Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
2 KELET-MAGYABORSZAG 1978. április 11. Kik vállalhatnak munkát? Diákok foglalkoztatása Az iskolákban ezekben a napokban döntik el a diákok, dolgoznak-e a vakáció ideje alatt, s ha igen, hány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a tanulóknak a nyári szünetben legalább négy hetet pihenniük kell, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákok a vakációból átlagosan egy hónapot töltenek munkával. A munkaügyi és az oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diákmunka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. Szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyerekek, középiskolások, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnek. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkoztatásához az iskolában kiállított munkavállalási engedély szükséges, 16 éven aluliaknál pedig a szülő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása is. A szünidei munkát vállaló diák foglalkoztatási ideje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs akadálya azonban annak, hogy rövidebb, 4—6 órás munkaidővel alkalmazzák őket. A szünidei szervezett foglalkoztatás — az eddigi tapasztalatok szerint — jelentős szerepet tölt be a diákok pályaválasztásában. Sok diák a vállalatnál nyáron eltöltött pár hét alatt megszeret, megismer egy szakmát, s azt később hivatásul választja. • % Úttörő- és ifjúsági ház Mátészalkán Cselgáncs, utcamozi, meseklub " KÉPERNYŐ Bton 1 - .. L- "---------------------■ Szabolcs-Szatmárban két úttörőház van: az egyik az évtizedek óta dolgozó nyíregyházi, a Szamuely Tibor nevét viselő megyei intézmény, a másik pedig a két esztendeje működő mátészalkai — a városi „úttörő- és ifjúsági ház”. Már az elnevezés is arról árulkodik, hogy több rétegű igényeket hivatott kielégíteni a ház. Huszonnyolc csoport — A névben fontos a sorrend — magyarázza Láng Károly, az intézmény vezetője. — Az úttörőházi munka az alapvető, s emellett tehetünk eleget a tizen-, vagy huszonéves korosztály igényeinek. A kettő ötvözésére feltétlenül szükség volt, mivel Mátészalka gyengén áll művelődési intézmények terén. A Zalka Máté Művelődési Központban — amelyhez mi is tartozunk — alig van megfelelő helyiség. A Petőfi téri klubkönyvtár közkedvelt a város ifjúsága között, de kicsi... A mi intézményünknek is vállalnia kellett hát abból a nem kis feladatból, hogy a gyerekek mellett a fiataloknak is nyújtsunk valamit. Helyiségek dolgában az úttörő- és ifjúsági ház sem áll rózsásan: a 270 fős nagyterem mellett két klubhelyiségük van és a két előtér (amelyek például kiállítások rendezésénél hasznosak). Ugyanakkor az emeleten rendezték be a városi gyermekkönyvtárat, mely szorosan együttműködik az úttörőházzal! — A házban működő csoportok száma huszonnyolc. Ebből nyolc nyelvtanfolyam (felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt), két rajzszakkörünk van, meg modellezők is dolgoznak délutánonként. Indítottunk balettoktatást a kislányoknak, különtornát gyerekeknek — és dolgozó nőknek! — Tanfolyamként indítottuk be a cselgáncsot gyerekek részére — magyarázza. — Egy TITÁSZ-dolgozó vezeti, aki azelőtt Budapesten űzte ezt a sportot. Ide nősült, és rögtön felkeresett bennünket: lehetne-e egy ilyen kört szervezni? Nagy a sikere — úgy tűnik, idén szakosztállyá alakul át! vezzük, mivel nem tudjuk, megkapjuk-e az Állami Ifjúsági Bizottságtól kért különtámogatást. A fiataljaink emellett 200 ezer forintos társadalmi munkát vállalnának. Ezt a városi KISZ-bi- zottsággal egyeztettük — akikkel egyébként szoros és jó az együttműködésünk. Munkában a rajiszakkör. Klub a napközi alatt — No, és sorolhatjuk még tovább — veszi vissza a szót Láng Károly. — A kisdobosok meseklubba járhatnak a szabadszombatos délelőttö- kön, az úttörők klubja pedig vasárnaponként tart foglalkozást. Hogy még egyet lépjünk: ifjúsági klubunk is van, igaz, csak félig... A klubkönyvtárban működő VIK, a városi ifjúsági klub ugyanis kedden és pénteken itt tartja az összejöveteleit. Erre az évre egyébként van egy nagy tervünk! Eddig önálló ifjúsági klubról nem lehetett szó, mivel nincs helyünk. Most azonban lehetőségünk nyílt arra, hogy a szomszédos épület pincéjében — egy napközi otthon alatt — klubot csináljunk ... Egyelőre csak térMit építhet magánszemély engedéllyel, engedély nélkül Mekkora lakás, üdülő építhető? Magánszemély, illetve család legfeljebb egy olyan — hat lakószobánál nem nagyobb — lakást építhet, amelynek alapterülete, családi ház esetén a 140 négyzetmétert, családi háznak nem minősülő többlakásos lakóház esetén pedig a 125 négyzetmétert nem haladja meg. És legfeljebb olyan, háromszobásnál nem nagyobb üdülőt, amelynek alapterülete családi üdülő esetében a 80 négyzetmétert, társasüdülőben, vagy üdülőépületben a 60 négyzetmétert nem haladja meg. Az építkező részére nagyobb lakás építésére csak akkor adható építési engedély, ha a tanácsi bérlakásra megállapított lakás igényének felső határa a hat lakószobát meghaladja. Ilyen esetben két személyenként a lakás szobaszámát egy lakószobával, alapterületét pedig 15 négyzetméterrel lehet számításba venni. Nyolcvan, illetve hatvan négyzetméternél legfeljebb tizenkét négyzetméterrel nagyobb üdülő építésére akkor kaphat magánszemély építési engedélyt, ha a saját és családja körébe tartozó személyek száma a hatot meghaladja. Mi számít alap területnek? A lakásigény mértékének megállapításánál az építkezőnek azokat a családtagjait veszik figyelembe, akik az építtetővel együtt költöznek a lakásba. Házaspároknál — kérelmükre — két születendő gyermeket is figyelembe kell venni. A lakásépítkezésnél a lakás helyiségeit, veszik figyelembe. A lakáshoz tartozó egyéb helyiségeket, például a pincét, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (üzlet, műterem, garázs stb.), a lakás belső lépcsőjének alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. Tetőtérbeépítés esetén csak az ott kialakításra kerülő helyiségek alapterületének felét szabad számításba venni. Az üdülő alapterületének számításánál a lakószobákat, és az ezekkel összefüggő kiegészítő helyiségeket (főző-, egészségügyi, közlekedési és tároló) lehet figyelembe venni. Ismeretesek azok az előírások, hogy egy személy, illetőleg egy család lakás- és üdülőtulajdonának a mértéke egy lakás és egy üdülő. Lássuk, hogy ebből a szempontból ki tartozik a családba. A házastársak kiskorú gyermekei abban az esetben is a családba tartoznak, ha a házastársakkal nem laknak együtt. A házastársakkal együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik szintén a családhoz tartoznak, akkor is, ha a házastársak lakásából ideiglenes jelleggel távol vannak. Nem tartozik azonban a családba a házastársaknak olyan kiskorú, vagy velük együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermeke, aki nem házas ugyan, de neki is van gyermeke. Ebben az esetben már két családról van szó. A lakás- és az üdülőtulajdon mértéke szempontjából az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadóval együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermek is a családba tartozik. Ami nem lakás... Magánszemély nem lakás céljára szolgáló helyiséget a személyes szükséglet kielégítésére és élethivatás-szerű tevékenysége gyakorlásához szükséges mértékben építhet, így a helyiség nagysága, alapterülete, kiskereskedelmi, kisipari, illetőleg szolgáltató helyiségek esetében legfeljebb 60 négyzetméter, orvosi, fogorvosi rendelőnél legfeljebb 30 négyzetméter, műterem legfeljebb 60 négyzetméter, garázs legfeljebb 25 négyzetméter lehet. Ennél nagyobb helyiség csak akkor építhető, ha az az élethivatásszerű tevékenység gyakorlásához szükséges, és a tanács szakigazgatási szerve, illetőleg műterem esetén a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja ezt igazolja. A helyiség nagyságának megállapításánál az abban folytatni kívánt tevékenység ellátásához szükséges kiegészítő (egészségügyi, szociális, raktár, konyha, előkészítő, mosogató, tálaló stb.) helyiségek alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A magánszemély tulajdonában álló helyiség nagysága bővítés címén sem haladhatja meg az említett mértéket. Garázsra magánszemély részére építési engedély ott adható, ahol a lakástulajdona, a lakóhelye, vagy az üdülője van. Más helyiségre pedig, ahol a tevékenységet folytatni kívánja. Ha már a tervekről esik szó, érdemes megemlíteni a kismamaklubot is. Ennek érdekessége, hogy az ifjú anyukák a gyerekekkel együtt jö hetnek majd a foglalkozásra, melyet a városi Vöröskereszttel szervez az intézmény. Az apróságok nem maradnak felügyelet nélkül, míg mamájuk előadást hallgat, vagy beszélget: az-óvónői szakközép iskolások vállalták, hogy foglalkoznak velük! Kilépni a falak közül — Jön a nyár, szeretnénk kilépni a falak közül — nyitja meg újra az elképzelések gazdag tárát Láng Károly. — Tavaly már megpróbál koztunk az utcamozival. A moziüzemi vállalat segítségével a Keleti-lakótelepen vetítést tartottunk — ki-ki hozta az ülőhelyét... Most továbbfejlesztjük: nemcsak, hogy három helyre is tervezünk vetítést, hanem bővítenénk is a műsort. A film előtt rövid irodalmi összeállítást, isme retterjesztő előadást, zenés műsort szeretnénk adni a né zőknek. Szeretnénk bevonni a város KISZ-szervezeteit is. Csak részleteket mutathatunk be e sajátos profilú műve lődési ház munkájáról, hiszen nem esett szó sok mindenről: a két tánczenekarról, a mesefilmklubról, vagy gyermekvezetők rendszeres továbbképzéséről, az újonnan alakított néptáncegyüttesről és a kamarakórusról, sem talán egyedülálló „modern tánccsoportról” ... Aktív, pezsgő élet folyik az intéz ményben, nincs szinte egyetlen órányi időre sem ül helyiségük. A mátészalkai gyerekek és fiatalok között egyaránt kedveltté, megszokottá vált az elmúlt két év alatt az úttörő- és ifjúsági ház. Tarnavölgyi György A Munka Érdemrend arany fokozatával a minap kitüntetett Hubay Miklós 60. születésnapja alkalmából stílusosabban mi mással köszönthette volna a televízió József Attila-díjas, jeles drámaírónkat, mint két egyfelvonásos tévéjátéka bemutatásával? Az érzékeny lírával átszőtt, és gördülékeny dialógusokban megírt tévéjátékok a rutinos szerző ismeirt erényeit idézték: a már néhány mondattal is határozottan, pontosan jellemzett figurák kitűnő szerepekben, jó szituációteremtés a szemünk előtt kifejlődő, hatásosan adagolt cselekményhez. Mindenekelőtt pedig mindig mély megfigyeléseken alapuló, intellektuálisan árnyalt mondanivaló az életről és az emberekről. Most is érdemes volt odafigyelnünk. Az első darab, a Mennyből egy angyalban egy élet- és lélekmentő kamaszfiú képében a hajdan álmodott tiszta szerelem lép be egy férfi féltékenységétől alaptalanul megkínzott, érett asszony életébe. Talán az utolsó pillanatban, saját anyja tragikus sorsának megismétlődésétől félve. A fiú szemérmes, őszinte rajongása az asszonyban las- san-lassan az igazi szerelem iránti nosztalgiákat ébreszt. Nem bizonyos, hogy így kifejezetten a fiú iránt érez, csupán annyi, hogy — a közben hazatérő — férj legközelebb hiába zárja rá kulccsal az ajtót, teljesen Tiiába... A játék elsősorban Béres Ilona számára volt hálás és pompásan megoldott szerep. Az Antipygmalion, avagy a szobrász álma az Ovidius által megírt mondái eset 'szellemes megfordítása. Pygmalion számára jutalom volt az istenektől Aphrodité szobrának megelevenítése, a szerelem jutalma. Hubay Miklós szobrásza — Bulcsu — büntetésül kapta itt a fordítottját: megalkuvásáért szoborrá változtatták a modellt, akit szeretni vélt, ám álcázni kívánt... Ez a második darab volt rende- zőileg kimunkáltabb és ösz- szefogottabb a képernyőn. Kozák Andrásnak bízvást elhihettük, hogy zseniális szobrász és Galambos Erzsinek, hogy őt visszahódítani képes elvált feleség, akinek szobrászunk számára nélkülözhetetlen a praktikus érzéke. Mindkét darabot Zsurzs Éva rendezte meg beleérzéssel, s a vezetőoperatőr, Lukács Lóránt munkája különleges érvényre jutott. A RÁDIÓ Merkovszky Pál MELLETT Amíg az ember hallgatja az Embermesék címmel összeállított műsort, nem gondol rá, vajon milyen rendező elv szerint kerülnek bele egészen különböző foglalkozású, vérmérsékletű emberek, csak figyeli az érdekes vagy kevésbé érdekes (mert ilyen is akad) történeteket. A műsor elhangzása után kezd kirajzolódni, hogy többségük olyan, aki nagyon hisz abban, amit csinál, s mindazt másokért, a közösségért teszi. Természetesen önmaga örömére is, mert szereti és nem is tudja másként mint örömmel, szívesen tenni. Tehát közéleti ember is. Lengyel Nagy Anna állandó műsorában nem a neves közéleti emberek vannak többségben. Ezért is érezhetjük: a közéletiség nem a nyilvános szerepléseket, a közismertséget jelenti elsősorban, hanem magatartást, a közösségért érzett felelősség kisebb és nagyobb tettekben való megnyilvánulását. Ha jól belegondolunk, észrevesszük, hogy kinek, kinek a maga körében nem is kicsik a lehetőségei: tenni a közösségért, „csupán” komolyan kell vennie a munkáját, és nyitott szemmel, javító szándékkal járni a világban. Lehet még valami újat mondani az úgynevezett válási árvákról? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem a Nőkről nőknek című műsor legutóbbi adásának ismételt hallgatása közben. Azt hiszem, a számtalan írás, riport, könyv, tanulmány és még számtalan más módon közreadott gondolat ellenére akadhat új motívumra is a riporter. Azonban nem ez a lényeges ezekben az újra és ,újra való feldolgozásokban. Sokkal inkább az a szándék, hogy megpróbálnak általánosítható tanulságokat levonni az újabb és a régebbiekhez mégis hasonló esetekből. Rádai Eszter e tanulságokat és a megoldás lehetőségeit nem maga összegezte, hanem szakemberekkel mondatja el. Olyanokkal, akik nagyon sok eset ismeretében nemcsak a konkrét ügyben adhatnak tanácsot. Követte azt az igazságot, hogy a riporternek, a szerkesztőnek nem az egyes ügyekben való igazságtétel a legfőbb feladata, hanem a sok ember számára is hasznosítható megoldások, lehetőségek, tanulságok elmondása. Seregi István Börtönnel végződött az alkalmi barátság T. András az elmúlt év augusztus 26-án munkavégzés után, munkatársaival több italboltot látogatott meg. Ezen a napon volt fizetés a vállalatnál, ahol dolgozott. Társaságával az esti órákban az Aranyszarvas étterembe tértek be, de ekkor már eléggé ittas állapotban voltak. Itt szórakozott Oláh Mihály nyíregyházi lakos is, aki rendszeres és gyakori vendége volt az éjszakai szórakozóhelyeknek. T. Andrást munkatársai időközben magára hagyták és eltávoztak. Oláh a magányosan búslakodó T. Andrást megsajnálta és felkínálta saját társaságát, hogy ő se legyen egyedül. Az újdonsült barátság poharazással folytatódott záróráig. Amikor az utcára értek, az erősen ittas állapotban lévő T. András magatehetetlen állapotba került. Oláh rögtön ki is használta a helyzetet és lehúzta ivócimborájáról az orkándzsekit, melynek zsebeiben még 400 forint lapult az aznapi fizetésből. Elvette sporttáskáját, amelyben kb. 100 forint értékű hús volt, majd mint aki jól végezte dolgát, hazasétált. T. András a hajnali órákban vacogva ébredt fel, fázott, de akárhogy is kereste dzsekijét és táskáját, sehol sem találta. Pár hét telt el, amikor véletlenül összetalálkozott az utcán alkalmi barátjával, s rögtön felismerte rajta orkándzsekijét. Oláh cselekményére rövid idő múlva fény derült, ugyanis időközben ittas vezetés és cserbenhagyás miatt eljárás indult ellene. Előkerült a lopott sporttáska, a dzseki származását sem tudta letagadni. Cselekményéért még nem jogerősen 3 évi szabadságvesztésre ítélték. T. András sérelmére elkövetett bűncselekménye miatt már mint börtönlakó állt bírái elé. A bíróság elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopás miatt jogerősen 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte az okozott kár megtérítésére.
