Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Malomkövek A fogyasztók védelme Élelmiszer-vizsgálat megyén belül Dr. Czövek Lászlóné és Keresztéig József né végleges helyü­kön állítják be a műszereket. M unkaügyi vizsgálatok igazolták azt a gya­korlati tapasztala­tot, ami szerint a termelés- irányításban dolgozók kö­zül a művezetők munka­helyváltoztatása a legna­gyobb. Vannak olyan ipar­területek, építőipari tevé­kenységek, szállítási egysé­gek, ahol egy esztendő alatt a művezetők 18—34 száza­léka kicserélődik. S mivel ugyancsak elemzések tanús­kodnak arról, hogy a jó mű­vezetőnek is legkevesebb egy esztendőre van szüksé­ge, amíg új helyén elsajá­títja a biztonságos eligazo­dáshoz nélkülözhetetlen is­mereteket — kezdők eseté­ben a kutatók három évet jelölnek meg alapként a ta­pasztalatszerzéshez —, a fluktuáció, s ami mögötte áll, nem csupán az érintet­tek ügye. Elsőként a Könnyűipari Minisztérium vállalkozott arra, hogy felmérje — a textil- és a ruházati ipar­ban — a művezetők hely­zetét, az irányításban elfog­lalt tényleges és kívánatos szerepkörét. Napjainkban az úttörőnek számító kezde­ményezésnek már jó né­hány követője van más ága­zatokban. Figyelmeztető je­lek sokasága intett ennek az útkeresésnek szükséges­ségére. A már említett fluk­tuáción túl például az, hogy némely iparterületen kötél­lel fogják a művezetőket, annyira nincs önként vál­lalkozó, s az sem szabályt erősítő kivétel, hanem ti­pikus eset, amikor a műve­zető föladva tisztségét, is­mét munkás lesz, mert így többet keres, kevesebb a gondja, kisebb a felelőssé­ge. Ez utóbbira bizonyíté­kok garmadáját szolgáltat­ja a sütőipar, a textilruhá­zati ipar, a tartósító ipar. Kár lenne elmélkedni azon, hogy valamikor mek­kora rang volt a művezetői beosztás. Az akkori és a mai helyzet összehasonlít­hatatlan, mert alapvetően más a társadalmi, gazdasá­gi környezet. Ebből azon­ban korántsem következik, hogy a művezetőnek ne le­gyen rangja, mivel joga sincsen, s kötelességei azért váljanak nyomasztó teher­ré, mert teljesítésükhöz hi­ányoznak, vagy csak rész­ben vannak meg a feltéte­lek. A művezető — kérdő­íves felmérések mutatták — gyakran postásnak, uta­sítások mechanikus továb­bítójának érzi magát, olyas­valakinek, akit bármikor bűnbakká lehet tenni az anyag- és szerszámellátás zavaraiért éppúgy, mint a műhely tisztaságáért, a tűrt selejt meghaladásáért, a védőfelszerelések haszná­latának elmulasztásáért. A felelősségnek ilyesfajta ki- terjesztése mindenre, való­jában a tényleges felelősség elillanása, ámde a lehető­ség, hogy bármikor, bár­miért bekövetkezhet fejmo­sás — és fegyelmi, prémi­ummegvonás —, azoknak is kedvét szegi, akik tisztes­séggel és hozzáértéssel csi­nálnák művezetői munká­jukat. Furcsa helyzet valóban, nem a művezető veszi fel, helyezi át és küldi el be­osztottjait, de ő felel mun­kájukért, hozzáértésükért, fegyelmezettségükért. Nem a közvetlen irányító szab­ja meg az órabért, a bér­emelés mértékét, a jutalom összegét, de ő követeli a tel­jesítményt, a feladat végre­hajtását. Igaz, hiba lenne elhallgatni, néhány — saj­nos, valóban csak néhány — nagyvállalatnál megpró­bálkoztak a mai követelmé­nyeknek megfelelő műve­zetői jog- és feladatkörök kialakításával, s nagyszerű eredményeket könyvelhet­tek el. A példa azonban las­san talál követőkre, s azért, mert a művezetők felemás helyzete, az irányítási mechanizmusban betöltött szerepük tisztázatlansága, jogaik, felelősségeik rende­zetlensége elválaszthatatlan a vállalat belső irányítási rendszerének egészétől. Ott tehát, ahol úgy vélik, gyors nekibuzdulással — minden mástól elszakítva — rende­zik a művezetők jogát, vé­konyítják, vagy éppen sut­ba lökik a malomköveket, a lehetetlennel kísérletez­nek. Igaz, némely dologban a mai feltételek közepette is javíthatók e posztok be­töltőinek munkakörülmé­nyei, s ettől nem szabad sajnálni a fáradtságot. Egy- egy részintézkedés eredmé­nyeit sem szabad lebecsül­ni — így az önálló bérmeg­állapítás joga jótékony ha­tással van a teljesítmé­nyekre —, a megnyugtató, hosszú távra szóló rendezés azonban a vállalati szerve­zet egészének kritikus elem­zésével együtt érhető el. A művezetők malomkövei fon­tos jelzői annak, hogy álta­lában gond az irányítás ha­tásossága, célratörősége, csak éppen legélesebben ez a művezetőknél rajzolódik ki. L. G. A megye élelmiszer-gazda­ságában az utóbbi években komoly változások történtek. Nemcsak megtermeli a me­zőgazdaság a különböző ter­ményeket, tenyészti az álla­tokat, hanem mind nagyobb arányú a megyén belüli élel­miszer-feldolgozás is. Mivel az így előállított termékek nagyobbik fele közvetlen fo­gyasztásra kerül, ezért elő­térbe lépett az ellenőrzés, a vizsgálat. Korábban a me­gyén belül nem volt erre le­hetőség, Debrecenből ellen­őrizték az üzemeket, vizsgál­ták a mintákat. A napokban viszont átadták a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegy­vizsgáló intézetet, amely megteremtette az alapot a megyén belüli vizsgálatokra. A több, mint 17 millió fo­rintos létesítmény Nyíregy­házán, a Kótaji úton kapott minden igényt kielégítő elhe­lyezést. A mintegy 4 millió forint értékű hazai és import géppark lehetővé teszi a leg­fontosabb mérések, ellenőr­zések elvégzését. Az " intézet munkatársai most végzik a műszerek kipróbálását, is­merkednek a megyei terme­lőüzemekkel. Egyelőre a deb­receni intézettel közösen vé­geznek vizsgálatokat a me­Nem volt kialakult, kivite­lezhető ötlete? Az ügyintézés útvesztői, a nem megfelelő anyagi vagy erkölcsi elisme­rés, az eljárási szabályok is­meretének hiánya, vagy egyéb okok tartották vissza az el­múlt három évben az újítá­soktól? — kérdezik a napok­ban a népi ellenőrök kérdőí­veken az ország minden me­gyéjében, s a főváros hét kerületében vállalatok, gyá­rak, üzemek, ipari és mező- gazdasági termelőszövetke­zetek vezetőitől, munkásaitól. Az áprilisban megkezdődött vizsgálat célja egyebek kö­zött annak megállapítása, mi­ként valósítják meg az újító­mozgalom fejlesztésére ho­zott minisztertanácsi rende­letet, milyen intézkedéseket tettek e mozgalom kiszélesí­tésére. A vizsgálat előkészítésénél szerzett tapasztalatok szerint ma már egyre több dolgozót gyében előállított és forgal­mazott élelmiszereknél és él­vezeti cikkeknél, az év máso­dik felében pedig önálló mé­réseket is végeznek. Négy la­boratórium szolgálja a jobb munkát. A hűtő- és konzerv­ipari termékeknek, hús- és tejkészítményeknek építet­ösztönöznek arra, hogy ötle­teivel, kezdeményezéseivel se­gítse a munkát, fokozza a ter­melékenységet. , Bár évről évre nő a benyúj­tott javaslatok, a hasznosított újítások száma, s ez milliár­dos hasznot jelent a népgaz­daságnak, az újítások kéthar­mada 3—4 tárcához tartozó vállalatoknál születik. Kedve­ző, hogy az újítók csaknem kétharmada munkás. Gondot okoz azonban, hogy a munká­soknak csupán 5 százaléka rendszeres újító. A népi ellen­őrök választ keresnek arra is, miért kevés a fiatal és a női ötletadó. A kérdőívek összesítése, ér­tékelése után a népi ellenőrök csoportos beszélgetéseken, szocialista brigádvezetőkkel, újítókkal, gazdasági, tömeg­szervezeti vezetőkkel is meg­vitatják az újítómozgalmat serkentő és gátló tényezőket. tek egy laboratóriumot, kü­lön vizsgálják a gabonafélé­ket, sütő- és édesipari ter­mékeket, egy másik labora­tóriumban az italáruk és él­vezeti cikkek ellenőrzése fo­lyik, valamint egy mikrobio­lógiai és toxikológiai csoport teszi teljessé az intézetet. Szabolcsban két-három hét­tel később érik be az első primőr zöldség, mint a déli megyékben. Pedig van lehe­tőség arra, hogy akár a nagyüzemekben, akár a ház­táji gazdaságokban gyorsít­sák a primőr áruk fejlődését. A megye kisüzemi gazdasá­gaiban a fólia alatti terület meghaladja a húszezer négy­zetmétert, ami több, mint két hektár. Szervezetten 14 ÁFÉSZ 15 zöldségtermesztő szakcsoportja foglalkozik pa­lántaneveléssel. A termesztés legnagyobb gondját a fűtés okozza. En­nek hiányában csak későn, március végén lehet palán- tázni a fólia alá. Tiszavasvá- riban országosan is jelentős kezdeményezés valósult meg fűtés ügyben. A nyári idő­szakban fürdésre használt termálkút vizét hasznosítják zöldséghajtatásra. A szakcso­Fonák, szövők Újfehértán Az elmúlt években több könnyűipari üzem kezdett el termelni megyénkben, a szak­emberképzés azonban nem követte ezt a fejlődési üte­met. Ettől az évtől kezdve viszont megoldódik ez a kér­dés, hiszen szeptembertől az újfehértói gimnázium textil­ipari szakközépiskolává ala­kul át. Az iskola fonó és szö­vő tagozatán 72 fiatal kezdi meg tanulmányait, akik a megye jövendő könnyűipari üzemeinek középvezetői lesz­nek. A szakközépiskolások a hét egy napját megyénk egy- egy könnyűipari üzemében töltik majd el, ahol a gyakor­lati munkával fognak ismer­kedni. Az újfehértói gyapjú­szövőgyárban hamarosan megkezdik egy korszerű tan­műhely építését, amely vár­hatóan a következő évben készül el. A tanév kezdetekor megyénk üzemei tanulmányi szerződést kötnek az újfehér­tói iskola tanulóival. így a diákok nagy része ezekben az üzemekben kezdi majd mun­káját a négy év eltelte után. (bg) port tagjai dupla borítású fó­liát feszítenek ki két váz­rendszerre. A két fólia közé „kipermetezik” a meleg vi­zet, s ez fűti a fóliasátor le­vegőjét. Probléma, hogy a meleg víz nagy mennyiségű sót tartalmaz, amely rontja a fólia fényáteresztő képes­ségét. Ennek elkerülésére, a sólerakódás minimálisra csök­kentésére a MÉSZÖV támo­gatásával új módszert dol­goztak ki. A végső cél: egy zöldség­termesztési közös társulás létrehozása a megyében. En­nek az elképzelésnek reális alapja van, hiszen Tiszavas- váriban a termálkút víz- mennyiségével tízezer négy­zetméter fólia fűthető. Az új módszer elterjesztésére lehe­tőség van Fehérgyarmaton, Nagyhalászban is, ahol jelen­leg hasznosítás nélkül folyik a meleg víz a szabadba, (sb) "t Választ keres a KNEB Miért kevés az újító? Több is lehetne... Zöldség fólia alatt A sóstóhegyi Vörös Csil­lag Termelőszövetke­zet baromfitelepén egy­más után értek a meglepeté­sek. Belépési engedély, a mindenki számára kötelező fertőtlenítő kézmosás, közel száz méter hosszú, teljesen zárt, ablak nélküli tojóházak. A toronymagasságú hidrogló- busz már messziről sejteti az erre látogatóval, itt valami­lyen nagyobb üzemnek kell lennie. Hogy beléphessek ezekbe az egyenként 1120 négyzetmé­ter alapterületű hatalmas épületekbe, a vezetői szobába fehér gumicsizmát és frissen Vasalt köpenyt adnak rám. Budai Mihályné baromfi­gondozóval az I-es jelű épü­letben találkoztam. Éppen to­jásokat hozott és rakta az egyre magasodó tartókba. A tojóháznak ez a középső ré­sze az épület idegközpontja. A falon mágneskapcsolók so­rakoznak. Innen lehet vezé­relni az etető- és itatógépeket, a szellőztető berendezéseket, a fűtést és a világítást. Itt minden program szerint tör­ténik. Március 13. és 26. kö­zötti időszakban például ezeknek a tyúkoknak hajnali 4-kor kel fel a „nap” és este 7-kor sötétedik. A napi át­laghőmérséklet 15—16 Celsi- us-fok. — Ezek a tyúkok valójában- :'W . ■ Szabolcsi portrék I A baromfigondozó soha nem látnak természetes napfényt? — De igen, csak mindössze háromszor. Először mikor Ócsárol ideszállítják őket, mint frissen kikelt naposcsi­béket. Tíz hétig vannak az előnevelőben. Onnan kerül­nek ezekbe a 92 méter hosz- szú tojóházakba. Az áttelepí­téskor látnak másodszor nap­fényt és harmadszor már csak „életük végén”, amikor Kisvárdára szállítják őket a baromfifeldolgozóba. — És addig? — Addig bizony sok mun­kát, türelmet és gondoskodást igényel a tartásuk, de meg is hálálják. Budai néni több, mint nyolc éve dolgozik a baromfitele­pen. Amikor ide került, a nö­vendék szárnyasokkal kezdte, később a tojóállomány gondo­zója lett. Ezt szívvel-lélekkel és főleg nagy szakértelemmel végzi, olyannyira, hogy a ter­vezett technológiai szint fö­lött teljesíti rendszeresen a tervet. — Nagy felelősség ilyen ha­talmas állomány gondozása. Egy naposcsibe 53 forintjába kerül a termelőszövetkezet­nek és egyáltalán nem mind­egy, mennyi nő fel ezekből, és mennyi fog tojást termelni. ötezer hófehér tollú szár­nyas van a gondjaira bízva — 4400 tyúk és 600 kakas —, de nemcsak neki, a többi ti­zenkilenc baromfigondozó­nak is ugyanennyi. A munka dandárját ők végzik, a délelőt­tiek reggel 7-től délután 4-ig. Műszakkezdéskor ellenőrzi az állományt, feltölti az etetőgé­peket, melyek végtelenített keskeny vályúkban, láncsze­menként összekapcsolt kis la- pátkák segítségével juttatják el a tojótápot az állatokhoz. — Néha bizony összevere­kednek és ilyenkor is be kell menni hozzájuk. Egy műszak alatt hatszor szedem össze a tojófészkekből a tojásokat, cserélem az átnedvesedett fa­forgács almot. Az itatókat is minden másnap ki kell mos­ni. A csonthéjerősítő szerek mellett sódert is kapnak, mert ezeknek az állatkáknak csak így tudjuk pótolni a termé­szetes körülmények között tartottakkal szemben kapirgá- lással megszerezhető, az emésztést elősegítő kavics­mennyiséget. Budai néni 1979 januárjától nyugdíjba megy. Nem volt könnyű élete, de rendkívüli szorgalmával és becsületes munkájával veszi ki részét a baromfitelep napi 3500 db-os tojástermeléséből. A 24 éves tsz-tagsága alatt volt igazga­tósági tag, még a növényter­mesztésben töltött évei alatt munkacsapat-vezető. Négy alkalommal kapta meg a Ter­melőszövetkezet Kiváló Dol­gozója kitüntetést és kétszer részesült miniszteri dicséret­ben. Két leányt nevelt fel, fér­jét 1972-ben elvesztette, így a tsz-től kedvezményesen vá­sárolt telken egyedül kezdte el a házépítést. Négy generá­ció él a sóstóhegyi házban. A havi 4500 forintos átlagke­reset mellett is jól jön a ház­tájiban tartott baromfi. Ezek persze nem azok a hibro te- nyésztojásból kikelt szárnya­sok, melyekből a telepen egy­szerre 120 000 van. Sánta János Export Demecserből A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri üze­mében dolgozik Dorka Lászlóné. Egy műszak alatt 59 méter Sz. Camill típusú szövetet gyárt, melyet a gyár a szocialista országokba ex porták ■' o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom