Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

1978. április 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X- Pedagógus X Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus X- Szülő -X- Gyerek "X- Iskola X Pedagógus SZÜLÖK FÓRUMA Engedjétek hozzám jönni a szavakat! „Lászlónak szerzett címe. rangja nincs még. néhány öröklött méltósága csupán: családunk hanyatló birodalmá­nak felgyarapítója, anyjának hercege, apjának főhercege, nagyszüleinek grófja, dédatyjának őrgrófja, s ami még reá vár: Szavaink Nagyfejedelemsége.” Egy nagyapa írja ezt tizenhét hónapos unokájáról. S a nagyapa ezúttal nem más. mint Sütő András. A Romá­niában élő magyar író új könyvét „Engedjétek hozzám jönni a szavakat” vezeti be az idézett sorokkal. (A könyv a Kriterion gondozásában jelent meg.) László öröksége — hozzávetőlegesen egymillió szó — viszonylag csekély: „a csattogó tehervonatok között egy imbolygó kalitka”. Lászlónak mégis becsülhetetlen lehe­tősége, mellyel Balassi Bálint is győzött vérzivataros tör­ténelmünk során a török ellen, s mellyel jóval később Pe­tőfi Sándor, József Attila fegyverként lobogtatva győze­delmes csatárg. Indul. Sütő András könyvét — túlságosan is szerényen — jegyzeteknek titulálja. „Jegyzetek hómezőn és porban”, melyek az örökség Lászlóra történő testálása folyamatában születtek. Az „Anyám könnyű álmot ígér” írójának tolla ezúttal is kevés cselekményről mesél — vagy ha úgy tet­szik, túlontúl is sokról: egy kisgyerek táguló életteréről. Látogatás a dédinél. közös kóborlások, beszélgetések a határban, a madarak nyelvének megértése, az óvodára való készülődés, s néhány más fejezetből gyöngyöződik elénk László gonddal formálódó neveltetése, gyarapodó birtokának. Nagyfejedelemségének meghódítása. Szülői (s nemzeti) felelősségünk aláhúzásával figyelhetjük, hogy veszi az édesanya-nyelv ölébe Lászlót, ülteti térdére, s ringatja álomba, vértezi eszmélésre. Szolgálatos nyelvmester: az utcáról betévedt tejesem­ber, postás, villanyszerelő. Nagymama, Dédanya. Ükanya, Ősanya és mindenekelőtt szavaink egyik hódító Fejedel­me a Nagyapa, Sütő András. A kötet talán legszebb fejezete egy amerikai látoga­tás pillanatának felidézése. A New York-i apokalipszis rengetegében az egyik vasárnapi magyar iskolát látogatja meg az író. ahol fészekalj nyi magyar pántlikás gyermek hadakozik az óhaza nyelvének, kultúrájának felejtése el­len. Mit is hozhatott volna többet a nagypapa a kristály- ragyogású gyergyói havasokból, mint egy gyönyörűséges, leheletfinom népdalt: „Elment, elment az én párom, le az úton egy fűszálon”. S a gyerekekkel énekelt népdal ime a nyelv erejének nemzetalkotó bizonysága: könnycseppet csalogat, a nyelvi közösségben a megnyilatkozás pillana­tává fényesül. Bodnár István Diplomás őrsvezetők Látogatás a zánkai úttörővárosban Megyénk úttörői gyakori vendégek a zánkai úttörő- városban. Március 9. óta két­száz hatodik osztályos jö­vendő mozgalmi vezető, a Balaton északi partján, Zán- ka és Balatonakali községek között, a Csorsza patak völ­gyét ölelő 385 katasztrális holdon elterülő központi tá­borban pihen. Az április 2- ig tartó időszak alatt nem hanyagolták el a tanulást sem. A téliesített táborban megyénk fiataljai mellett nógrádiak, hajdúságiak és somogyiak tartózkodnak Zánkán. Mint Paulokovics Tibor fő­A locsolód ást a lányok magák (estette tojással köszönték meg. igazgató-helyettes elmondta, a pedagógus és gyerek köl­csönös megismerésével kez­dődik a munka. A korsz.erű oktatási eszközök mellett 18 ezer kötetes könyvtár segíti a tanulást. Az intenzív mun­kát követően kerül sor a megerősítésre. Auer Ildikó a szabolcsi tábor vezetőhe­lyettese nagy megelégedéssel nyilatkozott a szabolcsi paj­tások tevékenységéről. Nagy sikert aratott folklór műso­rukat megtekintette Kim Gvan Szob a koreai Kultu­rális Kapcsolatok Intézete elnöke is. A penyigei cite- rás, a tunyogmatolcsi nép­táncos, a bökönyi, nyírlugosi, demecseri népi énekes cso­portok szerepeltek a húsvéti nagytábori gálaműsorban az 500 főt befogadó korszerű színpadtechnikával felszerelt színházban, kiegészülve a fe­hérgyarmati zongoristával. A 3000 fős stadiont ugyan nem tudták még használni, de a 800 úttörő használhatta ' a korszerű tornacsarnokot. Rendszeres látogatói vol­tak pajtásaink az Űttörő- mozgalmi Múzeumnak. A gyűjtő tevékenység kiterjedt az egész országra, így szabol­csi vonatkozású anyagokat is Az aranytömb és a sziklatömb Kietlen puszta közepében, em­ber nem járta fennsíkon lakott az aranytömb és a sziklatömb. Nagyjából egyforma nagyok vol­tak. Tulajdonképpen csak közel­ről lehetett eldönteni: melyik az arany, melyik a szikla. Kóbor madárrajok gyakran megpihentek árnyékukban; re­pedéseikből kiszedték a szél ál­tal odahordott magvakat, a meg­bújt rovarokat, az üregeikben felgyülemlett esővízzel szomjukat oltották. Egy napon — miért, miért nem — az aranytömb gondolkozni kez­dett: — Az arany értékesebb, mint a kő En értékesebb vagyok, mint a sziklatömb ... Nem he­lyes, hogy mégis ugyanannyi madár keresi fel őt, mint en­gem ! __ — Tudod, eső, ha szebb leszek, jobban tetszem majd a madarak­nak. Térült-fordult az eső, hozta fe­neketlen dézsáját, és önteni kezd­te belőle a vizet. Hej, prüszkölt az aranytömb — de végül ragyo­gott ám! Mondta is nagy elége­detten: — Jöhetnek a madarak! A madarak jöttek is. Enni akartak, de hiába keresték a magvakat, rovarokat — lemosta, elvitte azokat az esővíz mind! inni tudtak csak a mélyedések­ből, meg pihenni az árnyékban. Nem is maradtak sokáig, elszáll­tak másfelé. Az aranytömb nem értette, mi­ért hagyják ott a madarak. — Talán ha csillognék-ragyog- nék, akkor jobban felfigyelnének rám — töprengett, és megkérte a szelet, fényesítse ki őt. A szél hozott egy zsák homo­kot, teleszívta a tüdejét levegő­vel, földuzzasztotta az arcát, és fújta, fújta a finom homoksze­meket. A homokszemek pedig súrolták, dörzsölték, fényesítet­ték az aranytömböt. Csillogott-ragyogott az arany­tömb, mélyedéseiben bevetült a napsugár, kiszárította a víztócsá­kat. Felfigyeltek a madarak a csil­logásra, repültek feléje, ám sze­müket egyre jobban bántotta a fény. Csupán a legbátrabbak ereszkedtek le az aranytömbre, mert inni akartak. Mivel vizet nem találtak, szárnyra kaptak és siettek a sziklatömbhöz. Ott végre ehettek. Ihattak boldogan! Fölmérgedt az aranytömb és eltökélte: nagy reklámot csap magának! Megkérte a villámot, a szelet, segítsenek neki... A villám mennydörögve haso­gatta, gyalulgatta az aranytöm­böt — hej, sziszegett is az! —, s bizony jó sokat le kellett gyalul­ni, amíg sima lett. A sok faragástól, persze, meg­kisebbedett az aranytömb. — Sebaj! — vigasztalta magát. — Noha kisebb vagyok, a ra­gyogás nagyobbnak mutat !... Aztán a szél állt munkába. Tü­körsimára csiszolta a tömböt, és. rávésett körben egy feliratot. Arról szólt a felirat, hogy az aranytömb minden madarat sze­ret, mindnek jót akar, mindnek barátja, ezért minden madár őhozzá menjen — ne a hitvány sziklatömbhöz. Csillogott-ragyogott, villogott az aranytömb, a napra lehetett néz­ni, de rá nem. Vakította a ma­darakat, dehogy is tudták elol­vasni, mi van az oldalára írva! Még ránézni is fájdalom volt! Nem is mentek tájára sem az aranytömbnek. A sziklatömböt viszont valóság­gal ellepték. Örült a sziklatömb, ragyogott a boldogságtól. Felkérte a szelet, simítsa le egy kis darabon a homlokát és írja rá a követke­zőt: „Szívesen látlak!” Megtette a szél, amire kérték, s a madarak attól kezdve még többen jöttek a sziklatömbhöz. Az aranytömböt pedig valaki beállította a kertjébe madárljesz- tőnek... Tőke Péter találtak pajtásaink. Sokan álltak meg a kubai gyermek­szervezetet bemutató tabló előtt is. A Gyermekalkotá- sok Galériája az esztétikai neveléshez nyújtott nagy se­gítséget. Nyáridőben, ami­kor egyszerre 3000 fiatal él­vezheti'a 477 méter parti vé- dőművel ellátott strandot, a Balaton-part egyik legszebb kikötőjével: lehetőség nyílik a szabadtéri szoborkiállítás megtekintésére is. A téli idő­szakban Tapolca, Sümeg, Keszthely, Nagyvázsony, Veszprém, Balatonfüred, Ti­hany megtekintése is szere­pel a programban. Képzőművészeti, irodalmi pályázatok; őrsi portyák, na­pi értékelések; a magyar és más népek gyermekszerveze­ti felépítése; éves és napi fe­ladatok; őrsi és rajgyűlés szerepeltek a programban, a napi tanulás mellett. Nem maradt el a húsvéti locsoló- dás sem, amit a lányok ma­guk festette tojással köszön­tek meg. Harbula Ágnes kölesei pajtás a következőket írta, pár nappal érkezésük után iskolai füzetében: „Remé­lem jól fog eltelni ez a pár hét itt, a Balaton mellett. Mire hazaérek diplomás őrs­vezető leszek.” A pajtások „diplomájukat” április 2-án, s majd az ezt követő munkában . igazolhat­ják. Molnár Károly Természetvédi Áttörik találkozna Országos találkozó színhel­lyé lesz április 6-tól 8-ig Ti- szavasvári. A háromnapos rendezvényre az ország kör­nyezet- és természetvédő út­törőit hívta meg megyénk út­törőelnöksége, a tiszavasvári népfrontbizottság és a helyi Ady Endre Úttörőcsapat. Csütörtökön, az első napon az ünnepélyes megnyitó után a tiszavasvári madárvédelmi területre látogatnak a pajtá­sok, majd pedig az Alkaloida Vegyészeti Gyár szennyvíz- tisztító berendezéseivel is­merkednek meg. Délután a Fehér-szik természetvédelmi területet keresik föl az úttö­rők és kísérő tanáraik, ké­sőbb természet- és környe­zetvédelmi gyakorlati mun­kákat végeznek. Este filmve­títéssel zárul a nap. Másnap „Úttörők a természetért” címmel tapasztalatcserét tar­tanak a különböző vidékek­ről érkezett pajtások, dél­után a szakkörvezetök szá­mára lesz hasonló összejöve­tel. Este tábortűz mellett szó­rakozhatnak. ismerkedhetnek tovább az úttörők. Az utol­só napon délelőtt a tiszadobi természetvédelmi területre látogatnak az országos ta­lálkozó résztvevői. Zene-Bona, Szana-Szét Egy szobának két sarkában két hatalmas tartomány van: egyik Szana, másik Szét, én lakom a közepét. Szana népe vásározik. Szét is nyomban kirakodik. Szana-Szét, Szana-Szét: én lakom a közepét! Máskor a szoba két sarkában más két kies tartomány van: egyik Zene, másik Bona, meg nem békülhetnek soha. Zene ha zendül, Bona már legott veri a vödröt, mint az üstdobot. Zene-Bona, Szana-Szét: (míg világgá nem szaladok): én lakom a közepét! KISS BENEDEK TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (zárt négy­zetek betűi abc-sorrendben: E, I, P). 6. Kétjegyű mással­hangzó. 7. Magasztos hangvé­telű költemény. 8. Határrag. 9. Számos. 11. Foghús. 12. Vissza; rádióbemondói hiba. 14. Lágy testű vízinövény. 16. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 18. Vízsodor, ci­pészszerszám. 20. Fizetés. 21. Európai nép. 22. Házikó. 24. Vissza: ésszel felfog. 25. Fér­finév. 27. Csavar. 28. Kettőz­ve, ételízesítő. 29. Mihály be­cézett orosz formája, de a medvét is így becézik. Függőleges: 1. Kertet művelek. 2. Vés. váj. karcol. 3. E helyre. 4. Dúdoló szócska. 5. ...-Sing (fegyintézet az amerikai New York államban). 6. Megfej­tendő (a függ. 15. folytatása). 10. Himállat. 11. Ilona becéz­ve. 13. Hüvelyes főzeléknö­vény. 14. Raj betűi keverve. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 17. Sütőipari szakmunkás. 19. Pakoló. 21. Házi vaj jelzője. 23. Apajuh. 24. Három, oroszul. 26. Kén, oxigén vegyjele. 27. Szatmár­németi gépkocsi-betűjelzése. Megfejtendő: Vízszintes 1. függőleges 15, . vízszintes 16. Múlt heti megfejtés: KRÚ­DY GYULA — MÓRICZ ZSIGMOND. Könyvjutalom: Tamás Csa­ba Szakoly, Magos József Tyúkod, Bajusz János Tisza- lök. Bakó Dorina Mezőla- dány. Király Aliz Ópályi, Il­lés Béla és Jávor Zoltán Nyíregyháza. A zánkai áttörőváros CIMEA-tere, a háttérben a vázsonyi dombok. (M. K. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom