Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

Közgyűlés a leszerelésről F öldünk legfontosabb problémájáról kezdődik ma a vita New Yorkban, az ENSZ üvegpalotájá­ban. A világszervezet, amelyet azért hoztak lét­re harminchárom évvel ezelőtt, hogy biztosítsa földün­kön a békét, most első ízben azért hívta össze 149 tag­államának magas rangú képviselőit, hogy az országok biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyről, a nukleá­ris és „hagyományos” fegyverkezési versenyről tárgyal­janak. Megvitassák annak lehetőségét, hogy két pusztí­tó világháború és számtalan véres helyi konfliktus után végre eljussunk a valóban tartós békéhez. Az ENSZ-közgyűlésen részt vevő államok többsége ma a fejlődő országok közé tartozik. Olyan államok ezek, ahol a lakosság nagy része nélkülözi a létfenntar­táshoz szükséges elemi javakat, ahol milliók számára ismeretlen a betűvetés, nincs egészséges ivóvíz, kórház, orvos. Ezen országok számára is mind világosabb: fej­lődésük nem lehetséges, ha a világ fejlett fele erőforrá­sait gyilkoló eszközök kifejlesztésére fordítja. ' A fegyverkezési hajsza, amelyet az imperialista ha­talmak kezdtek és folytatnak napjainkban is, azt ered­ményezte, hogy az atomhatalmak olyan hatalmas pusz­tító kapacitást halmoztak fel, amely már az egész em­beriség sokszoros elpusztítására elegendő. És a fegyver­kezési hajsza nem hogy lassulna, de jelenleg éppen hogy újabb veszedelmes gyorsulás előtt állhat. A „gyorsítók" a nagy hadiipari monopóliumok, katonai vezetők, a fegyverzetek fejlesztésében érdekelt tudósok, s a szol­gálatukba szegődött propagandisták, akiket együttesen katonai-ipari komplexumnak neveznek. Hatalmas erőt képvisel ez a szövetség Nyugaton. Ök támogatják a ne­utronfegyverek és más új tömegpusztító eszközök beve­zetését, akadályozzák a már megkezdődött fegyverzet- csökkentési és korlátozási tárgyalások előrehaladását, s szítják a fegyverkezési versenyt, ezzel a háborús ve­szélyt, bolygónk neuralgikus pontjain. Szorgalmas statisztikusok kiszámították, hogy a föld országai évi 400 milliárd dollárt fordítanak fegyverke­zésre, hadseregekre. Ez az összeg növekszik. Ha nem tesznek a világ népei azért, hogy az esztelen pazarlás megszűnjék, akkor mind valószínűbb fenyegetéssé lehet az, amiről Európában már csak, mint történelemről be­szélnek, — a háború. Az elmúlt évtizedek alatt mind világosabbá vált: a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzésének, a tö­megpusztító fegyverek megsemmisítésének ügye nagy nemzetközi összefogást követel. A leszerelés ügyének egyik legfontosabb fórumává lett az ENSZ is. Az elmúlt évtizedekben a világszervezet közgyűlésein 230 javasla­tot tettek a különböző oiszágok a leszerelési ügyekben. Ezekből 80-at a Szovjetunió. A szocialista nagyhatalom javaslatait mindig a konkrétság, a realitás jellemezte. A szovjet diplomácia az ENSZ-ben is arra törekedett, hogy olyan határozatokat fogadjanak el, amelyek fokozatosan az országok biztonságát nem csorbítva eljuttatnák Föl­dünket a fegyvernélküliség áhított állapotába. E cél elérésének egyik eszköze lehet a leszerelési vi­lágértekezlet, amelyen az államok felelős képviselői kö­telező érvényű határozatokat hoznak. A világértekezlet összehívása azonban eddig nem sikerült — elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína ma­gatartása miatt. A rendkívüli leszerelési ülésszak közbe­eső szakasz a világértekezlet felé. Olyan fórum, ahol a legfontosabb kérdéseket megvitatva az államok köze­lebb juthatnak a végső célhoz. E z pedig a szocialista országokban a közgyűlés előkészítő bizottságához beterjesztett javaslata szerint: „a nemzetközi ellenőrzés melletti álta­lános és teljes leszerelés, mivel csak ez biztosíthatja az emberiség tartós békéjét és biztonságát, az egész világ gazdasági és társadalmi fejlődésének alapját’. XXXV. évfolyam, 119. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978, május 23., kedd Kádár János találkozott Reza Pahlavival Elutazott hazánkból Irán császára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn délelőtt a Par­lament nándorfehérvári ter­mében találkozott Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császárral. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Hétfőn elutazott Budapest­ről Mohammad Reza Pah­lavi Aryamehr, Irán császára és felesége Farah Pahlavi császárnő, akik Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és feleségének meghívá­sára hivatalos látogatást tet­tek Magyarországon. Eluta­zott a császár kíséretében lé­vő Abbas Ali Khalatbari külügyminiszter, Hossein Eshraghi a Külügyminiszté­rium főigazgatója, Yahya Motamed-Vaziri, a Külügy­minisztérium II. politikai fő­osztályának vezetője és több más magasrangú személyiség is. A vendégeket ünnepélye­sen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter, Trautmann Rezső az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelrhezés­lóalj előtt, s köszöntötte a katonákat Úttörők virágcsok­rokat nyújtottak át az iráni uralkodónak és feleségének. A császár ezután búcsút vett a magyar közéleti vezetőktől és a diplomáciai testület tag­jaitól, majd a vendégek re­pülőgépe néhány perc múlva a magasba emelkedett. Tavaszi munkacsúcs a földeken Folytatódtak megyénkben a KISZ küldöttgyűlései MÁTÉSZALKA: Igényesebb KISZ-munka Megyénk egyik leggyor­sabban fejlődő, iparosodó vá­rosában, Mátészalkán ter­mészetesen a város- és ipar- fejlesztés, a fiatalok ebben betöltött szerepe volt a fő téma a sajátos szervezeti kérdések mellett. Sok változásról adott szá­mot a küldöttgyűlésen Erdei Zoltán, a KISZ városi bizott­ságának titkára. Az új nagy­üzemek letelepedésével együtt jár ugyanis, hogy nagy létszámú, munkásfiata­lokat tömörítő, erős KISZ- szervezetek is létrejöttek. Ezek többségében ma már üzemi KISZ-bizottságok dol­goznak; így közvetlenebb, jobb az irányítás, valóban az alapszervezetek kerülhettek a figyelem középpontjába. A városban már 15 helyen mű­ködik KISZ-bizottság. Mátészalka 112 KlSZ-alap- szervezetében jelenleg három és fél ezer ifjú kommunista vesz részt a mozgalmi mun­kában. Élénk vita alakult ki a küldöttgyűlésen. Tizenki­lencen kaptak szót, tizenné­gyen pedig írásban adták be felszólalásukat. Töbhek kö­zött elhangzott, hogy a szer­vezett fiataloknak még na­gyobb hatást kell gyakorolni a KISZ-en kívüliekre, s kö­zülük minél többet megnyer­ni az ifjúsági szövetség cél­jainak támogatásához. Értékelték az Edzett ifjú­ságért tömegsport-mozgalom eredményeit is. Sok szó esett a klubmozgalomról: a vá­rosban szaporodtak azok a lehetőségek, amelyek az if­júság szabad idejének hasz­nos eltöltését szolgálják. Gond azonban a sok bejáró, a többműszakos munkában résztvevőket is nehéz bevon­ni a rendszeres klubmunká­ba. Az ifjúsági szövetség ér­dekvédelmi tevékenységéről szólva elmondták: csak a ke­retek alakultak még ki, a va­lóban jó érdekvédelmi tevé­kenységet még az alapszervi vezetőknek is meg kell is­merni, hogy a gyakorlatban alkalmazni tudják. NYÍRBÁTOR: Nőtt a tagság létszáma Megyénk legfiatalabb vá­rosában, Nyírbátorban 110 küldött adott számot 1600 KISZ-tag munkájáról. Az utóbbi két évben tör­tént változásról Szabó Sán­dor, a KISZ városi bizottsá­gának titkára adott számot. Szólhatott az „Ifjú városért — város az ifjúságért” moz­galom eredményeiről, a für­dőépítésről, a játszóterek, a parkok kialakításáról, a fá­sítási mozgalomról, a kom­munista műszakokról, ame­lyek eredményeként félmil­lióval járultak hozzá a gyer­mekintézmények fejlesztésé­hez. A szervezeti életben is tör­téntek kedvező változások. Két év alatt közel négyszáz­zal nőtt a KISZ-tagság lét­száma, s kedvezően változott az összetétel is. Befejezés előtt a vetés, palántázás Meleg, nyárias az idő. Ez mindennél többet mond a mezőgazdaságban dolgozók­nak. Elmúlt az esős idő, mind kevesebb a borús napok szá­ma, s egyre több a napsütés. A múlt héten ismét teljes erővel dolgoztak a földeken, s hamarosan befejezik a ta­vasziak vetését, a palánták kiültetését. A hét végéig a napraforgó- és a kukoricaterületek ki­lencven százalékán fejezték be a mezőgazdasági nagyüze­mek a vetést. A vizes, mély­fekvésű földekre egyelőre nem lehet nagy gépekkel menni, így kényszerű szüne­tet kell tartani. A talaj ösz- szenyomásával, taposásával nagyobb kár származna, mint haszon. Azonban feltétlenül érdemes ezeken a területe­ken is elvégezni a még hi­ányzó vetést rövidtenyész­idejű fajtákkal. Minden szem kukoricára szükség van. A már kikelt táblákon sárgák a növénykék, megrekedtek fejlődésükben. Várhatóan a kedvező idő felváltja az ed­digi sínylődést és gyors fej­lődésnek indulnak, amit gyorsít az elvégzett gyomir­tás is. A mezőgazdasági nagyüze­mekben az állatállomány és az állati terméktermelés nö­vekedésével nem fejlődött megfelelően a takarmány- gazdálkodás. Inkább az ab­raktakarmányok etetése ke­rült előtérbe. Ezt — a nem­rég kiadott miniszteri körle­vél értelmében — csökkente­ni kell, s ezzel egyidőben növelni a tömegtakarmányok termelését, különösen a siló­kukoricát és ennek szaksze­rű feldolgozását. valamint felhasználását. Eddig a ter­vezett silókukorica területnek a felén végeztek a vetési munkával. Itt is fontos a megfelelő fajta alkalmazása és a gyorsaság. Az eső a legjobban a rét­legelőknek kedvezett. Buja az állomány és sok helyen a lucernával együtt már meg­kezdték az első kaszálást. Megfelelő szárítás, tárolás után nagy mennyiségű szál­lás takarmányt tartalékolhat­nak az üzemek télire. Nagy ütemben halad a több. mint nyolcezer hektár­ra tervezett dohányterületen a palánták kiültetése. A ké­sedelmes kiültetésnek az az előnye, hogy a talaj vízzel te­lítődött, s gyorsan növeke­désnek indulnak a fiatal nö­vénykék. Végzik a gazdasá­gokban a paradicsom és pap­rika palántázását is. Ezzel egyidőben pótolják a fagy következtében kipusztult nö­vényeket. A gyümölcsösökben már túlvannak a hatodik-hetedik permetezésen. A varasodás veszélye továbbra is fennáll, ezért fontos a növényvédelmi előrejelzés figyelése és erre a gyors reagálás. A rossz idő miatt tavaszi csúcsmunka van a mezőgazdasági nagy­üzemekben. Ezen csak gyor­sasággal, magasfokú szerve­zettséggel lehet időben túl­jutni. (s.) MA Tízezer pajtás útra kél (2. oldal) Vizsgamunka (3. oldal) Betonszivattyú, óriás daru Gépek az építőiparnak Megyénk építőipari válla­latai mind nagyobb összege­ket költenek a fizikai munka könnyítésére, a termelés kor­szerűsítésére. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a megye egyik legnagyobb építőipari munkahelyén 35 millió 600 ezer forintot irányoztak elő a termelést intenzívebbé tevő. a fizikai munkát könnyítő gépek és gépi berendezések vásárlására. Vesznek hidraulikus kotrót, megrendeltek egy Elba 45-ös betonkeverőt. Érkezik a vál­lalathoz további két beton- szállító mixerkocsi. A beton­szállítások biztonságosabbá és gyorsabbá tételére órán­ként 60 köbméter teljesítmé­nyű autó-betonszivattyút is beszereznek, önjáró földnye­sőt hozatnak, villástargoncá­kat, valamint 18 darab kis- dömpert szereznek be. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat 1600 dolgozója 320 millió forintos tervet valósít meg ebben az esztendőben. Itt 15 millió forintot tervez­tek befektetésre. Soronkívül jutottak hozzá egy ötventon- nás autódaruhoz. Földmunka- gépeket — négy földgyalut, forgórakodót, exkavátorokat — is vásárolnak. Gépjármű­vekre — ezekből egy autó­busz már megérkezett a vál­lalathoz — kétmilliót tartalé­koltak. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalatnál 730-an dolgoznak. 1978-as termelési tervük 140 millió forint. Az idén 9 millió 400 ezer fo­rintos költséggel korszerűsí­tik termelési gépparkjukat. A földmunkák, az anyagelőké­szítés, az anyagmozgatás gé­pesítésére öt és fél millió fo­rint áll rendelkezésükre. Jár­műveket, autóbuszokat igé­nyeltek. Pályázat alapján el­nyerték a könnyűszerkezetes kivtelezési építési módszer használati jogát. Az ehhez szükséges építőipari gépek és gépi berendezések vásárlásá­ra ártámogatást kaptak. Igya múlt évben és az idén még plusz tizennégy millió forin­tot költenek termelést segítő építőipari gépek beszerzésére. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetnél a fejlesztési elképzelések szerint 1980-ig a termelés gépi kapacitásának bővítésére 30 millió forintot költenek. Ebből 1978-ra hét­millió forint jut. Vesznek földmunkagépeket, daraboló- kat, vakoló állványokat. Tar­talékoltak pénzt a kézi szer­számok beszerzésére is. (sigér) Kádár János hétfőn a Parlament Nándorfehérvári-termébei találkozott Reza Pahlavi iráni császárral. (Kelet-Magyaror szág telefotó) ügyi miniszter. Szépvölgyi Z'ltán, a fővárosi tanács elnöke, Mi)có József Magyar- ország iráni nagykövete, va­lamint az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasá­gi, a tudományos és a kultu­rális élet sok más vezető sze­mélyisége. Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr Losonczi Pál tár­saságában ellépett a díszzász­Vasárnap folytatódtak megyénkben a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségek küldöttgyűlései: Mátészal­ka és Nyírbátor ifjú kom­munistáinak küldöttei ér­tékelték a KISZ IX. kong­resszusa óta eltelt két esztendő munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom