Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
/ 1978. május 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A szemléltetés forradalma A tudományos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a világról való ismereteink 75 százalékát látás útján szerezzük meg. Nem véletlen tehát, hogy a pedagógia mindig nagy Jelentőséget tulajdonított a szemléltetésnek. A technika fejlődése, ezzel együtt a modern szemléltetőeszközök árának a csökkenése, sok lehetőséget ad az iskoláknak. A szemléltetés forradalmát azonban a kazettás hurokfilmvetítő és a képmagnó elterjedésétől várhatjuk. A kazettába helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartalmaz. befűzés nélkül a gépbe helyezhető, s ha kell. magyarázat közben megállítható, visszapörgethető, akárcsak a képmagnó. Borsos ára miatt sokan még ma is utópiának tekintik a képmagnó széles körű elterjedését. Pedig az ára néhány év alatt máris tizedére csökkent. Alkalmazása tehát valószínűleg rohamosan terjedni fog. A fő baj az. hogy még nincsenek e célra szerkesztett tanprogramok, s a gyártásuk sincs megszervezve. A szemléltetőgépek mellett sokféle olyan szerkezet született, amelyek a pedagógusokat abban segítik, hogy a tanulók bizonyos Oktatási technikai kiállítás az NSZK-ban. ismereteket önálló tevékenységgel szerezzenek meg, és azokat be is gyakorolják. A méhektől tanulva Az angol építészek ideiglenes lakások céljára új épülettípust javasoltak, terveiknél a méhek építkezési elvét használták fel. Egy ilyen épület szerelése rendkívül gyorsan lebonyolítható, mivel minden egyes „sejten” előre elvégzik az összes szerelési munkát és mindegyiket teljesen berendezik. Az épületek maximum 9 emelet magasak lehetnek. AUTÓ—MOTOR Tavaszi motorápolás Sokan döntenek úgy, hogy motorkerékpárjukat téli pihenőre utalják, s csak a szép idő beálltával veszik ismét elő. Számukra kívánunk néhány jó tanácsot adni az alábbiakban. A hosszabb üzemszünet után célszerű a motort átvizsgálni és bizonyos mun. kálatokat elvégezni rajta még akkor is, ha a motor látszólag üzemképes. Sok esetben azonban a hibátlanul leállított motor be sem indul. Mi. előtt a beindításhoz kezdenénk, a jármű alapos letisz. títása után olajozzuk és zsírozzuk le a kenésre szoruló helyeket. Ne feledkezzünk meg a bowdenvégek beola- jozásáról sem. Nézzük meg, hogy a motorban és a sebességváltóban — kétütemi motornál csak az utóbbiban — elég ma. gas-e az olajszint. Ha szabadiban állt a motor, cseréljük ki az olajat, mert a nedvesség és a savasodás miatt még a legjobb minőségű olaj sem teljes értékű egy idő után. Az olajat a motor in. dítása és átmelegedése után engedjük le. A meleg olaj ugyanis jobban kifolyik és magával viszi a szennyeződéseket. A hosszú állás következtében keletkezett oxid- részek az indítás utáni súrlódás és olajcirkuláció követ, keztében az olajteknőbe kerülnek és az olajcserével távoznak, mielőtt a kemény oxidszemcsék kárt okoznának a motorban vagy a sebességváltóban. Természete, sen gondosan olajozzuk be a láncot is, s ha szükséges, állítsuk utána. Előfordulhat, hogy a hoszszú üzemszünet után a motor nem indul. A gyújtóberendezés megszakítójának oxidációja okozhatja a hi. bát. A kalapács és az üllő felületein keletkezett oxid- réteg ugyanis szigetel, így nem jön létre az áramkör. Ilyenkor természetesen hozzuk rendbe, tisztítsuk le a felületeket. S ha már a megszakítóval foglalkozunk, dönt. síik oldalt a motort, és egykét csepp olajat juttassunk a megszakítótengelyre és az emelőbütyökre is. Csavarjuk ki a gyertyát a hengerfejből, öntsünk egy-két köbcentiméter olajat a hengerbe és nyomjuk le az indítópedált. Ezzel elértük, hogy indítás után azonnal jó kenést kap a motor. A hosszú állás után ugyanis lefolyik az olaj a hengerfalról, s a dugattyú az első néhány ütemet kenés nélküli felületen csúszva teszi meg, ami nyilvánvalóan nem használ a motornak. In. dítás előtt egyébként is rázzuk jól meg a motort, hogy a tankban esetleg leülepedett olaj felkeveredjék (ezt egyébként néhány napi leállás után is minden alkalommal érdemes megtenni, ahányszor elindulunk). S talán nem lesz haszontalan, még egy jó tanács: az első időben igen óvatosan vezessünk, számolva azzal, hogy a téli hónapok alatt elszoktunk a vezetéstől. Ugyanis nem csak a fémből készült motoralkatrészek rozsdásodhatnak be a hosszú pihenő alatt, hanem a reflexeink is, így a vezetési gyakorlatunk sem a régi a hosszabb szünet után. B. I. Cölöpverés - ütések nélkül Űj munkagépet állított üzembe a Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A gép nem veri a cölöpöt a földbe, hanem valósággal „belerázza”. A vib_ rációs fej másodpercenkénti több ezres mozgását átadja a homokszemcséknek és fellazítja a földet. (MTI fotó, Csikós Gábor felvétele.) 350 millió csomag! A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat telepén évente mintegy 350 millió zacskó belföldi és import fűszerárut, mazsolát. földimogyorót és tisztítószert csomagolnak. Ma már termékeik többségét automata gépekkel tasakolják. dobozolják. Képünkön: automata gépekkel csomagolják a kávéféléket. fMTI fotó, Hadas János felvétele.) „Duzzadó“ cserepek A nagyüzemi palántanevelés egyik új, szellemes módszere az úgynevezett „duzzadó” cserepek alkalmazása. Ennek egyik típusa száraz állapotban szinte csak egy nagyobb tablettának tűnik, mert mindössze 7 milliméter magas és 5 centiméter átmérőjű. De szaporítóládába, tálcába, vagy más alkalmas tartóedénybe kirakva és alaposan beöntözve 50 milliméter magasságúra és ugyanilyen átmérőjűre duzzad, ezért is nevezik duzzadó cserépnek. Ennél a tőzeganyagot kívülről olyan apró lyukú műanyag háló veszi körül, ami felül nyitott és ide lehet vetni vagy dugványozni. A „duzzadó” cserepeknek ismert egy másik típusa is. amely 70 milliméter magas. 25 milliméter széles és a vastagsága csak az 5 millimétert éri el. Ez is porózus műanyag hálóval végtelen szalag formájában egybetartott, megfelelő tápelemekkel átitatott rostos tőzeg, ami különböző nagyságú darabokra szabdalható. A felső oldal természetesen nyitott. Az így összepréselt anyag beöntözés után 70 milliméter magas. 25 x 25 „Duzzadó” cserepek egymásra rakva íbalra) és az egyikből már duzzadt állapotúvá vált cserép, felületén egy nem drazsírozott virágmaggal (jobbra). milliméter alapú, erős tőzegcseréppé válik, amelyekbe lehet vetni vagy dugványozni. ÖTÉVES KÍSÉRLET A téli alma integrált növényvédelme ■ Megyénkben a télialma- permetezések száma az utób. bi években is emelkedő, ami környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból sem közömbös. A mai gyakorlat követelményéit messzemenően figyelembe véve 1978-ban ötéves integrált védekezéstechnológiai kísérletet indítottunk. A vizsgálat célja, hogy a kémiai és biológiai lehetőségeket összehangolva a gyümölcsös hasznos faunájá. nak védelme mellett minél több, megfelelően színező- dött, egészséges, zamatos, jól tárolható gyümölcsöt minél gazdaságosabban állítsunk elő. A vizsgálat a Szamos menti Állami Tangazdaság jármi kertjének 10 hektáros parcelláján folyik. (Üzemi kontroll 6 ha.) A megfigyeléseket a „Szatmárkert” végzi. (Zis- lawsky-készülék, szex-fero. mon csapdák, fénycsapdák stb.). A növényvédelmi és agrokémiai állomás részéről március végétől szeptember végéig hetenként végzünk felvételezéseket, és megadjuk a szaktanácsot az integrált védekezésben részesített tábla permetezéséhez. A védekezések időpontját a Zis- lawsky-készülék jelzéseihez hangoljuk. A védekezés so. rán nemcsak a károsítok, de a hasznos" élőszervezetek rajzásdinamikáját is messzemenően figyelembe vesszük. 1976-ban nyolc, 1977-ben négy alkalommal permetez. tünk Inszekticiddel, illetve Akarioiddel a vizsgálati parcellán. (Üzemi kontroliban 1976-ban 12, 1977-ben 6 In. szekticidet, illetve Akaricí. det alkalmaztunk.) 1977-ben a megye üzemeinek permetezési rendjét elemezve az,t tapasztaltuk, hogy az üzemek többségében az Inszakticides illetve Akari- cides kezelések gyakorisága az általunk alkalmazottnak mintegy kétszerese! 1976-ban az integrált védekezésben részesített parcellán 21,98%-kal, 1977-ben 18,24%-kal volt kevesebb az 1 ha-ra vonatkoztatott nö- vényvédőszer-költség, mint az üzemi kontrollparcellán. A kétéves vizsgálatsorozat eredményei még nem elegendők megbízható következtetések levonásához. Folytatva a vizsgálatot, a technológiai kísérletbe ezután is fokozatosan bevonjuk a laboratóriumi és kisparcellás kísérletek eredményeit, ahol az inszek. ticidek és akaricidek kártevőkre gyakorolt toxicitása mellett a hasznos élőszervezetekre gyakorolt hatását is vizsgáljuk. A teljesség kedvéért a jövőben a növényvédelmi vizsgálatokat agrokémiai vizsgálatok is kiegészítik. Somogyi Tamás „Szatmárkert” Molnár Józsefné növényvédelmi és agrokémiai állomás Növényvédelmi tennivalók a gyümölcsösökben virágzás után Virágzást követően a téli almában továbbra is a betegségek elleni védekezés határozza meg a permetezések ütemét. Az almafa-varasodás első tüneteit május első dekádjában a megye egész területén észleltük. Az újabb csapadékos periódus a fertőzésveszélyt tovább növeli és a primer fertőzéssel párhuzamosan a másodlagos tünetek megjelenését is lehetővé teszi. A varasodás mellett az alma- fa-lisztharmat növekvő fertőzése is megfigyelhető. Kombinált védekezéssel a legfontosabb feladat most az újabb tünetek megjelenésének megakadályozása, illetve a fiatal gyümölcskezdemények fertőzésmentességének biztosítása. Rovarkártevők közül a takácsatkák és az erős mértékben felszaporodott levéltetvek okoznak gondot. Kártételük megakadályozása speciális aka- ricidekkel (Mitac 20 EC 0,2% és a Polakaritox 0,15—0,2% engedélyezett házikertekben), valamint a levéltetvek ellen jól bevált Pirimor 50, illetve Bi 58 EC- vel eredményesen megoldható. Május 5—10-től folyamatosan kapunk jelzéseket az almamoly első imágóinak megjelenéséről. A hűvös időjárás és a gyakori esőzések miatt a lepkenépesség rajzása várhatóan hosszan elhúzódik. A méreggel történő védekezést ellenük május utolsó napjaiban javasoljuk elvégezni. A keleti gyümölcsmoly imá- gőinak rajzása már április végén megkezdődött. Pár napos felmelegedés az egyedek tömeges megjelenését is lehetővé teszi. Az őszibarack-ültetvények permetezését ezért a rovarölő szerrel — pl. Bi 58 EC (egyben a levéltetvek ellen is védelmet nyújt), vagy Safidon 40 WP, vagy Unitron 40 EC stb. — most ajánlatos elvégezni. Az említett rovarölő szerekkel együtt a Di- thane M—45, vagy Orthocid kijuttatása is indokolt, hiszen velük eredményesen megakadályozható a különböző levélli- kasztó betegségek fellépése, valamint mérsékelhető a tafrinás levélfodrosodás is. A cseresznye-, meggy- és szilvaültetvényeket szintén a levéltetvek kártételétől kell megvédeni. Erre a Bi 58 EC, valamint az Unlfosz 50 EC jó eredménynyel használható. Május első felében megkezdődött a cseresznyelégy rajzása is. Gyümölcs- kártételt a cseresznye- és meggykultúrákban okoz. Megelőző védekezésre a levéltetvek ellen javasolt készítmények, valamint a Safidon 40 WP, Unitron 40 EC stb. használható. A keleti gyümölcsmollyal párhuzamosan a szilvamoly imágóinak rajzásáról is kaptunk jelentéseket. A fertőzés megelőzése érdekében a méreggel történő beavatkozás itt is most indokolt. Erre a keleti gyümölcsmolynál felsorolt készítményeket javasoljuk. A levéllikasztó betegségek növekvő fellépése a cseresznye-, meggy- és szilvakultúrákban is indokolttá teszi rovarölő szerekkel egy menetben a gombaölő szerek kijuttatását is. Külön felhívjuk a figyelmet az erdőszéli házikertek gondos átvizsgálására, ugyanis helyenként számítani kell a most intenzív táplálkozást folytató gyapjas pille lárváinak kártételére. Betelepedésük esetén Fiiból E, Ditrifon 50 WP, vagy Safidon 40 WP használható megfelelő eredménnyel. Keresztesi István, növényvédelmi és agrokémiai állomás A metszést kiegészítő zöldmunkák A metszést kiegészítő eljárásoknak több formája terjedt el a gyakorlatban. Ezek közül csak azokat ismertetem, amelyek a legfontosabbak. Ismeretes, hogy a hajtásnö- vekédés nempsak ■ a- rhetszés mértékével, hanem a hajtás helyzetének megváltoztatásával is eredményesen szabályozható. Az azonos erősségű metszetlen vesszőkön képződő hajtások növekedése másképp alakul, ha a vessző függőlegesen, a vízszinteshez viszonyított 30—40 fokos szögben, vízszintes, vagy leívelt helyzetben van. A vesz- szők és hajtások helyzetének megváltoztatása nagy szerepet játszik a növekedés és a terméshozás szabályozásában. Ezeket a lehetőségeket használjuk ki a termőkaros orsó, a karcsú orsó, a ferde karú sövény nevelésénél, a fák minél korábbi termőre fordításánál. A vesszők lekötésének alapvető feltétele, hogy a különböző szögű hajlítást rugalmasan tűrjék el. Ehhez az szükséges, hogy a fákban meginduljon a nedvkeringés, mert a nyugalmi állapotban lévő fák vesszői merevek és könnyen letörnek. A lekötés legmegfelelőbb időpontja: amikor a vesszőkön lévő rüggyek növekedésnek indultak, vagy már 5—10 cm hosszú a hajtás. A hajtásokat is lekötözhetjük különböző szögállásban. Meg kell azonban vámunk a szövetek fásodását. mert a gyenge hajtás könnyen letörik. Almafa esetében ez az időszak július végére, augusztus elejére következik be. Az erősebb növekedésű fajtákat nagyobb szögállásban, míg a gyenge növekedésűeket kisebb szögállásban kötözzük le a vízszinteshez viszonyítva. Metszéskiegészítő eljárás a gyűrűzés. amelyet akkor alkalmazunk, ha az almafa túl erős növekedése miatt nem fordult termőre. A gyűrüzési • kétféleképpen végezhetjük el. Az egyik módszer, amikor a törzsön és a vázágakon bemetszést végzünk, vágás útján körbe kiemeljük a háncs-, vagy a kéregrészt olyan szélességben, amilyen körülbelül a háncs, vagy a kéregrész vastagsága. A kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrni, különben a fa kiszárad. A másik módszer, amikor úgynevezett szorítógyűrűt használunk. Ebben az esetben a törzs, vagy a vázág köré vékony lemezből alátétet készítünk, s ezt szorítjuk a fára dróthuzal segítségével. A lemez két szélét behajtogatjuk, hogy ne vágjon be a fa törzsébe. A gyűrűzés időpontja a rüggyfakadás után van, ha szorítógyűrűket alkalmazunk, azokat július végén, augusztus elején távolítsuk el. Ez utóbbi két eljárással megakadályozzuk a szerves tápanyagok lefelé szállítását, melynek következtében a hajtásokban nagyobb mennyiségű szervesanyag halmozódik fel, és ez segíti a termőrügyek kialakulását. Korábban alkalmazták a hajtásmegtörést és hajtásmegcsa- varást, de ezt nem javasoljuk, mert ez esztétikailag rontja a fa koronáját. Ojabban különböző kémiai szerek használata is terjedőben van, amelyekkel szintén szabályozni tudjuk a fa növekedésének, illetve terméshozamának mértékét. Karádi István Kertészeti áruda, szaktanács A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 3/a.) kertészeti árudát nyitott. A kistermelők részéről megnövekedett a kereslet a gyümölcsfaoltványok, szaporítóanyagok iránt. Az élet- színvonal növekedésével párhuzamosan a pihenőkertek, előkertek létesítésének igénye jelentkezett, amelyek megvalósításához díszfák, díszcserjék szükségesek. Megnövekedett az igény az ápoláshoz (talajmunka, tápanyag-utánpótlás, metszés, növényvédelem, stb.) szükséges kézi eszközök, kisgépek, kémiai szerek iránt is. Ezért a létesítmény tervezésénél számításba vett elképzelésnek megfelelően a gyümölcs, szőlő és egész éven át ültethető konténeres díszfaiskolai termékek értékesítése mellett az AGROKER vállalattal közösen lehetőséget teremtettek különböző műtrágyaféleségek, kézi szerszámok, eszközök, valamint a házikertekben használható növényvédő szerek árusításának is. Bővítve az áruféleségek választékát, a lakossági forgalmat az elkövetkezendő években 5 millió forintra kívánják emelni. A szaporítóanyag mellett az AGROKER vállalattal kötött együttműködés biztosítéka annak, hogy a' mindenkor forgalomban lévő legcélszerűbb gépek, eszközök, növényvédő szerek, műtrágyák és lombtrágyák a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezésére álljanak. A szaktanácsadást szakmai napok rendezésével kívánják bővíteni. Az áruda területén kialakított parkrészlet szintén bemutatóul szolgál. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KDIATASOK
