Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
4 KÉLET-MAGYARORSZÁG 1978. március 24. (Folytatás az 1. oldalról) kedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. — Természetesen a törvény önmagában nem oldja meg az áruellátás és a vásárlási körülmények általános és gyors javulását, hiszen a fejlődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti, — fejezte be expozéját a belkereskedelmi miniszter. Vita a törvényjavaslat felett Ispánovits Márton. (Bács m. 11. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadalmi vita fontosságát, hangsúlyozva: a szocialista demokrácia érvényesülését erősítette, hogy a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fórumokra még a döntés előtti szakaszban került sor. Novics János, (Baranya m. 9. vk.), nyugdíjas, felszólalásában a többi között kifejtette: az áruellátás színvonala nemcsak a Belkereskedelmi Minisztériumtól függ, hanem az árucikkeket előállító üzemektől, vállalatoktól is, Ezért szükséges lenne, hogy a törvénytervezet 36. szakasza — amely előírja, hogy a lakosság áruellátásáért, fogyasztói érdekeinek védelméért a Minisztertanács a felelős, s a belkereskedelem ágazati irányítását a belkereskedelmi miniszter útján látja el — határozza meg más minisztériumok és az általuk irányított termelőüzemek felelősségét is. Vilmányi Mária (Hajdú m. 7. vk.), a hajdúböszörményi textilfeldolgozó vállalat műszaki osztályvezetője a fogyasztói érdekvédelemmel és a vásárlók jogaival kapcsolatban szólt arról, hogy a fogyasztói érdekvédelem megvalósítása a dolgozók eddiginél lelkiismeretesebb munkáját igényli. Antal Imre. (Pest m. 19. vk.), a MEZŐGÉP Tröszt érdi gyárának igazgatója sürgette a fővárost övező agglomerációban a lakosság igényeit kielégítő áruházak építését. Kosztolánczi Jánosné. (Somogy m. 2. vk.), a kaposvári ruhagyár varrónője Somogy sajátosságáról, nagyarányúidegenforgalmáról szólva elmondotta, hogy a Balaton déli partján főidényben a lakossággal együtt 300 ezer vendég fogadásáról kell gondoskodniuk. Ez a kereskedelemtől és a vendéglátóipartól feszített, erejüket és törvényes munkaidejüket is gyakran meghaladó munkát követel, mert a parti településeken joggal várnak el városias ellátást, azt, hogy pihenésükhöz minden feltétel biztosított legyen. Czégei Valéria, (Bács m. 5. vk.), a lajosmizsei ÁFÉSZ- bolt eladója felszólalásában hangsúlyozta: a megnövekedett áruforgalom és -kínálat egyre sürgetőbben követeli az udvarias, szakszerű kiszolgálást. Az iskolából kikerülő fiatal kereskedelmi dolgozók olykor ellentmondást látnak a tanultak és a gyakorlat között. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az eladók zöme hivatásának tekinti szakmáját, elítéli a nemtörődömséget, udvariatlanságot, a vásárlók megkárosítását. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a belkereskedelemről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk áttekintésére is megfelelő keretül szolgál. A fogyasztó fokozott védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit. Ä fogyasztók érdekét védi a nagyobb volumenű szabadáras cikkeknél az áremelési szándék bejelentési kötelezettsége. Ha ez indokolatlan, ezt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. A továbbiakban elmondotta: a fogyasztói árváltozásokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztatja. A központi árváltozásokról árhivatali közlemény ad információt. A piaci tényezők nyomán bekövetkező változásokról a tájékoztatás kötelezettsége a vállalatokra hárul. Nincs tájékoztatási kötelezettség a széles választékú, gyorsan cserélődő divatcikkeknél; a különleges igényeket kielégítő, az esetenként vásárolt, a lakosság kiadásait minimálisan érintő cikkeknél és a mozgóáras idényáruknál. Komócsin Mihály, (Csong- rád m. 4. vk.), az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kereskedelem felelőssége nem zárul le az igényfelmérés és közvetítés határán. Felkutatni az árualapokat, ösztönözni a termelőket a hiányzó termékek gyártására, szervezni a fogyasztók igényeinek megfelelő apróbb cikkek termelését, — mindez a kereskedelmi feladatok szerves alkotórésze. Molnár Frigyes, (Bács m. 3. vk.), a SZŐ VOSZ elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szövetkezeti törvény szellemét, s a szövetkezetek súlyuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek. A fejlesztést illetően elmondotta, hogy modernizálják a kis alapterületű üzleteket, autóbusz- mozgóboltokat állítanak forgalomba és javítják a tanyák és kisközségekben lakók ellátását. Sághy Vilmos zárszava A miniszter bevezetőben megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját. Megállapította, hogy az ülés nemcsak szorosan a törvénynyel foglalkozott, de sok olyan javaslat is elhangzott, amely alaposabb vizsgálódást igényel. A vitában elhangzott alapvető kérdések közül a többi között az ellátás felelősségéről szólt, amelyet valamilyen formában csaknem minden hozzászóló megemlített. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: színvonalas ellátás csak a termelők, a bel-, valamint a külkereskedelem együttes munkájával valósulhat meg. A termékszerkezetet érintő hozzászólásra válaszolva Sághy Vilmos kiemelte: mindannyiunk érdeke, s a népgazdaság kulcskérdése a gazdaságos termelés, a rosz- szul fizető cikkek gyártásának megszüntetése. Ugyanakkor a döntések nyomán a lakossági érdekek nem csorbulhatnak. A miniszter helyt adott annak az észrevételnek, hogy több elismerés, erkölcsi megbecsülés illeti meg a nehéz körülmények között dolgozó eladókat, raktárosokat, s az ágazat többi dol- dolgozóit és meg kell vizsgálni a keresetek, jövedelmek kérdését is. Sághy Vilmos zárszava után az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés pénteken dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját. Dr. Pethő Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! A mai parlamenti vitán olyan törvényjavaslatot véleményezünk, amely a társadalom részéről felülmúlja a törvényalkotással szembeni eddigi érdeklődést. Ennek oka, hogy a kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás harmadik nagy területe, mintegy hatalmas érrendszer behálózza az ipar, a mező- gazdaság, — mint termelő ágazatok — teljes területét és ezeket kapcsolja össze egymással, a felhasználókkal, a fogyasztókkal. A törvényjavaslat általános indoklásában olvashat j uk: „A gazdasági fejlődésben, az életkörülmények javításában, a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése hangsúlyozottan kerül előtérbe. Ebben a kereskedelem szerepe jelentős, hiszen nagyrészben közvetítéssel valósul meg a párt és a kormány életszínvonal-politikája.” A kiemelt jelentős feladat, a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése mellett hangsúlyozni kell a termelőeszköz-kereskedelem fontosságát is, mert az áru termékből lesz és a termék kellő mennyiségben és minőségben történő előállítása nagymértékben függ az ipar és a mezőgazdaság termelőeszközökkel való.ellátásától, az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek kellő mennyiségben történő raktározásától. A kereskedelem formái tehát naponta megújuló, állandóan meglévő ütköző felületet képeznek a termelés és fogyasztás, a vállalati és egyéni érdekeket képviselő emberek, csoportok között. Az ütközések, vélemény- nyilvánítások sokszor szenvedélyesek, és fő törekvésük a termelés, a belkereskedelempolitika, az áruellátás, az áruminőség, az üzlethálózat további fejlesztése, javítása. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során megyénk, Szabolcs- Szatmár megye belkereskedelmi tevékenységét elemeztük összefüggésben az ipar, a mezőgazdaság gyors fejlődésével, és a megyében élő emberek életkörülményeinek változásával. Sokszor elmondtuk már, hogy Szabolcs-Szatmár megye gazdaságában, lakosainak életkörülményeiben az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett. Üj, korszerű ipari üzemek létesültek, az iparban dolgozók száma megduplázódott. Az ipar termelési értéke 1977-ben elérte a 17 milliárd forintot. A mezőgazdasági termelés fejlődése is dinamikus, az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. A gyors ütemű fejlődés a lakosság pénzbevételében is megnyilvánult, amely az elmúlt 15 év alatt négyszeresére nőtt. Szabolcs-Szatmár megye gazdaságának gyors ütemű fejlődése szükségessé tette a kereskedelem fejlesztését, színvonalának növelését. A törvényjavaslat megyénkben folytatott társadalmi vitája alapján úgy fogalmazhatunk, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a Magyar Szocialista Munkáspárt kereskedelempolitikáját, annak gyakorlati megvalósítását a belkereskedelem jól oldja meg, és biztosítja a kereslet-kínálat egyensúlyát. A szakmai és társadalmi viták során olyan egyértelmű vélemény alakult ki, hogy az elfogadás előtt álló törvény- javaslat gazdaságpolitikánkat erősíti. A belkereskedelem fejlődéséről beszélve hangsúlyozzuk, hogy megyénkben is jelentősen változott a lakosság fogyasztási szokása, megnőtt a vásárlási kedv a tartós fogyasztási termék iránt, erőteljes a magánlakás-építés, és az ezzel összefüggő áruk vásárlása. A gyorsan növekvő megyei áruforgalommal párosulva kulturáltabb vásárlási körülményeket teremtett meg belkereskedelmünk, amelynek eredményeként befejezés előtt áll az áruházi rendszer kialakítása. A javuló árukínálattal elértük, hogy a belkereskedelem pénzlekötő szerepe megyénkben az országos átlag felett alakult. 1965-ben 3,1 milliárd, 1977-ben már több mint 11 milliárd forint kiskereskedelmi forgalmat értünk el. Az egy lakosra jutó éves kiskereskedelmi áruforgalom megközelíti a 20 ezer forintot, de ez az országos átlagnak még csak 72—73 százalékát teszi ki. A dinamikusan növekvő megyei áruforgalomban sajátos szerepe van a szövetkezeti szektornak. Tevékenységük a lakosság ellátásában meghatározó. A megye kereskedelmi forgalmából több mint 60 százalékban részesedik. Bízunk abban, hogy a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteink továbbra is jelentős szerepet vállalnak megyénk nagy- és kiskereskedelmi forgalmában, a vendéglátásban, az üzemi étkeztetésben. Tisztelt elvtársak! A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadás után törvényerőre emelkedik. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács, a Belkereskedelmi Minisztérium a részkérdések szabályozásánál vegye figyelembe: — Az idegenforgalmi tevékenységgel összefüggő egyes területeken jelentkező joghézagot, amely esetenként akadályozza a helyi idegenforgalmi érdekek feltárását, népszerűsítésének lehetőségeit. — A szövetkezeti kereskedelem keretein belül a szükségesnek ítélt nagykereskedelmi tevékenység szabályozását, elsősorban a határ menti áruforgalommal kapcsolatban, a tanácsok és szervei, tanácstörvényben meghatározott ellátási felelősségének ágazati kérdéseit. — A belkereskedelemben dolgozó felső végzettségű szakemberek kevés százalékát, törekedve arra, hogy minél előbb kialakuljon a többi ágazatokban már kielégítőnek mondható felső végzettségű szakemberek aránya. Mint állampolgárok felelősek vagyunk a termékek megfelelő minőségben történő előállításáért, felelősek vagyunk a termékek áruforgalomba történő juttatásáért, és felelősek vagyunk azért is, hogy az előállított termékek megfelelő minőségben kerüljenek a fogyasztókhoz, a felhasználókhoz. Minden állampolgár egyrészt termelő, másrészt fogyasztó is. Ez a közös érdek kell, hogy vezéreljen bennünket a törvény végrehajtása során. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot elfogadom és javaslom a tisztelt ország- gyűlésnek, emelje törvényerőre. Willy Brandt az Egyesült Izzóban A Német Szociáldemokrata Párt elnökének sajtókonferenciája Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Dienes Béla vezér- igazgató és Vadas Sándomé, a vállalat pártbizottságának titkára fogadta. A vezérigazgató tájékoztatójában egyebek között elmondta: az Izzónak jelentős kereskedelmi kapcsolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vásárokon már eddig is számos elektroipari újdonsággal mutatkozott be. Willy Brandt ezután megtekintette a díszkivilágító és normál izzókat gyártó üzemrészt, majd elismerését, jókívánságait kifejező sorokat jegyzett a lámpatesteket készítő brigád naplójába. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti bizottság képviselőivel, szakszervezeti bizalmiakkal találkozott. Érdeklődéssel hallgatta a szakszervezeti beszámolót, a bizalmiak hozzászólásait, majd a vállalat szakszervezeti tanácsának tevékenységéről, aktivistáinak munkájáról tájékozódott. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön délután a Gellért-szálló gobelintermében sajtókonferencián találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió képviselőivel. A sajtó- konferencián, amelyen Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője elnökölt, Willy Brandt rövid nyilatkozatot tett. Meleg szavakkal mondott köszönetét a szivélyes fogadtatásért. Hangoztatta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal. Rámutatott, hogy a pártközi kapcsolatok hatékony kiegészítői a kormányzatok tevékenységének. Bizonyos, hogy mostani látogatása is hozzájárul a két ország közötti jó kapcsolatok további bővítéséhez, amely mindkét nép érdekeit szolgálja. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A leszerelés kérdéséről szólva elmondta: a két nagyhatalom között a stratégiai támadó fegyverek csökkentését célzó tárgyalások remélhetőleg még az idén eredményre vezetnek és utat nyitnak a SALT—3 megállapos megkötéséhez is. A bécsi tárgyalásokra utalva egyebek között hangoztatta. hogy ha az idén sikerül a SALT-tárgyalásokat eredményesen befejezni, ez lehetőséget ad arra. hogy jövőre a bécsi tárgyalásokon megállapodás jöjjön létre legalább a fegyverzet sthbilizálásáról. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke az ENSZ május végén kezdődő — a leszereléssel foglalkozó — rendkívüli ülésszakát igen fontos eseményként értékelte. Egy kérdésre válaszolva hangoztatta, hogy rendkívül nagy jelentőségű L eonyid Brezsnyev tervezett NSZK- beli látogatása. Alkalom nyílik arra, hogy megbeszéljék a két ország következő évekre szóló együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. Az SZKP főtitkárának és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának találkozója újabb ösztönzést adhat a nemzetközi enyhülésnek és a leszerelésnek. Gustáv Husák rövidesen sorra kerülő bonni látogatásáról szólva hangoztatta az NSZK érdekeltségét a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatok fejlesztésében, amit e látogatás minden bizonnyal elősegít. A Német Szövetségi Köztársaság belső helyzetéről szólva kitért a Német Szociáldemokrata Párt idei választási esélyeire. Megállapította, hogy az NSZK politikai képe sokrétű, s hozzáfűzte: a müncheni választási veszteség után is bizonyos abban, hogy a tartományi választások az SPD számára kedvező eredményt hoznak. Rámutatott, hogy a választási küzdelemben az NSZK-ban hagyományosan a belpolitika nagyobb szerepet játszik, mint a külpolitika. Az SPD-nek a szocialista országok kommunista pártjaihoz fűződő kapcsolatairól szólva megjegyezte, hogy azokat gyakorlati módon, rugalmasan kívánják fejleszteni, ami természetesen összefügg általában a kelet—nyugati kapcsolatokkal. A sajtókonferencián Willy Brandt beszélt a szocialista internacionálé növekvő érdeklődéséről az afrikai kontinens-iránt és e földrészen kifejtett mind aktívabb tevékenységéről. Tájékoztatást adott az Észak—Dél problémáival foglalkozó, tavaly december óta működő úgynevezett Brandt-bizottság munkájáról is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy feladatának lényege a kölcsönös érdekek megfogalmazása, egy új világgazdasági rendszer elemeinek kidolgozása. A bizottság tevékenységével kapcsolatban kifejezte reményét, hogy együtt tudnak majd működni a KGST-országok- ból érkező szakemberekkel is. A sajtóértekezlet Berecz János zárszavával ért véget. Április 20—21 űz ENSZ rendkívüli közgyűlése Április 20—21-én az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésen vitatja meg az ideiglenesen Libanonban állomásozó békefenntartó ENSZ-erők költségeivel kapcsolatos kérdéseket —, jelentették be a közgyűlés elnökségéhez közelálló források. Lazar Mojszov, a közgyűlés 32. ülésszakának jugoszláv elnöke a héten már megtette a rendkívüli ülés összehívásához szükséges lépéseket, amelyeket a tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk. Waldheim főtitkár az ENSZ-erők hat hónapig tartó libanoni tartózkodásának költségeit 68 millió dollárra becsülte. f ock Jenő Damaszkuszban Csütörtökön este Damaszkuszban befejeződtek a hivatalos tárgyalások az MSZMP és a Szíriái BAATH Párt küldöttsége között. A tárgyalások végeztével Fock Jenő. az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar pártküldöttség vezetője, valamint dr. Favaz Szajagh, a Szíriái BAATH Párt nemzeti vezetőségének tagja, külügyi titkár aláírta a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Üjjászüle- tés Szocialista Pártja 1978-79. évi együttműködési munkatervét. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki.
