Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
Számvetés két kongresszus között □ áram esztendő telt el az MSZMP XI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait elemezte április 19—20-i ülésén a párt Központi Bizottsága, amikor számba vette és értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeit. A több hónapos előkészítő tevékenység során — amelynek keretében felelősséggel véleményt nyilvánítottak a párt megyei vezető testületéi is — a vizsgálódás, a munka valamennyi fő területére kiterjedt. A Központi Bizottság vasárnap teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott határozata e tapasztalatok alapján jelöli meg a párt következő kongresszusáig terjedő időszakra a további munka fő irányát, tennivalóit. A tényeket elemezve a Központi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a XI. kongresszus határozatai kiállták az élet, a gyakorlat próbáját, s teljes mértékben helyesnek bizonyultak. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert szocialista építőmunkánk belső és külső feltételei nehezebbé váltak annál, amire a kongresszus idején számítottunk. A XI. kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai azonban a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások és az éleződő nemzetközi ideológiai harc körülményei közepette is rriegbízható iránytűnek bizonyultak. Nemzetközi tekintélyünk növekszik, belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunk szocialista vonásai tovább erősödtek. Fokozódott a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a közös szocialista célok megvalósítására. Népgazdaságunk alapjában véve sikerrel tért át a fejlődés intenzív szakaszára, javult a gazdasági hatékonyság, nőtt a munka termelékenysége. A kultúra, a művelődés is számottevően fejlődött, emelkedett a műveltségi színvonal, a közgondolkodást mind erőteljesebben hatják át a tudományos szocializmus eszméi. Mindez megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a párt vezető testületé egyértelműen leszögezze: változatlanul a XI. kongresszus határozatai, az azokra épülő és azokat kiegészítő párthatározatok és állami döntések képezik országunkban a munka alapját. A kongresszusi határozatokat az elmúlt három évben sikeresen hajtottuk végre az élet minden fő területén. A végrehajtásban azonban akadtak és akadnak gyengeségek, fogyatékosságok is. Mindezt számításba véve, a KB úgy foglalt állást, hogy most minden területen és minden szinten a legfőbb feladat a végrehajtás további javítása. A követendő irányvonal világos, ezért a fő gondot a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítására kell fordítanunk. Mégpedig úgy, hogy különösen nagy figyelmet szentelünk azoknak a teendőknek, amelyekben fokozott erőfeszítésekre lesz szükség a továbbiakban. Ezért a KB határozata nem tér ki részletesen az összes teendőkre, hanem a munka egyes területeit sorba véve mindenütt a jelenleg legfontosabbakat emeli ki. A végrehajtás fogalmát természetesen nem szabad leszűkítve értelmezni. A kongresszusi határozatok megvalósítása, az időszerű feladatok megoldása egyszerre és együtt igényli a megalapozott döntéseket, illetve végrehajtásuk gondos megszervezését és ellenőrzését. Az április 19—20-i ülés határozata ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozza a döntési rendszer tökéletesítésének szükségességét az állami életben, mint az irányítás színvonala emelésének lényeges tényezőjét. A kongresszusi határozatok következetes megvalósítása sok fáradozást igényel a gazdasági építőmunkában, amely — jelentőségével, társadalmi súlyánál fogva — a párt tevékenységének középpontjában áll. E munka eredményei és fogyatékosságai a legközvetlenebbül érintik mindannyiunk sorsát. A párt vezető testületéi az utóbbi időben is rendszeresen foglalkoztak ezzel a területtel, s a mostani határozat plasztikusan emeli ki a jelen időszak legfontosabb teendőit. Hangsúlyozottan sürgeti a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. Ezzel összefüggésben rámutat arra is, hogy elengedhetetlen a beruházások tervszerűségének javítása, a kivitelezés meggyorsítása és költségeinek csökkentése. Célul tűzi a munkaerőhelyzet fokozatos javítását, a munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatását, a munkaidő jobb kihasználását, az itt mutatkozó fegyelmezetlenségek, lazaságok leküzdését. Az előrehaladás e feladatok megoldásában alapot teremt az életszínvonal további emeléséhez, az életkörülmények javításához. A párthatározat elsősorban három területen irányoz elő további előrelépést. Első helyen a lakáskérdés áll, amely változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk, gondunk. Előtérbe kerül a szolgáltatások fejlesztése, mivel az életkörülmények javulásával e téren gyorsabban nőnek az igények, mint a fogyasztás más területein. A harmadik kiemelt terület pedig a nehezebb helyzetben lévők, elsősorban a többgyermekes családok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. Belső és külső okokból egyaránt következik, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában megnő az ideológia és a művelődés társadalmi szerepe, fontossága. A KB ezért e területnek is megfelelő figyelmet szentelt. A további teendők közül különösen kiemelte a mai kérdések megválaszolását szolgáló elméleti tevékenység erősítését, az ideológiai nevelőmunka és általában az ifjúság nevelésének fejlesztését, a művelődési élet elvi-politikai irányításának következetesebbé tételét. E célok elérése nagymértékben függ a különböző vezető tisztségek betöltőitől. A KB határozata ezért tulajdonít nagy fontosságot a kádermunka további javításának, fejlesztésének. Hangsúlyozza, hogy „a szükséges stabilitás mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek megfelelő cserélődését”. A gyakorlati munka követelményei és a társadalmi demokratizmus elvei egyaránt igénylik, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissüljön, az indokolt személy- cserék ne húzódjanak el, s az utánpótlás képzésére, nevelésére, előléptetésére mindenütt kellő figyelmet fordítsanak. ovábbi fejlődésünknek változatlanul alapfeltétele a párt vezető szerepének következetes érvényesülése. Idén KJ hatvan esztendős pártunk egysége, ereje, tagjainak aktivitása és fegyelme a XI. kongresszus óta tovább erősödött. Az április 19—20-i ülés határozata a tagkönyvcsere által jótékonyain befolyásolt folyamatok továbbvitelére, a cselekvési egység, a fegyelmezettség, a tömegkapcsolatok további erősítésére kötelezi a párt szervezeteit és tagjait. Következetes, jól szervezett tevékenységgel, az eredményeket nem a szavakon, hanem a tetteken mérő irányítással, ezek a feladatok a ránk váró esztendőkben elvégezhetők, megoldhatók. A XI. kongresszus útját járva, a kongresszusi határozatokat gondosan valóra váltva újabb lépésekkel kerülünk közelebb a fejlett szocialista társadalomhoz. XXXV. évfolyam, 96. szám ARA: 80 FILLER 1978. április 25., kedd MA Avatásra kószül Jósaváros (2. oldal) Jogsegélyszolgálat (3. oldal) NAPIRENDEN: szocialista munkaverseny — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatos feladatok A SZOT elnökségének ülése Az építőipar kiváló szövetkezete Ünnepi közgyűlés Porcsalmán A korábbiaknál is kedvezőbb körülmények között folytatódott a Szocialista munkaverseny az idei esztendőben, mivel a vállalatok a szokásosnál korábban kaptak tájékoztatást a tervcélokról, ezért jobb feltételek teremtődtek az éves tervek időbeni elkészítéséhez, a kollektívák reális versenyváíla- lásainak kialakításához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az 1978. évi munkaversennyel kapcsolatos állami és társadalmi szervezőmunka azt célozta, hogy a tavaly kiemelkedő eredményeket elért szocialista munkaverseny lendülete töretlenül folytatódjon és eredményesen segítse a—legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósítását, az ez évre előirányzott életszínvonal-növékedés anyagi megalapozását. Feladatul szabta meg az elnökség, hogy minden munkahelyen fordítsanak nagy figyelmet és gondot az egyéni kezdeményezések felkarolására. Ezután az elnökség a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar továbbfejlesztésével ösz- szefüggő szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezetek támogassák, mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztéséről szóló 1978. március 15-i határozata végrehajtását. A szakszervezetek segítsék elő a mezőgazdasági termelő, felvásárló és élelmiszer- ipari feldolgozó szervezetek közötti sokoldalú együttműködési megállapodások elterjedését. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek környezet- védelmi szerepét és feladatait is. Bár a környezetvédelmi problémák megoldása állami feladat, annak segítésében, a problémák jelzésében valamennyi társadalmi szervezetnek, így a szakszervezeteknek is ki kell venni a részüket — állapította meg az elnökség. Az elnökség a továbbiakban meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának beszámolóját a IX. szakszervezeti világkongresszuson részt vett magyar küldöttség munkájáról. Rév Lajos átadja a kitüntetést Juhász László szövetkezeti elnöknek. A múlt évi kiemelkedő termelési és gazdasági eredményei alapján a Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és Szolidaritási nagygyűlés Nyíregyházán A gyarmati sorból felszabadult népek valódi függetlenségéért indított harcáról, a világ békeszerető erőinek előretöréséről, a különböző társadalmi rendszerű országok fiataljainak összefogásáról volt szó az április 23-án, a nyíregyházi úttörőházban megtartott szolidaritási nagygyűlésen. A jelentős politikai demonstrációnak az adott külön hangsúlyt, hogy az idén először rendezik egy latinamerikai országban, Kubában a Világ Ifjúsági Találkozót. A nemzetközi szolidaritási napon megtartott nagygyűlésen Nagy László, a megyei KISZ-bizottság első titkára ünnepi beszédében kiemelte, hogy a szocialista országok élen járnak a világ haladó' erőinek összefogásában, testvéri segítséget nyújtanak az újonnan felszabadult Angola és Mozambik népeinek. A fiatalok az új tömegpusztító fegyver, a neutronbomba ellen foglaltak állást. Tiltakoztak a ma is újjáéledő fasizmus, a háború ellen. A szolidaritási nagygyűlést a különböző népek dalaiból, zenéiből összeállított kultúrműsorral zárták. A tanárképző főiskola és a nemrég megalakult Dúdoló polbeat együttesek, valamint a Szabolcs- Volán táncegyüttes műsorának tapsolt a népes közönség. A „Dúdoló együttes” politikai dalokat adott elő. az OKISZ elnöksége határozata alapján elnyerte az Építőipar kiváló szövetkezete címet. Az ünnepi közgyűlést hétfőn délután Porcsalmán, a művelődési házban tartották meg. A közgyűlésen részt vett Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az - Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöke, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a körzet ország- gyűlési képviselője, valamint a járási és helyi párt és tanácsi szervek, a KI- SZÖV képviselői. A szövetkezet tíz évvel ezelőtt ért el hasonló kiváló eredményt. A múlt évben mintegy harmadával növelte a termelést, jórészt a termelékenység fokozásával. A tavalyi termelési érték meghaladta a 40 millió forintot, az idén pedig 50 milliós termelést vár a 260 tagú kollektíva, Az építőipari tevékenységen belül elsősorban a gépesítéssel, a hatékonyabb munkával kívánnak jobb eredményeket elérni. Újdonság, hogy a szövetkezet Csen- gerben egy labdaüzemet létesített, majd átvette a múlt évben a Taurustól a pvc- csecsemőnadrágok gyártását is. Az idén újabb műszaki (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcsi pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba A két terület közötti hagyományos együttműködés keretében — Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi Bizottságának meghívására — hétfőn a Szovjetunióba utazott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának négytagú pártmunkásküldöttsége. A delegációt Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára vezeti, tagjai: Hegedűs Lászlóné dr., a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Tinái Gyula, a mátészalkai városi pártbizottság titkára és Marján Pál, az újfehértói nagyközségi pártbizottság titkára. A küldöttség a kárpátukrajnai tartózkodás során megbeszéléseket folytat vezető pártszervekkel, ipari, mezőgazdasági üzemekben és intézményekben tanulmányozza a pártirányítás módszereit. A delegációt a határra elkísérte Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Éljen a szocialista nemzeti egység!
