Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
XXXV. évfolyam, 71. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. március 24., péntek MA Klub a tanyán (2. oldal) Nyírbogáti határszemlén (3. oldal) Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczéí György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosáról. A munkáshatalomért. a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük — mondotta, majd bejelentette: mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy csütörtökre virradó éjjel elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselő- társunk, a a Hazafias Népfront Országos Ta- náocénak akL.ölx. aki a felszabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testületünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, maradandó életművét, majd javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit, emléküknek a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor. Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandátumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 3. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Sághy Vilmos expozéja — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. — Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15-éves időszak alatt 2,7 szeresére növekedett. Nincs pontos nyilvántartásunk a kereskedelemben forgalomba kerülő termékek számáról, de any- nyit tudunk, hogy több száz ezer árucikkről van szó, és hogy ma kétszer, háromszor több termékfajtát forgalmazunk, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A fejlődés ezen a területen nagyon gyors, statisztikával nem is lehet nyomon követni, fejlődésünk fontos minőségi mutatója az is, hogy a fogyasztásban és a kiskereskedelemi forgalomban 1960 óta az iparcikkek aránya számottevően emelkedett. — A törvényjavaslat előkészítése során vitát váltott ki az ellátási felelősség — mondotta a továbbiakban a miniszter. A belkereskedelemnek itt annyiban különleges a szerepe, hogy a fogyasztói igények felmérésében és közvetítésében övé a döntő felelősség, és feladata, hogy gazdasági adottságainknak megfelelően, maximálisan elégítse ki a lakosság igényeit. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőknek egyaránt foglal- kozniok kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Ezután a miniszter arról szólt, hogy a törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül is kiemelte a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét, amelynek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és időlegesen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szakmától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. — A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat vaDr. Sághy Vilmos expozéját tartja. lamennyi fejezete magába foglalja. Hangsúlyozni kell, hogy bár a vásárló és a kereskedelem véleményében, pillanatnyi érdekében lehetnek eltérések, mégis a termelő vállalatokkal, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatban a belkereskedelem a vásárlói érdek képviselője, hordozója. A vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén a vásárló kárát — minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül — meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a keres(Folytatás a 4. oldalon) Párt- és állami vezetők az ülésteremben. (Kelet-Magyarország telefotó) Március 23-án Nyíregyházán ülést tartott az építők szakszervezetének megyei bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a nőpolitikái határozat végrehajtásáról. A megyei bizottsághoz tartozó üzemekben, vállalatoknál mintegy kétezer női dolgozót alkalmaznak. Míg sok területen még gond a megfelelő munkakörülmények kialakítása, az egyenlő munkáért, egyenlő bér maradéktalan érvényesítése, addig a középvezetői beosztásokba történt kinevezéseknél jó eredményt értek el. Csoportvezetői, művezetői, osztályvezetői munkakört az építők területén 190 nő tölt be. Ezzel szemben egyetlen felső vezetői munkakörben dolgozó nő sincs az építők területén. A megyei bizottság megOrszágos tanácskozás a párta la pszervezeti munkáról Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya és a Politikai Főiskola pártépítés tanszéke „Az alapszervezeti munka fejlesztésének időszerű kérdései”-ről március 22. és 23-án tanácskozást rendezett. A tanácskozáson, melyet Szabó József, a Politikai Főiskola rektora nyitott meg, részt vettek a budapesti, megyei, járási, városi, üzemi, községi pártbizottságok vezetői, munkatársai, alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok. A vitaindító előadást Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a pto vezetője tartotta, melyet korreferá- ;umok egészítették ki. A szekcióüléseken élénk vita alakult ki. a résztvevők sokoldalúan szóltak tapasztalataikról és a feladatokról. A kétnapos tanácskozáson részt vett és a vitát összefoglalta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Tanácsi vállalatok értékelése Bővülő szolgáltatás, növekvő termelés Szabolcs-Szatmárban 1977- ben 24 tanácsi vállalat gazdálkodott. A múlt évi munkát értékelték, az idei feladatokat elemezték azon az értekezleten, amelyet csütörtökön délelőtt a megyei tanács nagytermében tartottak a vállalatok gazdasági vezetőinek. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Vitaindító értékelést László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott. A tanácsi vállalatok tavaly mintegy 4 milliárd forint árbevételt értek el, ami több, mint 10 százalékos növekedésnek felel meg. A legtöbb helyen a termelékenység növekedéséből fakad a magasabb termelés, ami tovább növeli az eredmények értékét. A jó gazdálkodásnak tudható be, hogy a vállalatok 230 millió forint értékű nyereséget mondhatnak magukénak. A költségvetési befizetések emelkedése mellett növekedett — különösen a kereskedelemben — a különböző támogatások összege, a fogyasztói árkiegészítés mértéke. Az egyes ágazatokban a vállalatok igyekeztek a helyi igények jobb kielégítéséhez alkalmazkodni. Az iparban és élelmiszeriparban dolgozó tíz vállalat 12,7 százalékkal növelte termelését. Kiemelkedik a Nyírségi Nyomda 24,7 százalékos termelés- növekedéssel. Kedvező, hogy az ipari szolgáltatások értéke a termeléstől is jobban nőtt. több, mint harmadával haladta meg az egy évvel korábbit. A sütőipari vállalatok bővítették a választékot. Kedvezően hatott a munkások bérezésére a bevezetett műszakpótlék, ösz- szességében mintegy 7,7 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt. Egyes vállalatoknál a költséggazdálkodás nem érte el a kívánt szintet, amin az idei munkánál változtatni szükséges. A VAGÉP, a Patyolat és a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat beruházásainál késések vannak. Az építőiparban dolgozó vállalatok főleg a tanácsi beruházások megvalósításában vesznek részt. Mind az ÉPSZER, mind a TAÉV az átlagot meghaladóan növelte termelését. Az idén — ha nem is hasonló ütemben — de további termelésbővítés szükséges ahhoz, hogy eleget tegyenek az igényeknek. Ugyanez vonatkozik a tervező irodára, a beruházási vállalatra is, hiszen az építési igények nem csökkennek az idén sem. A kereskedelmi vállalatok az országos átlag fölött növelték forgalmukat. A lakosság jobb ellátásában, a korszerű kereskedelmi módszerek elterjesztésében további tennivalók vannak. A vendéglátó vállalatnak az idén többet keli tennie azért, hogy a gazdálkodás színvonala megközelítse a múlt évi eredményeket. A személyi szolgáltatásban részt vevő tanácsi vállalatok 1977-ben mintegy 8 százalékkal bővítették tevékenységüket. Többnyire igyekeznek lépést tartani az igények növekedésével, az idei, mintegy 10 százalékos tervezett növekedés is ezt támasztja alá. A kertészetnél javítani érdemes a parkfenntartó munkát, az ingatlankezelő vállalatnál a lakóházak fenntartására előirányzott összegek felhasználásán érdemes változtatni. Az idei terveknél kedvezőtlen, hogy több vállalat a létszám nagyobb mértékű emelésével kíván jobb eredményeket elérni, ugyanakkor a termelékenység fokozására kisebb gondot fordít. A szolgáltatás mértéke viszont gyorsabban bővül a termelésnél, ami kedvező tendencia. db) ÉPÍTŐK SZÁKSZERVEZETE: Több női kozepvezeto vizsgálta az ifjúságpolitikai határozat időarányos végrehajtásának tapasztalatait is. Megállapították, hogy a fiatalok számarányuknak megfelelően vesznek részt a szak- szervezeti vezetésben. Vállalati átlagban az ifjúsági alapok összege 30 ezer forint körül mozog. Az utóbbi időben változatosabb és ésszerűbb lett ezek felhasználása. Jelentős a fiatalok részvétele a munkaverseny mozgalomban, de a szocialista brigádokban még nem, találjuk meg őket kellő számmal. Ezt követően a szakszervezeti tisztségviselők oktatásában elért eredményekről számoltak be, majd intézkedési tervet fogadtak el az építők napjának, valamint az építők szakszervezete megalakulása 60. évfordulójának megrendezésére. (s. I.)
