Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
4 KJ3LET-MAGYAR0RSZÁG 1978. március 7 Enrico Berlinguer: r Uj vezető erőre van szükség KOMMENTÁR Ismét Jijiga A világ hírügynökségei jelentették: az etióp csapatok hosszú, véres, súlyos áldozatokkal járó harc után visszafoglalták Jijiga városát. Ezzel új, mind hadászati, mind politikai értelemben jelentős állomásához érkezett a már korábban megkezdődött folyamat: az intenzív és eredményes etióp ellentámadás. Jijiga ugyanis — Harar mellett — a hatalmas oga- deni térség legjelentősebb városa, amely ráadásul mindössze harminc kilométerre van a Szomáliái határtól. Addisz Abebában azonban ezekben a pillanatokban is hangsúlyozzák: nem akarják átlépni a két ország határát, hadműveleteik célja egyedül és kizárólag a támadók, a betolakodók kiűzése a megszállt területekről. Márpedig — az ENSZ alapokmányától kezdve — egyszerűen nincs olyan nemzetközi dokumentum, amely ne tenné minden ország jogává, sőt erkölcsi kötelességévé, hogy kiűzze földjéről a támadót. Ez volt és most, a katonai helyzet alapos megváltozása után is ez maradt az „Afrika szarvában” kialakult helyzet lényege: az, hogy a szomáli- aiak területszerző, hódító háborút folytatnak, az etiópok pedig jogos, önvédelmi harcot. Ennek fényében teljesen érthetőek azok az etióp kijelentések, amelyek hangsúlyozzák: addig semmiféle érdemi tárgyalásról és főleg megegyezésről nem lehet szó, amíg a szomáliaiak az ütolsó emberig el nem hagyják a megtámadott ország területét. J ijiga eleste biztosítéknak tűnik arra, hogy a támadók távozása — ha nem is a saját jószántukból — most már csak idő kérdése. H. E. Nápolyban vasárnap befejeződött az Olasz Kommunista Párt VII. munkáskonferenciája, amelyen megvitatták a munkásosztály helyzetét és feladatait a megváltozott társadalmi körülmények között. Enrico Berlinguer főtitkár az értekezleten mondott záróbeszédében „minőségi ugrásnak” nevezte az olasz szakszervezeti mozgalom stratégiájában bekövetkezett változást. Síkraszállt azért, hogy a munkásosztály újabb áldozatok vállalásával járuljon hozzá a termelés fellendítéséhez. Berlinguer kijelentette: a régi uralkodó osztályok már nem tudják kivezetni a társadalmat válságából. Űj vezető erőre van szükség. A munkásosztálynak fel kell készülnie arra, hogy a politikai és állami vezetés szereplőjévé váljék. A „küszöböt” a kommunistáknak, a többi demokratikus erővel együtt kell átlépniök. A munkásosztálynak nemzetet irányitó erővé keli válnia, ehhez pedig az szükséges, hogy magára vállalja az ország valameny- nyi gondja orvoslásának terhét, hiszen csak így tudja bizonyítani, hogy képes az or_ szág irányítására. Kínai parlament Megválasztották az űj kormányt Helyi idő szerint vasárnap este befejeződött a kínai 'országos népi gyűlés (parlament) ötödik ülésszaka. A képviselők a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának javaslata alapján Hua Kuo-fenget, a KKP KB elnökét választották meg az ország miniszterelnökévé. A 13 miniszterelnök-helyettes: Teng Hsziao-ping, Li (Folytatás az 1. oldalról) Jövőre a nevelő testületek, a szülők és az iskolákat patronáló üzemek képviselői sűrűn találkoznak majd, hogy megbeszéljék a gyermekek nevelésével, pályairányításával kapcsolatos közös teendőiket. Társadalmi összefogással támogatják az úttörőszövetség „A mi világunkért” elnevezéssel meghirdetett országos mozgalmát. Pályázatot hirdetnek gyermekeknek szóló művészeti alkotások, gyermekdalok, színdarabok és rádiójátékok, kisfilmek készítésére. Az alakuló ülésen felszólalt dr. Ágoston György egyetemi tanár, Bokorné dr. Szegő Hanna, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Botka Valéria, a Magyar Rádió gyermekkórusának karnagya, dr. Csíki Ottó, a Hszien-nien, Hszü Hsziang- csien, Csi Teng-kuj, Jü Csiu- li, Csen Hszi-lien, Keng Piao, Csen Jung-kuj, FangJi, Vang Csen, Ku Mu, Kang Si-en és Csen Mu-hua lett. A vasárnap esti záróülésen egyhangúan elfogadták a kormány munkájáról szóló beszámolót, az alkotmány revíziójáról szóló beszámolót, valamint a Kínai Népköztársaság új alkotmányát. Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, dr. Fábián Árpád római katolikus megyéspüspök, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Jani- kovszky Éva írónő, dr. Kürti László református püspök, Nyilasi Judit, a Budapesti Gyermekszínház igazgatója, Orbán Vince vájár, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt alelnöke, dr. Ottlik Ernő evangélikus püspök, dr. Pesta László országgyűlési képviselő, dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus, Reich Károly grafikusművész, dr. Schuller Dezső egyetemi tanár, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár, a bizottság tagjai. Nemzetközi tiltakozó kampány a neutronfegyver ellen Sajtótájékoztató az Országos Béketanácsnál — Az utóbbi 30 év egyik legjelentősebb társadalmi tanácskozásának ítélte minden résztvevő a genfi nemzetközi és nemzeti CEM-kormány- szervezetek leszerelési konferenciáját — mondotta Simái Mihály, aki az ENSZ- társaságok Világszövetsége elnökeként részt vett a tanácskozáson. Az Országos Béketanács Belgrád rakparti székházában megtartott hétfői sajtótájékoztatón a magyar küldöttek számoltak be a február 27. és március 2. között megrendezett nemzetközi fórum munkájáról, s az elfogadott dokumentumokról, A tanácskozásnak neves személyiségek, köztük a pápa küldtek üdvözletét, s a résztvevők között voltak a Békevilágtanács, valamint a Szocialista Internacionálé képviselői. A különböző ideológiai és vallási irányzatokat képviselő szervezetek megegyeztek abban, hogy történelmi Időszakban ültek össze a küldöttek a leszerelésért. Az emberiség úgy tűnik, elodázhatatlan válaszút elé került: vagy a békére, vagy a fegyverkezésre szavaz. Simái Mihály szólt arról, hogy sok kérdésben vitáztak a résztvevők, s például a tőkés szervezetek képviselői a konferencia elején a neutron- bomba kérdését nem tartották fontosnak. A tanácskozás végén viszont már majdnem mindenki elfogadta azt az álláspontot, hogy a neutronfegyver sajátos szerepet játszik a fegyverkezésben. Ha a NATO-országok hadiraktáraiba bekerül az új tömeg- pusztító eszköz, amely elmossa a taktikai és stratégiai fegyverek közötti határt, akkor a Szovjetuniónak, a biztonság érdekében, hasonló eszközzel kell „válaszolni”. A vitathatatlan véleménykülönbségek ellenére a genfi konferencia közelebb hozta egymáshoz a békéért és a leszerelésért küzdő erőket. A genfi tanácskozáson is el-el- hangzott, leszerelésellenes sajtópropagandáról szólt Pethő Tibor, aki az Országos Béketanács elnökhelyetteseként vett részt a konferencián. Az imperialisták a Varsói Szerződés államainak állítólagos támadó szándékáról beszélnek, s ezzel „magyarázzák” a neutronbomba kifejlesztését. Gyakran kap hangot az a vélemény is, hogy kárbavesznek a leszerelési törekvések, mert a haditechnikai „szuperfejlődés” úgyis megelőzi a békés szándékúak cselekvését. Genfben az ily- képpen egyoldalúan tájékozott résztvevők is meggyőződhettek a „másik oldal” érvelésével. Lőrinc Tamás, a genfi négy munkabizottság egyikének elnökeként számolt be a fórum munkájáról. Réti Ervin megjegyezte, hogy ugyancsak május végén, Washingtonban ül össze a NATO tanácsa, s dönt a neutronfegyver sorsáról. A világ közvéleménye — ahogy ezt Genfben a küldöttek elmondták — békemenetekkel, nemzetközi tiltakozó konferenciákkal mond nemet az új tömegpusztító eszköz európai elhelyezésének. A sajtókonferencián elnöklő Réczei László, az OBT alelnöke bejelentette: a béketanácshoz ezekben a napokban üzemekből, szövetkezetekből, egyházi szervezetektől, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeznek a neutronbombát elítélő táviratok, levelek. Bejelentették, hogy az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlése előtt az Országos Béketanács összegyűjti végzett munkájának dokumentumait, s azokat átadja a közgyűlésen részt vevő magyar kormánydelegációnak. Hogyan lehet összeegyeztetni a nők aktív társadalmi szerepét megszámlálhatatlan otthoni tennivalójukkal? A probléma megoldásáról Jelizaveta Zuj- kova szociológus, a filozófiai tudomány ok doktora fejti ki nézeteit. Ki viseli otthon a kötényt? Ludmilla Utkina és Szvetlána Grib az ukrajnai cserni- govi vegyikombinátban a termékek minőségét ellenőrzi. Egyenlőség de jure és de facto A „gyengébb” nem családi egyenlőtlensége maradványainak felszámolásáról szóló elmélkedésünket az Októberi Szocialista Forradalmat közvetlen követő helyzet elemzésével kell kezdenünk. A cári Oroszországban még saját útlevelük sem volt az asszonyoknak, nevüket a férj, a család teljhatalmú ura és parancsolja útlevelébe vezették be. A szovjet hatalom jogalkotása családjogilag egyenlővé tette a nőket a férfiakkal. Csakhogy a jogi egyenlőség még nem jelenti a tényleges egyenlőséget! Ennek eléréséhez előbb úrrá kellett lenni a munka- nélküliségen, az analfabétizmuson és számos patriarchális előítéleten az emberek fejében. A férfiakkal való tényleges egyenlőség az élet minden területén csupán a harmincas évek végére valósult meg a Szovjetunióban. Ebben az országban ma minden második dolgozó, aki a népgazdaságban tevékenykedik, nő. A gyengébb nem jó néhány kvalifikált, jól fizetett foglalkozást hódított meg. Lássunk néhány példát! Az elektrotechnikai és műszeriparban a foglalkoztatottak 52 százalékát, a precíziós gépgyártásban és a rádióiparban mintegy 67 százalékát teszik ki a nők. A statisztikák szerint az országban minden harmadik mérnök és jogász nő. Minden négy orvos és tanár közül három, valamint a tervezők és technikusok fele a gyengébb nem soraiból kerül ki A szovjet parlaA szakma is örömet ad. mentnek 475 tagja nő, ez a szám a testület képviselőinek egyharmadát jelenti. Hi kell a boldog családi élethez? A nőknek a társadalomban játszott aktív szerepe és a családi kötelezettségek terhei között fennáll az ellentmondás. Azokban a családokban, ahol gyermek van, a nőre két-háromszor több gondot ró a háztartás, mint a férfira. Nem véletlen, hogy a szovjet törvényhozási irányelvek azt mondják a házasságról és a családról: a törvényeknek elő kell segíteniük a nők hátrányos helyzete maradványainak felszámolását, és a kommunista család kialakulását. A háztartási és társadalmilag hasznos munka megosztásának folyamata hatékonyabban megy végbe a fiatal családokban, illetve azokban, amelyekben a férj magasabb szintű képzettséggel rendelkezik. Ezt a következtetést megerősítették többek között A. Pimenova szociológus kutatásai is, melyeket 595 leningrádi családnál végzett. A házimunkák végzésében teljes közösséget vállal férj és feleség az olyan családok 10 százalékában, amelyekben a férjnek általános iskolai végzettsége van, és 29 százalékában azoknak a családoknak, amelyekben a férj felsőfokú tanulmányokat folytatott. A teljes munka- megosztás jellemzi azoknak a családoknak 22 százalékát, amelyekben a férj 24 évnél fiatalabb és csupán 2,6 százalékát azoknak, amelyekben a férj 50 éves elmúlt. A Belorusz Állami Egyetem e kérdéssel foglalkozó szociológiai kutatócsoportja több mint ezer férfi és nő, egy fésüsfonó kombinát, egy óragyár és egy traktoralkatrészeket gyártó üzem munkásainak véleményét tanulmányozva szerfölött érdekes adatok birtokába jutott. Kiderült, hogy ott, ahol a férjek feleségükkel egyenlő terheket vállalnak a háztartás vezetésében, tízszer gyakrabban találkozhatunk boldog családokkal, mint ott, ahol a háztartás vezetése kizárólag az asszony „kötelessége”. Hi a teendő ? A nők hátrányos helyzete csökevényeinek megszüntetésében igen nagy jelentősséggel bírnak az országos hatósugarú intézkedések. Gondolok itt például a vállalatoknál szervezett tanfolyamokra, melyek segítséget nyújtanak a fiataloknak a családi életre való felkészülésben. Nagyon értékesek azoknak a házasságkötő termeknek a tapasztalatai, melyekben a vőlegény és a menyasszony a házasságkötés előtt speciális tanfolyamon ismerkedhet meg a családi funkciókkal, a gyermekneveléssel, a házastársak kötelességeivel. Konkrét szociológiai kutatások kimutatták, hogy például Dnyepropetrovszkban és Petrozavodszkban ez a legkedvezőbb eszköze az új életforma propagandájának. Nagyon hatékonyak e témában a rádió és a televízió rendszeres adásai, s a széles körű viták a szovjet sajtóban. A család lényege és funkciói helyes értelmezésére nevelésben nagy jelentőségű munkát végeznek a szabadegyetemek, melyeken a családi élet kultúrájával foglalkozó fakultások is vannak. Én, mint a moszkvai Lomonoszov Egyetem mellett működő szabad- egyetem rektora, állíthatom, hogy nálunk nagyon eredményesen, sikeresen dolgozik „A diákok életének és szabad idejének tudományos megszervezése” c. szeminárium. Különösen kihangsúlyoznám a Szovjetunió új alkotmányának ezt a létfontosságú, programadó tételét, mely az 1936-os alaptörvényben még nem szerepelt. Azoknak a körülményeknek Kazahsztánban, az egyik onkológiai intézetben Szófia Bajmakanova szülésznőgyógyász orvos vizsgálatot végez. a megteremtéséről van szó, melyek „lehetővé teszik, a nők számára, hogy összeegyeztessék a munkát az anyasággal”. Ez az én véleményem szerint lényeges segítséget nyújt, hogy sikeresen megszabaduljunk a nők hátrányos helyzete még meglévő maradványaitól. (APN)
