Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

16 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. május 14. RAJT JÚNIUS 4-ÉN Tét: a moszkvai olimpia Elkészült az „Aranyjelvényesek az olimpiára" tömegsportakció szabolcsi programja A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és az Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda nyíregyházi ki- rendeltsége elkészítette az „Aranyjelvényesek az olim­piára” tömegsportakció me­gyei próbáinak programját. A KISZ Központi Bizottsága — mint ismeretes — két év­re hirdette meg az akciót. A cél, hogy magas szintű edzett­ségi állapot megszerzésére mozgósitsák a fiatalokat. Az akció követelményeinek az a 14 éven felüli résztvevő felel meg, aki két év alatt az öt megyei, majd országos pró­bából legalább négyet teljesít és 1980. május 31-ig megszer­zi az Edzett ifjúságért tömeg­sportmozgalom aranyjelvé­nyét. A próbákon eredményesen szereplő fiatalok sportfelsze­reléseket kapnak ajándékba. Kétszázan pedig az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da szervezésében ingyen utazhatnak az 1980-as, moszkvai nyári olimpiára. A megyei próbákat öt sportágban — futás, úszás, kerékpározás, vízitúrázás és téli csúcstúrázás — négy­négy alkalommal rendezik meg. Az „Aranyjelvényesek az olimpiára” tömegsportak­ció szabolcsi rajtja június 4- én lesz, Nyíregyházán. A sós­tógyógyfürdői uszodában a résztvevőknek 1500—1500 mé­tert kell úszniuk — időre. A férfiaknak 40, a nőknek pe­dig 50 perc alatt kell meg­tenniük a távot. Úszásból egyébként az idén újabb pró­ba következik, július 2-án. A következő kettőt pedig jövő­re, június 3-án és július el­sején rendezik. A futópróbákat szintén Nyíregyházán tartják. A Vá­rosi Stadion — Sóstó — Vá­rosi Stadion útvonalon a fér­fiak 15, a nők pedig 7 kilo­métert futnak 80, illetve 45 perc alatt. Az első futás au­gusztus 13-án lesz, a többi pedig 1979-ben, március 11- én, augusztus 12-én és októ­ber 21-én. A kerékpártúra útvonala: Nyíregyháza — Hajdúdorog — Nyíregyháza. A táv a fér­fiaknál 60, míg a nőknél 40 kilométer. Az időkövetelmény pedig négy, illetve három óra. Az első kerékpárospróba szeptember 3-án lesz, a többi pedig 1979. április 8-án, szep­tember 9-én és 1980. március 16-án. A vízitúra résztvevőinek 50, illetve 30 kilométert kell megtenniük. A férfiaknak eh­hez hét, a nőknek pedig négy óra áll rendelkezésükre. Az idén június 18-án és július 30-án indulnak a csónakok Csengertől Tunyogmatolcsig, majd onnan visszatérnek a rajthelyre. Jövőre június 24- én és július 25-én tehetik meg a távot a résztvevők. A téli csúcstúra helyszínei: Sátoraljaújhely — Megyer- hegy — Sárospatak. Az idő­pontok pedig: 1978. decem­ber 3. és 17., 1979. december 2. és 16. A táv mind a nők­nél, mind a férfiaknál 20—20 kilométer. A húszezer métert öt—öt óra alatt kell megten­ni. Sportáganként tehát négy­négy alkalommal lesz lehető­ségük a szabolcsi 14 éven fér lülieknek a követelmények teljesítésére. Az Edzett ifjú­ságért tömegsportmozgalom első évében szerzett 80 ezer szabolcsi jelvény biztosíték arra, hogy a Moszkvába utazó kétszáz fiatal között me­gyénkből többen kapnak majd helyet! (bd) A világ sportja JÉGKORONG VB: Pénteken a Szovjetunió válogatottja hat gól különbséggel győzte le a svéde­ket. Szovjetunió—Svédország 7:1 (2:0. 5:1, 0:0). Csehszlovákia— Kanada 3:2. A világbajnokság sorsa ma a Szovjetunió—Cseh­szlovákiá mérkőzésen dől el. a 3—4. helyet Kanada és Svédor­szág dönti el egymás között ugyanezen a napon. a vb Állasa : Nyíregyháza mai műsora Atlétika: Serdülő B-korcso­portos összetett területi bajnok­ság Nyíregyházán, a Városi Sta­dionban 9,00 ó. Kézilabda. NB II, női mérkő­zés: Nyh. Volán-Dózsa—Diósr győri VTK, Nyíregyháza. Zalka Máté u., 10,00 ó. Kosárlabda: női és férfimérkő­zések: Nyh. Mezőgazdasági Fő­iskola—Kiskunfélegyháza. Nyír­egyháza, Rákóczi u.. 9.30 ó. és 11 ó. Középiskolás bajnokság: Észak­keleti elődöntő mérkőzései Nyír­egyházán, a Széchenyi Szakkö­zépiskola tornatermében és a mezőgazdasági főiskola sportcsar­nokában 14,00 órától, hat leány- és hat fiúcsapat részvételével. Röplabda, NB II, női mérkő­zés NYVSSC—Bp. Belioannisz. 12,00 ó. Férfimérkőzés: NYVSSC —Kazincbarcika, Városi Stadion A óra. Sakk, OB II: Asztalos SE— Szegedi VSE, férfi csapatba! noki mérkőzés Nyíregyházán, a Fegy­veres Erők Klubjában. 9.00 ó. Úszás: Kisdobos és úttörő ku­pa területi II. fordulója Nyír­egyházán, a sóstógyógyfürdői uszodában. 12,00 ó. Labdarúgás, NB III. (kezdési idő 16.30 ó.) : NYVSSC—Gyula. Nyíregyháza. Városi Stadion, v.: Balázs. Megyei I. osztály (kez­dési idő 16,30 ó.) Ny. Volán-Dó­zsa—Nyírbátor. a bújtosi pályán, v.: Kurmai (Gerő, Mónus). GYULA ELLEN: Ma az HB ll-ért játszik az NYVSSC A labdarúgó NB III mai, 33. fordulójában sorsdöntő mérkőzést játszik hazai pá­lyán a Nyíregyházi Vasutas- Spartacus SC. A piros-kékek a 11. helyezett Gyula csapa­tát látják vendégül, s ha le­győzik, hét pont előnyre tesz­nek szert vele szemben. Ez egyben azt jelentené, hogy a nyíregyháziaknak a hátralé­vő öt mérkőzésen már csak három pontot kellene szerez­ni az első tíz között mara­dásért, vagyis az NB II-ért. Ennek megfelelően nagy küzdelmet ígér a ma dél­utáni találkozó, hiszen a ven-, dégek még nem adták fel az első tíz közé kerülés remé­nyét és az elmúlt vasárnapi hazai vereségüket — 0:1 Mis­kolc ellep — Nyíregyházán szeretnék „feledtetni”! Az NYVSSC a legutóbbi két for­dulóban győztes csapatát sze­repelteti. A Hajdúszoboszlón megsérült Kléninger meg­gyógyult. így rá is számíthat Aranyi László, a vezető edző. A tervek szerint a kezdő 11: Kálmánczhelyi — Neumann, Szekrényes. Ambrusz, Juhász, Teschmayer, Kléninger, Moldván, Kozma II.. Kiss, Borbély. Csereként készen­létben áll Pilcsuk, Kanyári, Buzsik és Szabó. A nyíregyházi együttes hét­közi „főpróbája” jól sikerült, 4:0-ra legyőzték a Nagyhalá­szi Textiles gárdáját. Ma a csatársortól további gólokat várnak a szurkolók... A Kisvárdai SE NB Ill-as labdarúgócsapata ismét ide­genben, ezúttal Sajószentpé-< térén, a Borsodi Bányász el­len lép pályára. A találko­zónak csak a hazaiak szem­pontjából van jelentősége, akik megpróbálják behozni ötpontos hátrányukat a 10. helyezett Szabó SE-vel szem­ben. A kisvárdaiak ezt a mérkőzést is az osztályozóra való felkészülés jegyében játsszák, Baksa Gyula veze­tő edző néhány taktikai va­riációt próbál ki. A szakvezető ezúttal is csak a találkozó előtt jelöli ki a pályára lépő 11-et. A játékoskeret: Nagy Csaba, Kocsis, Horváth (kapusok), Veigli, Kovács, Kulcsár, Gó­lyán, Komáromi. Szűcs (hát­védek), Király, Tóth J.. Tóth B„ Dócs (középpályások). Dajka, Bori. Boros, Driszku és Király (csatárok). Gyermeknapra: sportkombinát Jelentős társadalmi össze­fogással szabadtéri sport­kombinátot alakítottak ki Nyírmadán. A helyi általános iskola 200 felső tagozatos ta­nulója. valamint az állami gazdaság és a Béke Termelő- szövetkezet dolgozói közösen hozták létre a sportpályákat, önálló kézi-, rop-, kosár- és tollaslabdapályát. teniszpá­lyát, 60 és 100 méteres futó­pályát készítettek. Magas- és távolu^rásra alkalmas terü­letet is kialakítottak. A né­zőkre is gondoltak: a pályák mellett megfelelő „lelátót” építettek számukra. A múlt évben megkezdett szabadtéri sportkombinátot május 28- án, a gyermeknapon veszik birtokba az iskolások. Harminc év a kispadon Beszélgetés Baróti Lajossal A harmincas években a szegedi Baross reáliskolában betiltották a labdarúgást, mondván: durva sport. Ez adta meg a végső lökést Baróti Lajosnak, hogy az asztali teni­szezés mellől átpártoljon a labdarúgáshoz. Igaz, ehhez egy kis leleményre is szükség volt, újabb és újabb neveket kellett kitalál­nia, hiszen csak álnéven kergethette a lab­dát a Szegedi FC-ben. A Tisza-parti város­tól 1946-ban búcsúzott el, közben két ízben válogatott volt és 1948-ig Győrben szerepelt. Am egy csehszlovákiai túrán eltörte a lábát, és ez a baleset meghatározta további sorsát, jövőjét, amely immár elválaszthatatlanul összeforrt a magyar labdarúgással. Azonnal edző lett a Győri Vasas első csapatnál. Harmincnégy esztendős volt. Már akkor is szinte mindenki „Lajos bácsi”-nak titulálta. — Melyek voltak eddigi edzői pályafu­tásának főbb állomásai? — Győrben dolgoztam 1952-ig, ezután egy évig a Bp. Postáshoz szerződtem, majd 1953-tól 1957-ig a Vasas labdarúgóinak mun­káját irányítottam. A Vasasnál eltöltött esztendők jelezték először, hogy jelentős edzőegyéniség formá­lódik a magyar labdarúgás világában. A Va­sas az ő edzősége idején nyert fennállása óta először bajnokságot, Népköztársasági Kupát, és megszerezte a Közép-Európa Kupát is. Alighanem a Vasassal elért sikerek rö­pítették a válogatott élére, 1958-ban szövet­ségi kapitány lett. — Három világbajnokságra készítettem fel a válogatottat, mindháromszor bejutot­tunk a legjobb nyolc közé. Végül ezért is mondtam le 1967-ben. Ügy éreztem, én már nem tudok újítani, csak ennyire futja az erőmből. — Melyik válogatottat tartotta a három VB-együttes közül a legjobbnak? — Az 1962-es chilei VB-n szerepelt csa­patot. — Mi történt 1967 után? — Az Újpesti Dózsához szerződtem, itt dolgoztam 1971-ig. Három bajnoki címet szereztünk. Ezután egy évig Peruban voltam edző, majd 1972 és 1974 között ismét a Va­sas következett. Négy évvel ezelőtt az edző­bizottság vezetője lettem, majd ismét engem kértek fel a szövetségi kapitányi tisztség be­töltésére. — Az imént azt mondta, hogy 1967-ben nem érzett magában elég erőt ahhoz, hogy jobb eredmény elérésére vezérelje a váloga­tottat, mi késztette mégis e hálásnak cseppet sem nevezhető „szerep” elfogadására? — Sok minden megváltozott azóta a ma­gyar labdarúgásban. Egyértelműen megol­dottuk a játékosok státusát. Mind a három osztályban előírtunk bizonyos követelmény- rendszert, átszerveztük' a bajnokságokat. Kezdtem bízni a magyar labdarúgás igazi megújhodásában, és ez valahogy friss ener­giákat szabadított fel bennem. A hangja lelkes. Tekintetében fiatalos fények lobognak. — Miért lett edző? Most sem tűnődik, kapásból válaszol: — Szeretek a fiatalokkal foglalkozni. Nálunk ez családi hagyomány, apám, nővé­rem, bátyám pedagógus, igaz, én jogot vé­geztem, de mindig vonzódtam a pedagógiá­hoz. — Milyen a jó edző? — Mindent tud a labdarúgás elméleté­ből és gyakorlatából. A válogatottnál főleg az előbbi a lényeges, hiszen ott már nem rúgni kell megtanítani a játékosokat, hanem egy-egy stratégia végrehajtására. De én leg­főbb edzői erénynek azt tartom, hogy az ed­ző szeresse a fiatalokat, próbálja meg az ő helyükbe képzelni magát, és ne a saját élet­ritmusát, gondolkodásmódját követelje meg tőlük. — Kik voltak az edzői példaképei? — Tóth (Potya) István már a negyvenes években edzéstervet készített, tőle ezt ta­nultam. Bukovi Mártontól a csapatszerve­zést, az egyéniségek kibontakoztatását és a csapat érdekének alárendelését, Jávor Pál­tól a tudatos taktikai felkészítést lestem el. Ö például az edzéseken mindig olyan hely­zeteket gyakoroltatott a játékosaival, ami­lyenek az adott mérkőzésen várhatóan a leg­sűrűbben előfordulhattak. — Csapatépítés. A válogatás miatt min­dig sok bírálat érte. Most, hogy közeledik a világbajnokság, hogyan érzi, jól válogatott? — Meggyőződésem, hogy igen. Lehet, hogy egy-két poszton olykor jobb formá­ban játszik egy olyan labdarúgó, aki nem tagja a válogatottnak, de ha mindig cserél­getném a válogatott tagjait, soha nem len­ne csapat. Arról nem beszélve, hogy akad néhány játékos, aki különböző okok miatt klubjában tartós hullámvölgyben van, de a válogatottban jó teljesítményt nyújt, a leg­jobb példa erre Nyilasi.­— Támadások érték azért is, hogy a vi­déki játékosokat nemigen hívja meg a vá­logatottba. — Nehéz eldönteni, ki számít vidéki, ki fővárosi játékosnak. A közelmúltban került Budapestre Gujdér, Kocsis, Tóth, Zombori, ma is vidéki egyesületben játszik Kereki, Halász a biztos csapattagok közül. A békés­csabai Kerekesnek és Pásztornak pedig — úgy érzem — csak balszerencsés sérülése okozta, hogy nem szilárdíthatta meg a he­lyét a válogatottban. — Ügy tűnik, nagyjából kialakult a vi­lágbajnokságon szereplő csapat. Mi ennek az együttesnek a legfőbb erénye? — A küzdőképesség. — Kik a kulcsemberei a válogatottnak? — A mindenkori kapus és a középhát­véd, valamint Kereki, Nyilasi és Törőcsik. De természetesen a többiek is nagyon fon­tos szerepet játszanak. — Törőcsik nagy nyeresége lett a válo­gatottnak. Hogyan sikerült ezt elérnie? — Törőcsik roppant érzékeny fiatalem­ber, ha durván közelednek hozzá, magába zárkózik, de egy jó szóért mindent megcsi­nál. Olyan típus, aki szereti rosszabbnak mutatni magát, mint — amilyen. — Milyennek tartja sorsolásunkat? — Azt hiszem teljesen mindegy, hogy melyik csoportba kerültünk. De az már nem hogy az utolsó mérkőzés, az argentin—olasz találkozó akkor kezdődik, amikor a többi már régen befejeződött, így a többi össze­csapás eredményének ismeretében játszanak. Anélkül, hogy megvádolnék valakit, állí­tom, hogy ha egy döntetlennel az argentin és az olasz csapat továbbjut, akkor annak a mérkőzésnek az eredménye döntetlen les'z. — Véleménye szerint hogyan alakulnak az erőviszonyok a világbajnokságon? — Az európai csapatokat nagyon zavar­ja majd a rendkívüli katonai ellenőrzés, a pályák minden sarkában fegyverek és fegy­veresek állnak, a szállodákba csak a legszi­gorúbb ellenőrzés után juthatnak be még a játékosok is. Ezt a feszült légkört elsősorban az európaiak sinylik majd meg, de ennek el­lenére néhány európai együttest képesnek tartok arra, hogy jól szerepeljen. Ugyanak­kor a hazai pálya és légkör előnyét élvező dél- és közép-amerikai együttesek, elsősor­ban Argentína, Brazília és Mexikó most jó­val nagyobb játékerőt képvisel, mint a leg­utóbbi VB-n. — ön szerint melyik csapatok a legesé­lyesebbek? — Brazília, Argentína, NSZK, Hollandia. — Mit vár a magyar együttestől? — Az első mérkőzésen, Argentína ellen, nem szabad kikapnunk. Nem szeretek jó­solni, nem is tudok, de tartom olyan jónak együttesünket, hogy bízzak a továbbjutá­sunkban. — Mit csinál majd Baróti Lajos a világ- bajnokság után? — Elbúcsúzom a kispadtól. Harminc évig ültem rajta, elég volt. Egyre nehezeb­ben viselem el a közvélemény szélsőséges megnyilvánulásait, hatvannégy éves vagyok. Hálátlan, felettébb hálátlan dolog szö­vetségi kapitánynak lenni. Ha győz a csa­pat, a labdarúgókat ünnepük, a szövetségi kapitány legfeljebb a tizenkettedik „játé­kos”. Ha kikap, őt vonjá^ kínpadra, miért ezt állította be, miért nem azt, miért nem cserélt. Baróti Lajosnak összetörték már a gépkocsiját, beverték az ablakát, telefonon zaklatták, trágárságokkal árasztották el. In­dokolt hát, ha megkérdem: — Végleg szakít a labdarúgással? Megütközve néz rám. — Hová gondol? Én a focival nem tu­dok és nem is akarok szakítani. Ha igény­lik, szívesen átadom a tapasztalataimat a fiatalabb edzőknek, ha nem, akkor elmegyek egy ificsapathoz passzióból edzőnek. — Visszatekintve az elmúlt három évti­zedre, mit csinálna másképpen? — Semmit. Mindent ugyanígy csinálnék. Legfeljebb egy kicsit erélyesebben. — Elégedett? — Igen. Azt tettem egész életemben, amit szerettem. Mindig fiatalok között vol­tam. Örökké arra törekedtem, hogy valami újat, többet hozzak ki mindegyikükből, és ha sikerült, akkor boldog voltam. Mert higgye el, számomra az nagyon nagy öröm, ha mondjuk egy edzéseken sok ezerszer gyako­rolt mozzanat sikerül a mérkőzésen is, és utána a játékos, vagy a játékosok kinéznek rám a kispadra. Nem is szólnak, csak némán kinéznek. És én értem őket. Valami sike­rült, amiért együtt küzdöttünk, kínlódtunk. B. F. || Kalat­iagyarország AZ MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846. Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 47 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: J&ger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 l. usenszi. S. Szovjetunió 3 9 3------Dállö lö 8 — 1 58:25 16 :. Svédország 9 4 — 5 37:34 8 l. Kanada 9 4 — 5 35:34 8 Erfurt: A XXXI Berlin—Prága —Varsó nemzetközi országúti ke­rékpáros Békeversenyen a Prolog és az 1. és 2. szakasz után az összetett csapatversenyben Ma­gyarország 30:08:52 órás összidö- vel a 7. helyen volt. Kalinyingrád: Pjotr Miszlivcev szovjet atléta a 20 km-es gyalog­lásban 1:23:26 órás idővel új vi­lágrekordot állított fel. i1,’ ______________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom