Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. május 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A tengerfenék ostroma Az ember régi törekvése, hogy lejusson a tenger mélyére és a sa­ját szemével győződjék meg az ott láthatókról. A Szovjetunióban 1966-ban kezdték meg a tartós merülési kísérleteket a Fekete­tengeren az Ichtiandr—66 és a Szadko—1 berendezésekkel Nagy előrelépést jelentett a Csernomur víz alatti állomás ki­próbálása. A vízszintes hanger alakú víz alatti házban lakó- és munkahelyiséget rendeztek be. önállóan képes leszállni a mély­be. majd ismét feljönni, és több napig üzemelhet saját áramfor­rásai segítségével. Ez azért fon­tos, mert a korábbi tapasztala­tok szerint a víz alatti házak legkritikusabb pontjai az elektro­mos árammal és a légzési gázzal való ellátása volt. Az amerikaiak egyik kísérlete során négy aquanauta 59 napig tartózkodott víz alatt 13 méter mélységben a Tektike I prog­ram keretében. A következő lé­pés az volt, amikor az amerikai Aegir-állomáson 157 méter mély­ségben 6 búvár 5 napot töltött a Hawaii-szigetek közelében. Mesterséges villámok Valaha a haragvó istenek nyi­lainak tartotta az ember a villá­mot. s bár a róla alkotott véle­ményünk azóta merőben megvál­tozott, a félelmetes természeti je­lenség még mindig rejteget titko­kat számunkra. Ezért a villámlás folyamatának feltárására nagy- feszültségű laboratóriumokban mesterségesen létrehozott villá­mokat vizsgálnak a tudósok. Az effajta kísérletek eredményeit ugyancsak kellő óvatossággal le­het általánosítani, de a problé­makör egyes részkérdéseit gyorsabban és hatásosab­ban oldhatják meg a labora­tóriumokban, mint a természe­tes villámok fáradságos és időt- rabló megfigyeléseivel, mérésé­vel. A villámkísérletek legfőbb előnye az, hogy bármikor és tet­szés szerinti alkalommal megis- mételhetők, így a statisztikai elemzésekre is jobb lehetőséget nyújtanak. A mesterséges villámok előállí­tására kétféle berendezést hasz­nálnak : lökőfeszültség-generá­torokat és lökőáram-generátoro­kat. Az előbbinél gömbszikra- közökkel lökésszerűen feltöltött kondenzátorokat sorba kapcsol­va, százmilliomod másodperces időtartamra, több millió voltos feszültséget állítanak elő. Ilyen feszültséggel több méter hosszú szikrakisüléseket lehet létrehoz­ni a levegőben. Néhány évtized­del ezelőtt még úgy gondolták, hogy ezzel a módszerrel a lecsa­pó villámnak a felhőktől a föl­dig tartó egész útját reprodukál­hatják. Ma már azonban tudják, hogy a szikrakisüléssel csak a föl­delt tárgyba lecsapó villám út­jának utolsó fázisát lehet utá­nozni. Míg a lökőfeszültség-gene­rátorokkal hosszú szikrák hozha­tók létre a levegőben, addig a lökőáram-generátorokkal rövid időtartamú áramlökések produ- kálhatók. Képünkön: A Self—1 batiszkáf. (MTI Külföldi Képszolgálat) Nemrég fejeződtek be sikeresen az első kísérletek a szovjet Tá­volkeleti Intézet munkatársai ál­tal szerkesztett és épített mély­tengeri búvárhajóval, a Self—1 elnevezésű batiszkáffal. A külön­leges berendezés kétfőnyi sze­mélyzetével 500 méteres merülés­re képes a tengerfenék, a ..self” vizsgálata céljából. A tudósok természetes körülmények között ellenőrizték a berendezés mű­szaki képességeit, egész sor ten­gerfenék-vizsgálatot végezve el. Elzáródott erek Az Egészségügyi Világszervezet statisztikai adataiból közismert, hogy évek óta a szív- és az ér­rendszeri betegségek okozzák a legtöbb megbetegedést és halálo­zást a világ országaiban. Ez két­ségtelenül összefügg az életkor általános meghosszabbodásával, de sok érbeteg kerül ki a fiata­labb korosztályokból is. S ez arra mutat, hogy nemcsak az életkor­nak, hanem sok egyéb ártalom­nak — köztük számos civilizációs ártalomnak — Is szerepe lehet a betegségek létrejöttében. Gyakran betegszenek meg — különösen az idősebb korú embe­rekben és főleg a nőkben — a vénás rendszer erei. A vér pan­gása miatt a láb vénáin keletke­ző értágulatokat a mindennapi szóhasználatban ,,visszér"-nek nevezik. Az érelzáródásokat leggyakrab­ban az embólia okozza, ilyenkor az egészséges, ép falú érben a véráramba került, abban tovasod­ródó idegen anyag (embolus) zár­ja el a vér útját, amely lehet le­vegő, zsírcsepp, olajcsepp, vagy az érpályában megalvadt vér. A gyakorlatban ez az utóbbi, az ún. tromboembólia a leggyakoribb. Ha a vér útját a vérrög hirtelen és teljesen elzárja, nincs idő arra, hogy a keringés mellékút­vonalakat keressen. Régebben gyakori volt, hogy az embóliák halálhoz vezettek. Ma sok eset­ben kis műtéttel eltávolítható az ereket elzáró vérrög. Ilyenkor a vér alvadóképességét alvadást gátló szerekkel csökkentik, mega­kadályozzák, hogy az elzárt verő- érben mind nagyobb szakaszon alvadjon meg a vér, s a beteget sebészeti osztályra szállítják, ahol érműtétet végeznek. A műtétet elmés eszközökkel végzik. A mű­szer egy hosszú és vékony — egy­két milliméteres átmérőjű — ka­téter, amelynek a végén felfújha­tó ballon van. A műtét során a ^ m.i KaHÉMMr ~~ IPPm/v ■ /V S I \ fa* '• Jm ÉS V EL . Ermfitét egy csehszlovák kör­házban. katétert kis nyíláson át az érbe dugják, s a ballonnal felszerelt végét átszúrják a vérrőgön. Ezu­tán a ballont felfújják és a katé­tert az érből lassan kifelé húzzák. Az embolust a ballon magával húzza, míg kijut az ejtett seben. Ezt követően az érmegnyitást né­hány varrattal elzárják. Miként járt távoli elődünk? Lábnyomok az idő homokjában Mary Leakey, a világhírű ősem­berkutató bejelentette: nemrégi­ben előember ősünk több mint három és fél millió éves lábnyo­mait fedezték fel. A lábnyomok alakjából, elosztásából arra lehet következtetni, hogy a lény, akitől a lábnyomok származnak, fele­gyenesedve, a modern emberhez nagyon hasonló módon járt. Az előember lábnyomok közelé­ben számos más, napjainkra ré­gen kihalt állat lábnyomait is megtalálták. A lábnyomok a Lae- tolil-rétegekből kerültek elő, kö­rülbelül 40 kilométernyire délnyu­gatra a tanzániai ‘ Olduvai-szaka­Épül a paksi atomerőmű dákból, sok más világhírű ősem­berlelet lelőhelyétől. Itt talált nemrégiben Mary Leakey szét­szórt fogakat és állcsonttöredé­keket, amelyeknek korát több mint három és fél millió évre be­csülik. Ősünk nyilvánvalóan szilárd, kissé nedves homokon sétált an­nak idején, egy forrás, víznyerő nyílás közelében. A nap heve csakhamar kiszárította a lábnyo­mokat és a benyomódásokat csakhamar a közelben kitört vul­kán finom hamuja töltötte ki. A lábnyomokat — most már ,.ha­muöntvényeket” — fokozatosan elborította az üledék. Az idő ho­mokja összesen hat ilyen ősi lábnyomot őrzött meg. Olyan láb­tól származnak, amely viszony­lag rövidebb, de szélesebb, mint a modern emberé — talpának nem volt jól fejlett boltozata sem. A nagy lábujj mindenesetre előre néz, ember módjára, nem úgy, mint a majmok kihajló ujja. Csak egy teljesen felegyenesed­ve járó lény lába hagyhatott ilyen lenyomatot. Az első felfedezés után újabb szétszórt lábnyomokat is találtak a közelben, és Mary Leakey, va­lamint kollégái bizonyosak benne, hogy még több megkövült láb­nyomot is találnak. Az idők ho­mokjában fennmaradt lábnyomok tudományos szempontból nagy jelentőségűek, mert elősegíthetik annak megértését, hogy miként járt-kelt napi tevékenysége so­rán távoli elődünk. (Megjelent a Delta legutóbbi számában). A körtelevélbolhák kártételéről Az elmúlt évben több beje­lentés érkezett — elsősorban a kiskertek tulajdonosaitól — a körtelevélbolhák kártételéről. A kártevők ellen 3ikeres véde­kezést csak életmódjuk isme­retében végezhetünk. A körtén a közönséges és a nagy körte- levélbolha károsíthat. A közön­séges levélbolha (tojásait el­ágazásokba, levelekre, rügyek mellé rakja) szívogatásával a leveleket, hajtásokat károsítja, amik görbülnek, deformálód­nak és súlyos fertőzés esetén lehullanak. Kocsányfertőzés következtében a kötődött gyü­mölcsök hullása is előfordul­hat. A levélbolhák intenzív táp­lálkozásuk következtében méz­harmatot választanak ki, ettől az egész fa fényesen ragacsos­sá válik. Ezen másodlagos kár­tevőként a korompenész tele­pedhet meg, ami értéktelenné teszi a megtermelt gyümölcsöt. Az első nemzedék lárvái virág­zásig kifejlődnek, amit a nyár folyamán még további 4—5 ge­neráció követ. A virágzás után fellépő nemzedékek ellen a körte rendszeres rovarölő szeres keze­lése védelmet biztosít. Tömeges felszaporodásra többnyire a nyár végén lehet számítani, el­sősorban a korán érő fajták­nál, amelyeknél csak indokolt esetben, akkor is rövid hatás­tartalmú készítménnyel (pl. Unífosz 50 EC) lehet védekezni. A nagy kőrtelevélbolha csak egy nemzedékes. Kártétele és életmódja hasonló az előző fa­jéhoz. A védekezés során — vi­rágzás előtt — csak rövid ha­tástartalmú készítménnyel le­het permetezni. A nyár folya­mán esedékes rovarölő szeres kezelések során tanácsos a kü­lönböző hatóanyagú készítmé­nyek (pl. Bi—58 EC 0,1 száza­lék, Anthio 33 EC 0,2 százalék, Safidon 40 WP 0,2 százalék stb.) váltott használata. Az időszerű növényvédelmi teendők során tartsuk szem előtt, hogy a csapadékos, vál­tozékony időjárás miatt virág­zás idején is tanácsos védekez­ni varasodás és monilia ellen Fundazol 50 WP-vel (0,08 szá­zalék) vagy Orthociddal (0,2 százalék). Sziromhullás után az állati kártevők közül az ismer­tetett levélbolhákon kívül a po- loskaszagú körtedarázs, a szi­varsodró eszelény és az időjá­rástól függően a levéltetvek el­len kell védekezni a fentebb említett rovarölő szerek egyiké­vel. A várakozási idő és azelőtt óvó rendszabályok betartására felhívjuk a figyelmet. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Idejében védekezzünk az atkák ellen Az atkák néhány tizedmilli- méter nagyságú, négy pár lábú, pókszabású állatok. Szívogatá- sukkal károsítanak, a lágyszá­rú növényektől kezdve a cser­jéken át a fákig mindenütt megtalálhatók, mivel a legszél­sőségesebb környezeti feltéte­lek mellett is életképesek. Szú­ró-szívó szájszervük segítségé­vel mérgező nyálat bocsátanak a károsított levelekre, így a levelek életműködésében zava­rok állnak be: fokozódik a pá­rologtatás, viszont lelassul a fotoszintézis. A levelek színén apró, halvány foltok keletkez­nek, majd a foltok sárgásbron- zos színűek lesznek és idő előtt lehullanak, a növények felkopaszodnak. A száraz, me­leg idő, á 21—22 C fok körüli hőmérséklet és a hosszú nap­palok segítik elő tömeges sza­porodásukat. A közönséges takácsatkák nőstényei 100, sőt 200 tojást is lerakhatnak. A tojásokból 3 pár lábú lárvák kelnek ki. A lár­vák fejlődése 1—13 napig, a négy pár lábú protonimfáké 1— 13, a deutonimfáké 1—45 napig tarthat, így egy-egy nőstény 61—71 napig is élhet. Sajnos az egyes mozgó fejlődési fokoza­tok közé nyugalmi szakaszok (krizalis stádiumok) iktatód­nak, ekkor az atkák rendkívül ellenállóak a növényvédő sze­rekkel szemben. Az atkák elleni védekezés kulcsát a mozgó alakok elleni, a tömeges lárvakeléskori véde­kezés jelenti. Szakszerűen elké­szítve jó hatású készítmény a Mitac 20 EC 0,2—0,3 százalék­ban. A szerv triazid hatóanyag- tartalma lehetővé feszi, hogy a legváltozatosabb növénykultú­rákban: téli almában, szilvában, szamócában, szőlőben, babban, uborkában, paradicsomban, sőt a Dieffenbachiában is felhasz­nálható. A permetlevet úgy kell elkészíteni, hogy a vízbe előző­leg — hatásfokozás céljából — nedvesítőszert adunk, majd 100 liter vízbe 2—3 dl szert teszünk. Ha a permetlével egyenletesen, filmszerű bevonattal tudjuk be­fedni a leveleket, a várt hatás nem fog elmaradni. Mivel az atkák fejlődését nyugalmi sza­kaszok is tarkítják, ezért a vé- .dqkqzést — szíikség, szériht —í 10—12 naponként ajánlatos meg­ismételni. A Mitac 20 EC a mérsékelten mérgező szerek csoportjába tartozik, így munkaegészség­ügyi várakozási ideje: 0 nap, élelmezés-egészségügyi várako­zási ideje viszont 10 nap. Óva­tos munkával kerülni kell a szer szükségtelen elfolyását, el- csepegését (így is védjük kör­nyezetünket szenyeződéstől), a tömény szer, permetlé és per­met szembe, bőrre jutását, be­lélegzését, . esetleg lenyelését, mivel a Mitac a bőr- és nyál­kahártyára izgató hatású. A készítmény ' formulációjú, spe­ciális töltőanyagai miatt tűz­és robbanásveszélyes, tárolása, felhasználása fokozott figyel­met kíván. Széles Csaba A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik a víz­kivételi művet, amelynek építésével a terveknek megfele­lően haladnak. (MTI fotó) AUTÓ-MOTOR Az NDK-beli lökőfeszültséK-Rene- rátor 7,2 millió voltos feszültség előállítására alkalmas. A művillá­mok keltésén kívül a magasfe­szükségű távvezetékek alkatrésze­inek bevizsgálására is használják. (MTI Külföldi Képszolgálat) A különböző gépkocsimo­torok sajátosságainak jobban megfelelő gyújtógyertyát ál­lít elő a jövőben a veszpré­mi Bakony Művek, a most bevezetett új vizsgálati mód­szer és az ehhez szükséges próbacsarnok segítségével. A nálunk leggyakoribb Lada, Skoda, Wartburg, Trabant, Fiat és Volkswagen gépko­csik motorjai az erre a célra berendezett laboratóriumban vizsgáztatják a gyújtógyer­tya-variánsokat és az adott típusnak legmegfelelőbbeket keresik, alakítják ki. Eddig a gyújtógyertya-hőérték mé­résére nem volt, lehetőség Veszprémben. Ezt a vizsgá­latot Moszkvában és Drez­dában végezték el. A terme­lés nagy ütemű felfutása, a növekvő hazai igények és az exportlehetőségek arra kész­tették a gyárat, hogy saját mérésre, elemzésre is beren­dezkedjenek. Ennek első lé­pése az új laboratórium, ezt követően pedig a Moszkvai Autóipari Kutató Intézettel közösen szándékoznak olyan újabb berendezést kialakíta­ni, amely a saját gyártmá­nyaik mellett a külföldi gyertyák minősítésére is al­kalmas. A veszprémi Bakony Mű­vek egyébként egyedüli gaz­dája a hazai gyújtógyertya­gyártásnak. Ebben az eszten­dőben, éppen az új vizsgá­lati lehetőségek segítségével, „Bakony” márkaelnevezéssel újabb, jobb minőségű gyúj­tógyertyacsaládot juttatnak el az üzletekbe. Ezek jelzése egyszerűsített, megfelel majd a külföldi szabványoknak. A IÖVÖ BENZINJE — AZ ALKOHOL? ■■ üzemanyag — növényekből 1975-ben írták ki Brazíliá­ban azt a programot, amely szerint az országban felhasz­nált folyékony üzemanyag 75 százaléka etilalkohol lesz a 80-as évek végén. Járható útnak látszik ez az elképze­lés, hiszen etilalkoholt szesz- gyártás révén mezőgazdasági termékekből és szintetikusan egyaránt elő lehet állítani. Tüzelőszerként az etilal­koholt spiritusz formájában régóta ismerik és használják. Brazília esetében a kérdés: milyen növényből állítsák elő az etilalkoholt. Az új ipar nem növényi hulladékanya­gokkal dolgozna, hanem spe­ciális „alkoholtermőföldek” kialakítására lenne szükség. Brazília viszonylatában két növény jön számításba a „növényi üzemanyag”-terme- lés területén, a cukornád és a manióka. Az első látsíatra a cukornád mutatkozik ígé­retesebb növénynek az alko­holgyártás területén. A cu­kornádból az alkohol-előállí­tás jól bevált technikája sem okoz fejtörést a szakkörök­nek. Ipari szinten ez volna az egyszerűbb megoldás, mert a maniókából az alkohol elő­állítására irányuló kísérletek még csak laboratóriumi szin­ten folynak. A két növény mellett és ellen számos érv sorakozik fel. A cukornád- termesztés évszakhoz kötött, míg a manióka egész éven át hozza termését. 1 tonna maniókából 170 liter, 1 tonna cukornádból 70 liter alkoholt lehet előállíta­ni. Még egy szempont erősí­ti a manióka helyzetét: ez a növény nem olyan érzékeny a klímaviszonyokra, mint a cukornád. A manióka Bra­zília északkeleti száraz — ma még kihasználatlan — területein is termeszthető volna. A brazil növényi alko­hol üzemanyag-felhaszná­lásának a programját a hazai űrkutatási központ irányítja. Alkoholüzem esetén termé­szetesen át kellene állítani a robbanómotorokat, tehát a gépkocsigyártásban bizonyos módosításokra volna szükség. A szakemberek becslése sze­rint ez csak 2 százalékos ár­emelkedést jelentene a gép­kocsi-kereskedelem terüle­tén. Valószínű, hogy a gép­kocsik tartályaiba eleinte keveréket töltenek majd; te­hát 50 százalék kőolajtermé­ket és 50 százalék növényi eredetű alkoholt. Ebben az arányban keverve Brazíliá­nak évente 6 milliárd liter növényi eredetű alkoholt kellene rhegtermelnie. Az energiát habzsoló em­ber jó ötlete a bio-alkohol.. — A Nobel-díjas Melvin Cal­vin még jobb elgondolással állt elő, a „bio-hidrokarbu- ratok” ötletével. Tehát a kutyatejfélékből szintetikus üzemanyagot előállítani. A növényi tejet tartalmazó ku­tyatej alacsony molekulasú­lya és összetétele hasonlít a naftához. A nafta pedig a petrolkémia igen fontos anyaga. A kőszénkátrány cseppfolyós termék, amely­nek frakcionált desztilláció- ja segítségével különféle mi­nőségű olajokat állítanak elő. A biomassza iránti „ener­getikai érdeklődés” növek­szik. Földünk olajtartalékai­nak fokozatos kimerülése az érdeklődést növeli és a jö­vőben a kísérletek ütemét serkenteni fogja. A „bio-ben­zin” előállításával kapcsolat­ban a technológiai kérdése­ket meg lehet oldani, de szükséges, hogy a növényi üzemanyag ára lépést tudjon tartani a mindenkori ben­zinárakkal. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK r Uj gyújtógyertyák — autótípusok szerint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom