Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 10. ft palesztinoknak joguk van önálló államra Gromiko megbeszélése Arafattal A Szovjetunió és a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet egyaránt úgy véli, hogy Egyiptomnak és Izraelnek a genfi konferencia megkerülé­sével folytatott különutas tárgyalásai kárt okoznak az arab népek érdekeinek, meg­könnyítik, hogy Izrael és a mögötte álló erők megvalósít­hassák régi tervüket, örökös­sé tegyék az elrablóit arab területek megszállását, meg­fosszák a palesztin arab né­pet elidegeníthetetlen jogai­tól — hangoztatja az a köz­lemény, amelyet Moszkvában adtak ki Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter és a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet Jasszer Arafatnak, a végrehajtó bi­zottság elnökének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége megbeszéléséről. A PFSZ küldöttsége hétfőn este érkezett a szovjet fővá­rosba. Gromiko csütörtökön fo­gadta a delegációt és a köl­csönös egyetértés jegyében baráti légkörű beszélgetést folytatott annak tagjaival. A megbeszéléseken aláhúz­ták, hogy a felek folytatni kívánják együttműködésüket az olyan közel-keleti rende­zés megvalósítása érdekében, amely az igazi béke biztosí­tását hivatott szolgálni ebben a térségben. Andrej Gromiko megismé­telte, hogy a Szovjetunió vál­tozatlanul támogatja a pa­lesztin arab nép igazságos harcát törvényes nemzeti jo­gai, köztük a saját állam megteremtése és a szülőföld­re történő .visszatérésnek az ENSZ érvényes határozatai­ban foglalt joga megvalósítá­sáért. Jasszer Arafat háláját fe­jezte ki a Szovjetuniónak, a szovjet vezetésnek, élén Leonyid Brezsnyevnek azért, hogy tevékenyen és megin­gathatatlanul támogatja a palesztin arab népnek elide­geníthetetlen nemzeti jogai­ért, sorai tömörítéséért ví­vott harcát., Tito bírálta Szadat politikáját Joszip Broz Tito jugoszláv államelnök szerdán Washing­tonban ebéden vett részt, amelyet Walter Mondale al- elnök adott tiszteletére. A külügyminisztériumban ren­dezett ebéden jelen volt Cyrus Vance külügyminisz­ter is, és itt folytatódtak a politikai tárgyalások a jugo­szláv államelnök, kísérete, illetve az amerikai kormány­férfiak között. Tito ugyanaz­nap a szállásán találkozott az amerikai törvényhozás ve­zetőivel. Tito elnökkel folytatott be­szélgetés részleges felvételét sugározta szerdán este a CBS tv-hálózat. Tito egyebek kö­zött kijelentette: a közel-ke­leti helyzet ma rosszabb, mint valaha, s nem bizonyos benne, hogy Szadat egyipto­mi elnök politikailag túléli-e jeruzsálemi kezdeményezé­sének kudarcát. A maga részéről eleve az­zal számolt, hogy Szadat egyébként „bátor” kezdemé­nyezése nem vezet sikerre, hiszen a kairói politikus elő­zetesen egyetlen más arab országgal sem egyeztette iz­raeli látogatásának tervét — hangoztatta Tito. Az elnök elmondotta még: üzenetet to­vábbított Szadattal Carter- nek, de az üzenet tartalmá­ról nem nyilatkozott. A PRAVDA: A szovjetellenes kínai propagandáról „Kínában még soha nem öltött olyan hatalmas mére­teket a szovjetellenes pro­paganda, mint jelenleg. Az év első két hónapjában csu­pán a Zsenmin Zsipao hasáb­jain több mint száz, a Szov­jetunió bel- és külpolitikáját rágalmazó írás jelent meg — állapítja meg a moszkvai Pravda csütörtöki kommen­tárjában Mihail Georgijev. A kínai vezetők fokozottan ellenséges reagálását váltot­ta ki a Szovjetunió követke­zetes törekvése az enyhülési folyamat elmélyítésére, a há­borús veszély elhárítására, a tömegpusztító fegyverek újabb fajtái kifejlesztésének megakadályozására. A szovjet külpolitikai kez­deményezések befeketítésére az utóbbi időkben nagy erő­feszítéseket tesz a kínai pro­paganda: a tények elferdíté­sével igyekszik lejáratni a Szovjetuniónak a közel-kele­ti problémakör igazságos ren­dezésére, a forradalmi Etiópia igazságos harcának támoga­tására, a dél-afrikai fajüldöző rezsimek elítélésére, a népek érdekében tett lépéseit. Ezek során az afrikai és ázsiai or­szágok belügyeibe való „be­avatkozással”, sőt nyílt „ag- ressziós cselekmények elkö­vetésével” vádolja a Szovjet­uniót. A Pravda kommentátora végezetül megállapítja: „A Szovjetunió ellen folytatott propagandakampány erőfe­szítései mindenekelőtt arról tanúskodnak, hogy a kínai vezetés számára a szovjetel- lenesség az egyik főeszköz az ország rendkívül összetett belpolitikai feladatainak megoldására, s egyúttal an­nak jelzése is, hogy Peking fenntartja hegemonisztikus tö­rekvéseit és szembeszáll a vi­lágszocializmus, a béke, az emberiség haladásának ügyé­vel .. m m Otpárti megállapodás Olaszországban A római Montecitorio Palo­tában, a képviselőház épüle­tében csütörtökön délután megkezdődtek a kormány­alakítási tárgyalások. A ke­reszténydemokrata párt (DC) küldöttsége külön-külön fo­gadta a kommunista, a szo­cialista, a szociáldemokrata és a köztársasági párt veze­tőit, és kikérte véleményüket a megalakítandó kabinet összetételéről, felépítéséről. Erről végső soron Andreotti megbízott kormányfő dönt majd, amikor Leone elnök elé terjeszti a kormánylistát. Fernando di Giulio, az OKP vezetőségi tagja a Ri- nascita hasábjain úgy érté­keli az ötpárti megállapodást, mint előrelépést a kommu­nista párttal szemben alkal­mazott megkülönböztetés fel­számolásának útján. A meg­állapodás mindazonáltal nem jelenti az antikommunista politika felszámolását — er­re utal az is. hogy minded­dig nem sikerült olyan koalí­ciós kormányt alakítani, amelyben helyet kaptak vol­na az OKP képviselői is. Mindenesetre „fontos módo­sulás” történt a helyzetben és ez bevezetője lehet a politi­kai erők közötti egyenlőség rövid időn belül történő helyreállításának — írja az OKP-vezető, majd így foly­tatja: Az a tén” hogy az OKP helyet kapott az új kormány támaszának szánt parla­menti többségben, „lényeges politikai újdonság”. Nem nyújt ugyan teljes biztosíté­kot az ország súlyos gondjai­nak leküzdésére, de kétség­telenül kedvező kiindulópont ahhoz, hogy megkíséreljék a megújhodást, s mélyreható politikai fordulat előjele is lehet. Dr. Petrán lános beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tünk álló időszakban nem kevésbé kitartó munkára, egymás érdekeinek és szán­dékainak gondos figyelembe vételére, következetes és jó­szándékú tevékenységre van szükség. A madridi találko­zóig terjedő időszak fontos fokmérője lesz az enyhülési folyamat életképességének, s nagymértékben meghatároz­hatja következő összejövete­lünk eredményességét. Ezért úgy véljük, hogy a részt ve­vő országoknak újabb lépé­seket kell tenniük a helsinki záróokmány teljes megvaló­sítása érdekében. Hazánk — mint azt a Ma­gyar Népköztársaság vezetői és vezető testületéi ismétel­ten kifejezésre juttatták — változatlanul igen érdekelt az enyhülés, a biztonság és az együttműködés továbbfej­lesztésében. Belgrádi tanács- Befejezésül szeretném fel­használni ezt az ünnepélyes alkalmat arra, hogy kormá­nyom nevében kifejezzem ju­goszláv vendéglátóinknak, a szomszédos szocialista Ju­goszlávia kormányának és népének, a találkozón részt vett jugoszláv küldöttség tag­jainak, Belgrád város ható­ságainak köszönetünket azért a körültekintő, figyelmes gon­doskodásért és vendégszere­tetért, amellyel nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy eredményes munkát vé­gezhettünk itt, e szép Száva- központban. A HÉT KARIKATÚRA! A PENTAGON EGYENSÚLYOZÓ MŰVÉSZE NEHÉZ MUTATVÁNY Újabb etióp előrenyomulás Az etiópiai fegyveres erők és á népi milícia egységei újabb, az Ogadeni-fennsíkon lévő várost foglaltak vissza a Szomáliái erőktől — közöl­te az országos forradalmi operatív parancsnokság. Fich városa a hét folyamán visszafoglalt Jijigától délre, Daghaburtól pedig nyugatra fekszik. A hadászati szem­pontból fontos város vissza­foglalása után az etiópiai erők folytatják előrenyomu­lásukat, egyben megerősítik állásaikat a Szomáliái beto­lakodóktól már korábban visszafoglalt területeken is. Etiópia fegyveres erői és a milicisták kemény harcot folytatnak az ország északi területein működő ellenfor­radalmi bandák ellen. Ezzel párhuzamosan a fegyveres erők segítik az eritreai lakos­ságot az ideiglenes katonai kormányzótanács (DERG) ál­tal meghirdetett gyökeres társadalmi-gazdasági átala­kulás megvalósításában. Találkozik-e a két artista? (A Nouvel Obscr- vateur karikatúrája) A BÉKETARGYALASOK SZÜNETÉBEN ■ (A Pravda karikatúrája) AZ AMERIKAI FEGYVERELADÁSOK «»wwníSSKSS*. (A Krasznaja Zvezda karikatúrája) Felettébb termékeny fészek. (Az International Herald Tribu ne karikatúrája — KS) Hazánk és a világpiac Termik és külkereskedők (3.) A termelő és a külkeres­kedelmi vállalatok együttműködésében sok kedvező, fejlődésre uta­ló jelenséggel találkozhat­tunk az elmúlt időszakban. Számottevően megnöveked­tek az ipari vállalatok, kü­lönösen a jelentős mérték­ben exportra termelő válla­latok vezetőinek külkereske­delmi ismeretei. Mindez hoz­zájárul ahhoz, hogy a külső piacot, áruink külföldi fogad­tatását, a versenytársakat, a termékeinkkel szemben je­lentkező igényeket, sőt a kül­földi műszaki fejlesztési ten­denciákat is a korábbinál sokkal alaposabban megis­merjék. A korábbinál harmoniku­sabb kapcsolatok kialakulá­sát segítette, hogy az elmúlt években változott a külkeres­kedelmi vállalatok belső szervezete is: olyan egysége­ket hoztak létre, amelyek a nagyobb termelő vállalatok­kal való összehangoltabb együttműködést, a korsze­rűbb értékesítési formák al­kalmazását szolgálják. Az eredmények ellenére a termelő és a külkereskedel­mi vállalatok kapcsolatainak javításában még sok a tenni­való. Régóta vitatott a külke­reskedelem jövedelemszabá­lyozási, érdekeltségi rendsze­re. A gondot alapvetően az okozza, hogy a külkereskede­lem, jellegénél fogva vi­szonylag kis létszámú appá- rátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bonyolít le. Nehéz olyan rendszert ki­munkálni, amely a különbö­ző, egyébként külön-külön jogos követelményeknek (a külkereskedelmi vállalatok munkájának hatékonyságá­val arányos jövedelemképző­dés; az ármunka minőségi színvonalának növelésében való érdekeltség stb.) egyide­jűleg és egyetlen szabályo­zás keretében elégítsen ki. A jelenlegi szabályozás — s ez­zel sok termelő és külkeres­kedelmi vállalat egyetért — nagymértékben forrása a vál­lalatok közötti érdekellenté­teknek. A termelők például joggal kifogásolják, hogy a külke­reskedelmi vállalatok mun­kája számukra túlságosan drága. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy a külke­reskedelmi ágazatba tartozó vállalatok 1977-re várható bruttó nyeresége meghaladja a 10 milliárd forintot, miköz­ben bérköltségük az 1 milli­árd forintot sem éri el. De nem alaptalan a külkeres­kedelmi vállalatok ellenveté­se sem, nevezetesen: a bruttó nyereség nagyobb részét, mintegy 85 százalékát a költ­ségvetés elvonja. A jelenlegi szabályozás tehát a külkeres­kedelmi vállalatokra valami­féle „adóbeszedő” szerepet juttat. A probléma megoldá­sára több javaslat készült: az eddigi kísérletek azonban nem hoztak eredményt. Az illetékes irányító minisztéri­umokra vár az a feladat, hogy a különböző szemponto­kat, az eddiginél jobban ösz- szeegyeztethető megoldáso­kat dolgozzanak ki. A termelő és a külkereske­delmi vállalatok kapcsolatai­nak formái az utóbbi évek­ben differenciáltakká váltak. Jellemző például, hogy a ko­rábban széles körben alkal­mazott egyszerű bizományi üzletek a teljes exportforga­lomnak mindössze 20 százalé­kát ölelik fel, s jelentősen növekedett a vállalatok közös érdekeltségét elvileg jobban érvényesítő társasági üzletek, illetve a nyereségérdekeltség­gel kombinált bizományi üz­letek aránya. Ennek ellenére szinte csak kivételesen fordul elő, hogy a külkereskedelmi vállalat az ipar önköltségi kalkulációját ismerné — ehhez ugyanis a gyártónak nem fűződik érde­ke — és annak alapján tudná kialakítani az értékesítési ár­ra vonatkozó javaslatát, fi­gyelembe véve a gyártáshoz felhasznált anyagok belföldi és külkereskedelmi ára kö­zött mutatkozó esetleges kü­lönbséget is. A probléma mö­gött jelentős mértékben a li­mitárak rendszere húzódik meg. A limitár az a minimá­lis eladási ár, amelyet a ter­melő vállalat minimálisan érvényesíteni kíván, s az azon felüli többlet árbevéte­léből a külkereskedelmi vál­lalatot meghatározott arány­ban részesíti. A gyártó a li­mitárat magasan, a külkeres­kedő pedig alacsonyan akar­ja megszabni. Kétségtelen, hogy ez a rendszer — leg­alábbis az esetek egy részé­ben, ahol a limitárak valós és nem formális funkciót töl­tenek be — segíti az alapo­sabb külkereskedelmi ár­munkát, de nyilvánvalóak az együttműködésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai is. A problémakör átfogó, mélyreható értékelésével kel­lene megtalálni a különböző érdekeket optimálisan kielé­gítő megoldást. Ennek kere­tében kellene megvizsgálni azt a termelő vállalatok ré­széről hangoztatott észrevé­telt is, amely szerint a külke­reskedelmi vállalatok jelen­legi érdekeltségi rendszeré­ben túlzottan erős a volu­menérdekeltség, a külkeres­kedelmi munka minőségi vo­násainak elismerése viszont a szükségesnél gyengébb. A Központi Bizottság október 20-i határo­zata többek között irányélveket tartalmaz a ter­melő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésé­nek fejlesztésére is. Ez fon­tos feltétele annak, hogy a termelési struktúra, a terme­lés és az export gyártmány­szerkezete fejlesztésének, a hatékonyabb értékesítési és beszerzési munka kialakulá­sának nagy feladatait siker­rel megoldjuk. K. Ny. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom