Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
1978. április 23. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata (Folytatás a 2. oldalról) O A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését jól segítette gazdaságirányítási rendszerünk. A központi irányítás, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi önállóság egyidejű erősödése eredményes volt: ösztönözte a kezdeményezőkészséget, az egész népgazdaságban jelentős alkotó energiákat szabadított fel. A gazdasági vezetők nagyobb része élni tudott a megnövekedett önállósággal, munkájuk nagymértékben járult hozzá eredményeink eléréséhez. Az ötödik ötéves terv megkezdésével egy időben sor került a gazdasági szabályozó- rendszer egyes elemeinek módosítására. A szabályozórendszer továbbfejlesztése elősegítette, hogy a vállalatok a külső piaci feltételek változását jobban érzékeljék. A gazdaságirányítás mostani rendszerével egyidejűleg életbe léptetett árrendszer segítette gazdaságpolitikai céljaink elérését. A szocialista gazdaság erejét bizonyítja, hogy az állam a magas világpiaci árak begyűrűző hatását központi eszközökkel fékezni tudta, biztosította gazdaságunk dinamikus fejlődését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Emiatt viszont olyan helyzet alakult ki, hogy jelenleg a termelő árszínvonal — az állami támogatások és elvonások bonyoA Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés reálisan számba vette a megnehezült nemzetközi gazdasági körülményeket, népgazdaságunk és az állami költségvetés teherbíró képességét, s ezért a kongresszuson előterjesztett, öt évre szóló 23—25 százalékos reáljövedelem-növelési előirányzatot az ötéves terv későbbi véglegesítése során 18 —20 százalékra módosította. A lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az elmúlt években is rendszeresen emelkedett. A kereseti arányok kedvezően változtak. Központi béremelést kaptak az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ágazatokban, a villamosenergiaiparban, a könnyűipar egyes területein dolgozók. Felemelték a műszakpótlékot. A munkásság és a parasztság reálkeresete céljainknak megfelelően, megközelítőleg azonos ütemben emelkedett. Az átlagot némileg meghaladó mértékben növekedett az üzemi munkások bére. Az áruellátás javult, a választék bővült. A lakosság fogyasztása, a reáljövedelem és a reálbér emelkedése azonban összességében két év alatt 1—2 százalékkal elmaradt a tervezettől. A párt továbbra is arra törekszik, hogy a jövedelemelosztási arányok jobban szolgálják építőmunkánkat, a termelés növekvő eredményeire támaszkodva rendszeresen emelkedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak az életkörülmények. O A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 66 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő vagy több, ezen belül 35—38 százaléka három vagy több szobás. Javult a lakások felszereltsége. Csökkent a komfortnélküli lakások száma. Az állami lakásépítés — a korábbi évekkel ellentétben — a tervezettnél nagyobb. A lakásépítésben növekedett Budapest és a többi város részesedése. Budapesten nem sikerült a hosszú ideje fennálló viszonylagos lemaradást a tervezett mértékben behozni, ma is súlyos gondok vannak. A tanácsok által az elmúlt két évben kiutalt lakások mintegy 70 százalékába fizikai dolgozók költöztek be. A lakáselosztásban érvényesül a kongresszusnak az a határozata, hogy minden három- és többgyermekes családot néhány éven belül önálló lakáshoz kell juttatni. Az ilyen családok két éven belüli lakáshoz juttatása a fővárosban és a nagyvárosokban lényegében megoldható, országos méretben még nem. A lakáshoz jutott családoknak mintegy fele fiatal házas. A lakosságot differenciált hitellel, illetőleg kedvezménnyel ösztönözzük a lakásépítésben való anyagi részvételre. Számottevő eredményeink ellenére a lakáskérdés változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk. A több új lakás ellenére nem csökkent, sőt némileg emelkedett a lakásigénylők száma a családok szétköltözése, a nagyobb létszámú fiatal korosztályhoz tartozók családalapítása, a faluból városba való áramlás és az igények emelkedése miatt. Nagy anyagi erőt köt le a lakásállomány karbantartása, a korszerűtlenné vált lakások szanálása és pótlása, valamint a rendkívül eszközigényes kommunális építkezés. A tanácsi és szövetkezeti lakások kivételével a lakásárak meghaladják az átlag- keresetű dolgozók, különösen a fiatalok anyagi lehetőségeit. Folytatódott a telekárak és az építési költségek növekedése. Ez egyéb hátrányos társadalmi következmények mellett nem kívánatos módon megnehezíti a magánlakás-építést. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani a telekárak, az építkezési költségek alakulására, a magánerőből történő lakásépítés feltételeinek megjavítására. A lakáshoz jutás jelenlegi formáinak áttekintésével, felülvizsgálatával újabb és jobb lehetőségeket kell keresni annak igazságosabbá tételére. Továbbra is támogatni kell az lult rendszere következtében — meghaladja az általános fogyasztói árszínvonalat. A termelői és a fogyasztói árak nem tükrözik a valóságnak megfelelően a ráfordításokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a hatékony gazdálkodást, a termékszerkezet átalakítását, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását nép- gazdasági méretekben, s az üzemeknél egyaránt. Ezért a Központi Bizottság távlatilag szükségesnek tartja árrendszerünknek a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló tökéletesítését. Az ésszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy a termelői és a fogyasztói árak tükrözzék jobban a valóságos ráfordításokat. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat megfelelő jövedelempolitikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. Ennek kapcsán arra kell törekednünk, hogy hatékonyabban érvényesítsük a munka szerinti bérezés szocialista elvét, javítsuk bérezési rendszerünket. Az ár- és bérrendszernek olyan irányban kell fejlődnie, hogy e kettő együtt hatékonyabban segítse a tényleges teljesítmények, a társadalom számára hasznos munka elismerését, s ezáltal szolgálja jobban alapvető politikai célunkat, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését. olyan átmeneti megoldásokat, mint például az albérlői házak létesítése és a nagy városokban szorgalmazni kell a nyugdíjasok házainak építését is. A párt tisztában van azzal, hogy a lakáskérdés kielégítő megoldása hosszabb időt igényel, és jelentősek a népgazdaságra háruló terhek, mégis úgy véli, hogy állami támogatással és az állampolgárok saját eszközeinek mozgósításával a reális megoldások kialakíthatók. A Központi Bizottság még ebben az esztendőben napirendre tűzi a 15 évre szóló új lakásprogram megtárgyalását. O Az életszínvonal emelésének egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások az életkörülmények javulásával a' fogyasztás egészénél gyorsabban növekvő, égető társadalmi igénnyé váltak. A nők mind nagyobb hányada vállal kereső foglalkozást, ez, valamint a változó életmód (a televízió, a háztartási gépek elterjedése) újfajta igények sokaságát keltette. Bár a szolgáltató vállalatok teljesítménye növekedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével- nem sikerült lépést tartani. A határozottabb előrelépést közgazdasági okok és az életszínvonal követelményei is indokolják. A javító-szolgáltató ipar egy munkahelyre jutó beruházás-, anyag-, import-, energiaigények a nagyarányú kommunális ágazatokon — az energia-, víz-, gázszolgáltatáson — kívül viszonylag alacsony. A nép- gazdasági erőforrások arányosabb elosztásával, szükség szerint külön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzéssel is támogatni kell a szolgáltató hálózat fejlesztését. A lakosság ellátásának javítása érdekében fejleszteni kell az állami, a szövetkezeti, a kisiparosi szolgáltatói tevékenységet. Támogatni kell a dolgozók munkaidő után vállalt, mellékfoglalkozásként végzett szolgáltatói tevékenységét, valamint a nyugdíjasok bevonását a munkába. Az illetékes szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a fontos társadalmi problémát jelentő szolgáltatásokra. Javítsák a szövetkezetek anyagi érdekeltségét, a kisiparosok munka- és adózási feltételeit, dolgozzák ki a szolgáltatások fejlesztését segítő intézkedéseket és a távlati terveket. O Az ötéves terv széles körű szociálpolitikai program megvalósulását irányozta elő; e programnak a megvalósítását a párt és a kormány továbbra is fontos feladatának tekinti. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermeknevelés támogatására, a többgyermekes családok helyzetére. A bérből és fizetésből élők családi pótléka — a húsár-emelés ellentételezésétől eltekintve — nem változott. A termelőszövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett az ipari dolgozókéval. Kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt a szakszövetkezeti tagokra. A gyermekintézmény-hálózat a tervezett mértékben bővül, egyes területeken a társadalmi munka eredményeként azt meg is haladja. A megnövekedett születésszám miatt azonban az ellátottsági színvonal kevésbé javul. Bővült a nagycsaládosok üdülési lehetősége. A Központi Bizottság a nyugdíjasok, általában az idős korú lakosság helyzetét társadalmunk fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzálásával és az automatikus nyugdíjemelés bevezetésével csak részben lehetett megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Nehezíti a probléma megoldását, hogy a különböző időszakokban nyugdíjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű áttekintése és az anyagi fedezet megteremtése alapján javaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésére, mivel fejlődésünk újratermelődő és a lakosság jelentős részét érintő kérdéséről van szó. Nagy gondot kell fordítani a munkaképes nyugdíjasok aktív termelő- és társadalmi tevékenységére. A párt, kormányzatunk az idős korúak problémáival átfogó módon foglalkozik, arra törekszik, hogy e nagy jelentőségű kérdésben is megfelelő megoldásokat érjen el. Több központi szociálpolitikai intézkeA szocialista építés előrehaladásával jelentős szemléletváltozás következett be az ideológiai munka és a művelődés társadalmi szerepének megítélésében, nőtt az ideológiai és a kulturális terület fogékonysága a társadalmi és a politikai kérdések iránt. A marxista—leninista eszmék a közgondolkodás meghatározó tényezői. Értelmiségünk a szocializmus ügye mellett áll. Az elmúlt három évben is előrehaladtunk a tudományos kutatás fejlesztésében, a kutatási eredmények hasznosításában, javult a kutatómunka hatékonysága. Több intézkedés történt az állami oktatás fejlesztése érdekében. A világnézeti nevelés színvonalának emelése céljából új tantárgyakat vezettek be. Erősödött az oktatás és a közművelődés egysége, százezrek képzik, művelik önmagukat iskolán kívül. Fejlődtek a különböző művészeti ágak, az írók, az előadó- és alkotóművészek értékes művekkel gazdagították életünket. Az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás jobban összpontosítja figyelmét a szocialista építőmunka fő kérdéseire. Mindezek eredményeképpen erősödött népünk szocialista világnézete, emelkedett műveltségének színvonala. Társadalmunkban, s ezen belül közéletünkben — elsősorban a társadalmi fejlődés adott szakaszának objektív állapota, de az ideológiai munka hiányosságai, az elvi útmutatások esetenkénti erőtlensége miatt is — még megtalálhatók a burzsoá ideológia, a a nacionalizmus, gyakrabban a kispolgári gondolkodásmód és erkölcs maradványai, sőt újraéledésének tünetei. A szocialista közgondolkodás fejlődése mutatkozik meg abban, hogy társadalmunk túlnyomó többsége elutasítja a társadalomellenes magatartás különböző megnyilvánulásait, a protekcionizmust, a bürokráciát, élesen elítéli a pazarlást, a hatalommal való visszaélést. Kevésbé egységes a közhangulat a kispolgári szemléletmód és erkölcs, a befeléfordulás, a közösségtől való elzárkózás helytelenítésében. A szocializmus építésének előrehaladásával, a nemzetközi ideológiai harc fokozásával szoros összefüggésben növekszik a tudati tényezők; a párt ideológiai tevékenységének szerepe. Az ideológiai és művelődési terület egészének közös feladata, hogy fokozottabb mértékben irányítsák a közfigyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre; növelje a munka becsületét, erősítse a közösségi szemléletet, mélyítse a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. ✓ O Az ideológiai és kulturális területen dolgozó kommunisták nagyobb felelősséggel, színvonalasabban és kezdeményezőbben kell azon munkálkodniuk, hogy a társadalomtudományi kutatások, a marxizmus— leninizmus oktatása, az iskolák és az egyetemek, a közművelődési hálózat, az irodalmi és művészeti alkotások, a sajtó, a rádió é* a televízió fokozott mértékben segítsék a szocialista tudat, életmód, műveltség és közgondolkodás térhódítását. A fejlődésünk jelenlegi szakaszával együttjáró problémák megoldásának, a szocialista tudat gazdagításának és erősítésének nélkülözhetetlen feltétele a marxista-leninista elmélet művelése, alkotó alkalmazása és fejlesztése, a társadalmi fejlődés, a nemzetközi osztályharc új kérdéseinek kutatása és megválaszolása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok elméleti általánosítása. Tudományos elméletünk művelése és fejlesztése teszi lehetővé, hogy elkerüljük a dogmatiz- mus veszélyeit, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista tév- utakat, s az elmélet lebecsüléséből fakadó voluntarista, nihilista nézeteket. A társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó kommunisták tekintsék legfontosabb pártmegbízatásuknak a szocialista társadalom és a mai világ fejlődésével kapcsolatos elméleti-ideológiai problémák folyamatos kutatását. Az ideológiai és társadalomtudományi kutatómunka feladatainak jobb megoldása érdekében az eddiginél tudatosabban kell elősegíteni a különböző társadalomtudományi ágak művelőinek, a pártintézményekben, az akadémiai intézetekben és az egyetemi tanszékeken dolgozó kutatóknak közös tevékenységét. Messzemenően támaszkodni kell a kommunista és munkáspártok fejlődő ideológiai együttműködésére. Az ideológiai munka fejlődését sürgeti fokozottabb részvételünk a nemzetközi színtéren egyre bonyolultabbá váló eszmei küzdelmekben. Ez szorosan összefügg mind az ideológiai nevelőmunka hazai feladatainak megoldásával, mind a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügye iránt vállalt internacionalista elkötelezettségünkkel. O A marxista—leninista elmélet művelésének, az új problémák tudományos elemzésének, az ideológiai kérdések tisztázásának nélkülözhetetlen feltétele az alkotó dés a tervidőszak második felében realizálódhat. Az ötödik ötéves terv hátralévő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a három- és többgyermekes családok családi pótlékát. vita. A társadalomtudományi kutatást végző kommunisták pártossága jusson kifejezésre mind az egyes problémák marxista megválaszolására való törekvésben, mind az alkotó ideológiai viták vállalásában. A szövetségi politika elősegíti az ideológiai viták kibontakoztatását, javítja a viták feltételeit azáltal, hogy a tudományos vitához elengedhetetlenül szükséges alkotó, tárgyilagos, személyeskedéstől mentes légkört teremt. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dolgozóknak, aktívabb részt kell vállalniok a vitákban, következetesebben kell képviselniök marxista-leninista világnézetünket. A politikai szövetség nem jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék befolyása és a politikai szövetség egyaránt erősödjék. O A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatának szellemében jelentősen javítani kell a pártoktatásban, az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus—leninizmus oktatását, fokozni kell meggyőző erejét. A színvonal emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az elméleti alapok meggyőző kifejtése párosuljon a szaktárgyak marxista-leninista szellemű oktatásával és a hallgatókat foglalkoztató aktuális kérdések megválaszolásával. A szocialista társadalom elsőrendű kötelessége a felnövekvő nemzedék nevelése. Fontos feladat a következő időszakban a köznevelés távlati terveinek kidolgozása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítése, a tanszéki kutatómunka feltételeinek megjavítása. Az oktatásban a minőségi fejlesztésre irányuló erőfeszítésekkel együtt ki kell elégíteni a jelentős mennyiségi növekedés igényeit is. Az iskolai oktatás és nevelés az eddiginél eredményesebben biztosítsa, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudományos világnézetünk alapjait, a közösségi élet, a szocialista erkölcs normáit, felkészüljenek a munkára, állampolgári kötelességeink teljesítésére. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusok, az ifjúsági szervezet és a szülők összehangolt tevékenysége, egész társadalmunk fokozottabb példa- mutatása és felelősségvállalása. Az ifjúság világnézeti nevelésében kiemelten fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom sok évtizedes harcokban szerzett tapasztalatainak megismertetése. O Az ideológiai és a kulturális munka növekvő jelentősége fokozott követelményeket támaszt az irányítással szemben is. Az irányításban az elmúlt két évtized során alkalmazott legfontosabb elvek és módszerek beváltak. Helyesnek bizonyult az alkotó műhelyek és a helyi irányító szervek önállóságának növelése, az alkotó munka és a kísérletezés szabadságának biztosítása, a szocialista céljainkat szolgáló alkotások támogatása, valamint az is, hogy teret engedtünk olyan humanista szellemű irodalmi és művészeti törekvéseknek, alkotásoknak is, amelyek ugyan más világnézeti alapon állnak, de a szocialista társadalom és az egyetemes emberi kultúra számára értéket jelentenek. A társadalom, s benne a tudomány, az irodalom és a művészetek fejlődése, az alkotók felelősségére és a bizalomra épülő irányítómunka lehetővé teszi, hogy csak kivételes esetben kelljen adminisztratív eszközhöz nyúlni. Művelődéspolitikánk bevált elveinek következetes alkalmazása azt követeli, hogy az ideológiai és a művelődési munka növekvő társadalmi szerepének megfelelően fokozottabban érvényesüljön a párt- és állami szervek elvi-politikai irányítása. Művészetpolitikánk időszerű és tartós feladata a társadalmi és kulturális fejlődés új jelenségeinek feltárása, a pozitív tendenciák kibontakozásának elősegítése, a kedvezőtlen vonások folyamatos kiküszöbölése. Növekvő követelményeket kell támasztani a kommunistákkal, mindenekelőtt a vezetőkkel szemben. Az alkotó műhelyek és a helyi szervek továbbra is kívánatos önállósága megfelelő felelősséggel párosuljon. A tudományos és a művészeti kritika következetesen érvényesítse és képviselje a marxista—leninista elveinket, a nem marxista nézetek határozottabb elvi bírálatban részesüljenek. A kommunisták minden szinten vállalják a felelősségből rájuk háruló részt a párt politikájának megvalósításáért az ideológia, az oktatás, a kultúra, r* közművelődés területén. Ennek érdekében az elvi-orientáló munka megjavítására, a szocialista eszmeiségű alkotások következetesebb támogatására, a marxista erők fokozottabb összefogására van szükség. (Folytatás a 4. oldalon) IV. Életszínvonal- és szociálpolitika V. Ideológia és művelődés
