Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1978. május 20. Befejezéshez közeledik Nyíregyházán a Tiszavasvári út építése. A közúti építő vállalat munkásai 1100 méter hosszúságban négysávos utat építenek a felüljárótól a város végéig. (Mikita Viktor felvétele) MÁSFÉL ÉVES HITEL Jövedelmezőbb sertéstartás a kistermelőknél Kastély üresen A Szabolcsveresmart. hoz tartozó Tölgyesszögön 1975-ben szűnt meg a tanítás a kastély épületében. Az itt tanulók egy része a mándoki tanyai kollégiumba, másik része a községi iskolába került. A pedagógus is beköltözött a községbe. Az épületben azóta csak egy kis fűszerbolt van, s hetente egy alkalommal filmvetítésre kerül sor, ami az iskola megszűnése előtt is megvolt. A többi helyiség kihasználatlan, ál. lapota romlik. A kastély 420 négyzet- méter alapterületű, mely alatt pince van. A kő- és téglaépület villannyal, az udvarban kűttal rendelkezik. A kastélyhoz tartozó 25 000 négyzetméternyi területen 250 darab különböző díszfa található. Az egész területet kerítés veszi körül. A környezet kellemes, s a Tisza is mindössze alig nyolcszáz méterre van. Az épület elárvultán, üresen áll. Pedig sokrétű hasznosítása lehetséges. Talán járási vagy megyei üdülőtábor, egy járási továbbképző központ, vagy egy állandó megyei alkotó, ház, művésztelep is működhetne a falai között. Vincze Péter Császármetszés az állatkórházban Tavaly százhatvannyolc- ezer sertést vett át a termelő- szövetkezetektől és a kisáru- termelőktől az állatforgalmi és húsipari vállalat. Ez több, mint negyvenezerrel haladja meg a két évvel ezelőtti felvásárlást. Ebben az évben a vállalat százhatvankétezer sertés átvételét tervezi, azonban a jelenlegi állomány ismeretében számításuk szerint elérik a tavalyi mennyiséget — adott tájékoztatást dr. Ma- leczky Imre, az állatforgalmi és húsipari vállalat termeltetési és kereskedelmi igazgató- helyettese. Megyénkben a termelőszövetkezetek vágósertés-termelése döntő jelentőségű annak ellenére, hogy igen nagy szükség van a kistermelők állataira is. A vállalat 1977-ben nyolc szövetkezettel kötött együttműködési megállapodást új férőhelyek állami támogatással történő létesítésére. Eddig nyolcezer-kétszázzal bővítették a sertésistállók férőhelyeit. Természetesen elsődleges a szakosított telepek termelése. A cél az, hogy a kapacitást lehetőség szerint maximálisan kihasználják mindenütt. A háztájiban hizlalt sertések számának csökkenése több okra vezethető vissza. A tenyésztési kedv lanyhulása az egyik, amit nagymértékben befolyásol a kis számú kocaállomány. Emellett csökkentette a sertések számát helyenként a választék szempontjából nem kielégítő takarmány- és tápellátás is. Egy évvel ezelőtt alig 1500 kocát tudtak a kistermelőknek adni. Ez kevés volt. amit az is bizonyít, hogy 1978-ban több, mint ötezer kocát adnak el, s ebbői az első fél évben négyezret. így hamarabb jelentkezik a szaporulat, ami elősegíti a folyamatos vágósertés-ellátást. Azt szeretnék elérni, hogy kielégítetlen igény ne legyen. A termelőknek könnyítés, hogy a koca árát másfél év alatt kell kifizetniük. A kistermelőktől a felvásárlás a kirendeltségeken és megbízottakon keresztül történik. Jelenleg 102 ilyen megbízott működik a megyében, akik szerződést kötnek a termelőkkel, végzik az értékesítési tennivalókat, a takarmányellátást és egyéb szolgáltatásokat. Fontos, hogy a megbízotti viszonyban álló termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek időben megkössék a szerződéseket, hiszen így többet kap a sertésért a szerződő fél. Ha legalább három évre szerződik a termelő, akkor az első évben ötven fillért és minden további évben — a harmadik évig — ötven fillérrel többet kap a sertés kilogrammjáért. A vállalat a múlt évi kistermelői vágósertés-csökkenés ellensúlyozására folyamatossá teszi a másfél éves hitelre történő vemhes kocakihelyezést, (sb) Felemás Kétezer-hétszáz állat egy évben. Ennyit gyógyítottak tavaly az állatkórházban, ambulánsán, vagy „fekvőbetegként”. A papgájtól a tehénig és a lóig, minden háziállattal foglalkoznak, de ha kell, mint legutóbb is, kis szarvast segítenek a világra. Dr. Sajó Gyula állatorvos szerint bőven akad munka az állatkórházban. Beszélgetésünkkor is kilenc tehén várt császármetszésre, de ló és sertés is akadt a páciensek között. A sorukra váró állatok a megye valamennyi községéből kerülnek ide. Igaz, munkájuk egész évre bőségesen akad, de a tavasz különösen sok tennivalót kíván. Május végéig egymást követik az ellések. Természetesen nemcsak műtéteket végeznek, hanem ha kell, gyógyszereket írnak fel. Mégpedig az esetek nyolcvan százalékában embermedicinát, Kalmopirint és számtalan egyéb, általunk is használt gyógyszert. A falvakat járva az ember gyakorta érdeklődik: milyen a boltok árukészlete, hogyan vélekedik a vevő az ellátásról? A tapasztalatok általában jók. Az utóbbi időben azonban jó néhány helyen a dicsérő válasz így végződött: de... A megyeszékhely környékén éppúgy, mint Nyírbátor mellett, Szabolcsban és Szat- márban azonosan fogalmaztak vevők és tanácsi vezetők. A kifogás az, hogy elég gyakran a szeszfélék dominálnak az üzletekben, sőt, nem egy helyen a raktárban annyi pálinka van felhalmozva, hogy a cukornak, lisztnek már nem marad hely. Vagyis az ellátásról szóló vélemények így összegződnek: „általában jó, de...” túlzott az a figyelem, amit a szeszre fordítanak a boltosok. A szeszárusítást korlátozó rendelet megjelenése után már látszott: felemás ez a szigorítás. Nevetségesen hangzott a belkereskedelmi miniszter tv-beli válasza, amely ezt úgy védte ki, hogy: a reggel bevásárló háziasszonyt nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy beszerezze az esti sört. Ez a mondvacsinált kiskapu aztán egyre nagyobb lett. Az élelmiszerboltok átvették a kocsma szerepét. Soha nem volt választék várja a kora reggel inni kívánókat, soha nem hangzik el olyan válasz, hogy nincs. Ugyanakkor azok, akik valóban be akarnak vásárolni reggel családMÁJUS 28-TÓL Új vasúti menetrend Kevés változás lesz megyénk vonalain A MÁV új vasúti menetrendje 1978. május 28-án, vasárnap lép életbe és 1979. május 26-ig lesz érvényben. Az új menetrend — amelynek kialakítását széles körű információszerzés előzött meg — nem sok változást hozott, mert jelenlegi menetrendünk is kedvező összeköttetést biztosít a fővárossal, s jól igazodik a több műszakban dolgozók munkaidejéhez. Nem történt lényeges változás a nemzetközi gyorsvonatok közlekedésében sem. Gj dolog viszont, hogy Nyírábrányon keresztül átszállás nélkül lehet utazni Debrecen és Szatmárnémeti között. A közvetlen kocsi reggel 6 óra 45 perckor érkezik Szatmárnémetiből Debrecenbe és 16 óra 52 perckor indul vissza. Továbbra is megmarad a jelenleg közlekedő közvetlen kocsi Debrecen és Valea lui Mihai között. A belföldi távolsági forgalomban a hétvégi expresszvonatok mentesítésére új gyorsvonatok indulnak. így például szombaton a Nyugati pályaudvarról reggel 8 órakor induló gyorsvonat 11 óra 42 perckor érkezik Nyíregyházára. Vasárnap Nyíregyházáról 15 óra 30 perckor indul a mentesítő gyorsvonat és 19 óra 21 perckor érkezik Budapestre. Ezek a mentesítő vonatok helyjegy nélkül vehetők igénybe. A Szabolcs-Szatmár megye területén közlekedő személy- vonatok továbbra is a kialakult műszakváltozásokhoz igazodnak, egyben — a lehetőségekhez képest — kedvező csatlakozást biztosítanak a helyi és a távolsági személy- szállító vonatokhoz. Kedvezőbb menetrend biztosítja a Csenger, Zajta, Ágerdőmajor közötti közlekedést, ezen a vonalon 25—30 perccel korábban érhetnek haza az utazók. Üj személyvonatot helyeztek forgalomba Pát- roha és Záhony között, amely a Záhony térségében dolgozók számára biztosít kedvező feltételeket az utazáshoz. Az új személyvonat 5 óra 55 perckor indul Pátroháról és 6 óra 40-kor érkezik Záhonyba. Nyíregyháza és Mátészalka, illetve Nyíregyháza és Vá- sárosnamény között a gőzvontatás megszüntetése, a Diesel- mozdonyok üzembe helyezéjuknak, nem győzik kivárni, míg a szesztestvérek kígyózó sora elfogy a pénztárak elől. Ezt követően alakulnak át a boltok környékei utcai csapszékekké. Vagyis az üzleti kellemetlenség után a józan vevő kénytelen végignézni, mint ürülnek a fiaskók a járdán. Hosszú idő óta meddőek a felhívások, a boltok előtti táblák figyelmeztetései, hogy nem szabad inni. Nem szabad, de kell — mondja az egyszerű polgár, és iszik is. A néhány hónapos tapasztalat azt mutatja, a rendel-1- kezés „finomításra” szorul. A mostani felemás megoldás ugyanis szolgál kereskedelmi érdeket, de korántsem elégíti ki a szeszfogyasztás mérséklésére hozott határozat kívánalmait. A változtatás kockázatát akkor is érdemes vállalni, ha az ellen néhány borízű hang tiltakozni fog. (bürget) se miatt mintegy 15—20 perccel csökken a vonatok menetideje. Sok utazó kérelmének tett eleget a MÁV azzal, hogy a Nyíregyházáról 20 óra 50 perckor induló személyvonat nemcsak Nyírbátorig, hanem Mátészalkáig közlekedik majd. A Nyugati pályaudvar átépítése miatt az elkövetkező időszakban is csak korlátozott mennyiségű kocsival közlekednek a Hajdú és Szabolcs expresszvonatok, ezért célszerű, hogy a vasárnap utazók minél többen a helyjegy nélkül közlekedő mentesítő vonatokat vegyék igénybe. A vasút továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz az utazóközönség igényeinek minél jobb kielégítésére, az utazási kényelem tartósságának biztosítására. Az utazó- közönség viszont nagy segítséget nyújthat a berendezések rongálóinak leleplezésében, a társadalmi tulajdon védelmében, az utazási kényelem megőrzésében. A MÁV hivatalos menetrendje 40 forintért, a debreceni vasútigazgatóság zsebmenetrendje 7 forintért már megvásárolhatók. MUZSIKUSOK, MAJORETTEK Júliusban nemzetközi seregszemle Chebben A csehországi Cheb városában immár hagyományosan megrendezik az ifjúsági zenekarok és a majorettek nagy nemzetközi találkozóját. Az idén erre az eseményre július hó első napjaiban kerül sor. Az ország határain kívül is ismert nyíregyházi Ifjú Gárda-zenekar, valamint az itteni majorettek is meghívást kaptak, hiszen korábbi szereplésük alapján a rendezők „jegyzik” fiataljainkat. A zenekar és a leánycsapat ezekben a napokban intenzív próbákat, edzéseket kezdett, hogy méltón mutatkozzék be azon a találkozón, ahol csehszlovák, nyugatnémet, francia, luxemburgi együttesek is részt vesznek. A zenészek új egyenruhát kapnak, s várhatóan mát^ a város zászlaja alatt kezdik meg felvonulásukat a csapatok. A tervek szerint a nyíregyházi muzsikusok és majorettek július 2-án vagy 3- án indulnak Csehszlovákiába a MALÉV különrepülőgépén. A nemzetközi seregszemle után a fiatalokat a chebi zenészek és majorettek látják vendégül, amikor megismerkednek majd a környék nevezetességeivel. Gyárba megy a pézsmapatkány Konzervált marhabör kétezer, az utóbbiból pedig hétszáz darabot konzerválnak. Rajtuk kívül a ló- és a borjúbőr, valamint a különféle vadon élő állatok — mint a pézsmapatkány, a róka és a görény — bőre a legfontosabb áru. A nyíregyházi telep hat dolgozója havonta ezer-ezer- kétszáz mázsa állatbőrt konzervál. Éves tervük — amelyet természetszerűleg csak hozzávetőlegesen határozhattak meg, hiszen ez nagymértékben a levágott állatok számától függ — harminc-harminchat millió forintot irányoz elő erre az évre. A dombrádi Petőfi Tsz-ben 1500 négyzetméternyi területen fóliasátrakban és melegágyakban nevelik a dohány-, a paprika-, a paradicsom- és a káposztapalántákat. A hűvös idő elmúltával hamarosan kikerülhetnek az előnevelt palánták. Képünkön: Oszlánszki Sándor és Bobják István paprikapalántákat gyomlál. (G. B.) A BIVIMPEX, vagy ahogy korábban ismerték, a Bőripari Vállalat legfontosabb feladata a vágóhidakon nyert állatbőrök feldolgozása, konzerválása, amelyek kéthetes kezelés után a vállalat bőrgyáraiba kerülnek. A vállalat szabolcs-szatmári begyűjtő telepe, amely Nyíregyházán működik, havonta mintegy hárommillió forint értékű nyersbőrt szerez és dolgoz fel a MÉH felvásárlóin keresztül. Leggyakoribb nyersanyag a sertés-, illetve a marhából-: az előbbiből havonta tizen-
