Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1978. április 30. Q Hatan Havannába M ár száz nap sincs hátra és Havannában feilobban a fesztiválláng ... Öt földrész haladó ifjúságának kép­viselői gyűlnek össze a szocialista Kuba fővárosában — első ízben Európán kívül —, hogy hitet tegyenek a béke, a szolidaritás, a barátság és társadalmi haladás mellett. Mint ahogy mindig, minden egyes világifjúsági találkozón 1947 óta. Ekkor alig két esztendővel a második világháború bor­zalmai után először Csehszlovákia fővárosa adott otthont a békére és barátságra vágyó ifjúság világfesztiváljának. Azóta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Budapes­ten, Berlinben, Bukarestben, Varsóban, Moszkvában, Bécs- ben, Helsinkiben, Szófiában, legutóbb pedig — 1973-ban -r- újra Berlinben rendezte meg a fesztivált, amelyeknek sereg­szemléin a világ különböző népeinek fiataljai mindig szín­pompás ünnepségek, műsorok, művészeti és sportversenyek keretében fejezik ki békeakaratukat. A világifjúsági találkozóknak mindig voltak szabolcs- szatmári résztvevői is. Havannába hatan készülnek. Közü­lük négyen azokat a KISZ-szervezeteket képviselik a delegá­cióban, amelyek 1978-ban elnyerték a KISZ Központi Bi­zottságának Vörös Vándorzászlaját. KISZ-munka mindennap Hideg van. mégis fő a feje Tóth Gyulának, a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet tóagronómusának,- s éppen a hideg miatt; — Előre megterveztük a korai palai izást, de még a fűtött sátorban is bajok lehet­nek Az idén újra jócskán ké­sik a mezőgazdaság számára a tavasz — mondja. — Az eső kellett, de végre jöhetne mar a napsütés is Érthető, hogy a fiatal főag- ronómus minden gondolata a jó évkezdésen jár: 1200 tsz- tag jövedelme, életének ala­kulása. 5400 hektár művelése, a 80 milliós árbevétel jelen­tősen függ attól, ami a követ­kező napokban történik .. Mert hiába vannak jó éves. és az egyes mezőgazdasági kampánymunkákhoz igazodó tervek, az időjárás mégis nagy úr még. Am Tóth Gyula a bok­ros teendők között mégis sza­kított időt. hogy megnézze az Agromasexpót, Budapesten Igaz. a régebbi kiállítások alapján többet várt tőle, de mégis hozott néhány használ­ható ötletet. Tóth Gyula harmincéves, bár beszélgetésünk alkalmá­val egy elkalandozó gondolat végén hozzátette: „már...". Igen, az idő szalad. Mi min­den történt vele is, míg Haj­dúszoboszlóról Nyírbogátra került. Középiskolás korában szép nyári gyakorlatok, mun­kák a mezőgazdaságban, foly­tatva a családi hagyományt (édesapja tsz brigádvezető volt akkor), majd az egyete­mi évek Debrecenben, az első munkahely Jándon. végül egy volt osztálytárs hívására 1972. TÓTH GYULA év elejétől Nyírbogát. Szak­mérnöki diplomavédés, kü­lönböző beosztások, majd ta­valy január 1-től (a tsz egye­sülése után) a nagy szövetke­zet főagronómusa, az elnök helyettese. Sok szép emlék, rengeteg tanulás, gazdag emberi kap­csolatok, és persze a KISZ, amely 1982-től a tanulás és a munka mellett mindig adott célt. programot. Nvírbogáton is KISZ-titkár volt, s vállalta volna tovább, talán még evekig. De a tit­kári tisztségről, amikor főag- ronómusnak választották, le­köszönt. ,,A KISZ-munka nem engedj meg. hogy akkor foglalkozzon vele az ember, amikor ráér . Azzal minden­nap és következetesen kel! foglalkozni — mondja. Ezért; választotta a megoldást ma radt KISZ-tag, a járási bi­zottság tagja. És akkor. ott segíti az ifjúsági munkai, amikor arra alkalom nyílik Tóth Gyulának gyakran nyílik alkalma főagronómus- ként is a szívesen végzett KISZ-munkára. Ezt bizonyít­ja. hogy amikor a tsz KISZ- esei a vörös vándorzászlóval jogot nyertek a VIT-küldött megválasztására is. titkos sza­vazással öt. a volt KlSZ-tíí- kárt jelölték. A delegáció „benjáminja" Kendi Valéria az egyik leg­fiatalabb tagja lesz a magyar VIT-delegációnak. 17 éves, a mátészalkai 138-as számú ipa­ri szakmunkásképző intézet harmadéves, most végző opti­kus szakmunkástanulója. Élénk, mindenre frissen rea­gáló, szívesen véleményt mondó leány, tele tervekkel, elképzelésekkel. — Vegyipari szakközépisko­la volt az álmom, az nem si­került, de azóta úgy megsze­rettem azt a szakmát, amit tanulok, mintha mindig erre vágytam volna. Amint lehet, be is iratkozom a szakmun­kások szakközépiskolájába és le is érettségiztem — foglalja össze röviden múltját, jövő­jét. \ Addig persze még rengeteg esemény van hátra. „Éppen holnap lesz az iskolában a parlament, újraválasztják a KISZ-bizottságot is, sajnos már nélkülem ülnek újra össze, s a KISZ-bizottság ta­nulmányi felelőse is más lesz. Itt a sok tétel, csak a szak­mából 25, természetesen a. b. c, altételekkel, aztán a társa­dalmi ismeretekből 21, amiből még a tavalyiakét sem kér­hetjük el, mert tiszta újak ..." Kendi Valéria sorolja a ten­nivalókat, s közben félszem­mel már új munkahelyére te­kint : augusztus végétől a Magyar Optikai Művek má­tészalkai gyárában dolgozik a kocsordi kislány. összeismerkedett a műszak­jában dolgozó szocialista bri­gádokkal, a Mosolygó Antal KISZ-szervezet fiataljaival, akik között nemsokára teljes jogú tagként vesz majd részt a mozgalmi munkában is. In­dulásnak nagyszerű lesz majd az a beszámoló, amit elsőként munkatársainak szeretne megtartani, amikor hazaérke­zik Havannából. Külföldön ugyan járt már — iskolája küldte Express jutalomútra Kárpatontúlra és az NDK-ba, — de., egy fesztivál az ifjú­munkáslány számára a legna­gyobb jutalom, amit elkép­zelhet. „Ez olyan szép. hogy még meg kell barátkozni a gondolattal: egy Havannába szóló repülőjegy az én kezem­ben ...” Diák­szavazatokkal utazik Dr. Szabó Istvánná sokszor volt már külföldön. Moszkvá­tól Taskentig és Párizstól Ve­lencéig, ám most megint úgy készül, mintha először utaz­na, hiszen nagyon nagy a kü­lönbség egy IBUSZ-út és „a Fesztivál” között, amelynek résztvevője diákjainak szava­zatával leszt a fiatal vásáros- naményi tanárnő. Friss diplomákkal, ifjú há­zasként, s természetesen tele alkotókedvvel érkezett első munkahelyére, Vásárosna- ményba az orvos-tanár házas­pár. A diploma és a munka­könyv mellett a KISZ-tag- könyv is ott lapult Szabó Ist­vánná kezében, amikor 1967 - ben belépett a Rákóczi Ferenc Gimnázium kapuján. Így az­tán nemcsak biológiát és ké­miát oktatott, hanem a KISZ- munkát is ott folytatta, ahol, mint vezetőségi tag, az egye­temen abbahagyta. Különbség mégis jócskán akadt, s nemcsak a négy­öt év miatt, amivel korban előbb járt, hanem a tanár— diák viszony miatt. Ami le­het súlyos, szigorú és lehet könnyed, kötetlen, de egy is­kolai tanteremben feloldani mégiscsak nehéz. A pártösz- szekötő, majd KlSZ-tanácsa- dó tanár azonban jól végezte pártmegbízatásként kapott munkáját: úgy vett részt (és ha kellett, irányította) a KISZ tevékenységében, hogy a kez­deményezőszerep mindig a diákvezetőké, a KISZ-tagságé legyen. Szerveztek honismere­ti tábort, meghívták a Rákó­czi nevét viselő gimnáziumok, középiskolák képviselőit, a KISZ jubileumára megyeivé szélesedett vetélkedőt szer­veztek, szolidaritási akciók kezdeményezői voltak. Kétesélyes volt a vállalko­zás. amikor a megyében az elsők között alakítottak isko­lában vegyes életkorú alap­szervezeteket: ám a gyakorlat igazolta a kezdemélyezést. Nem szűnnek meg négy éven­ként a legjobb alapszerveze­tek, nyolc-tíz negyedikes el­megy. de a fiatalabbak ugyanúgy dolgoznak, ápolják a jó hagyományokat, mint idősebb társaik tették. A KISZ KB négy vörös vándor­zászlaja jelzi azokat az ered­ményeket, amelyekkel a vásá- rosnaményi gimnázium diák KISZ-esei felhívták magukra, a figyelmet. S mindezeknek — immár tíz éve —. résztvevője, mint­egy szürke eminenciása Sza­bó Istvánná. Aki közben két­szer távol is volt (1968-ban és 74-ben) néhány hónapra: a néha estébe nyúló progra­mokból két kisleánya is várja haza. Akik már tudják, hogy édesanyát a „nagy iskolások" Kubába küldik, repülővel. .. Jó hír a szünetben — Hqtfő volt. földfajz óra előtti szünet. Bár nyilváno­san még nem hirdették ki. de az egész osztály tudta: engem választottak küldöttnek a Vi­lágifjúsági Találkozóra. Sza­ladtak hozzám, gratuláltak a többiek. Én tőlük hallottam a döntésről. Bodócs Erika, a baktaló- rántházi Mező Imre Gimná­zium KISZ-bizottsági titkára lemondóan fűzi hozzá: vesz­tére. dolgozatot írtak aznap földrajzból. Nem sikerült va­lami fényesen . . . A harmadikos gimnazistát mozgalmi munkájáról kérde­zem. BODÓCS ERIKA — Hogy személy szerint mit tettem a KISZ-ért, nem lehet pontosan megfogalmazni. Va­lamennyien sokat dolgozunk. Legfontosabb munkáink: az öt alapszervezet évek óta patronálja a baktai öregek napközi otthonát. Ott vagyunk valamennyi községi rendezvé­nyen — nemcsak mint részt­vevők. hanem mint rendezők is. A találkozó tiszteletére VIT plakátversenyt hirdet­tünk. Most másodszor rendez­tük meg a Mező Imre emlék­túrát. A forradalmi ifjúsági napok keretében mi adtunk otthont a járási VIT vetélke­dőnek. A járási döntőn a gimná­zium versenyzői végeztek az első helyen. Köztük volt Eri­ka is. A KISZ-klubban büsz­kén mutatja a győzelemért kapott hatalmas porcelán vá­zát. A tenyérnyi szoba falán oklevelek zsúfolódnak. Nem fért el mind. a többit albu­mokban őrzik. Bodócs Erika pedagógus­nak készül. Napja nagy részét az iskolában tölti. Ügy mond­ta: nagyon jól érzi itt magát. — Reggel 7 körül jövök be, s késő délután megyek haza. Rendszerint az első óra előtt készítjük az iskolarádió mű­sorát. Nem vagyok tagja a szerkesztőbizottságnak, de ér­dekel ez a munka. Délután vagy vezetőségi, vagy taggyűlést tartunk. Ekkor zajlanak a szak­körök és a politikai vitakör is. Ezekről nem szívesen mara­dok távol. A brigádvezető KISZ-titkár — Néhányan azt mondják róla, hogy nyers egy kicsit. Pedig nem az — akik köze­lebbről ismerik, ezt tudják róla. Egyszerűen kritikusan szemléli a világot — állítja Ladik János, a nyíregyházi MEZŐGÉP vállalat párttitká­ra, amikor Szalai Sándorról, a vállalati központ és_a nyír­egyházi gyáregység KISZ bi­zottsági titkáráról faggatom. Beszéd közben előre elkészí­tett listát tol elém: rajta a fiatalember kitüntetéseinek gazdag sora. Aranykoszorús KISZ-jel- vénv. Kiváló ifivezető. Kivá­ló dolgozó. KISZ érdemérem szerepel többek között a fel­sorolásban. De mit nyújtott mindezért Szalai Sándor? — Több éve vagyok KISZ- titkár a gyáregységben. Jelen­leg 220 tagot számlál három alapszervezetünk. Egyébként gyártmányszerkesztőként dol­gozom. Mint a Pattantyús Szocialista Brigád vezetője, büszke vagyok arra. hogy aranykoszorús brígádjelvényt nyertünk. Az eredmények mellett gondjuk is akad elég. — Nem a munkával van baj — folytatja a titkár — inkább az aktivitással. Bár ez sem a KISZ-tagok hibája, ha­nem a vezetőségé. Ha egy programra nem mennek el, akkor biztos, hogy a szervezés nem volt megfelelő. Nem for­dítottunk elég figyelmet a vállalások ellenőrzésére. Ezért például a vizsgára előkészí­tő tanfolyam szervezésében nem vettünk részt. A vállalat KISZ-esei úgy döntöttek, hogy Szalai Sán­dort küldik el a VIT-re. Nagy Ibolya így indokolta társai nevében a döntést: — Sanyi nagyon aktív ki- szes. Nemcsak szervezi a programokat, de részt is vesz rajtuk. A két jelölt közül ezért is esett rá a választás. Az örök szervező A kollégiumi szobából ne­vetés szűrődik ki. Lányok be­szélgetnek: egy sikeres kirán­dulást idéznek föl. A másod­éves üzemszervező hallgatók KISZ-alapszervezete az el­múlt évi akcióprogram vala­mennyi pontját teljesítette. Jutalmul 3 ezer forintot kap­tak: ebből szervezték a ki­rándulást. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 36 hallgatója még Csehszlováki­ában is járt. ahol Somoskő- váralját keresték föl. A főiskola 19 alapszerveze­te közül a másodéves üzem­szervezőkét a legjobbak sorá­ban jegyzik. — Soha nem hiányoznak a programokról. Jó közösség az övék, s ebben döntő szere­pe van az alapszervezeti KISZ-titkárnak, Szántó Mag­dolnának is — magyarázza Bárdos Erzsébet, ,a főiskolai KISZ-bizottság titkára. — Nem véletlenül határoztunk úgy, hogy őt küldjük a VIT- re. Magdolna szerényen hall­gatja a dicséretet, de a szeme ragyog az örömtől. Csupán annyit mond: „szervező tí­pus”, s ha egyszer megkérik valamire, olyan nincs, hogy ne teljesítse. De beszélnek he* lyette a többiek. — Magdi ötször volt építő­táborban, s az idén újra je­lentkezett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójára az ő vezetésével ké­szített az alapszervezet egy tablót a Szovjetunió sportjá­ról. Lelkesen vett részt a munkában, hiszen a sport áll hozzá a legközelebb — so­rolja Bárdos Erzsébet. Erre Magdi is fölélénkül: — Az agrár sportnapokon tagja voltam a főiskola női csapatának. Szinte teljes lét­számmal ott volt az alapszer­vezet a tokaji tájfutóverse­nyen. Férficsapatban indul­tam — mert így jött ki a lét­szám — s elsők lettünk! A főiskolai sportdélutánon min­den versenyszámban indul­tam. s egy gyönyörű érmet kaptam szereplésemért. Szobatársa még hozzáfűzi: Magdi minden este csalogat­ja évfolyamtársait egy kis ko­sárlabdázásra a tornaterem­be. Mennek is szívesen, de most nincs rá idő. Közeledik a vizsgaidőszak, tanulni kell. Az alapszervezeti KISZ-tit- kár négy tizedet javított az első félévben — s ezt az ered­ményt tartania kell. A küldötteket tehát megválasztották, most már rajtuk a sor, hogy jól képviseljék a Szabolcs-Szatmár me­gyei fiatalokat. Mindegyikük beszerzett már egy-két könyvet, „készülnek Kubából”. A mezőgazdász örülne, ha egy cukornádültetvényre is eljutna a fesztiválprogram so­rán a magyar delegáció, a munkásfiatal politikai beszélge­tésekre készül, a diákok dalt tanulnának szívesen és a leg­különbözőbb országok fiataljaival szeretnének megismerked­ni. Mindenki készül a hagyományos fesztiváltrikó-sapka-jel- vény cserékre. Vastagok az új jegyzetfüzetek is: sok ezer sza­bolcsi fiatal várja vissza megyénk fesztiválküldötteit, él­ménybeszámolókra. A fesztiválláng meggyújtásáig azonban még majdnem száz nap van hátra . . Szöveg: Házi Zsuzsa — Marik Sándor Fotók: Császár Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom