Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 14. Az úttörőmozgalom történetével foglalkozó szakemberek megyénkben Országos vándorgyűlés Vajáp Az Országos Hagyomány- őrző Űttörő Múzeum megtekintésére és tapasztalatcserére invitál a Szabolcs-Szatmár megyei úttörőelnökség meghívója. Az Országos Üttörő- történeti Bizottsággal közösen rendezik meg Vaján április 18—19-én azt a vándorgyűlést, melyen részt vesznek az országos szakbizottság tagjai, a Párttörténeti Intézet, a Munkásmozgalmi Múzeum kutatómunkát végző munkatársai mellett a megyék úttörőelnökei. A megye úttörőtörténeti munkájának módszereiről, az 1976-ban Sóstón megrendezett kiállításról, a „30 úttörőév Szabolcs-Szatmár megyében” című — országosan is egyetlen — mozgalomtörténeti kiadványról, a vajai múzeum születéséről, a mozgalomtörténeti munka időszerű kérdéseiről hangzanak majd el előadások, korreferátumok. A vajai úttörő történeti múzeumot Rakó József az Őrsvezető főszerkesztője mutatja be a vándorgyűlés résztvevőinek. A Vay Ádám Múzeum megtekintése mellett a mátészalkai úttörőházban baráti találkozón vesznek részt a küldöttek. IRODALOM, HUMOR, INTERJÚ Diáklap a tanárképzőn Megjelent a nyíregyházi tanárképző főiskola diáklapjának a Tanítani című újságnak a legfrissebb száma. A főiskolások lapja már több éves múltra tekinthet vissza, s az eltelt idő alatt előállítási technikája, külleme is sokat fejlődött. A 16 oldalas lapot egy négytagú szerkesztő bizottság készíti — a hallgatók írásaiból. A kéziratok „nyomdakész” állapota sem okoz gondot, hiszen a főiskolán gyors-gépíró szak is van — három hallgató vállalja hónapról hónapra a gépelést. Hétszáz példányban adják ki a Tanítani-t, melynek legújabb számában többek kötött olvashatnak az érdeklődők a végzős hallgatók pályázati rendszerének újdonságairól, erről egy interjúban beszél dr. Melich Jánosné főigazgató-helyettes. Humoros beszámoló olvasható egy tanítási gyakorlatról és a főiskolai hetek (FÖHE) egyik szegedi résztvevőjének élményeiről. Körképet találhatnak az olvasók a FÖHE eseményeiről, és csípős megjegyzést arról: az eseménysorozaton hiányolták a tanárok részvételét ... Nem maradhat ki természetesen egy diáklapból a fiatalok irodalmi próbálkozásainak bemutatása sem: a Tanítani új száma egy rövid elbeszélést és két hallgató verseit mutatja be. Beszámol a lap a főisko.lán működő klubok munkájáról is röviden: a pinceklubról, a Druzsba klubról, a szavalókörről, a könyvbarátok köréről, s kollégiumi klubról, az UNESCO-klubról és a kollégiumi stúdióról. A „Vitasarokban” a klubok életéről, a főiskolán működő művészeti csoportok munkájáról mond véleményt egy hallgató — nem túl hízelgőén nyilatkozva társairól: rosszallva, hogy kevés főiskolásban él igény a tartalmas művelődés iránt. A tanárképzősök újságjában igen sok színvonalas illusztráció található, — a rajz szakos hallgatók munkái. Nem hiányzik persze a diákhumor sem, a szívderítő humorú karikatúrák jó néhány vidám percet szereznek a lap olvasóinak. Sokat fejlődött a Tanítani az utóbbi időkben. Jó pár éven át nem volt más, mint irodalmi ambíciókat tápláló hallgatók fóruma — jobb- rosszabb versek, novellák tették ki tartalmát legnagyobbrészt. Aztán ráébredtek készítői, hogy egy főiskolai lap feladata elsősorban a hallgatók vélemény- nyilvánítása, tájékoztatása, érdeklődésének felkeltése, mozgósítása. Ma már — úgy tetszik — eleget tesz ezeknek az igényeknek a Tanítani. (tgy) színházi est Kabaré A kabaré sajátos eszközeivel kíván emlékeztetni mindarra, ami a hajnal beköszöntéséig az erőszak vasmarkában tartotta az embereket. A musical szövegét Joe Masteroff John Van Druten színműve és Christopher Is- herwood elbeszélései alapján írta. A versek szerzője Fred Ebb. A magyar prózai szöveg Szinetár Miklós, a versek pedig G. Dénes György tolmácsolásából származnak. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház színpadán a debreceni Csokonai Színház művészei mutatták be a kétrészes darabot. A cselekmény kezdetének idején 1929-et írtak. A játék belenyúlik az 30-as évek elejébe. A történelmi színhely Európa, közelebbről Berlin. A Nemzeti Szocialista Párt, a fasizmus kibontakozása jelenik meg előttünk. Elemi erővel tör a nézőkre az emberekre nehezedő erőszak. Ezek közepette érkezik Berlinbe — témát keresve, mert itt történni fog valami megérzéssel — egy fiatal amerikai író... Ezt a „valami történést” éli át az író, hozzászegődő szerelmével, a kabaré sztárjával, és a másik kettőssel, az árja Schneider kisasszonnyal és Schultz úrral, a zsidó kereskedővel. A darabban csak az amerikai író és a német zsidó ébred rá az egyre jobban elhatalmasodó erőszakra. Az író akkor, amikor rászedik, hogy jó ügyet szolgál, de valójában Ernst Lud- wignak, a barna inges-horog- keresztes-karszalagos nácinak segít. A német zsidó férfi pedig akkor, amikor árja menyasszonya előtt mentegetőzve azt mondja „ a felelőtlen suhancok” verték be az üzlet kirakatait. Valójában a Hitlerjugend búvik meg a háttérben. Közben a Kabaré törzsvendégei fogynak. Üj arcok, a barnaingesek kezdik uralni az asztalokat. A félelem is egyre inkább rátelepszik a városra. Az árÜj, 4000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot épít a SZÁEV Rakamazon, a „RACI- TA” szövetkezetnek. (Hammel József felvétele) Idomított kutyától a ciánozásig Csótány a lakásban A modern lakónegyedek felépültével egyre több lakástulajdonos panaszkodik: új otthonában elszaporodtak a rovarok. Ezek irtásával megyénkben a Tempó szövetkezet egészségügyi kártevöírtó csoportja foglalkozik. A 30 tagú részleg segítését többnyire vállalatok, szövetkezetek kérik. A lakosság ritkán veszi igénybe a szolgáltatást. Meó fürdőruhában Sokan szégyellik, hogy otthonukban csótányok, svábbogarak ütötték föl a tanyájukat. Pedig a modern építkezés minden eddiginél jobb alkalmat nyújt ezek szaporodásához — állítja Putti Zoltán részlegvezető. — Itt ugyanis nincs biológiai ellenségük. Hivatlan „vendégek A Tempó kártevőírtói idegmérgekkel harcolnak a rovarok ellen. Munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha a fertőzött épület legkisebb zugába is eljut a hatóanyag. Erre ritkán nyílik alkalom ... — Az emeletes házakban mindig akad néhány család, amely elzárkózik az irtástól — veszi át a szót Kiss Sándor ja hölgy, a panzió tulajdonosa nemet mond zsidó vőlegényének. Kispolgár módjára túl akarja élni az egészet. A szíve alatt magzatot hordó kabarésztár sem követi Amerikába gyereke apját, az írót, A német zsidó sem vándorol ki, mert szerinte „a rendszerek jönnek, a rendszerek mennek”, de a polgárok maradnak. A nyíregyházi nézők az április 8-i előadáson a mű tartalmi színrevitelében lelhettek örömre. A rendező, Rencz Antal minden fáradozása ellenére a művészek adósak maradtak a játék igazi hevével. Az énekes, táncos musicalban nagyon precízen kidolgozott helyzet- és jellem- komikumokban, táncos helyzetekben rejlő lehetőségekből a konferansziét alakító Heller Tamás—Hitler- és Chaplin-fi- gurái, a pénz dala életre keltésével — villantott fel valamit. Dicséretes viszont, hogy a Csokonai Színház társulata vállalta e rendkívül érdekes és nehéz darab színpadra állítását. Sigér Imre egészségügyi fertőtlenítő. — Nemcsak mert szégyellik, hanem mert fizetni kell érte. Pedig rendszeres kezeléssel távoltarthatók a hívatlan „vendégek”. A kártevőírtók hatóságilag engedélyezett anyagokat alkalmaznak. Ezek a vegyszerek azonban veszélyes mérgek, így csak vizsgázott fertőtlenítő szakemberek és gázmesterek dolgozhatnak velük. Leghatásosabb eredményt az élősködők ellen a ciánozás hozhat. — Ritkán kérnek fel erre a feladatra bennünket — magyarázza Putti Zoltán —, hiszen nagyon veszélyes és költséges vállalkozás. Külön hatósági engedély szükséges hozzá. Legutóbb — két éve — a nyíregyházi Jósa múzeumban ciánoztunk molylepkék ellen. Lezárták az épület környékét, elterelték a forgalmat. Ez nem volt hiábavaló óvatosság, mivel ciános levegőben már a harmadik lélegzetvétel után beáll a halál. A munka jól sikerült: azóta semmilyen kártevőt nem észleltek a múzeumban. Csalétekbe ágyazott méreg Szabolcsban számos vállalat, szövetkezet áll szerződésben a részleggel. Hasonló, karbantartás jellegű megállapodást a lakosság is köthet — de erre még nem volt példa. A kártevőírtók negyedévenként keresik föl partnereiket. — Legtöbb gondunk a rágcsálókkal van — kapcsolódik a beszélgetésbe Szilágyi Gyula, a Sallai Imre Szocialista Brigád vezetője. — Pár évtizede még idomított kutyával, görénnyel fogták össze őket. Ez inkább látványos, mint eredményes küzdelem volt. Ma leginkább csalétekbe ágyazott méreggel dolgozunk. Nem mindegy, mivel csalogatjuk a rágcsálókat. Tudni kell, hogy a patkányok magvakat, húst, az egerek sajtot, nápolyit, diót esznek szívesen. Hegmártóztak a folyóban... — Nemcsak épületekben, hanem kinn a földeken, folyóparton is dolgozunk — szól közbe Kiss Sándor. — Az irtást nehéz ellenőrizni, főleg a szabadban. Hiszen a kártevők, amint veszélyt éreznek, elmenekülnek. A gergelyiugor- nyai Tisza-parton a KÖJÁLL munkatársai ravaszul meóz- ták meg a munkánkat. Amint végeztünk a szúnyogirtással, fürdőruhát öltöttek, megmártóztak a folyóban, aztán leültek a parton. De hiába vártak — mert egy szúnyog sem jött.... (h. zs.) Kisgépbemutató Tarpán A háztáji és kisegítő gazdaságok segítésére kiállítást rendez az AGROKER Tarpán a helyi ÁFÉSZ és a kertbarátkor közreműködésével. Az április 14-én nyíló és 16- án, vasárnap még nyitva tartó kiállításon bemutatják azokat a kisgépeket, kerti eszközöket, korszerű növényvédő szereket, amelyek megkönnyítik, hatékonnyá teszik a kisárutermelést és minőségileg is jobb áru termelését. A bemutatót a művelődési házban rendezték be és ott a kiállítás ideje alatt tanácsadást tartanak a rendező szervek szakemberei. V olt egy épület Nyíregyházán, a Kossuth utcán. Vízkereszt táján, amikor olvadt, estére úgy jéggé dermedt a hóié, méteres csapok lógtak alá. Ismerősöm biztatott, írjam meg, balesetveszélyes. Majd — mondtam, de közben elmúlt a tél. Tavaszi záporban ugyanott nyakunkba csörgött az eső. Ismerősöm biztatott, írjam meg, bosszantó. Majd — mondtam, de másnap derült volt az idő. Most, hogy beborult, direkt arra mentem. Már esik is. Érlelődött bennem a glossza első sora a rossz csatornáról, az elmulasztott tatarozásról ... és akkor. Bámultam egy üres telekre. Hírmondója sem volt se háznak, se csatornának, modern épül a helyére. Közben hallottam a rezgőnyár su- sogására emlékeztető hangot: — Ugye, milyen szép kis házak voltak itt? Lebontották. A kis boltot is. Ügy sajnálom ... Változnak az idők, változnak a sirámok ... (seres) Parkerdei sirámok Ki tagadná azt, hogy Nyíregyháza legkellemesebb pihenőhelye a parkerdő. Ütjai, ösvényei, padjai, szalonnasütőhelyei mindenki kedvére kínálják a felüdülést. Ez eddig az elmélet. A gyakorlatról szólva csak a sirám hangja a helyénvaló. Először is az erdő tele van állati tetemekkel, kutyák, macskák, elhullott varjak sokasága rontja a képet és a levegőt. Sajnos, több hónapja így van, senki nem tesz semmit. Eldobott papírok, nylonzsákok tarkítják a zsenge füvet, a fák közötti teret. Nem vitás, ez már a látogatók bűne. Mindez azonban nem változtat azon, hogy ki kellene itt is takarítani. Az se éppen szívderítő, hogy a Sóstói út egyes kerttulajdonosai az erdő szélére hordják a kerti szemetet, levágott ágat. Változatlanul nem történt semmi a kullancsügyben sem. Jóllehet a KÖJÁLL kötelezte az erdőgazdaságot a fertőtlenítésre, eddig semmit nem tettek, a kis vérszívók pedig vidáman élik életüket, a mind több kisgyermek veszélyére. De folytassuk a sirámot, hisz’ itt vannak még a kerékpárosok, motorosok, időnként az autósok, akik minden tilalmi tábla ellenére vígan közlekednek a keskeny utakon. A tennivalók tehát adottak. Sok. a parkerdőt kedvelő már csak azt várja, lesz-e illetékes. (bürget) Az elmúlt év november 1-én M. Péter különböző helyeken szórakozott, s többet ivott a kelleténél. Éjfélt ütött a toronyóra, amikor hazafelé indult. A „Szabolcs” étteremből a szemben lévő taxiállomásra ment, hogy hazavitesse magát. Mivel taxi nem volt az állomáson, leült az egyik padra és türelmesen várt. Amíg üldögélt, elnyomta az álom és elaludt. A pádon alvó embert csakhamar észrevette a véletlenül arra vetődött Nagy Imre nyíregyházi lakos, és rögtön nekilátott az alvó ember zsebeinek kikutatásához. A zsákmány egy 150 forint értékű öngyújtó és 151 forint készpénz volt. M. Péter a kotorászás közben felébredt és megfogta a tolvaj kezét. Követelésére visszakapta az öngyújtót, a készpénzt azonban csak a rendőrjárőr közbenjárására kapta meg. Az okozott kár megtérült. Nagy Imre pedig rövid időn belül már a bíróság előtt állt. A bíróság lopás vétségében találta bűnösnek, s négy hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet 2 évi próbaidőre felfüggesztett. Az ítélet jogerős. [Csatorna] Alvó embertől lopott
