­A francia—afrikai csúcs- értekezletet megnyitva Gis- card d'Estaing francia köz- társasági elnök — aki éppen a múlt heten hozott döntést a francia ejtőernyősök zaire-i bevetéséről — hétfőn a fran­cia beavatkozásokról azt mondotta, hogy minden eset­ben csak „korlátozott techni­kai segítségről van szó”, mi­vel a biztonság fenntartása elsősorban az érdekelt orszá­gok dolga. Az új harci jelentések sze­rint viszont Kolwezitől 10 kilométerre a francia ejtőer­nyősök folytatták az ellenál­lási gócok felszámolását. A francia ejtőernyősök misz- sziója tehát bevallottan is túllépi az európaiak evakuá­lásának biztosítását. Leo Tindemans belga mi­niszterelnök hétfőn délután kormánynyilatkozatot tett a Parlament két házában, hogy igazolja belga katonai egysé­gek Zaire-be küldését. Minde­nekelőtt azt hangsúlyozta, hogy nem adhat teljes képet a történtekről, mert a belga katonák még Shababan tar­tózkodnak. Missziójuk 72 numentális” záródokumen­tum elfogadásával ér véget. ENSZ-körökben úgy tud­ják. hogy mintegy húsz ál­lam- és kormányfő, valamint félszáz külügyminiszter kap­csolódik be az ülésszak mun­kájába, amely hat héten ke­resztül a világközvélemény figyelmének középpontjába állíthatja a leszerelés életbe­vágó. de rendkívül bonyolult problémáját. órára van korlátozva — mondotta —, és ezt csak újabb kormányhatározattal lehet meghosszabbítani. A zaire-i Shaba tartomány rézbányászati központja, Kolvvezi környékén hétfőn még mindig ellenállásba üt­köztek a kormánycsapatok oldalán beavatkozott francia idegenlégiósok. A francia Hadügyminisztérium közle­ménye szerint a várostól 10 kilométernyire a felkelők to­vábbra is tartják az állásai­kat. Angola brüsszeli nagyköve­te — amint az MTI tudósító­ja jelentette — országa nevé­ben biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy országa védelmet fog nyújtani azok­nak az európaiaknak, akik esetleg angolai területre me­nekültek. Ha azonban kato­nai erőkkel „keresnének” ilyen menekülteket, angolai területen, az ország haderői visszaverik a behatolókat — mondotta a nagykövet. Mind francia, mind belga részről kijelentették, egyébként, hogy katonáik nem lépik át az an­golai határt. TELEX... ATHÉN A Görög Kommunista Párt X. kongresszusának befejez­tével az athéni stadionban^ tömeggyűlést tartottak. A lelátókon 70 ezren szorong­tak, köztük a párt harminc év óta első törvényesen en­gedélyezett kongresszusá­nak résztvevői és a vendé­gek, a baráti kommunista és munkáspártok, valamint a felszabadító mozgalmak kül­döttségei. A nagygyűlésen Harilaosz Floraikisz, a GKP újra meg­választott főtitkára mondott beszédet. MOSZKVA Hétfőn a moszkvai Művész színház új épületében meg­nyílt az ICOMOS, az UNES­CO nemzetközi műemlékvé­delmi szervezetének V. köz­gyűlése. dr. Dercsényi Dezső, az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának elnöke vezeté­sével magyar küldöttség vesz részt a nemzetközi műemlék- védelmi szervezet három- évenként ülésező vezető szer­vének munkájában. Az ICOMOS V. közgyűlése a délutáni órákban bizottsá­gokban ülésezett. BONN Walter Scheel köztársasági elnök beszédével vasárnap Hamburgban megnyílt a Né­met Szakszervezeti Szövetség (DGB) XI. kongresszusa. Az egységes nyugatnémet szö­vetségbe tömörült 17 tag­szakszervezet 504 küldötte mellett számos külföldi dele­gáció — köztük a SZOT és az SZVSZ képviseletében Gáspár Sándor volt jelen. MADRID Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter hét­főn vilámlátogatást tett Pá­rizsban. Utazásának célja az volt, hogy találkozzék a francia—afrikai csúcsérte­kezleten részt vevő afrikai vezetőkkel és kifejtse előttük kormányának álláspontját a Kanári-szigetek önrendelke­zéséért és függetlenségéért küzdő mozgalommal kapcso­latban. R harcok még nem értek véget Franciaország és Belgium igazolást keres a zaire-i beavatkozásra Az apartheid hétköznapjai 4. Két esküvő következményei ENSZ-források szerint a Dél-afrikai Köztársaságban a politikai foglyok száma meg­haladja a tízezret. Sorsuk nemegyszer Ahmed . Timol harmincéves tanító esetéhez hasonlítható. Róla azt mond­ta a rendőrség, hogy vallatás közben kiugrott az ablakon, azért halt meg. Egy fénykép tanulsága szerint viszont az épület valamennyi ablakán acélrács feszül... Hasonló estek voltak a kö­zelmúltban is. A legismer­tebb ügy kétségtelenül a sze­rencsétlen Steve Bikoé. Az atléta termetű fiatalember a sowetoi diákmozgalom kap­csán került a BOSS kezébe. Néhány héttel letartóztatása után, 1977. szeptember 12-én halt meg. Nem túlzás: nem volt még dél-afrikai, akinek a halála olyan terjedelemben szerepelt volna a nyugati sajtó hasábjain, mint Bikoé. (Talán azért is, mert Carter elnök abban azv időben igye­kezett felfuttatni az emberi jogokkal kapcsolatos kampá­nyát és politikai okokból jól jött egy afrikai példa is.) „Képzelje, felakasztotta magát..." Bikó életével a rezsim a szokásos könnyedséggel szá- / molt el. Amikor Jimmy Kru­ger rendőrminisztert megkér­dezték égy sajtókonferencián, így felelt: — Biko elítélt éhségsztrájk következtében vesztette éle­tét. És ha megengednek az urak egy személyes termé­szetű megjegyzést: nem egé­szen értem, miért kell eny- nyire felfújni egy ilyen apró rutinügyet. Elárulhatom önöknek, engem rendkívül kevéssé érdekelnek az azzal kapcsolatos részletek, hogyan ér véget egy ilyen felforgató pályafutása. Beérem annyi­val, hogy véget ért... Azóta egyértelműen kide­rült, hogy Biko agysérülés következtében hunyt el, mi­után 1. félig agyonverve, le- gyengülten, életveszélyes ál­lapotban több mint ezer ki­lométeren- keresztül szántot­ták egy jeepen Port Eliza- bethből a fővárosba, Preto­riába, és 2. ott ruha nélkül a cella falához láncolták a jobbára már eszméletlen fér­fit. „Nem bírom tovább!..." Ugyancsak a sowetoi za­vargásokkal kapcsolatos Bo- naventuria Siplho Malaza af­rikai diák tragédiája. A diák- bizottság tagjaként tűnt el. Családja sejtette, hogy „va­lahol a rendőrségen van”, de biztosat senki nem tudott róla. Egészen addig nem, amíg a hatóságok közölték a család egyik kétségbeesett tagjával a nagyon sokadik rendőrparanosnokságon: — Ja igen, volt itt nálunk egy ilyen nevű felforgató. Érzékeny lélek lehetett, mert képzelje, felakasztotta ma­gát. Néhány hete egy pretoriai tárgyaláson a vád koronata­núja — persze ismét „felfor­gató tevékenységről” volt szó —, bizonyos lan Rwaxa, egy atléta termetű fiatal né­ger férfi, hirtelen zokogás­ban tört ki. — Tisztelt bíróság, nem bírom tovább. Képtelen va­gyok elviselni azt a tudatot, hogy ezek a szerencsétlen ár­tatlanok itt miattam szen­vednek hosszú esztendőkön át. Egyetlen szó sem igaz, amit mondtam. Fenyegetés­sel és kínzással vettek rá arra, amit tettem. Vallomá­somat az utolsó szóig Coetzé hadnagy tanította be nekem. Az apartheid hétköznap­jairól szóló beszámolóról hozzátartozik az alábbi két történet. Mindkettő szere­lemről, házasságról és annak következményeiről szól. Költő a siralomház mellett ... Therese Rabié huszon­egy éves ápolónő, a bőre tej­fehér. A harmincéves Salih Osman ázsiai származású ke­reskedő. Ahogy a mesében: meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt... Mind­ketten dél-afrikai állampol­gárok, akik jól tudták, hogy az 1950-ben hozott Immora­lity Act („Erkölcstelenségi törvény”) értelmében mi vár­na rájuk, ha kiderülne ez a „bűnös” kapcsolat. Amit tud­ták pénzzé tették, repülője­gyet vettek. Külön mentek ki a repülőtérre, sőt nem is ugyanazzal a géppel hagyták el szülőföldjüket. Örökre. Breyten Breytenbach ugyancsak harmincéves kar­/ csú, sötétszőke fiatalember. Dúsgazdag család sarja, több pályázat győztese, a Dél-af­rikai Köztársaság legnagyobb afrikáner (búr) nyelvű költő­iéként tartják számon otthon is, külföldön is. Párizsban megismerkedett egy éj fekete hajú vietnami szépséggel. Feleségül vette és egy ideig mesebeli boldogságban éltek a Szajna partján. Hamarosan értesítést ka­pott otthonról: megnyerte az egyik legnagyobb irodalmi díjat, fáradjon haza, vegye át. Ment volna, de felesége vízumkérelmét visszautasí­tották. A megrázkódtatás fordulatot hozott életében. Addig nem politizált, ezután azonban elvállalta egy apart­heidellenes szervezet kéré­sét: próbáljon segíteni egy otthon letartóztatott tagján. A BOSS keze messzire ér: ahogy a díjnyertes kilépett a gépből otthon, azonnal letar­tóztatták és kilenc (!) évi börtönre ítélték. Fiatal börtönőre, Pieter Groenwald emberségesnek tűnt. A költő mindent elmon­dott neki, ami a szívét nyom­ta, sőt a cellájában írt verse­it is odaadta. Csakhogy a börtönőr a BOSS megbízásá­ból volt „emberséges” és a poétát újat) nyolc évre ítél­ték. Tárgyalásán ezt mond­ta: — A legszörnyűbbek a keddi hajnalok. Ilyenkor vannak a kivégzések. Cellám a siralomház mellett van, ezért tudom naptár nélkül is, mikor van kedd. A halálba indulóik hajnali himnuszai­ból. Harmat Endre Május—júniusi pártnapok időszerű nemzetközi kérdésekről NYÍREGYHÁZA VAROS: MÁTÉSZALKA VAROS: Kovács György párttitkár má­jus 29-én Autóközlekedési Tan­intézet; Kalocsai István igazga­tó május 29-én NYIRTERV; Grósz Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályvezetője június 2. tanárképző főiskola; dr. Kiss Lajos, a megyei bíróság elnökhelyettese június 2-án ME­ZŐGÉP; Németh György osztály- vezető június 5-én Magyar Nem­zeti Bank megyei igazgatóság; Gelákl István. a pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettese jú­nius 5-én Pénzügyőrség; dr. Csa­tári Ernő, a megyei tanács vb. titkára június 6-án papírgyár: Púja Frigyes külügyminiszter június 9-én mezőgazdasági fő­iskola, Kiss Elek vállalati igaz­gató június 9-én TÜZÉP. NYÍREGYHÁZI JÁRÁS: Dr. Botár József, a tanárkép­ző főiskola tanszékvezetőié jú­nius 2-án nyíregyházi iárási hi­vatal; Novák Sándor, az MSZMP járási bizottságának titkára jú­nius 2-án Üjfehértó; dr. Gom­bás Sándor, a járási hivatal el­nöke június 2-án TisZalök; Leve- leki András, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője jú­nius 2-án Tiszavasvári: dr. Bá­rány János, a járási hivatal el­nökhelyettese június 2-án Bak- talórántháza: Horányi László ez­redes, a me-yei rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője június 8-án járási-városi rendőrkapi­tányság; Tóth Ernő. az MSZMP járási bizottságának titkára jú­nius 8-án Gávavencsellő; Ko­vács Sándor igazgató június 8-án Demecser; Héri László, az MSZMP járási végrehajtó bizott­ságának tagja június 8-án Nagy­halász; Nagy János, az MSZMP járási bizottságának osztályveze­tője június 8-án Ibrány. NAGYKÄLLÖI JÁRÁS: Dr. Kuknyó János, a megj tanács osztályvezetője máj 29-én a nagykáltói járási hív tál; Gyúró Imre, a megyei t nács elnökheiyetese május 29- Balkány pedagógus alapszerv zet; Tukacs Sándor, a jár; rendőrkapitányság vezetője m jus 30-án Nagykálló, cipőin; szövetkezet; Lipcsey Zoltán gi; náziumigazgató május 31- Nagykálló. vasipari szövetkéz Szűcs Imre. az MSZMP járási 1 zottságának első titkára m jus 31-én Balkány, Fémműnk Vállalat; dr. Sarkadi Tibor, járási hivatal elnöke június 6- Nagykalló. Zöld Mező Tsz NYÍRBÁTOR VAROS: gato május 29-én Növényola gyár: Mészáros Pál. az MSZM városi bizottságának osztályvi zetője május 29-én területi alai szervezet: Nagy István, ; MSZMP városi bizottságának els titkára június 1-én faipari szí vetkezet; László András, a m< gyei tanács általános elnökh; lyettese június 5-én Szerszán gépgyár. Ekler György. ; MSZMP megyei bizottságána titkára június 7-én pedagógv alapszervezetek: dr. P. Szat Gyula, a megyei tanács elnökh; lyettese június 8-án MEZÖGÉ Vállalat gyáregysége: Havacs J; zsef, az SZMT megyei titkára jt nms 9-én cipőgyár: Szabó Sál dor. a KISZ városi bizottságána titkára június 9-én ÁFÉSZ. NYÍRBÁTORI JÁRÁS: Vajkó József, a KISZ járási bi­zottságának titkára május 26-án Ofehértó, ipari szövetkezet: Kál­lai Sándor, a MÉSZÖV elnöke május 29-én Nyírbogát; Kovács Ferenc, az MSZMP járási bizott­ságának első titkára május 29-én Nyírbátor, járási-városi rendőr- kapitányság; dr. Pálfi Ferenc já­rási vezető ügyész május 29-én Nyírlugos: Katona Lajos, a me­gyei NEB elnöke május 30-án Máriapócs; Freund Sándor, az MSZMP járási bizottságának tit­kára június 5-én Nyirgeise hű­tőüzem: Lakatos István, az MSZMP iárási bizottságának osz­tályvezetője június 5-én nyírbá­tori járási hivatal: Csoba Mi­hály. az MSZMP járási bizottsá­gának munkatársa június 7-én Nyírbéltek. Ganz Műszerművek gyáregysége: Turzó Sándor, já­rási-városi NEB-einök június 8- án Nyírbéltek. művelődési ház. Strinni Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa május 26-án Budapesti Fi­nomkötöttáru Gyár gyáregysége; Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazgató május 26-án Szatmár Bútorgyár; dr. Forgács András, az MSZMP városi bizottságának első titkára május 30-án MOM gyáregysége; Tinnai Gyula, az MSZMP várost bizottságának tit­kára május 31-én TITÁSZ üzem­igazgatósága; dr. Cservenyák László, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője jú­nius 1-én pedagógus alapszer­vezetek; Zakor István, az MSZMP városi bizottságának osztályve­zetője június 6-án ÉRDÉRT Vál­lalat 13-as számú telepe. MÁTÉSZALKAI JÁRÁS Fábián Imre, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője május 26-án Csenger oktatási in­tézmények; Dr. Szabó József, a járási hivatal elnöke május 29- én Mérk; Kanyó László, az MSZMP járási bizottságának Rit­kára május 30-án Nagyecsed ok­tatási intézmények; Ballal Ist­ván, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka június 1-én Vaja; Gergely Gábor, az MSZMP járá­si bizottságának osztályvezetője június 5-én Hodász; dr. Alexa Miklós megyei főügyész június 8-án Tyúkod. FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Csepelyi Tamás, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára május 26-án rendőrség Fehér- gyarmat; Cserepes Sándor, az MSZMP járási bizottságának munkatársa május 26-án Jánk- majtis, általános iskola; Valkó Mihály, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője május 31-én fehérgyarmati já­rási hivatal; Markovics Miklós, az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gának igazgatója június 6-án Fehérgyarmat, kórház: Szabó Endre nagyközségi tanácselnök június 6-án Fehérgyarmat, álta­lános iskolák. Mezei János, az MSZMP járási bizottságának tit­kára június 8-án Fehérgyarmat, középiskolák. Gulyás Emilné dr. a Hazafias Népfront megyei tit­kára június 10-én, Gacsály. VASAROSNAMÉNYI járás Szabó László középiskolai igaz­gató május 29-én vásárosnamé- nyi gimnázium és szakközépis­kola; dr. Hársfalvi Péter, a ta­nárképző főiskola főigazgató he­lyettese május 30-án Vásárosna- mény, kórház; Diczkó József szövetkezeti elnök május 30-án vásárosnaményi ÁFÉSZ; dr. Kiss György, a járási hivatal elnöke május 30-án Vásárosnamény, nagyközségi közös tanács; Illés Elemér, az MSZtylP járási bi­zottságának titkára május 31-én Vásárosnamény, járási rendőr­kapitányság ; Szűcs Gyula, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője május 31-én Ti- szaszalkai ÁFÉSZ. KISVÁRDA VÁROS Lipők András, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára május 30-án kórház; dr. Kiss Artúr egyetemi tanszékvezető tanár június 1-én öntödei vál­lalat gyáregysége; Sándor József, a megyei tanács osztályvezetője június 1-én villamosszigetelő és műanyaggyár: Varga András, az MSZMP városi bizottságának titkára június 2-án szeszipari vállalat; Sárosy Zoltán gimná­ziumi igazgató június 7-én HUNNIACOOP; Markovics Mik­lós, az MSZMP Oktatási Igazga­tóságának igazgatója június 8- án Egyesült Izzó gyára. KISVÁRDAI JÁRÁS Csikós Balázs, a Kelet-Magyar- ország főszerkesztő helyettese május 29-én kisvárdai járási hi­vatal ; Makrai László, a Tsz-szö- vetség titkára május 29-én Tu- zsér,' hűtőház; Bravics József, az MSZMP járási bizottságának osz­tályvezetője május 29-én Fényes- litke, kőolajvezeték vállalat; Vincze László, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője május 29-én Mándok: Nyakó László, az MSZMP járási bizott­ságának osztályvezetője május 29-én Berkesz, gyermekotthon; Jakab Miklós, az MSZMP járási bizottságának első titkára június 9-én Dombrád; Tóth Sándor, a járási hivatal elnöke június 12- én Kisvárda, rendőrkapitányság. H párizsi rendűrség azonosította a lelőtt terroristákat A párizsi rendőrség azo­nosította azt a három terro­ristát, akiket szombaton a párizsi Orly repülőtéren az izraeli „El-Ai” légitársaság várójában lőtték le, miután azok tüzet nyitottak az ott várakozókra. Az egyiküknél talált két útlevél közül az egyik való­dinak bizonyult: mint a li­banoni hatóságok is megerő­sítették, a merénylő Mahmud Avada 35 éves libanoni ál­lampolgár. A másik két ter­rorista tunéziai állampolgár, az egyik 27, a másik 20 éves volt. Mindhárman repülőgé­pen érkeztek Párizsba május 10-én. Ma nyílik meg az ENSZ rendkívüli ülésszaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom