Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. április 23. mitrmmmmm É H I | H I 1 I Lj $g? Mi r^«Vv»>. >*• Á >í >*' wK;^' ^ •VÍVA**««! ■ ! 1111 n n1 í ! 1 I I ! ! í 1 ! Ül I M 1 I H ! I i i i n ■ i h 1 KIKET TARTANAK A LEGTÖBBET KERESŐ EMBEREKNEK? MÜLANDÓ FOGLALKOZÁS-E A FOCIZÁS? MINDEN NŐI SZAKMA CSUPÁN A KÖZÉPMEZŐNYBEN TALÁLHATÓ? TUDÁS VAGY SZERENCSE KELL EGY JÓ FOGLALKOZÁS MEGSZERZÉSÉHEZ? MIÉRT NINCS KELLŐ BECSÜLETE A FIZIKAI MUNKÁNAK? KÉRDÉSEK ÉS MEGINT KÉRDÉSEK. AZ A VIZSGÁLÓDÁS VETETTE FEL ŐKET, AMELYET MINTEGY SZÁZ SZABOLCSI FIATAL KÖRÉBEN VÉGEZTÜNK. TIZENNYOLC ÉS HUSZONHAT EV KÖZÖTTIEK VÁLASZOLTAK. HÁROMNEGYED RÉSZÜK FÉRFI VOLT, AZ IPARBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZIK 71 SZÁZALÉKUK. MONDHATJUK: EGY KOROSZTÁLY KÉPVISELŐI VÁLASZOLTAK ARRA: SZERINTÜK MIKÉNT ALAKUL BIZONYOS FOGLALKOZÁSOK TÁRSADALMI MEGBECSÜLTSÉGE. A presztízskutatás nem egy- egy ember jó vagy rossz tulajdonságait kutatja, hanem azt: milyen megbecsülés övez ■egy-egy foglalkozást? Amikor valaki erre válaszol, megfogalmazza saját ítéletét, s azt is, amit környezete sugallt neki. Véleményt mond az egyes foglalkozások hasznosságáról, azok anyagi vonatkozásáról, s arról is, hogy szerinte milyen biztonságot nyújt az érintett munkakör. A felmérés tehát többé-ke- vésbé pontos választ ad arra: egy-egy foglalkozás hol helyezkedik el a fiatalok tudatában? Mérlegen harminc szakma A kérdőívekre 30 különböző foglalkozást írtunk. Fizikai, szellemi foglalkozások, idényszakmák és divatosak, férfiaknak illőek és kimondottan nőiek kerültek egymás mellé. Olyan foglalkozások, melyeket a megkérdezetteknek illett ismerniök. Az első feladat az volt: állítsák sorba a szakmákat, aTinak alapján, ahogyan azok társadalmi megbecsültségét rangsorolják. Amint az a mellékelt táblázaton is látszik: az első tíz helyre csupán két fizikai munkaterület jutott be. Ettől lefelé már teljes volt a változatosság, s mintegy ellenpólusként: az utolsó harmadba két szellemi foglalkozás, a pap és a hegedűs került. Ez a sorrend is érdekes, de csak akkor nyújt pontosabb eligazodást, ha összevetjük ezek jövedelmezőségével, illetve azzal a biztonsággal, amit nyújtanak. És itt már találunk olyan következtetést, ami figyelmet érdemel. A fiatalok az egyes foglalkozásokat ugyanis nem az anyagiak alapján tartják rangosabbnak a másiknál A miniszter, a labdarúgó, a tudós-kutató, a maszek autószerelő jövedelmi viszonyait például csaknem azonosnak, igen magasnak ítélik. Társadalmi megbecsültségük ugyanakkor nagy különbséget mutat. Reális értékítélet ez, hiszen nem vitás: az egyes foglalkozások társadalmi hasznossága, fontossága, tudásigénye lehet csak a mérce. A pontosabb kép érdekében emellé kell állítani a biztonságosságról mondott véleményeket. Kitűnik: a magas jövedelmezőségű állásokat kevésbé biztonságosnak, kevésbé tartósnak minősítik. Vajon miért? — kérdezhetjük. Bizonyára az az ok, hogy ezek a jól fizetett állások egyrészt nagy felelősséggel járnak együtt, kockázatos döntések meghozatala is szükséges ebben a körben, vannak időre választott állások, olyan munkakörökről van szó, amelyekre esetleg mások is pályáznak, jó részük pedig életkorhoz, illetve divathoz kötött. Ebből adódik az a vélemény, amely szerint a jövedelmezőség és a biztonságosság fordított arányban áll. A másik oldalon viszont az is látható: a nagyon kis jövedelmet adó foglalkozások hosszú biztonságot adnak. Ez akkor érthető, ha belegondolunk: ugyan ki akar egy portás, levélkézbesítő, vagy takarítónő helyére törni? A válaszok alapján úgy is összegezhetnénk: a kockázatot és a nagy szaktudást kell nálunk megfizetni; s ez a kettő a legdöntőbb akkor, amikor egy-egy foglalkozás megítéléséről szó esik. Ki a menő? A szaktudás, a kockázat- vállalás mellé a feleletek alapján harmadik meghatározónak oiatehetjük a technika és a tudomány tekintélyparancsoló tényezőjét is. Nézzük azt a néhány foglalkozást, amely a megbecsültség, íz anyagiak és a biztonság •angsorolásánál csaknem telesen egybeesik: az orvos,, a udós-kutató, az elektromér- ök és a katonatiszt alkotja zt a csoportot. Nem vitatha- > hogy ezek komoly szellemi felkészültséget kívánó párák. De a fizikai munkák őzül is azok kaptak előkelő elyezést, melyek kapcsolataik a technikával: a pilóta, a mozdonyvezető, a sofőr messze megelőzi a tsz-állat- tenyésztőt, a bolti eladót. Ezek a rangsorolások kedvező következtetésre nyújtanak alkalmat. Kiolvasható belőlük, hogy a válaszolók józanul ítélnek, s bár életkoruk engedné, nem esnek a múló népszerűséget kínáló foglalkozások hálójába. Igaz, mind a beatzenész, mind a labdarúgó vagy a slágerénekes a nagy jövedelmet élvezők kategóriájába került, mégsem ők a menők. Szükség van rájuk, ez vitathatatlan. de egy bizonyos igénykielégítés nem jelenti azt, hogy a szükségesnél nagyobb nimbusz vegye őket körül. Feltehetnők ugyanakkor a kérdést: vajon a fizikai szakmák miért szorultak erősen a középtájra, vagy a végére? Egy biztos: a túlnyomó többségében fizikai munkát végző fiatal foglalkozásokról mondott véleményt, s nem a társadalomban kialakult ha- talrhi viszonyokat boncolgatta válaszaival. Azt is tudomásul kell venni: a szocialista társadalomban is el kell fogadnunk mindazokat az ellentmondásokat, amelyek távlati célkitűzései és jelenlegi viszonyai között feszülnek. Az egyenlőtlenségek bizonyos fajtái ma még elkerülhetetlenek, sőt bizonyos egyenlőtlenségek fenntartása éppen szükségszerű feltétele a társadalmi fejlődésnek. Ezek tudatában is meg lehet kérdőjelezni: vajon oktatásunk mennyire hatékony akkor, amikor érdem és érték között kell különbséget tenni? Mozgatórugók Szerepelt kérdéseink között egy, amely azt tudakolta: vajon a válaszoló fiatalok milyen foglalkozást választanának maguknak, miért éppen azt, s ezek elérését miként tartják lehetségesnek. Ezzel sikerült a presztízsre adott feleletek minőségét is mérni. Kiderült: a fizikai munkát végzők több mint negyede elégedetlen saját foglalkozásával. Ezzel kritikát mondtak bizonyos munkakörök körülményeiről, kulturáltságáról is, másrészt a pályaválasztás és -irányítás módszereit is érdemes lenne megkérdőjelezni. Ezt erősíti az a válaszcsoport is, mely azt közli, hogy a kérdezettek 48 százaléka a munka szépségét, saját képességét 25 százalék, az anyagi szempontokat 16 százalék tartja döntőnek a foglalkozások választásánál. A munka könnyűsége csak 2,7 százaléknál meghatározó. Látható, hogy a képesség és illúzió között is van ellentmondás. Egy biztos, és ez visszautal a más foglalkozások értékítéletére is: a pénz csak kis százaléknál az elsődleges. Az alkotó jelleg egy-egy szakmánál akkor is fontos, ha ők választanak, de akkor is, ha másokat ítélnek meg. Pillantsunk újólag a táblázatra: a végmezőnyben szinte kizárólag olyan foglalkozások vannak, amelyek a fiatal válaszadók szerint színtelenek, az alkotás örömét nem nyújtják. Amikor ezek a rangsor végére kerültek, akkor szintén nem embereket, hanem szakmákat minősítettek. Helyes, ha a fiatalok alkotó, szép pályákat keresnek. De a realitás az: számos olyan, társadalmilag nélkülözhetetlen, „színtelen" foglalkozás van, amelyre még hosszú ideig szükség lesz. Érdemes tehát figyelemmel kísérni az egyes szakmák társadalmi presztízsét, hiszen csak ennek tudatában lehet biztosítani bizonyos foglalkozások megbecsültségét, illetve olyan anyagi és munka- körülményeket teremteni, hogy itt is legyen tartós utánpótlás. Kívánságlista Ha felállítjuk a fiatalok által megfogalmazott kívánságlistát, akkor kiderül: a nehéz fizikai munkákat kikerülik. a színtelen foglalkozásokat nem választják. Ez komoly figyelmeztetés. Nyilván olyan munkahelyek kialakítása szükséges, melyek jogos igényeket elégítenek ki, vonzóak, adják az alkotás örömét. De a másik oldal sem kevésbé fontos: a fiatalok nevelése során lényegesen több figyelmet kell fordítani arra, hogy közelítsenek az egyéni kívánságok és a társadalmi elvárások. A kívánságlista ugyanis kétoldalú: a társadalom is jogosan fogalmazza meg, kikre és hol van szüksége. Sosem lesz olyan ideális állapot, hogy mindenki csak szellemi pályán dolgozhat, s az is messze van még, hogy valamennyi fizikai munka köny- nyűnek is minősülhet. A foglalkozások elérhetőségéről feltett kérdésre úgy feleltek a fiatalok, hogy az 55,2 százalékban a tudás függvénye. A kitartó szorgalom 29,9, az összeköttetés 13,4, a szerencse csupán 1,5 százaléknál meghatározó. Ez föltétlenül jó tendencia érvényesülését jelenti. A tudás elsődlegessége mind a saját, mind mások számára tehát a boldogulás előfeltétele. Nyilván ez motiválta azokat a válaszokat is, melyeket egy-egy foglalkozás presztízséről adtak. Az viszont nem derült ki, hogjr kinek- kinek milyen az önkritikája, és saját tudását melyik foglalkozási ág eléréséhez tartja elegendőnek. Márpedig ez előfeltétele annak, hogy ne álomvilágokat, hanem valós igényeket fogalmazzanak meg. A FOGLALKOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE presztízs, biztonság és jövedelmezőség szerint MEGBECSÜLTSÉG BIZTONSÁGOSSÁG JÖVEDELMEZŐSÉG 1. Orvos 1. Orvos 1. Miniszter 2. Miniszter 2. Ápolónő 2. Labdarúgó 3. Tudós-kutató 3. Tudós 3. Orvos 4. Elektromérnök 4. Tanár 4. Magániparos (autószerelő) 5. Katonatiszt 5. Tsz-állattenyésztő 5. Beatzenész 6. Tanár (középiskolai) 6. Elektromérnök 6. Slágerénekes 7. Pilóta 7. Pap 7. Tudós-kutató 8. Bányász 8. Katonatiszt 8. Pilóta 9. Űjságíró 9. Takarítónő 9. Katonatiszt 10. Mozdonyvezető 10. Szövőnő 10. Elektromérnök 11. Művezető 11. Gépírónő 11. Bányász 12. öntőmunkás 12. Bolti eladó 12. Újságíró 13. Ápolónő 13. Postás kézbesítő 13. Mozdonyvezető 14. Szövőnő 14. Építőipari segédmunkás 14. öntómunkás 15. Tanácsi alkalmazott 15. Portás, kapus 15. Művezető 16. Beatzenész 16. Tanácsi alkalmazott 16. Tsz-állattenyésztő 17. Teherautósofőr 17. Mozdonyvezető 17. Teherautósofőr 18. Labdarúgó (NB I-es) 18. öntőmunkás 18. Hegedűs egy szimf. zenekarban 19. Bolti eladó 19. Újságíró 19. Tanár 20. Magániparos (autószerelő) 20. Rendőr őrmester 20. Tanácsi alkalmazott 21. Slágerénekes 21. Művezető 21. Rendőr őrmester 22. Gépírónő 22. Pilóta 22. Pap 23. Tsz-állattenyésztő szakmunkás 23. Magániparos (autószerelő) 23. Építőipari segédmunkás 24. Hegedűs egy szimf. zenekarban 24. Hegedűs egy szimf. zenekarban 24. Szövőnő 25. Rendőr őrmester 25. Miniszter 25. Bolti eladó 26. Építőipari segédmunkás 26. Bányász 26. Ápolónő 27. Pap 27. Beatzenész 27. Gépírónő 28. Postás kézbesítő 28. Teherautósofőr 28. Postás kézbesítő 29. Takarítónő 29. Slágerénekes 29. Portás, kapus 30. Portás egy vállalatnál 30. Labdarúgó (NB I-es) 30. Takarítónő FOLYTATHATNÓK A GONDOLATSORT TOVÁBB. DE TALÁN ENNYI IS ELÉG AHHOZ, HOGY KÉPET ADJUNK EGY-EGY FOGLALKOZÁS MEGÍTÉLÉSÉRŐL, S ELGONDOLKODJUNK EZ ALAPJÁN ARRÓL, MIKÉNT IS ALAKUL MAJD A JÖVŐBEN EGYES SZAKMÁK TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉSE. SOK MÜLIK EZEN. TALÁN TÖBBEK KÖZÖTT AZ, HOGY LESZ-E ELÉG UTÁNPÓTLÁS EGYES MUNKATERÜLETEKEN, TUDUNK-E LEGALÁBB A MEGBECSÜLÉS RÉVÉN VALAMI ELLENSZOLGÁLTATÁST NYÚJTANI BIZONYOS MUNKÁK KEVÉS ÖRÖMÉÉRT CSERÉBE. MINDEN MUNKA, MINDEN HASZNOS TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ EMBER KEDVES A SZÁMUNKRA. NEM KÖZÖMBÖS TEHÁT, HOGY A TÁRSADALMI ÉRTÉKÍTÉLET MÉLTANYOLJA-E A HASZNOSSÁGOT, S MEGTANULJA AZ ÉRTÉK ÉS ÉRDEM KETTŐSÉNEK OKOS ÖSSZHANGJÁT. Bürget Lajos KM
