Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

1978. március 30. K ELET-M AG Y ARORSZÁG 7 TOKOMAK Prágában A Prágában épüli TOKOMAK berendezés. (MTI. Külföldi Képszolgálat). Fogpótlás ­A fogazat részleges vagy teljes elvesztésekor károso­dik a rágóképességünk, sor­vadni kezd a fogínyünk és az állcsontunknak a fogakat tártó része, az elülső fogak el­vesztésekor pedig zavar tá­mad a hangképzésben. De nem elhanyagolható az az esztétikai hátrány sem, amit a fogatlan száj látványa kelt. Régóta foglalkoznak az el­veszített fogak pótlásával. Próbálkoztak fából és csont­ból faragott fogak beerősíté- sével, sőt még gyöngy és üvegfogakkal is kísérleteztek. Ezután jöttek a különféle fémekből, majd porcelánból készített pótfogak. Jelentős előrelépést és részben megoldást jelent a fémvázbeültetés módszere, mert ahhoz, hogy a rágás el­fogadható legyen, a fogak­nak jól rögzített, stabil alap­ra van szükségük. A fémváz rögzítésére két mód is kínál­kozik. Lehetőség van a felső vagy az alsó állcsontba hor­gonyzásra, ami azt jelenti, hogy a csontba csak a fog­műből kinyúló, s azt rögzítő műgyökeret (csapokat, csava­rokat stb.) erősítik be. A gyakoribb megoldás az, ami­kor a fémvázat nem erősítik bele az állcsontba, hanem pontosan ráillesztik, mégpe­dig úgy, hogy a csonthártya kívülről befedje. Ebben az esetben tehát egy — a csont­hártya és az állcsont között nyugvó — vázszerkezetet alakítanak ki. A műtétet úgy végzik, hogy a beteg ínyét érzéstelenítés fémvázon Képűnkön: a fémvázbeűlte- tés műtétjének a tervezése egy csehszlovák klinikán (MTI. Külföldi Képszolgálat) után felvágják és az így sza­baddá tett felső vagy alsó állcsontról gipsz vagy külön­féle műanyagok segítségével lenyomatot vesznek. Ezt használják fel a fémváz el­készítéséhez, amelyhez első­sorban kobaltkróm ötvözetet használnak, mert az egyrészt rozsdamentes. korrózióálló anyag, másrészt elektromo­san semleges hatású, vagyis — szemben a vassal meg a rézzel — közötte és a szövet­nedvek között nem lép fel feszültségkülönbség, s így nem keletkezik az élő szöve­tekre káros hatású hioáram sem. A kobalt-króm mellett moli.bdén és nikkel ötvözete­ket is használnak fémvázak készítésére. Ma már kétségtelen, hogy a következő évtizedekben az emberiség energiaszükségle­tét csakis a nukleáris ener­gia, mégpedig az atommag hasadásakor felszabaduló nukleáris energia segítségével lehet gazdaságosan és a kör­nyezetvédelem szempontjai­nak is megfelelően megolda­ni. Ami az egyre közeledő jö­vő század szükségleteit ille­ti, kielégítésük módjára vo­natkozólag több irányban is folynak kutatások. Ezekben a kutatásokban különösen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az NSZK, és Anglia járnak az élen. A kutatások közös vonása, hogy körgyűrű alakú elekt­romos kisülést hoznak létre a megfelelő könnyű elemek­ből álló gázban — deutéri­um, tricium. lithium —, amely gáz úgynevezett plaz­maállapotba kerül, azaz az atomok erősen ionizálódnak, s így a gáz elektromosan jól vezető lesz. Ahhoz, hogy az önmagát fenntartó fúziós folyamat be­induljon, el kell érni a kisü­Tanulni a természettől lésben a százmillió Kelvin- fokos hőmérsékletet, továbbá ennek a hőmérsékletnek bi­zonyos ideig meg kell ma­radnia a plazmában, vagyis nem szabad közben olyan bizonytalan állapotnak fellép­nie, amely alatt a plazma szétfolyhat és a falakhoz kö­zeledhet. Az utóbbi időben jelentős eredmények szület­tek e kutatások terén. A fúziós energia kutatásá­ban a legígéretesebbnek a szovjet TOKOMAK berende­zés látszik A Szovjetuniónak saját és külföldi tudósokkal közösen végzett kutatások során sikerült egytized má­sodpercig is fenntartani sta­bil kisülést. Ezekben a kísér­letekben már nagyszámú energiatermelő fúziós reakció jött létre, de az önfenntartó folyamatot még nem sikerült megvalósítani. A moszkvai Kurcsatov In­tézet a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Plazmafizi­kai Intézetével is végez kö­zös kísérleteket. E célból TOKOMAK berendezést épí­tettek Prágában. Az Eiffel-torony szerkezete elvileg hasonlít a magasabb rendű emlősök sípcsontjának felépítéséhez. A korszerű re­pülőgépek szárnyprofilja a tokhalak formáját utánozza Az üreges, csőalakú építmé­nyek pontosan követik a nö­vények szárának szerkezetét. Számtalan példát sorolhat­nánk még fel arra, hogy a mérnökök — maguk sem sejtve — sokszor a természet megoldásait másolják. Az utóbbi évtizedekben világos­sá vált a kutatók előtt, hogy az élő természetben renge­teg olyan „találmány’’ rej­lik, amely jelentősen meg­gyorsíthatja a korszerű mű­szaki eszközök, mechanikai berendezések, rádíóelektroni- kus műszerek, kibernetikus rendszerek megalkotását. Ezek felkutatását és tanul­mányozását ma már önálló tudományág, a bionika végzi. Ezt a biológia és a technika határán kialakult új tudo­mányágat a gondolkodás frissesége jellemzi. A bionika számtalan ered­____________AUTÓ — MOTOR___________ Tudnivalók a gyújtógyertyáról ménye arról tanúskodik, hogy a természet rendkívül gazdag konstrukciós „ötle­tekben”. Az eddigi tapaszta­latok szerint a legtöbb hasz­nálható ötletet a rovarvilág tagjainak tüzetes tanulmá­nyozása révén szerezheti a A benzinmotor hengerében ösz- szesürített levegő-benzingőz ke­veréket a gyújtógyertya csúcsai között átugró nagyfeszültségű szikra gyújtja meg. Egyszerűsé­ge ellenére szerfölött kényes' fel­adata a jó gyújtógyertya előállí­tása, üzem közben ugyanis je­lentős hőingadozást kell elbír­nia. A gyertya külső vége 60—80, a gyertyatest 250—300. a hengerbe nyúló rész pedig körülbelül 600 C-fok hőmérsékletet ér el. A gyújtógyertyák legfőbb jellemző­je a höérték. ami azt fejezi ki. hogy milyen mértékben távozik a gyertyából a meleg. Minél nagyobb szám a hőérték, annál gyorsabban adja le a gyer­tya a meleget. A kisebb hőérté­kű gyertyából lassabban távozik a hő. A lassú járású, kis sűríté­si nyomással dolgozó motorok­ban alacsony hőértékű, a nagy sűrítési nyomású és magas for­dulatszámú motorokban pedig nagy hőértékü gyertya kívána­tos. A gyárak minden autótípus­hoz előírják a gyújtógyertya hö- értékszámát. amitől nem aján­latos eltérni. Nagyobb baj az. hogy több külföldi gyertyamár­kánál nincs feltüntetve a szám­szerű hőérték, csak egy típus- szám található rajta: ilyenkor összehasonlító táblázat segítsé­gével történhet meg az azonosí­tás. Ha motorunkban az előírtnál alacsonyabb hőértékú gyertyát használunk, akkor a szigetelőtest száraznak és világosfehér szí­nűnek mutatkozik a kivételnél, az elektródák pedig érdes felü­letiek és erősen beégettek. Ha viszont gyertyánk magasabb hő- értékű a kelleténél, akkor a szi­getelőtest és a gyertvahüvely nedvesnek, kormosnak és ola­josnak mutatkozik. A helyesen megválasztott gyertya szigetelő­teste barnás színű, tiszta. Az a szabály, hogy a használatba vett gyertya hőértéke inkább vala­mivel kisebb legyen, mintsem nagyobb. Azt is szem előtt kell tartani, hogy négyütemű moto­roknál a gyújtógyertya átlagos élettartama 15 000 kilométer, két- ütemüeknél 7—8000 kilométer. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezt követően a gyertyák már nem adnak szikrát, hanem az öreg gyertyákkal való üzemelte­téskor csökken a motorteljesít­mény. nő az üzemanyag-fo­gyasztás. Nem egyszer megesik, hogy a gyertyák cseréje után szinte ..szárnyakat kap” a ko­csi. A rendszeres gyertyacserét tehát éppúgy be kell kalkulálni, mint mondjuk a szűrők cseré­jét. A gyertya elektródjai fokoza­tosan elégnek és rövidülnek. Normális használat esetén körül­belül 2000 kilométer megtétele után ajánlatos ellenőrizni, után­állítani az elektródok közötti rést. nem szemmértékkel, ha­nem meghatározott vastagságú hézagmérővel, amely rendszerint a kocsik tartozéka. Az előírtnál nagyobb hézag árt a gyújtóbe­rendezésnek és a gyertva szige­telésének. mert a szikra létre­hozásához nagyobb feszültségű áram kell. A kisebb hézag vi­szont gyenge szikrát eredményez, ami bizonytalanná teszi a rob­banást. tökéletlenné az elégést. A hézag ellenőrzésekor a gyer­tyák megtisztításáról se feled­kezzünk meg. drótkefével távo­lítsuk el róluk az esetleges le­rakódásokat. de csak a fémré­szekről, a szigetelőkő felületé­nek felsértése csökkenti a gyer­tya élettartamát. Inkább eilapitott drótvéggel kotorjuk ki a kormot a gyertya­test bemélyülő, elszűkülő részé­ből. Vannak, akik benzinláng­ban való kiégetéssel szokták el­távolítani a gyertyára rakódott kormot, ami semmiképpen sem ajánlható eljárás. A tisztítás utá­ni beszereléskor nem szabad „pattanásig” meghúzni a gyúj­tógyertya menetét, elég csak olyan szorítást biztosítani, hogy a tömítőgyűrű jól zárion. A gyújtógyertya porcelántestét óv­juk a szerelés közbeni koccaná­soktól és feszültségektől, mert a repedt gyertya alattomos módon rontja a motor üzemét. tudomány. Ebből kiindulva a Szovjetunióban olyan kezde­ményezés látott napvilágot — és részben már meg is va­lósult a gyakorlatban —, hogy az iskolai oktatásban, a szakköri foglalkozásokon a rovarokat százszoros nagyí­tású képeken mutassák be a tanulónak. A test minden részletét pontosan ábrázoló képek tanulmányozása során ugyanis sok olyan Ötlet szü­lethet, amely átültethető a műszaki gyakorlatba. A repülőgéptervezők figyel­me az utóbbi években egyre inkább a rovarok felé fordul, miután a madarak repülési technikájának titkait már meglehetősen jól ismerik. A helyből való felszállás, a vil­lámgyors manőverezési ké­pesség megoldását bizonyára a szárnyas rovaroktól fogják ellesni. Képünkön: százszo­ros nagyítású rovarképek egy szovjet iskolában (MTI Kül­földi Képszolgálat). Védekezés a varasodás ellen 1977-ben országosan és Sza- bolcs-Szatmár megyei szinten is rekord mennyiségű almát szüreteltünk le. Sajnos egyes almáskertekben problémák vol­tak a minőséggel, sok volt a fuszikládiumos (varas) alma s ebből származtak az értékesíté­si nehézségek. A megoldást ke­resve kiderült, hogy azokban a kertekben termett a legtöbb exportminőségű alma, ahol az elhúzódó virágzás alatt kétszer is permeteztek 0,2 százalékos Orthociddal! Okulva a múlt évi hibákon, ez évben Noven- dával kell fertőtlenítenünk a lehullott lombot, tehát a fákat áztatásszerüen kell lepermetez­ni. Az első permetezést rügy­pattanás előtt Novendávat kel­lett elvégezni. A második permetezést rügy- pattanáskor vagy közvetlenül rügypattanás után (március 25 —30.) l százalékos Neopollal vagy téli hígítású mészkénlével végezhetjük. Ha közvetlenül 5 C-fok feletti a hőmérséklet úgy 0.1 százalékos Karathane EN- nel permetezhetünk. A harmadik permetezést (áp­rilis 5—10.) egérfül állapotban 0,3 százalékos Rézoxikloriddal és 0,05 százalékos Morestannal vagy 0,75 százalékos Thiovittal végezhetjük. A negyedik per­metezést zcldbimbós állapotban (április H0—20.) 0.4 százalékos Recin Superrel és 0,05 százalé­kos Morestannal vagy 0,4 szá­zalékos Pol-Súlkollal = Thio­vittal végezzük. Ha állati kár­tevők fellépését eszleljük (kö­zönséges levélpirosító almale- véttetű), úgy 0,15 százalékos An- thio 33 EC-t is tegyünk a per­medébe! Az ötödik permetezést pirosbimbós állapotban (április 20—25.) 0,3 százalékos Rézoxi­kloriddal és 0.4 százalékos Thi- ovittal végezzük. Atkafertözes esetén 0,2 százalékos Pol-Aka- ritox vagy 0.15—0.2 százalékos Rospin kijuttatása is szüksé­gessé válhat! Virágzás idején (április 25—30—május 1—5.) 0.2— 0,3 százalékos Orthociddal és 0.05 százalékos Morestannal vagy 0,3 százalékos Thiovittal permetezhetünk. • (Szükség ese­tén a permetezést meg kell is­mételni.) Széles Csaba Á növényvédő szer nem játék Hazánkban jelenleg 234 féle engedélyezett növényvédő szert forgalmaz a kereskede­lem. A szerek használata a kiskerttulajdonosoknál is elter­jedt. Nemcsak hasznosak, ha­nem veszélyesek is, tehát fo­kozott figyelmet és gondossá­got követelnek. A szaküzletekben vásárolt ké­szítményekhez mindig mellé­kelnek használati utasítást, me­lyet egészségvédelem és a kel­lő hatás céljából — szigorúan be kell tartani. A növényvédő szerek az emberekre is veszé­lyesek. A permetezésnél és a porozásnál az óvó rendszabá­lyokat nagyon komolyan kell venni, ügyelve arra. hogy il­letéktelenek. de főleg gyerekek ne férhessenek a szerekhez. A hosszú ideig tárolt vegyi anyagok hatásukból veszítenek, tehát felesleges mennyiséget ne vásároljunk. A maradék vegyszert mindig légmentesen zárjuk le. Tüntessük fel pon­tosan a vegyszer nevét és a felhasználhatóság időpontját. Kulccsal zári tó és csak a nö­vényvédő szerek tárolására használt helyen tartsuk. A vegyszerekkel 18 éven aluli fi­atal, terhes vagy szoptatós anya nem dolgozhat. A növényvédő szerek kiméré­séhez, adagolásához, hígításá­hoz, töltéséhez, kezeléséhez fel­tűnően megjelölt, biztonságos munkaeszközöket használjunk — kizárólagosan erre a célra! Két vagy több növényvédő szer együttes felhasználásakor, a keverékben legveszélyesebb szerre előírt óvintézkedések be­tartása a kötelező. Esős idő­ben, főleg méreggel ne perme­tezzünk és ne porozzunk. Erős szélben és tűző napon sem sza­bad a növényvédő szereket használni. Permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt tilos a dohányzás. Ne fogyasszunk sze­szes italt a vegyszeres munka kezdése előtt, és befejezése után sem, pár óráig. A védő­ruhát. védókalapot. gumikesz­tyűt. gumicsizmát es védöál- arcot, még a rövid ideig tartó permetezési, illetve porozási munkához is vegyük fel. A munka befejezést* után bő víz­zel mosakodjunk meg. és azonnal váltsunk tiszta ru­hát. A „méreg” jelzés nélküli szerek használatakor is le­gyünk óvatosak. Szembe és bőrre jutva könnyen gyulla­dást okoznak. A legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat baleset. Ilyenkor azonnal orvosi se­gítséget kell kérni, azt meg­előzően elsősegélynyújtásról is gondoskodni kell. Amennyi­ben a rosszullét oka a méreg belégzése. akkor a beteget friss levegőn, a lehűléstől védve, le­fektetjük. Elsősegélyként a szemrés feltárása után. a sze­met bőséges, tiszta vízben 10— 15 percen át.- alaposan öblítsük ki: a bőrre került vegyszert, legalább 10—15 percig bőséges, szappanos vízzel mossuk le. Előfordulhat a méreg lenye­lése is. A tilos esetek kivételé­vel ilyenkor 2—3 pohár tiszta vagy aktivált szenes vizet itas­sunk a beteggel. Ezután taná­csos a garatingerlés és hányta- tás. A mérgezési elsősegély- nyújtás csak az orvosi ellátás biztosításával tekinthető meg­nyugtatónak. A mérgezést oko­zó szer címkéjét és kevés kis mintát — ha lehetséges — az orvosnak mutassuk meg. K. K. április 1-én kezdődik a szezon A MOHOSZ Szabolcs- Szatmár megyei Intéző Bi­zottsága kezelésében lévő két vízterületen a horgászat az érvényben lévő jogszabályok szigorú betartásával április 1-én kezdődik és december 1-ig tart. A területi engedé­lyek érvénye kiterjed a csá­szárszállási Oláh-réti 1-es számú víztárolóra és a nagy- vadasi tóra egyaránt. E két vízterületen horgászni ál­lamjeggyel, és a Szabolcs- Szatmár megyei intézőbi­zottság által kiadott éves te­rületi engedéllyel, vagy na­pijeggyel lehet. A tavakon az éjszakai hor­gászat. valamint csalifogó háló használata tilos. Horgá­szat céljaira szabad vízre csónakot telepíteni de abból horgászni csak úgy lehet, hogy a parti horgászatot ne zavarják A csónakot el kell látni a tulajdonos nevét jel­ző táblával. Az ellenőrzésre jogosullak egyszeri felszólítására a hor­gászjegyeket és a fogott halat úgy a vízparton, mint a ha­zavezető úton a horgász kö­teles bemutatni. Minden ne­meshal kifogása után a hor­gász köteles azohnal beje­gyezni a halat a fogási nap­lóba. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben az orszá­gos horgászrend előírásai az érvényesek. így csukára áp­rilis 14-ig. pontyra pedig május 2—június 20-ig van tilalom. Ezek betartását az intézőbizottság ellenőrzi és ellenőrizteti. A megszegőktől a területi engedélyt azonnal bevonják, és ellenük sza­bálysértési feljelentést tesz­nek. Egyidejűleg felkérik az érdekelt fegyelmi bizottságo­kat is a fegyelmi eljárás le­folytatására. Az intéző bizottság nyír­egyházi. Soltész Mihály utcai helyiségében az éves terüle­ti engedélyeket és a napi jegyeket kedden és pénteken 17—19 óráig, vagy a császár­szállási halőrtöl reggel 6-től 8-ig. délután 12—14 óráig le­het megvenni. (síi ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom