Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
2 kelet-magyarorszäg 1978. április 22. Mikorra lesz városliget? Válaszok a várospolitikai fórum kérdéseire A nyíregyházi várospolitikai fórum kérdéseire válaszolunk. Ezúttal építési kérdésekre kértünk választ a városi tanács illetékeseitől. Az Ungvár sétány melletti dombot mikor parkosítják, mikor épül fel az ott ígért szabadtéri mozi? — kérdezte Mikola János. Jósavárosban július végéig befejeződik a lakásépítés. Ezt az alkalmat használják fel, hogy a város utóbbi legnagyobb összefüggő új városrészét fel is avassák; erre augusztus 20-án kerül sor. Akkorra elkészül még az óvoda, a bölcsőde és a fémipari szakközépiskola, utak, járdák, közvilágítás, parkosítás, a fő gyalogút nagy része az Ungvár sétányon, s elkészül az északi körzetben lévő nagy parkoló is. A teljes befejezést 1980-ig tervezték, addigra lesz meg a pénz is. Ezért néhány dolog a következő két évre marad. így a domb teljes betelepítése, parkosítása is (most csak tereprendezést, füvesítést végeznek). Nem készül el a Május 1. térre tervezett iskola és művelődési együttes sem, amelyek viszont a VI. ötéves tervidőszakra húzódnak át. Kezdeményez-e valamilyen szerv felelősségrevo- nást azért, mert a még el sem készült Jósavárosban a hírek szerint a máris elavult kiskapacitásúra tervezett csatornahálózatot hamarosan ki kell cserélni? — kérdezte Kovács Pálné. Nem terveznek felelősségre vonást. 2200 lakást akartak ugyanis építeni a Jósaváros- ba. Időközben kiderült, hogy bővítésekkel, ésszerűbb elhelyezésekkel 1000 lakással többet lehet elhelyezni. Ezenkívül a Jósa város két végén elhelyezkedő „kis-Józsát” is ide számítva lényegében megkétszereződhetett a gazdaságosan építhető lakások száma. Ez kedvező volt, a csatornahálózat miatt keletkező többletköltség sokkal kevesebb, mintha bárhol kellett volna 1000 lakás területét előkészíteni, közművesítpni. A csatorahálózatot egyébként nem cserélik ki, hanem párhuzamos csatorna épül, amely megoldja a jelenlegi szennyvízelvezetési gondokat. Hasonló kérdést tett fel Szabó Mihály Kun Béla utcai lakos: — Igaz-e, hogy a Kun Béla utca közműveit ki kell cserélni, mert szű- kek? Ki a felelős azért, hogy a lakók emiatt hosszú ideig közművek nélkül lesznek? Az előző válasz első része vonatkozik erre a kérdésre is, mivel a jósavárosi közművezetékek egy része halad itt, a pluszként elhelyezett 1000 lakás miatt kell kicserélni egyes vezetékeket, illetve kell építeni új szakaszokat. Enyhíti viszont a kedvezőtlen helyzetet, hogy a közműalagút lehetővé teszi a nagyobb átmérőjű vezetékek elhelyezését, tehát várhatóan nem lesz sok bontás. Másrészt a lakosság számottevő mértékben nem károsodik, mert teljes közműlezárást nem terveznek. Mikorra várható a városliget kialakítása, a Belső körút rendbehozatala? A Bujtos képét milyen módon — szanálással, tatarozással — változtatják meg? — kérdezte Horváth Andrásné Belső körút 17. szám alatti lakos. Nyíregyháza keleti irányba történő terjeszkedésével a régen peremkerületnek számító Bujtos lényegében a város központi részévé lép elő. ezért is készül komoly beruházási program a rendbetételére. A munkát a pénztől függően több szakaszra bontják. Jelenleg a tórendszer kialakítása jÉs kotrása, egyes részek feltöltése tart. Ez utóbbival őszi parkerdő-telepítést készítenek elő. A 4-es országos főút átkelő szakaszának közeljövőben történő építése miatt híd is épül a tavakon. Egyelőre ez a főútépítés lesz a legnagyobb munka. Később parkok és pihenést szolgáló létesítmények kerülnek a Bujtosra. Itt kap végleges helyet a cirkusz, a ligetben csárda is épül. Lényeges, hogy a városi kiskörút (ennek Irodaház melleti szakaszát kezdik építeni) nagy csomópontban keresztezi majd a Hunyadi utcát. Az épülő Keleti lakótelepet is a Bujtoson át lehet majd megközelíteni egy újonnan kialakítandó városi főúton. Ez utóbbiakra azonban csak 1980 után kerül sor. Házunkban 200 család la- . kik, akik évente a közös helyiségek fűtéséért az 7K- SZV-nek csaknem 40 ezer forintot fizetnek. Szerintünk a közös helyiségen a lépcsőház értendő. Csakhogy a lépcsőházban nincs radiátor. Akkor miért kell fizetni — kérdezték az Ungvár sétány 2—4—6 számú ház lakói. Közös helyiségen nemcsak a lépcsőház értendő, hanem a szárítók, gyermekkocsi-tárolók, „szélfogók” is (amelyeken át az utcáról a lépcsőházba lehet jutni). A közös helyiségek fűtéséért fizetendő díjakat nagy körültekintéssel állapítják meg, tartósan nem fordulhat elő számottevő tévedés. A vita legtöbbször abból adódik, hogy egyes szó- használatot (jelen esetben a „közös helyiséget”) nem egyformán értelmeznek a bérlők, illetve a bérbeadó. Ilyen esetekre a jogszabályok az irányadók. A járókelőkre támadt Berki Tibor baktalóránthá- zi lakos folytatólagosan elkövetett garázdaság miatt került a vádlottak padjára. Berki nagymértékben és rendszeresen italozott, ilyenkor kötekedő természetű volt. Ez év február 25-én délelőtt 9 órától egész nap ivott, este hét óra után a Hangulat presszóba vetődött be. Itt tovább akarta folytatni, amit máshol abbahagyott, de ittassága miatt nem szolgálták ki. Amikor közölték vele, hogy nem kap semmit, úgy megsértődött, hogy a keze ügyében lévő teli sörösüveget a pulthoz, egy másikat pedig a földhöz vágott. A felszolgálók a további károkozás megelőzése végett kivezették a garázda „vendéget” a presszóból. Berki nem nyugodott bele, ismét visszatért a presszóba és mielőtt észrevették volna, máris egy sörösüveg repült az egyik falitükörbe. A nagy csörömpöléstől azonban ő is megijedt és saját jószántából igyekezett elhagyni a presszót. Hazafelé menet ismét eszébe jutottak sérelmei és mérgét egy asszonyon töltötte ki. A békés járókelőt ököllel fej bevágta, karját csavargatta és rúgdosta minden ok nélkül. Berki Tibort a presszóban és az utcán tanúsított magatartásáért a bíróság 8 hónapi börtön- büntetéssel sújtotta és elrendelte kényszerelvonó kezelését is. Az ítélet jogerős. ÖT ÉVE AVATTÁK A legfiatalabb város Jubileum volt a héten Nyírbátorban: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa öt éve nyilvánította várossá, s 1973 áprilisában tartották az alakuló tanácsülést. Az egészségügyi rendelőintézetben nemcsak Nyírbátor, hanem a környék lakosságát is ellátják. Megyénk legfiatalabb városa elindult egy újabb fejlődési szakasz útján. Fél évtized nem nagy idő a városfejlesztés alapozó időszakában, ám elegendő arra, hogy kitűnjék: meggyorsult Nyírbátor fejlődése. A több pénz birtokában, előrelátó szervezéssel olyan feladatokat is megoldottak a városban, amelyet régen várt Nyírbátor és a környék lakossága. Eredményes a lakáspolitika, javult az ellátás, szolgáltatás, működni kezdett az orvosi rendelőintézet, óvoda, iskola, bölcsőde épül, s határidő előtti átadásra készülnek. A város nevéhez fűződő történelmi múlt, a település földrajzi elhelyezkedése (mely szerint Nyírbátor a Nyírség központja), — s az, hogy múzeumváros és a zenekultúra egyik központja — az elért eredmények fokozására kötelez. Az ifjú városban sok a fiatal. Nyírbátor új létesítménye (Elek Emil felvételei) » gabonasiló. Takarítási pátiék a kereskedelemben és a vendéglátásban Május 1-től meghatározott összegű pótlékot kell fizetni az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban azoknak a bolti dolgozóknak, akik takarítószemélyzet hiányában maguk tartják tisztán az üzletet — írta elő a belkereskedelmi miniszter, módosítva egy korábbi rendeletét. Takarítási pótlék eddig is volt a kereskedelemben, az összeget a vállalati kollektív szerződések határozták meg, igen eltérő módon. Sok helyen azonban jogszabályellenesen nem fizették meg a takarítást. Ahol fizettek, ott az egy négyzetméterre jutó átlag havi 1,36 forint volt, az élelmiszerkereskedelemben 85 fillér, a vendéglátásban 2,95 forint. Az üzletek 20 százalékában fizettek 2 forinton felüli pótlékot. Ezt a visszás helyzetet szüntette meg a miniszteri rendelet, amely szerint az élelmiszerüzletekben havonta legalább 4 forint, a vendéglátásban 6 forint pótlékot kell fizetni. Ez csak a kötelező térítés minimuma, ennél többet is fizethetnek a vállalatok. A minisztérium azonban javasolta, hogy a pótlék összege az élelmiszer-kereskedelemben 8 forintnál, a vendéglátásban 10 forintnál ne legyen több. A számítások szerint évi 55—60 millió forint takarítási pótlékot kell fizetniük a vállalatoknak, amelyek az összeg felét bérpreferenciában megkapják, s miután eddig is költöttek rá — lényegében mintegy 10—15 millió forint többletbért kell fordítaniuk saját erőből az üzletek tisztántartására. Tormáspuszta — jelkép is lehet Nem maminak egyedül Öregek napközi otthonát avatnak vasárnap A tormáspusztai tanyai öregek napközi otthonának leendő lakói ismerkednek a létesítménnyel. „Harmadik éve élek egyedül. Süket csend van a házban. A fiam évente egyszer jön haza Debrecenből. Nagyon magányos vagyok. így már nagyon várom a napközi otthont, ott sokan leszünk, a magam korabeliekkel könnyebb szót váltani. De miként lehet, hogy ránk is gondoltak?” A kérdés a Balkányhoz tartozó Tormáspusztán hangzott el, a 73 éves özvegy Bir- kó Mihályné mondta. Hozzá hasonlóan sok idős ember él egyedül a környező tanyákon. Kikhez járnak a gyerekek, kik teljesen magányosak, de szinte kivétel nélkül mindegyikükben ott motoszkál a vágy, hogy a többiekkel közösen még tehessen valamit. A megroppant egészség, a hajlott kor szinte minden törekvésnek gátat vet. Első az országban? — A televízióban nemrégiben láttuk a Naplemente című műsort, s rádöbbentünk arra, hogy nálunk Szabolcs megyében is élő problémát rejtenek az öregkor megoldatlan kérdései — emlékszik vissza dr. Sarkadi Tibor, a nagykállói járási hivatal elnöke. — Talán lehetne is tennünk valamit a magukra maradt idős emberekért. Dankó József balkányi tanácselnökkel számba vették a lehetőségeket. A községben ugyan már létrehoztak egy napközi otthont az idős embereknek, de a tanyákról nem tudnának ide bejönni. Egyébként is kevés a hely. Miért ne lehetne akkor ott helyben kialakítani egy ilyen napközit? — támadt az ötlet. S a megyében először kezdtek hozzá tanyai öregek napközi otthonának a megoldásához. Rekordidő alatt Az idős embereken való segíteni akarás átsegítette a tanácsi vezetőket az anyagi és szervezési nehézségeken. Szinte rekordidő alatt készítettek el mindent. A két iskolai tantermet kifestették, parkettázták, az egyikben már az asztalokra is színes térítők kerültek, az ebédlőben a függöny is a helyén. Itt filmvetítésekre alkalmas területet is kialakítottak. A másik helyiség egyben könyvtárszerepet is betölt, az alacsony dohányzóasztalok mellett kényelmes fotelekben pihenhetnek az idős lakók. Karnyújtásnyira hozzájuk a könyvespolc, tele színes, képes folyóiratokkal, 500 kötet könyvvel. A könyvespolc másik oldalán kihúzható he- verők, ha elfáradt valaki, ne kelljen hazagyalogolnia, ha egy kicsit le akar pihenni... Aki viszont a televíziót vagy a rádiót kedveli, arra is van lehetőség. Az ügyesebb kezű- ek szép kézimunkákat, faliszőnyeget készíthetnek, anyagot kapnak mindenhez. „Itt csak pihenni kell...,r — Huszonöt személyre készítettünk mindent — mondja Dankó József. — Az igények azonban itt a tanyákon is jóval nagyobb létszámú napközi otthont tennének szükségessé. Szégel István még kicsit tanácstalanul néz körül a modern, szépen berendezett társalgóban. Hatvanhat százalékos hadirokkant, nehezére esik már a munka. — Azt hiszem, itt egész nap azt csinálunk majd, amihez kedvünk van. Én — ha van kert — szívesen elbíbelődnék ott. A feleségem is eljön ide. Csuka Andrásné néhány házzal arrébb lakik, de már többször említette a férjének: amint megnyílik a napközi, mennek. — Egyhangú azért egész nap otthon. Szinte ki sem látszunk a dologból; úgy hallottuk, itt csak pihenni kell, főtt ételt is kapunk és nem is kell fizetni érte. Tóth Kornélii i
