Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

XXXV. évfolyam, 91. szám ARA: 80 FILLER 1978. április 19., szerda MA Szaküzlet híján hűtőkocsi (2. oldal) Negyedév az építőiparban (3. oldal) Utánpótlás A vállalatoknál és az üzemekben lassan megint napirendre kerül a szakmunkásjelöl­tek helyzete. El kell dön­teni: a végzős tanulók kö­zül hányán és kik marad­janak, természetesen a ta­nulók is döntenek mara­dásukról, vagy távozásuk­ról. A marasztalás, a kö­tődés miatt több szabolcs- szatmári vállalatnál je­lentős intézkedéseket ve­zettek be. A MEZŐGÉP vállalat fehérgyarmati gyáregységében például januártól kezdő munka­bért kapnak az utolsóéves ipari tanulók. A gyáregység vezetői joggal bíznak abban, hogy a nem csekély kiadás rö­vid időn belül megtérül. A Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat­nál március 1-től teljesít­ménybért kapnak a jobb szakmunkástanulók. Nyolcvanheten vannak, akik tanulmányi eredmé­nyükkel és gyakorlati munkájukkal rászolgál­tak az anyagi elismerésre. S nem kevés: ötvennyolc azoknak a száma, akik gyengén szerepelnek a vizsgákon, vagy a munkájuk kifogásolhatók. Ők a hónap végén csupán a tanulmányi ösztöndíjat vehetik fel. Az ösztönzés­nek ez a formája bevált, a fiatalok többsége szor­galmas, igyekvő, az utób­bi két évben a jó ered­ménnyel végzett szak­munkások 90 százaléka a SZÁÉV-nél maradt. Kö­vetésre méltó az a kezde­ményezés, amelyet öt év­vel ezelőtt vezettek be a vállalatnál: nyár elején, a vizsgák után vállalati ün­nepséget rendeznek, ame­lyen az üzemi négyszög fogadja a kezdő szakmun­kásokat. Az egyik kisvárdai üzemben olvastuk az if­júsági parlament jegyző­könyvéből: „Az ipari ta­nulók többsége itthagy bennünket a vizsgák után. Pedig az utolsóéveseket rendszeresen meghívjuk a klubdélutánokra. Igaz, ar­ra is volt néhány példa, hogy a hűtlen fiatal pár hónap múlva visszajött hozzánk.” » z említett kisvárdai üzemben ma sincs külön helyiség a fiataloknak, a jegyzőkönyv tanúsága szerint a klub­délutánokon kívül (ezeket az ebédlőben tartják) mással nem próbálják hű­ségre „kötelezni” a szak­munkástanulókat. Inkább követendő a fehérgyarma­ti és a nyíregyházi példa. N. L. Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 19-re összehívták. A Politikai Bizottság a XI. kong­resszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról szóló előterjesz­tés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. GÁSPÁR SÁNDOR A SZOT FŐTITKÁRA: A szakszervezetek a szocialista társadalom erős, befolyásos szervezeteivé váltak Folytatja tanácskozásit a szakszervezeti világkongresszus A Prágában vasárnap óta folyó IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus kedd délelőtti ülésén az első szónok Miso Misev, a Bolgár Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke volt. Utána Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kapott szót. A kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője­ként kifejtette véleményét a szakszervezeti világmozgalom helyzetéről, feladatairól, tá­jékoztatást adva a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről és törekvéseiről is. Elöljáróban megállapította, hogy ma a szakszervezetek világszerte bonyolult, nehéz feladatok megoldásán fára­doznak. Ezek a feladatok az egyes országokban, a Szak- szervezeti Világszövetség egyes tagszervezeteiben a he­lyi követelmények és sajá­tosságok miatt különbözők. A szakszervezeti mozgalom munkáját tehát a sokféleség is jellemzi, mégis van őket egységbe tömörítő közös ne­vező: a munkásügy őszinte szolgálata, a jobb. emberibb, kulturáltabb élet lehetőségé­nek megteremtése, a társa­dalmi haladás ügyének segí­tése. — Ez a törekvés hatja át — állapította meg Gáspár Sándor — a Szakszervezeti Világszövetség eddigi mun­kásságát is. és tevékenységét e törekvések elismerése nél­kül nem lehet reálisan meg­ítélni. A SZOT főtitkára ezután az egész szakszervezeti világ­mozgalom összefogásának szükségességéről beszélt. Ki­fejtette, hogy ma a sorsdön­tő kérdések és gondok nagy része közös az egész nemzet­közi munkásosztály, az egész emberiség számára. Mint mondotta, a munkásosztály világméretű küzdelmének bo­nyolultsága szükségszerűvé teszi, hogy a szakszervezetek megismerjék és hasznosítsák egymás tapasztalatait, egyez­tessék nézeteiket, s ezáltal jobban elláthassák a munkás­érdekek hazai és nemzetközi képviseletét, jobban szolgál­ják a világproblémák megol­dását. — Számunkra teljesen ért­hető. hogy a szakszervezeti egység először az azonos tár­sadalmi rendszerben műkö­dő szakszervezetek között jön létre, mert itt a legnyilván­valóbb az érdekek azonossá­ga. De az együttes érdekek most már kontinentális és vi­lágméretekben is jelentkeznek és hatnak. — Az együttműködés lehe­tősége éppen abból alakulhat ki, hogy az egész szakszerve­zeti mozgalom a munka cél­ravezetőbb. új módszereit ke­resi. — Az akcióegységre lépő, közösen cselekedni képes szakszervezetek a szervezett dolgozók százmillióinak ere­jére támaszkodva a mainál sokszorta nagyobb súllyal ve­hetnének részt a béke és a biztonság megőrzésében kon­tinensükön és az egész' vilá­gon. A felszólalás a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a szocialista rendszerben mű­ködő szakszervezetek tevé­kenységével. A főtitkár töb­bek között elmondta: — Gyakran bírálják a szo­cialista országok szakszerve­zeteit, hogy meglehetősen problémamentes az a kép, (Folytatás a 4. oldalon) I jubileumi verseny legjobbjai Kiváló üzemek, brigádok megyénkben A megye szinte valamennyi üzeme, szocialista brigádja részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben, amely nagyszerű sikereket hozott. Az értékelés szerint több, mint negyven szabolcsi üzem, kollektíva kap külön­böző elismerést a jó munká­ért. A kitüntetéseket, okle­veleket a május elsejei ün­nepségek keretében adják át. Az MSZMP Központi Bi­zottsága a legjobbaknak ju­bileumi zászlót adományo­zott. Ezt veheti át a MÁV záhonyi átrakókörzete, vala­mint ebben részes két me­gyei gyáregység, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregysége és az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregysége. A Központi Bizottság jubile­umi oklevelét a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat Váci Mihály Szocialista Brigádja érdemelte ki. A me­gyei pártbizottság kiemelke­dő eredményeiért jubileumi oklevelet adományozott az Alkaloida Vegyészeti Gyár Kossuth Lajos, a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet Vörös Csillag, a tarpa—gulács—ti- vadari Esze Tamás Termelő­szövetkezet Esze Tamás tehe­nész, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ Szamos étterem Győzhetetlen és a záhonyi MÁV állomás Szamuely Ti­bor átrakó Szocialista Bri­gádjának. Kiváló Vállalat kitüntetést kapott: Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, Szabolcs-Szat- már megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat, Balkányi Állami Gazdaság, Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat, Kelet-magyarországi MÉH Vállalat, Gávavencsellői Ta­nácsi Költségvetési Üzem. Kiváló gyár a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára. Kiváló termelőszövetkeze­tek: Nyírtass Dózsa Tsz, Nyírmada Béke Tsz, Székely Búzakalász Tsz, Vaja II. Rá­kóczi Tsz, Ramocsaháza Rá­kóczi Tsz, Jármi Alkotmány Tsz, Nyírgyulaj Petőfi tsz, Nyírtét Rákóczi Tsz, Tor- nyospálca Rákóczi Tsz. Kiváló ipari szövetkezetek: Csenger és Vidéke, Porcsal- ma, Viktória Cipőipari Gá- vavencsellő, Kallux Cipőipari Nagykálló, Vas- és Fémipari Nyíregyháza. Kiváló fogyasz­tási szövetkezetek: Mátészal­ka és Vidéke ÁFÉSZ, Nyír­egyháza és Vidéke ÁFÉSZ, Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége, a MÉSZÖV el­nyerte szovjet testvérszerve­zetének, a CENTROSZAJUZ- nak vörös zászlaját. Miniszteri dicsérő okleve­let kapott a Kelet-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a MÁV Vezérigaz­gatóság és a Vasutasok Szak- szervezetének oklevelét kap­ja a MÁV nyíregyházi állo­mása, kiváló szolgálati hely a MÁV pályafenntartási fő­nökség Nyíregyháza. Az OKISZ elnökségének vándor­zászlaját kapja a Vertikál Ipari Szövetkezet Baktaló- rántháza, KISZÖV elnökségi vándorzászlót kap a Gáva­vencsellői Vegyesipari, a Ra- kamazi Fa- és Fémipari és a Mándoki Fa- és Fémtömeg- ipari Szövetkezet. SZŐ VOSZ elnöki dicsérő elismerésben részesült a Nyírbélteki Taka­rékszövetkezet és a Nyíregy­házi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. NAPIRENDEN: a tsz-ek veszteségrendezése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden tartotta soron következő ülését. Töb­bek között megvitatták, jó­váhagyták a következő me­gyei tanácsülés elé kerülő napirendeket. Javasolják megtárgyalni a legközelebbi tanácsülésen a végrehajtó bi­zottság múlt évi tevékeny­Uttörőtörténeti vándorgyűlés Vaján ségéről szóló tájékoztatót; az 1977. évi költségvetési és fej­lesztési alap gazdálkodásáról készített jelentést, valamint a közművelődési bizottság te­vékenységét. A tanácsülés napját a következő végrehaj­tó bizottsági ülésen határoz­zák meg. A végrehajtó bizottság megvitatta az építési, közle­kedési és vízügyi osztály te­vékenységéről szóló jelentést. A vb az osztály munkáját eredményesnek ítélte, és megszabta a további felada­tokat. A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el az 1977-ben veszteséges és alap­hiányos mezőgazdasági szö­vetkezetek veszteségrendezé­si eljárására. Többek között megállapították, az 1977. évi mérlegbeszámoló adatai alap­ján megyénk szövetkezetei közül huszonhárom termelő- szövetkezet és két szakszö­vetkezet zárta hiánnyal a múlt évet. Közülük 11 ter­melőszövetkezet és egy szak- szövetkezet a pénzügyi hiá­nyát a meglévő alapok bevo­násával rendezte, vagy 1978- ban jobb gazdálkodásával pótolja. A végrehajtó bizott­ság 13 szövetkezetnél rendel­te el a veszteségrendezési el­járást. Ezekben a szövetkeze­tekben a rendezendő pénz­ügyi hiány 69 millió 575 ezer forint. A veszteség és alaphiány keletkezésének oka volt töb­bek között az 1977. évi kora tavaszi csapadékos időjárás miatti belvíz, a késői vetések, valamint a szeptemberi fagy. Ezentúl alacsony a hiányos szövetkezetekben az állat- tenyésztési telepek hozama. Több szövetkezetben nem kielégítő az eszközellátottság. A veszteség keletkezésében jelentős szerepe van a szub­jektív okoknak is — állapítot­ta meg a végrehajtó bizott­ság. Több szövetkezetben alacsony színtű volt a vezetői munka, hiányos a számviteli rend, laza a bizonylati és ok­mányfegyelem. Nem kielégítő a veszteséges szövetkezetek létszám- és bérgazdálkodása sem. A veszteséges termelő- szövetkezetek közül hat tsz- ben túllépték a jogszabály­ban meghatározott bérszín­vonalat. E szövetkezetek költségszintje lényegesen meghaladja a megyei átlagot. Az egy hektárra jutó összes költség megyei átlaga 15 619 forint, a veszteséges 13 szö­vetkezet átlaga 18 418 forint. A költségek ilyen alakulá­sához hozzájárult, hogy több szövetkezetben nem kielégítő az állóeszközök kihasználása. A szakszerűtlenség miatt a felhasznált műtrágya nem fejtette ki a várható haté­konyságot. Elhanyagolták több szövetkezetben a meglé­vő szerves trágya felhaszná­lását. A 13 pénzügyi hiányos szövetkezet közül hat már az előző évben is veszteséges volt. Hét mérleghiányos tsz nem tartozik a kedvezőtlen termőhelyi adottságúak közé! A végrehajtó bizottság szö­vetkezetenként szabta meg a veszteségrendezés módját. A végrehajtó bizottság a továbbiakban személyi és egyéb ügyekben döntött. Előre az 1978. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! Országos vándorgyűlés színhelye két napon át Vaja. A megyei úttörőelnökség és az úttörőtörténeti szakbizott­ság közös rendezvényeként az ország tizennégy megyéjének úttörővezetői, a Párttörténeti Intézet, a Munkásmozgalmi Múzeum munkatársai, vala­mint a szakbizottság tagjai tanácskoznak az úttörőha­gyományok megőrzésének, feldolgozásának kérdéseiről, módszereiről. Április 18-án, az első na­pon a vajai párt- és ifjúsági házban találkoztak a tanács­kozás résztvevői. Molnár Má­tyás, a Vay Ádám Múzeum igazgatója ismertette a mú­zeum munkáját és beszámolt az ugyanitt létrehozott Or­szágos Hagyományőrző Uttö- rőmúzeum alapításának kö­rülményeiről, a két múzeum kapcsolatáról is. A megnyitó ülésen részt vettek megyénk, a járás és a nagyközség párt-, állami, társadalmi ve­zetésének képviselői is. A be­vezető után a résztvevők megtekintették az úttörőmú­zeumot, ahol Rakó József, az Őrsvezető című lap főszer­kesztője — a múzeum egyik „atyja” — tartott tárlatveze­tést a vajai „idegenvezető” pajtások segédletével. Ezután Milei Lajosné megyei úttörő­elnök számolt be a megye út­törőtörténeti munkájáról. Az előadást vita követte majd a a Vay-múzeum megtekinté­se után a vándorgyűlés részt­vevői a mátészalkai úttörő- és ifjúsági házban baráti ta­lálkozón vett részt: úttörők­kel ismerkedtek, beszélget­tek. Ma a mozgalomtörténeti munka időszerű kérdéseiről rendeznek vitát, és a tanács­kozást délben Záhonyi Ede, az országos úttörőtörténeti szakbizottság vezetője zárja be. (tgy)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom