Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

I XXXV. évfolyam, 59. szám ÄRA: 80 FILLER 1978. március 10., péntek II helsinki záróokmányt hosszú távú programnak tekintjük beszéde a belgrádi plenáris ülésen NAPIRENDEN: az árucsere-forgalom A KNEB elnökének jelentése — Az 1978. évi Állami és Kossuth-díjak odaítélése ■■ Illést tartón a Minisztertanács Dr. Petrán lános Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban csütörtökön délelőtt nyilvá­nos plenáris ülést tartott az európai biztonsági és együtt­működési találkozó. A török delegátus elnökletével irtott ülésen folytatódtak a kül­döttségvezetők záróbeszédei. Elsőnek a bolgár küldött szó­lalt fel. Ezt követően dr. Petrán János nagykövet, a Magyar Népköztársaság küldöttsé­gének vezetője mondta el beszédét. Hangoztatta: Hosszú, bonyolult és fá­radtságos munkának a záró­aktusához érkeztünk, s most megelégedéssel fogadjuk, hogy a belgrádi találkozó vé­gül is pozitív hangvétellel, a teendők reális számba véte­lével, eredményesen zárult. A magyar küldöttség a belgrádi találkozó során is­mételten rámutatott, hogy a helsinki záróokmányt mun­kánk megváltoztathatatlan alapjának, a részt vevő álla­mok békés egymás mellett élését és együttműködését irányító, hosszú távú prog­ramnak tekintjük. Szocialista nemzeti érdeke­inkkel, népünk igényeivel teljes összhangban eddig is arra törekedtünk, hogy a zá­róokmány rendelkezéseit megvalósítsuk egyoldalúan, kétoldalú kapcsolatainkban és multilaterálisán egyaránt. Nem lenne helyes azonban az sem, ha elhallgatnánk a meglévő nehézségeket. Már első felszólalásomban. 1977. október 7-én alkalmam volt rámutatni arra. hogy a helsinki folyamat elleni tá­madások, valamint a fennál­ló realitásokkal nem számo­ló türelmetlenség szükséges­sé teszik a záróokmány há­rom lényeges vonásának is­mételt hangsúlyozását: — Először: a záróokmány hosszú távra szóló akció- program. Másodszor: a záróokmány egységes egész, s egyetlen ré­szét sem lehet önkényesen kezelni. A dokumentum bi­zonyos részeinek kiragadása, ezek túlhangsúlyozása és más részek jelentőségének le­kicsinylése különösen torz értelmezésekhez vezet. — Harmadszor: a helsinki dokumentum különös erővel húzza alá a belügyekbe való be nem avatkozás általáno­san elismert elvének jelentő­ségét. Megengedhetetlen, hogy egyes résztvevők — a közösen vállalt kötelezettsé­gek állítólagos teljesítése cí­mén — másokat igyekezze­nek felelősségre vonni. Ez ellentmondana helsinki szel­lemének. Kormányunk utasítása alapján a magyar küldöttség mindvégig azzal a határozott szándékkal vett részt a talál­kozó munkájában, hogy elő­segítse a helsinkiben — leg­magasabb szintű akaratnyil­vánítással — megerősített enyhülési folyamat megőrzé­sét és továbbfejlesztését. Hi­szen a legfontosabb, legége­tőbb tennivaló az elmúlt két és fél esztendőben mit sem változott: a gyakorlatban kell megvalósítani az európai és világméretű enyhülés meg­erősítésének és katonai térre való kiterjesztésének prog­ramját. Bízunk abban, hogy az álláspontok jobb megis­merését elősegítő belgrádi vitáink után jobb lehetőség nyílik az előrehaladásra ezen a területen; mind az illetékes európai fórumokon, mind pe­dig az ENSZ rövidesen sor­ra kerülő rendkívüli, a lesze­relés kérdéseinek szentelt közgyűlésén. A továbbiakban dr. Petrán János hangoztatta: bizonyos fórumokon igen sok szó esett, más témákhoz képest túl­zott hangsúlyt is kapott az emberi jogok és alapvető sza­badságjogok kérdése. Szeretnénk nagyon ponto­san és világosan fogalmazni: a szocializmus az ember leg­teljesebb felszabadításának, jogai legteljesebb biztosítá­sának a híve, s ebben nem valamiféle újsütetű politikai Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­tériumba látogatott. Elkísér­te Kovács Antal, a ^Központi Bizottság osztályvezetője és Nádasdi József, a VII. kerü­leti pártbizottság első titkára. Kádár János a tárca veze­tőivel közvetlen hangulatú eszmecserét folytatott. Pullai Árpád tájékoztatást adott a KPM tavalyi munká­járól, az idei legfontosabb feladatokról és a tárca fej­lesztési terveiről. Iskolaigazgatók, óvodave­zetők, tanácsi művelődés- ügyi osztályok irányítóinak részvételével folytatódott március 9-én a nyíregyházi pedagógiai és művészeti he­tek programja. A városi ta­nács dísztermében Szabó László, az Oktatásügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartott előadást „Oktatáspoli­tikánk és az új nevelési-okta­tási terv” címmel. Előadásában hangoztatta, az 1978—79-es tanév az új dokumentumok bevezetésé­nek alapozó, döntő éve lesz, amely elindít egy több évig tartó folyamatot. Az új neve­lési-oktatási dokumentumo­kat ősztől folyamatosan ve­zetik be a különböző oktatá­si intézményekben. Az 1978— 79-es tanév azért jelentős, mert a jó felkészülés, a he­lyes értelmezés és az oktató­nevelő munka tartalmában kifejezésre jutó eredményes­célok, konjunktúrális meg­fontolások vezérelnek ben­nünket. Közös kötelezettsé­günk, hogy az ENSZ szervei­ben és minden, arra alkal­mas nemzetközi fórumokon is, előmozdítsuk e jogok egyetemes tiszteletben tartá­sát. Mély meggyőződésünk: aki az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének a híve, az támogassa az eny­hülést, a leszerelést, a jobb nemzetközi együttműködést, és mindenekelőtt saját tettei­vel mutasson példát mások­nak. Felszólalása befejező ré­szében a nagykövet rámuta­tott: A belgrádi találkozón igen nehéz és fárasztó politikai vi­ták, az eltérő nézetek közti kompromisszumok türelmes keresése után nyílt csak meg a kibontakozás útja. Az élőt ­Kádár János elismerését fejezte ki a tárca vezetőinek, a közlekedés és a posta dol­gozóinak helytállásukért, a nehéz körülmények között végzett jó munkáért, amely- lyel a múlt évi feladatokat teljesítették. A beszélgetés során szólt az ország előtt ál­ló idei feladatokról, amelyek egész népünk, ezen belül a közlekedés és a posta dolgo­zóinak odaadó munkájával eredményesen megoldhatók. Végül további sikereket kí­vánt az idei esztendő tervei­nek teljesítéséhez. ség megalapozhatja a követ­kező évek sikereit. Ennek azonban feltétele, hogy vala­mennyi pedagógus alaposan megismerje és elsajátítsa az alapvető dokumentumok lé­nyegét. Ezután az óvodai és az is­kolai nevelés összhangjáról szólt az előadó. Elmondta, a gyermekek eredményes előbbre jutása, a tankötele­zettségi követelmények meg­valósítása egyaránt megkí­vánja, hogy az óvodák isko­la-előkészítő szerepét növel­jék. De arról nincs szó — je­gyezte meg az előadó — hogy az óvodákból „kisiskolát” csináljanak. Az óvónők és az általános iskolai alsó tagoza­tos nevelők nevelési tapasz­talatainak kicserélése, a jobb együttműködés azonban sok lehetőséget rejt a gyermekek nevelésében. A tankötelezett­ségről szólva elmondta: csak a tényleges eredmények nyug­tathatják meg a nevelőket, MA Mennyi a táppénz? (2. oldal) Tanár elvtárs a vállalatnál (3. oldal) A közélet hírei LÁZÁR GYÖRGY A Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvé­tét Abdulati al-Obeidinek, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam kormánya elnökének, a légikatasztrófa áldozatául esett Taha Sherif Ben Amer líbiai koordinációs miniszter elhunyta alkalmából. RÉSZVÉTLÁTOGATÁS ÁZ NDK NAGYKÖVETSÉGÉN Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Győri Imre. a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője csütörtökön részvétet nyilvánított az NDK budapesti nagykövetségén Werner Lamberznek. a Né­met Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárá­nak és Paul Markowskinak, az NSZEP KB tagjának, a KB nemzetközi kapcsolatok osztálya vezetőjének elhuny­ta alkalmából. BORBÉLY SÁNDOR ZUGLÓBAN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön a főváros XIV. kerületébe látogatott. Találkozott a kerületi párt­végrehajtóbizottság tagjai­val, az állami és társadalmi szervek vezetőivel. Tájékozó­dott a városrész helyzetéről, fejlődéséről. Ezt követően lá­togatást tett a Danuvia Köz­ponti Szerszám- és Készülék Gyárban, találkozott az üzemben szocialista brigád­vezetőkkel, párt- és tömeg­szervezeti aktivistákkal. Vé­gezetül részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülé­sén. nem pedig az értékelésben olykor fellelhető liberaliz­mus, a statisztika javításának szándéka. Szabó László ezután a ne­velőiskolához vezető út „pil­léreivel” foglalkozott, amely­nek lényeges eleme a céltu­datosan, jól szervezett közös­ségi munka. Az új dokumen­tumok sok segítséget adnak a nevelőknek azzal, hogy tan­tárgyként részletesen felhív­ják a figyelmet a nevelési le­hetőségekre. De a nevelőisko­la egyik legfontosabb „pillé­re” a pedagógus személyisé­ge. Foglálkozott az előadó az egész napos nevelés lehetősé­geivel, amely változó — né­hol zsúfolt körülmények kö­zött valósul meg — de nem menti fel a pedagógust, hogy többet tegyen a napközis, is­kolaotthonos nevelés lehető­ségeinek kiaknázásáért. (P.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a szocialista országokkal kötött 1978. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvek létrehozásáról, a végrehajtásra teendő intéz­kedésekről. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1977. évi munkájáról és el­lenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és felhívta a minisztere­ket, hogy irányító munká­jukban hasznosítsák a ta­pasztalatokat. Almatermesztési tanácsko­zás színhelye volt csütörtö­kön a Szabolcs-Szatmár me­gyei Agrokémiai és Növény­védő Állomás. A tanácskozást a MÉM Kertészeti Kutatások Tanácsa, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuta­tó Intézet, valamint az Ag­rártudományi Egyesület me­gyei szervezetei rendezték, amelyen részt vett dr. Szipó Balázs, az Országos Tervhi­vatal osztályvezetője. A me­gyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gyümölcs­termesztési szakemberei által nagy érdeklődéssel kísért és a gyümölcstermesztés prob­lémáival, az 1977-es kutatási eredményekkel foglalkozó ta­nácskozást dr. Pethö Ferenc, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója nyitot­ta meg. Ezután került sor a tizenegy előadásra, amelye­ket diaképek és filmvetítés tett szemléletessé. Az almabetakarítás múlt évi tapasztalatairól elhang­zott, hogy hazánkban rekord- termést értek el. 1978 volt az első év, amikor a betakarított mennyiség meghaladta az egymillió tonnát. Szabolcs- Szatmár megyének meghatá. rozó szerepe volt ebben, hi­szen több, mint a fele itt ter­mett. Ehhez a hatalmas ter­mésmennyiséghez az is ho*- zájárult, hogy a nem üzemi szektorban szintén emelke­dett a termés mennyisége, s ezzel együtt javult a minő­ség is. A minőséget viszont rontotta az almánál a jégve­rés és a növényvédelem rész­űt. Szíjártó Károly Tavaly több mint 123 és fél ezer bűncselekmény vált ismertté, 4,5 százalékkal ke­vesebb, mint 1976-ban. Jólle­het, a fiatalkorú bűnelköve­tők száma 3,6 százalékkal csökkent, nem túl jó a kép, ha figyelembe vesszük: min­den tízezer fiatalkorú lakos közül csaknem 124-et kellett felelősségre vonni bűncselek­mény miatt. Ez pedig kedve­zőtlenebb jelenség 1976 ta­pasztalataihoz viszonyítva. Még inkább az, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a gyer­mekkorú — 14 éven aluli — elkövetők száma 2217-ről ta­valy 2587-re emelkedett — állapította meg dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész csü­törtöki sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a bűnözés alakulását, szólt a megelő­zés, a bűnüldözés időszerű feladatairól, továbbá a tör­vénysértések kiküszöbölé­sét és megelőzését segítő ál­talános felügyeleti és polgári jogi tevékenységről. Az összbűnözésen belül vál­tozatlanul a legnagyobb arányt, 55 százalékot képvi­selik a vagyon elleni bűncse­lekmények. Több mint felére A legfőbb ügyész tájékoz­tatta a Minisztertanácsot a bűnözés 1977. évi helyzetéről és az ügyészi tevékenység so­rán szerzett fontosabb ta­pasztalatokról. A kormány tudomásul vette a beszá­molót. A Minisztertanács döntött az 1978. évi Állami és Kos- suth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zott a kiváló és az érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács jóvá­hagyta a Magyar Kereske­delmi Kamara alapszabályát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. beni elhagyása. A szedés mi­nősége sem volt kifogástalan, s ezt még rontotta a munka­erő-, valamint a göngyöleg­hiány. Ellenben az átlagostól hamarabb sikerült betakarí­tani az almát. A tárolókapa­citás nem megfelelő. Sza­bolcs-Szatmár megyében hu­szonötezer vagon alma tárolá­sára alkalmas hűtőházra len­ne szükség. Ezzel szemben csak a felét tudják tárolni a mezőgazdasági nagyüzemek. Az előadásokban nagy súlyt fektettek a növényvéde­lemre. Az alma egyik legve­szélyesebb kórokozója a va- rasodás, tavaly is sok gondot okozott a gyümölcsösökben. Ez a lehullott lombleveleken telel át, s rügypattanáskor már fertőz. Azonban hosszú a lappangási ideje, így csak a tavasz végén jelenik meg A permetezések ellenére is — különösen, ha kimarad egy permetezés, vagy túl hosszú a növényvédelmi forduló — erősen fertőzhet. Ezért már az első permetezések alkal­mával meg kell előzni a va- rasodás elterjedését. Ezután előadás hangzott el a termelésbecslésről, az alma­szüretnél használatos eszkö­zök és szervezési megoldások gyakorlatáról, a manipulálás gépi eszközeiről, valamint a tárolásról és a tárolás során fellépő gombabetegségek megelőzéséről, annak kezelé­séről. A tavasz folyamán újabb előadásokat tartanak a gyakorlati szakembereknek. (sb) sajtótájékoztatója csökkent a társadalmi tulaj­donban gondatlan rongálás­sal okozott kár, viszont két év távlatában 20-ról 22 mil­lióra emelkedett a hanyag ke­zeléssel előidézett vagyoni hátrány összege. _ A bűncselekmények 17 szá­zalékát a közlekedők köve­tik el, figyelmeztető jelen­ség ebben a kategóriában a 2,7 százalékos emelkedés. Mi több, csaknem 5 százalékkal volt magasabb a halált oko­zó közúti bűncselekmények száma. Az utóbbi években szigo­rúbbá vált az erőszakos és garázda jellegű bűnelkövetők felelősségre vonása. Jórészt ennek tudható be: tavaly 5,3 százalékkal csökkent az e körben ismertté vált bűncse­lekmények száma. Az elkövetkező esztendők­ben az állami, a gazdasági és a társadalmi élet minden te­rületén szívós munkát kíván állampolgáraink szocialista öntudatának és helyes szem­léletének fejlesztése. Csak­úgy, mint a bűnözést előse­gítő okok feltárása, megszün­tetése. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János látogatása a KPM-ben Ősztől az iskolákban Új nevelési-oktatási dokumentumok Fokozott figyelem a minőségre Álmatermesztési tanácskozás Nyíregyházán Csökkentek a bűncselekmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom