Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

1978. április 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Vezetékek védelme Palánta - tápkockában Az utóbbi években világszerte terjed — a fűthető fóliasátrakkal együtt — a tápkockás palántane­velés. Könnyen belátható, hogy minél kevésbé érzik meg a nö­vények a nevelésük helyéről a végleges helyükre való átülteté­süket, annál előbb válhatnak hasznot hozó növényekké. Mivel átültetésnél a gyökereket érheti a legtöbb károsodás, különösen szalag mellett ülve vethetik, vagy ültethetik be, majd ládákba rak­ják és fgy helyezik el őket a to­vább nevelésre alkalmas növény­házban, növényágyakban. A leg­korszerűbb tápkockagyártó gépek önjáróak: ezek földelőkészftő és íelszedő-továbbító egységükkel a tápkockakészítéshez alkalmas­nak talált földfélék és másféle anyagok keverékét lazított előnyösek az olyan előnevelési megnedvesített állapotban, a megoldások, amelyek lehetővé szükség szerinti ütemben juttat­Éghetetlen papír gipszből Japán tudósok feltalálták a „gipsbart”-nak nevezett éghetet­len papírt. A kutatócsoport már évek óta a gipsz további felhasz­nálási lehetőségeit kutatja. Az ipari létesítmények egyre több füstkéntelenítő berendezést alkalmaznak szerte az országban. A füst kéntelenítési folyamatá­nak lényege pedig, hogy abszor- bensként meszet használva meg­kötik a kénoxidokat, miközben gipsz képződik, és a füstgázok kénmentesen távoznak. Az tly módon keletkezett gipsz mennyi­sége azonban meghaladta a ke­resletet és felesleges mellékter­mékké vált. Ezen a problémán segítettek a kutatócsoport tagjai, akik kü­lönlegesen kezelt katalizátort al­kalmazva elérték, hogy a kelet­kező gipszkristályok kétfélék: oszlop-, vagy tűformájúak. A tűformájú kristályokból 200—800 Celsius-fokra hevítve nyerhető a „gipsbart”. Az ily módon átala­kított berendezések nemcsak to­vább felhasználható gipszet ter­melnek, hanem a folyamat csak mintegy tizedébe kerül a hagyo­mányosnak. Fűtűenergia - szennyvízből A városi szennyvíz egyre na­gyobb gondot okoz világszerte. Sokféleképpen Igyekeznek meg­oldani a naponta felhalmozódó nagy mennyiségű szerves anyag ésszerű felhasználását. Angliá­ban a városi szennyvíztisztító művek a szennyvízből képzett metángázzal jelentős mennyiségű energiát állítanak elő. Kísérle­teznek mezőgazdasági hulladé­koknak metángáztermelés útján való értékesítésével is. Egy kifejlett sertés napi trá­gyamennyiségéből 0,3 köbméter metángáz állítható elő; ez a gáz- mennyiség pedig fűtőenergia­forrásként hasznosítva óránkénti 1 kilowatt áram előállítását te­szi lehetővé. 9000 sertés trágyájá­val 0,4 hektár növényházfelület fűthető egész éven át. A technológia részletes kidol­gozása során nehézséget jelentett a metángáz tárolásának költsé­gessége. A rothadási folyamatok­nak légmentes tartályban kell le- zajlaniok, mivel ezt olyan bak­tériumok végzik, amelyek oxi­génmentes környezetet igényel­nek. A megfelelő hőmérsékletről is gondoskodni kéll, amihez a képződő gáz egy részét felhasz­nálják. A többletgáz 60 százalé­ka metánt, 36 százaléka szén-di- oxidot, s kisebb mennyiségben hidrogént, oxigént, nitrogént és ként tartalmaz. Külön kutatócsoport kapott megbízatást Angliában arra, hogy ezt a módszert sokoldalúan vizs­gálja és részleteiben kidolgozza. A tüzelőanyag-előállítás mel­lett felmerült annak a lehetősé­ge is, hogy a szennyvíz iszapos üledékének nagy mennyiségű szerves anyaga értékes fehérje- forrás lehet takarmányok előál­lításához és jó minőségű trágya­ként hasznosítható lenne talaj­erő-fenntartásra. E téren azon­ban még csak a kutatások kez­deténél tartanak. Az erőműveket a fogyasztókkal távvezetékek kötik össze. Ezek a távvezetékek behálózzák az egész országot, sőt össze vannak kötve a szomszédos államok energiarendszereivel is. így lehe­tővé válik az energia átadása vagy átvétele. Az energiahálózat feszültsége a nagy országos ge­rincvonalakban 220 000 és 400 000 volt. A vezetékek és a hálózat­tal közvetlen kapcsolatban álló ütési ponton keresztül aztán már a jóval kisebb üzemi feszültség is utat taljl a föld felé és beáll az üzemzavar. A berendezéseket tehát meg kell védeni, mert több millió volton szigetelni őket lehetetlen. A védelem első feladata, hogy meggátolja a külső eredetű fe­szültségek belépését a hálózatba. Ezt a célt szolgálják az oszlo­pokon elhelyezett villámhárítók készülékek szigetelése — a biz­tonsági tényezővel megemelve — ennek megfelelően van méretez­ve. Ennél nagyobb, erősebb szi­getelés rendkívüli módon meg­drágítaná a létesítési költsége­ket. Az üzemi feszültségértaáttknél mégis felléphetnek jóval nagybbb túlfeszültségek, ezek veszélyezte­tik a hálózat épségét és üzemza­varokat okozhatnak. Ilyen túl­feszültségeket idézhetnek elő a hálózatot érő villámcsapások, de belső tényezők is, például kap­csolások következtében egy adott hálózaton belül az áram- vagy feszültségviszonyok hirtelen megváltozása lökésszerű feszült­séghullámokat indít el. Ezek a lökéshullámok közel fénysebes­séggel futnak végig a hálózaton. Maximális értékük több millió volt is lehet és a szigetelés leg­gyengébb p'ontját átütik. Az át­Uj viUamosenergia-állomás sze­relése a Szovjetunióban. Gondos­kodnak a berendezések megfele­lő túlfeszültség-védelméről is. (MTI Külföldi Képszolgálat) és az energiát továbbitó vezeté- -‘iy.if, ffiié húzott földelt árnyéko­lóvezetékek. A védelem második lépcsője, hogy a hálózat bizonyos helyein a szigetelést tudatosan legyengí­tik, hogy a túlfeszültségek egy általuk meghatározott helyen le­futhassanak a föld felé. Erre a célra túlfeszültség-levezetőket használnak. Ezek lényegüket te­kintve olyan ellenállások, ame­lyek az üzemi feszültségnél még szigetelők, viszont az adott fe­szültségemelkedés után vezetővé válnak, s azok maradnak mind­addig, amíg a hálózat feszültsé­ge vissza nem tér a normális szintre. Korszerű növénynemesítés A bulgáriai Gydmfilcstermesztéil Kutató Intézetben fehérjemeghatá­rozást végeznek különböző gyü­mölcsökből. A növéimstemesítés egyik cél­ja a mennyiség, amelyen első­sorban az elérendő nagyobb ter­méshozamot értjük. A másik cél a minőség, amelynek főbb szem­pontjai a termék kifogástalan külső megjelenése, a sokoldalú felhasználhatóság és a tökéletes táplálkozási érték. A táplálkozás-élettani ismere­tek bővülése — a vitaminok, az aminosavak és zsírsavak, a mik­roelemek stb. — hatásának a felfedezése óta a termés összeté­telének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a ked­vező íz, amelynek lényeges al­kotóeleme az érett termés cukor- tartalma. A mennyiségi fajtaki­választási és -nemesítési törek­vésekkel párhuzamosan éppen ezért sok évig tartó analitikai munkával, kémiai elemzéssel ál­lapítják meg pl. a gyümölcsök­ben lévő háromféle fő cukorkom­ponenst. A hagyományos kukoricafaj­táknál a csirában lévő zsiradék- tartalom alacsony szintje miatt csupán 1,5—2,60 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedé­sek és a magas vérnyomás tü­neteinek kivédésében bizonyos többször telítetlen zsírsavak ked­vező hatást gyakorolnak — mint­egy 400 kukoricafajtából ki tud­tak választani olyant is, amely a 14 százalék zsírtartalmat is megközelitette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukoricafajták zsírsavainak mennyisége nagymértékben vál­tozékony, tehát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igények­nek legmegfelelőbb kukoricafaj­tát kinemesítve, széles körben el lehet terjeszteni. A növénynemesitésnek a növé­nyi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más összetevőre kiterjed. Az ösz- szetétel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési mun­kát még további, a biológiai ha­tóanyag-tartalomra vonatkozó ér­deklődés is elő fogja segíteni. Hélium—3 mint fűtőanyag? A Nap tízmilliárd tonna trotil felrobbantásával egyenértékű energiát sugároz ki másodper­cenként. Ennek során a Nap elektromágneses energiát és elektromosan semleges részecs­kéket is kisugároz. G. E. Kocsarov professzor fel- tételezése szerint az égitest ter­monukleáris „kazánjának” nem a hidrogén az egyetlen és fő „fű­tőanyaga”. A leningrádi fizikus Nap-modelljében ezt a szerepet a Hélium—3 izotóp játssza. Ez a hipotézis magyarázatot ad az elégtelen neutrinókibocsátás je­lenségére is. Az új Nap-modell laboratóriumi ellenőrzésére a közeljövőben kerül sor. Á téli alma április végi növényvédelme A változékony áprilisi időjá- gombaölő szerek kijuttatása is. rás a gyümölcsösökben a gom; Az elmúlt két hét gyakori eső- babetegsegek mellett kedvező . , ... ... „ feltételeket teremtett a rovar- zései miatt változatlanul a va- kártevők tavaszi előjöveteléhez rascdás fertőzésveszélye jelent is. A hónap elején a téli almá- nagyobb gondot. Április 10—15 ban és az őszibarackban nagy mennyiségű levéltetű-fertőzést észleltünk. Ezt követően a me­gye keleti térségéből a takács­atkák első egyedeinek megjele­néséről is kaptunk jelzéseket. Tömeges kelésük még nem in­között tömegesen megindult az aszkospóra szóródása a megye egész területén. Varasodást jel­ző készülékeink szerint fertőzé­si hullámok eddig április 2-án, dúlt meg. Több helyen végzett április 12-i3-án és április 16- vizsgálataink alapján megálla- ­pítást nyert, hogy sárgaméreg­gel kezelt ültetvényekbén is erőteljes az embrionális fejlő­dés. Tehát a hűvös időjárást követően az április végi felme­legedés az egyedek nagyszámú előjövetelét teszi lehetővé. A fertőzés megakadályozása csak speciális atkaölő készítmények használatával oldható meg, me­lyeket még virágzás előtt (vi­rágzó növényekre permetezni tilos!) ajánlatos kijuttatni. Er­re a célra házikertekben a Pol- Akaritox (0,15—0,2%) áll ren­delkezésre. Szintén még virágzás előtt in­dokolt védekezni a sodrómo­lyok lárvái és a levélaknáző molyok most tömegesen rajzó egyedei ellen is. Mindkét kár­tevő ellen’ az Unifosz 50 EC 0,1—0,15% használata a legered­ményesebb. Az említett speciális atkaölők- kel és az Unifosszal kombinál­tan továbbra is szükséges a 17-én alakultak ki. A fertőzés első tüneteinek megjelenése a leveleken várhatóan április utolsó, vagy május első napjai­ban figyelhető meg. Tekintettel a növény fenoló- giai állapotára (kezdeti piros- bimbó) perzselési veszély miatt réz, vagy kombinált rézkészít­mények használata már nem engedélyezett. Helyettük a Di- thane M—45 0,2%, Antracol 0,2%, Orthocid 0,3%, vagy a Poliram- Combi 0,2% kén, vagy kénpótló szerekkel kombinálva juttatha­tó ki. A tavalyi tapasztalatok alapján — különösen járvány- veszélyes periódusban — meg­bízható eredményt ad a Fun- dazol 50 WP + Dithane M—45, vagy a Topsin Metil + Dithane M—45 többször megismételt használata, bár ez a költségeket lényegesen megnöveli. Keresztesi István, növényvédelmi és agrokémiai állomás Hegjelent a babzsizsik AUTÓ-MOTOR Elektronikus gyújtás az autóban A gépkocsi gyújtási tech­nikája lényegében nem sokat változott az elmúlt hatvan évben. A félvezetők — dió­dák, tranzisztorok, tirisztorok — tömeges elterjedése azon­ban e területre is kihatott, s rövidesen általános beveze­tésre számíthat az autók gyújtási rendszerének elekt­ronikus megoldása. A hagyományos gyújtóbe­rendezés az Otto-motoroknál gyújtó tekercsből (transzfor­mátorból), kondenzátorból, megszakítóból és nagyfeszült­ségű elosztóból áll. A motor főtengelyével kapcsolatban álló kis vezértengely nyitja a megszakítót, az megszakítja a transzformátor primer áramkörét, ezáltal hirtelen nagy feszültséget indukál a szekundertekercsben, ami a gyújtógyertyába jutva szikra formájában hasznosul. Ennek a rendszernek az a hátránya, hogy a megszakító érintkező­in átmenő nagy áramerősség a motor kis fordulatszáma esetén felmelegíti az érintke­zőket, azok beégnek, oxidá­lódnak. Ezáltal csökken a gyújtás primer áramkörében átfolyó áram, s ennek követ­keztében — különösen hideg motornál — a gyertyák elektródáin kicsi, gyenge szikrák keletkeznek, ami megnehezíti az indítást, (ezt a helyzetet induláskor a le­merült akkumulátor még to­vább ronthatja.) Nagy fordu­latszám esetén viszont a be­égett érintkezők kis felületen is túl rövid ideig záródnak, s ezért nem biztosítanak meg­felelő gyújtószikrát. Az elektronikus gyújtóbe­rendezés kiküszöböli mind­ezen hiányosságokat. Mivel minden fordulatszámnál egy­forma intenzitású gyújtó­szikrát ad, így a hengerekben tökéletesebb lesz a gyújtás és az égés, tehát, kevesebb káros anyagot tartalmaz a kipufo­gógáz. Elektronikus gyújtás alkalmazásával valamelyest csökkenthető az üzemanyag­fogyasztás, megkímélődik az akkumulátor, rugalmasabbá válik a motor, megszűnnek a téli indítás gondjai és nem kell törődni a gyertyák el­szennyeződésével. Az elektronikus gyújtás­nak többféle változata került már alkalmazásra. A gyakor­latban legjobban bevált az elektronikával kombinált mechanikus megszakító. De van már olyan változat is, amelyben egy ferritmágnes helyettesíti, s adja megfelelő teszik a növény végleges helyére kerü'ését gyökérzete bolygatása nélkül. Legjobban bevált a préselt földkockában való palántaneve­lés. A különböző földfélékből a növények igénye szerint össze­állított keverékeket kezdetben egyszerű, kézi működtetésű pré­sekkel néhány centiméter nagy­ságú hasáb, henger, vagy egyéb alakzatba préselték. A közepü­kön bemélyített lyukba vetették el a magvakat. A íöldkockagyártás gépesítése sem váratott sokáig magára. Ma már dolgoznak azok a gépek, ámelyek'óránként több ezer föld­kockát készítenek. A gépből rendszerint szállítószalagra kerü­lő földkockákat az emberek a : Az elkészített tápkockákat a gép i vetfiszerkezete be is veti magvak­kal. t ■ ják be a formáló egység garat- i jába. A betáplált keverékből a ■ beállítástól függően 3—10 centi- i méteres élhosszúságú, hasáb ala­■ kú tápkockák lesznek óránként ■ tízezerszámra. Pneumatikus ve- i tőszerkezettel kiegészítve a göm­■ bölyded vagy burkolóanyag be- : vonattal ilyenné tett magvak sze­menként a tápkockába kerülnek, csupán az elkészült és esetleg ; már be is vetett tápkockákat kell ■ kézzel levenni a szállítószalagról. Ezeknek a gépeknek sajátos lánctalpas járószerkezetük van, amelyet a többi egységeikhez ha­sonlóan hálózatról táplálható vil­lanymotor hajt. dobén az áramimpulzusokat. Kétütemű motorokhoz olyan ílektronikus gyújtószerkeze- ;et készítettek, amelyben mi- íiatür infrasugaras izzó, fo- ;odióda és forgótárcsa he- yettesíti a hagyományos megszakító berendezést. Jól beváltak a tirisztoros ?yúj tókészülékek is. A mo- .orházban a gyújtótrafó mel- é szerelhetők fel, ott éri leg- ntenzívebben őket a hűtőle- /egő. Valamennyi olyan megoldá­sú, hogy egyszerű átkapcso- ással bármikor vissza lehet érni a hagyományos meg­szakítórendszer használatá- íoz, amire azonban csak rit- cán kerülhet sor, hiszen az ilektronikus gyújtószerkeze- ek rendkívül megbízhatók, is hosszú élettartalmuak (a ninimális élettartamuk 100— 50 ezer kilométer). Vigyáz­unk, bekapcsolva ne nyúl­unk bele az elektronikus [yúj tóberendezésbe, mert a s0 ezer voltos gyújtófeszült­égtől súlyos áramütést szen- 'edhetünk. Az elektronikus [yújtásra való áttérés költ- ége meglehetős hamar meg­őrül az elérhető üzemanyag- negtakarítás' révén. B. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom