Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 31. Napi külpolitikai kommentár Peking és a „kilencek” flörtje LI KIANG KÜLKERES­KEDELMI MINISZTER ve­zetésével kínai küldöttség ér­kezett Brüsszelbe, hogy alá­írja a Kínai Népköztársaság és a Közös Piac kapcsolatait rendezendő egyezményt. A Közös Piac ugyan Japán után Kína második számú keres­kedelmi partnere, a kölcsö­nös forgalom évi értéke azonban alig éri el a kétmil­liárd dollárt. Ez pedig nem jelent többet mint fél száza­lékot az Európai Gazdasági Közösség külkereskedelmi mérlegében. Elsődlegesen gazdasági jelentősége van a megállapodásnak, de nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azokat a politikai meggon­dolásokat sem, amelyek Pe- kinget a „kilencekhez” való közeledésre késztették. Az új pekingi vezetés el­méleti és gyakorlati síkon egyaránt biztosította a Mao- féle külpolitika folyamatos­ságát. Így Nyugat-Európa vo­natkozásában is. A 70-esévek kezdetétől Pekingben mindig szívesen látott vendégek vol­tak Nyugat-Európa legreak- ciósabb politikusai, mindazok, akik élenjártak a szovjetelle- nességben. A keresztényszo­cialista Franz Josef Straus- sal, vagy a brit konzervatí­vok korábbi vezérével, Ed­ward Heath-szel a pekingi vezetők nagyon könnyen megtalálták a „közös nyel­vet”, egyetértettek abban, hogy a „szovjet veszély” el­hárítására szükség van a Szovjetunió elleni széles kö­rű nemzetközi egységfront létrehozására. A MAOISTA ELMÉLET SZERINT korunkat a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti világuralmi harc jellemzi. Ehhez még hozzáfű­zik, hogy e harc fő tárgya Európa. Ezért Peking — mi­közben provokatív módon az állítólagos szovjet veszéllyel ijesztgeti Nyugat-Európát — arra biztatja országait, hogy ne csak gazdasági, hanem po­litikai és katonai területen is integrálódjanak. Teszi mind­ezt azzal a céllal, hogy ? megerősödött és egységes Nyugat-Európát saját politi­kájuk szekeréhez kössék. A szovjetellenesség alapján kovácsolódó barátság a kínai vezetés és a nyugat-európai reakció erői között veszélyek­kel terhes ugyan, de korláto­zott kihatású. A reálisan gon­dolkodó nyugat-európai poli­tikusok többsége nem fogé­kony a pekingi szirénhangok iránt, mert tisztában van az­zal, hogy az enyhülési politi­kának nincsen alternatívája. Pálfi Viktor A közélet hírei Losonczi Pál Bács-Kiskun megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön Bács-Kiskun megyé­be látogatott. A megye ha­tára utáni első településen — Lajosmizsén — a nagyközség párt- és tanácsvezetői fogad­ták. Ezt követően Kecskemé­ten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, a bizottság első titkára tájé­koztatta az ország legnagyobb területű agrár megyéjének politikai és gazdasági életé­ről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalatot keres­te fel. Losonczi Pál délután Kalo­csán folytatta Bács megyei körútját. Itt egyebek között a világhírű fűszerpaprika-ter­mesztés továbbfejlesztésére vállalkozó Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés tevé­kenységével ismerkedett, majd az érseki könyvtárat lá­togatta meg, s találkozott Ij- jas József kalocsai érsekkel. Kalocsáról Hartára, az Er­dei Ferenc Termelőszövetke­zetbe vezetett Losonczi Pál útja. A termelőszövetkezet­ben tett látogatással véget ért Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei programja. Aczél György látogatása Tolnában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön Tolna megyében tett látogatást. Szekszárdon K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára ismertette a vendéggel a megye helyzetét, majd Aczél György, a megyei párt- bizottság aktívaülésén tartott tájékoztatót az időszerű poli­tikai kérdésekről. Utána a megyei vezetők társaságában felkereste a Balassa János Tolna megyei kórházat, ahol Szentgáli Gyula címzetes egyetemi docens, főigazgató főorvos és vezető munkatársai tájékoztatták a 170 éves gyógyintézet, munkájáról. Ezt követően a vendégek megtekintették a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szek­szárdi új tagozatának modern épületét, majd Mözsi Szabó István festőművészt keresték fel a szekszárdi előhegyi új lakótelepen lévő műtermes otthonában. A látogatás befe­jezéseként Aczél György meg­tekintette a paksi atomerő­mű építkezéseit és lakótele­pét. Huszár István látogatá­sa Heves megyében Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke csütörtökön Heves megyében tett látoga­tást. Egerben, a pártszékház­ban Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr End­re, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a me­gye helyzetéről. A miniszter- tanács elnökhelyettese ez­után részt vett a megyei pártbizottság ülésén, ame­lyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési le­hetőségeiről tárgyaltak. Ezt követően Huszár Ist­ván felkereste a VILATI egri gyárát, amelynek vezetői is­mertették a budapesti és az egri gyár munkáját. A láto­gatás befejezéseként Huszár István felkereste a szőlészeti és borászati kutató intézetet, majd visszautazott Buda­pestre. Németh Károly a fővá­ros XX. kerületében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának A;ag- ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön a főváros XX. kerületébe látogatott. A vendégeket a XX. kerüle­ti pártbizottság épületében Csillik András első titkár, Gyulai Gusztáv tanácselnök és a városrész más vezetői fogadták. Csillik András tá­jékoztatást adott a kerület politikai, gazdasági és város- fejlesztési munkáiról, a ta­pasztalatokról és a további feladatokról. Ezt követően Németh Károly megtekintet­te az új kerületi beruházáso­kat: a városközpont építke­zéseit, valamint a dél-pesti kórházat. A látogatás követ­kező állomása a közúti gép­ellátó válalat volt, itt a ven­dégek Újvári István, az út­építő tröszt vezérigazgatója, valamint a vállalat vezetői fogadták, tájékoztatták a vállalat politikai és gazdasá­gi tevékenységéről. Az üzem- látogatást követően Németh Károly a pártbizottság épü­letében gazdasági helyzetünk kérdéseiről tartott előadást a kerület politikai, gazdasági és társadalmi vezetőinek. Nemet a neutronbombára! Magyar felszólalás Genfben Csütörtökön újabb ülést tartott a genfi leszerelési bi­zottság. A tanácskozáson felszólalt dr. Domokos Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság képvise­lője. Beszédében elemezte azokat a veszélyeket, ame­lyek a fegyverkezési verseny folytatása, vagy fokozódása esetén a tudományos-techni­kai haladás következtében előállhatnak. — Ilyen körülmények között — mutatott rá a magyar kép­viselő — csakis kötelező ér­vényű nemzetközi megálla­podások akadályozhatják meg azt, hogy a tudományos felfedezések új tömegpusztí­tó fegyverek és fegyverrend­szerek kidolgozásához, illetve rendszeresítéséhez vezesse­nek. A Szovjetunió már be­nyújtott egy átfogó jellegű megállapodás-tervezetet a leszerelési bizottsághoz, s ezt az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán hazánk több szo­cialista országgal együtt, ha­tározatban támogatta. Domokos nagykövet a to­vábbiakban kifejezésre jut­tatta a magyar közvélemény és a kormány aggodalmát, il­letve tiltakozását a neutron­fegyver gyártását és európai tárolását szolgáló NATO-ter- vekkel kapcsolatban. — Az új tömegpusztító fegyver a nyugati katonai doktrínák terméke — hangoztatta. — Ha a neutronfegyverek eltil­tására irányuló erőfeszítések eredménytelenek maradnak, lényegesen nő egy esetleges atomháború kirobbanásának veszélye, és a fegyverkezési verseny új szakaszába léphet. Ennek megakadályozását szolgálja az a szerződésterve­zet, amelyet a szocialista or­szágok a közelmúltban nyúj­tottak be a genfi leszerelési bizottsághoz. A magyar dele­gáció elvárja, hogy a bizott­ság kezdjen sürgős tárgyalá­sokat a neutronfegyver álta­lános eltiltására vonatkozó nemzetközi szerződés kidol­gozásáról — fejezte be be­szédét Domokos Mátyás nagykövet. Giscard d’Estaing- Georges Marchais találkozó Egy óra hosszat tartott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csü­törtöki megbeszélése Georges Marchais-val, az FKP fő­titkárával — az első találko­zó az V. köztársaság történe­tében az államfő és a Fran- . cia Kommunista Párt vezető­je között. A köztársasági elnöktől tá­vozóban Georges Marchais az Elysée-palota lépcsőjén kije­lentette: a megbeszélésen az a cél vezette, hogy hallassa a dolgozók, az egyszerű embe­rek millióinak hangját, azo- két, akiknek helyzete alig el­viselhető, s kifejtse, milyen sürgős intézkedésekre lenne szükség a legégetőbb problé­mák megoldására. A megbeszélésről szólva Marchais rámutatott arra, hogy az államfő tanácskozá­sai az elnöki jogok olyan ér­telmezéséből erednek, amely- lyel az FKP nem ért egyet. A kommunisták meg vannak győződve arról, hogy a vá­lasztásokon győztes többség holnap ugyanúgy nem fogja megoldani az ország problé­máit, mint ahogy eddig sem tette. Ez csak mélyreható strukturális reformokkal vol­na lehetséges. Kreisky Berlinben Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár csütörtö­kön háromnapos hivatalos lá­togatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezett. Berlin schönefeldi repülőte­rén házigazdája, Willi Stoph miniszterelnök és az NDK több más vezető politikusa köszöntötte az osztrák állam­férfit. Kreisky szombatig tartó berlini látogatása és tárgya­lássorozata az eddigi legma­gasabb szintű politikai érint­kezés az NDK és Ausztria között. A két ország 1972 de­cembere óta tart fenn diplo­máciai kapcsolatokat. A láto­gatás legfontosabb esemé­nyeire pénteken kerül sor. Dr. Bruno Kreisky találkozik Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnö­kével s e napon írják alá a két ország kulturális, tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési és állategészségügyi egyezményét. KAIRÓ Folytatódnak az egyiptomi —izraeli tárgyalások Weizman izraeli hadügy­miniszter csütörtökön Kairó­ba érkezett és azonnal meg­kezdte a tárgyalásokat Szá­dat egyiptomi elnökkel. A kairói rádió csütörtökön délután azt jelentette, hogy Szadat és Weizman kétórás tárgyalásán nem volt haladás a kétoldalú tárgyalások fel­újításának tekintetében. Weiz­man kijelentette, hogy az iz­raeli haderők kivonulnak Dél-Libanonból, mihelyt az ENSZ összes ideiglenes had­erői megérkeznek Libanonba. Az egyiptomi szóvivő nem­mel válaszolt arra a kérdés­re, vajon a Szadat—Weizman találkozó előkészíti-e az iz­raeli—egyiptomi politikai és katonai bizottságok munkájá­nak felújítását. Amman: Kadhafi líbiai ál­lamfő az Al-Rai című amma- ni lapnak adott interjúban di­csérte Jordániát, amiért nem kapcsolódott be az egyipto­mi—izraeli különtárgyalások- ba. Portugália és a szocialista országok kapcsolata „Portugália arra fog töre­kedni, hogy új megállapodá­sokat kössön a szocialista or­szágokkal, és szigorúan vég­rehajtsa a már aláírt egyez­ményeket” — mondotta az ANOP portugál hírügynök­ségnek adott interjújában Viton Sa Machado külügymi­niszter. Megállapította, hogy Portugália belépése a Közös Piacba „egy sor kényes prob­lémába” ütközik, amelyek mindenekelőtt „a portugál gazdasági szerkezet gyenge­ségeivel és az e téren tapasz­talható nehézségekkel” kap­csolatosak. Amerikai levelünk Egység és szolidaritás D z ajtón futástól lihegő fiatalember ront be. s közli, hogy a faluban égetik az elfogadásra felajánlott szerződést. — Ez várható volt — mondja csendesen Dick Hall szakszervezeti bizalmi —, hogy a tagság visszautasítja a sztrájk három hónapja alatt folytatott tárgyalások ered­ményeként létrejött szerződést. Nem engedhetjük, hogy az egészségügyi költségek terheit ránk hárítsák. A bányák veszélyesek. Tavaly Nyugat-Virginiában 30 halottunk és több száz sebesültünk volt a veszélyes munkakörülmények miatt. — A munkakörülmények szükséges javítását a helyi sztrájkok fegyverével akarjuk biztosítani, mint eddig — mondja Dillard, a bányagépész. Az új szerződés viszont meg akarja tiltani a helyi sztrájkok jogát, sőt, szigorú büntetéseket — köztük az elbocsájtást — is kilátásba he­lyezi a sztrájkolok ellen. — A tőkéseket szolgáló propaganda igyekszik eltorzítani a helyi sztrájkhoz való jog követelését — veszi át a szót Dennis Britt, a házigazda: Elhallgatják a lényeget, neveze­tesen azt, hogy e jog megvonása még több halálos és se­besült áldozatot eredményezne a bányákban. A tőkések ugyanis a bányabiztonsági berendezések folyamatos javí­tásán takarékoskodva növelik az egyébként is nagy ve­szélyt a föld alatti, munkáknál. Ha elfogadnánk a most le­szavazott szerződést, akkor két dolog között választhat­nánk: a veszélyes munkakörülmények ellenére visszamen­ni a bányába, vállalva az életveszély kockázatát, vagy az elbocsájtás terhe alatt megtagadni a munkát. — Az én problémámat meg sem említették — elége­detlenkedik a kályha közelébe húzódott, már 10 éve nyug­díjas vájár. Az ő problémája és sérelme az, hogy fele any- nyi nyugdíjat kap, mint akik 1974 óta mennek nyugdíjba. Ezért a sztrájkoló bányászok — szolidaritást vállalva a nyugdíjasokkal és saját jövőjükre is gondolva — követe­lik a nyugdíjak körülbelül azonos összegű megállapítását a jelenleg megítélt nyugdíjösszegek bázisán. „Ki védje meg az öregeket, ha nem mi és milyen alapon kérnénk védelmet a fiataloktól, ha megöregszünk?” — mondja Dick Hall. A beszélgetők között teljes az egyetértés, hogy az elé­gedetlenség jeléül helyes szimbolikusan elégetni a szer­ződést. De, mert ez a sztrájk folytatását is jelenti, az or­szág pedig már mind jobban érzi a szénhiány következ­ményeit, az elnök — a bányabárók pártjára állva — erő­szak alkalmazásával fenyegetőzik, hogy elérje a munka felvételét. Ez a harmadik eset, hogy amerikai elnök alkal­mazza a Taft-Hartley törvényt a sztrájkoló bányászok el­len, de eddig mindig siker nélkül. A bányászok az erőszak hatására soha nem vették fel a munkát. Így lesz most is — mondják. A Taft-Hartley törvény értelmében a bányászok kö­telesek 80 napra felvenni a munkát, miközben folyik a tárgyalás az új munkaszerződésről. Aki nem engedelmes­kedik a törvénynek, azt bebörtönzik. Azok ellen a bányá­szok ellen pedig, akik meg akarják akadályozni, hogy a sztrájktörők átlépjék a sztrájkőrség bánya előtt állított vonalát, a rendőrség vagy a katonaság fegyvert alkalmaz­hat. Az Appalachia hegység bányászai ezzel kapcsolatban is a hagyományokra hivatkoznak, vagyis: erőszakra erő­szakkal válaszolnak. Ez elkerülhetetlenül vérontáshoz ve­zetne. A bányászok ezt nem akarják, de kényszerből — a követeléseik teljesítése érdekében — vállalják. Az igazság az, hogy Carter elnök sem akarja az erőszakot, mert szá­mol annak súlyos politikai következményeivel a novem­beri törvényhozási választásokra készülő demokrata part­nere és önmagára, aki 1980-ban újra szeretné választatni magát. Közismert dolog — emlékszik erre az elnök is, — hogy a legutóbbi elnökválasztás eredményét a dolgozó tö­megek és a feketék szavazatai döntötték el. Ezek támoga­tása nélkül a jövőben is sikertelen maradna minden vá­lasztási próbálkozás Carter elnök számára. O z adminisztráció ezért a fegyveres erők alkalmazása helyett megpróbál más eszközökkel, köztük az éhség fegyverével hatni a sztrájkólókra. A bányászok már több, mint 3 hónapja nem kaptak fizetést, nincs egészségügyi biztosításuk és a szó szoros értelmében vett éhezéstől saját tartalékaikon kívül a szakszervezeti sztrájksegély és — mi­vel az már kimerül — más iparágak munkásainak, a sztrájkoló farmeroknak élelmiszer- és ruhaküldeményei­ben jelentkező szolidaritása menti meg őket. E szolidari­tás segít, hogy ellent tudjanak állni a tőkések és a kor­mány nyomásának, kiéheztető akcióiknak és a szolidari­tás segít megerősíteni egységüket a kérlelhetetlen osztály­ellenség elleni harcban. Cabin Creek, 1978. március. DCatxnei. Qihxájt (Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezetben. ismer­kedett a főváros és környéke, valamint Veszprém megye nevezetességeivel. A látogatás során Kádár János és Willy Brandt őszin­te, szívélyes légkörű megbe­széléseket folytatott a nem­zetközi politikai és gazdasági helyzetet, valamint a két or­szág és a két párt viszonyát érintő kérdésekről. A megbe­széléseken részt vettek Willy Brandt kíséretének tagjai, az MSZMP részéről Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyettes és Jo- hoda Lajos, a KB munkatár­sa. Az átfogó véleménycsere során egyetértés volt abban, hogy tovább kell folytatni a béke és az enyhülés politiká­ját, s széles körű nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési hajsza meg­fékezése, a leszerelés terén. A két párt képviselői az európai béke és biztonság erősítése érdekében támogat­ják a helsinki záróokmány végrehajtására tett konstruk­tív lépéseket. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti gyümölcsöző kapcsolatok fej­lesztésének. Megállapodtak abban, hogy tovább folytat­ják a két párt között eddig kialakult érintkezéseket és a párbeszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom