Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 4. Csomagolják a belföldi árut. (Hammel József felvetele) Csirkeexport Kisvárdáról Épül a nyúlfeldolgozó üzem Hétszázötven vagonos ka­pacitásra tervezték az üze­met, az éves tervben nyolc­százat írtak elő és 1120 va­gonra teljesítették. Mindez tavaly történt a HUNNIA- COOP Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat kis- várdai üzemében. Ez több, mint tízmillió csirke feldolgo­zását jelentette. A fele Hajdú- Biharból, míg a többi Sza­bolcsból és Borsodból érke­zett. Kisvárdán 1977 második felében átálltak a két műsza­kos termelésre, pedig csak 1978-ra tervezték. Januárban azonban visszaálltak az egy műszakos termelésre. Nem munkaerőhiány miatt. Most kevesebb csirkét kapnak más megyékből, mert az ottani feldolgozó kapacitás elegendő. Szabolcsban . több termelő- szövetkezet épít baromfitele­pet. A kisvárdai Rákóczi Ter­melőszövetkezet évi ötven­hatvan vagon kapacitású csirkegyár létesítését tervezi, Nagyvarsányban pedig száz vagonost akarnak építeni. Ebben az évben kezdik a kivitelezést és a tervek sze­rint 1980-ban várható az első csirkék átadása. A közvetlen feldolgozással jelenleg háromszázan foglal­koznak Kisvárdán. Amióta is­mét egy műszakban dolgoz­nak, munkaigényesebb, kony­hakészebb árut gyártanak. Az üzem vezetőinek számítása szerint májustól ' újra meg­indulhat a második műszak. Ez annál is fontosabb, mert tavaly éppen a dupla műszak miatt teljesíthették túl tervü­ket. 1978-ra 1240 vagon ba­romfi feldolgozása a terv. Ezt csak folyamatos munkával érhetik el. Hajdú-Biharból több,, mint hatszáz vagon csirkét várnak. A szabolcsi társgazdaságok közül a tisza- szalkai, a nagyszekeresi ter­melőszövetkezetek, a Bal- kányi Állami gazdaság 500— 600 ezer csirkét ad a feldol­gozó üzemnek. Leg­többet a sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezet, évente egymilliót. A feldolgo­zó üzem tavaly megközelítően hatmillió dollár értékű fa­gyasztott, darabolt csirkét szállított közel hatszáz vagon mennyiségben a tőkés piacra. A szocialista országokba fő­ként egész csirkét exportáltak két és fél millió rubel érték­ben. A Szovjetunió tyúkot is vásárolt. Belföldön csak Szabolcs­ban értékesítenek. Az elmúlt évben 240 vagon csirkét, vala­mint tízmillió tojást adtak át a kereskedelemnek. A tervek szerint növelik a szállítókapa­citásukat, hogy minél több friss csirkével tudják ellátni a megye lakosságát. Űj beruházásként évi negyvenmillió tojás osztályo­zására, csomagolására alkal­mas épületet építettek. A to­jás kétharmada exportra ke­rül. Március végére fejeződik be a leendő nyúlüzem szer­kezeti építése és megfelelő dotáció, valamint hitel mel­lett 1979-re elkészül az órán­ként ezer nyulat feldolgozó üzem. Folyamatban van a hulladékfeldolgozó építése is. Az állati maradványokból húslisztet készítenek, s az eredetileg december végére tervezett átadást szeptember 30-án szeretnék megtartani. Sípos Béla A SÖTÉTSÉG VÁMSZEDŐI Ki tudja a jövőt ? A francia magazinokban, képeslapokban megjelenő hirdetések szerint ebben az országban sokan látnak a jö­vőbe. S mindenki jó előre tisztában lehet saját sorsával is, ha valamelyik jóshoz, szel­lemidézőhöz, asztrológushoz fordul. Éjjel a csillagjóshoz Kik fordulnak a csillagjó­sokhoz? Hát általában — elnézést a kifejezésért —. akik legalul vannak és akik legfelül. Azok, akiknek csak néhány osztály jutott az iskolából, s azok, akik egy egész népet oktatnak. Vagyis a politiku­sok, akik valóságos vagyont fizetnek egy-egy horoszkó­pért. Igaz, hogy a kedvükért a jövőbelátó csodatevők a ké­ső éjszakai órákig virraszta- nak minden pompával fel­szerelt rendelőikben: ezek az előkelő látogatók rendszerint az éj leple alatt érkeznek, mert szégyenük azért, ami valóban szégyellni való... Éjszaka kereste fel Leonti- ne Ésnault asszonyt az a je­lentéktelen falusi politikus is, aki az ördögűző varázsló nő­től a helyi választásokhoz kért és kapott segítséget. A kuruzsló segített is. Viaszba­bát formált, az ellenjelölt jel­képéül, s a községi választá­sokon máris győzött, aki nem bízta az evilági választókra, a dolgokat: 'gombostűvel sjöl megszurkálták a viaszbabát, s az ellenjelöltnek máris el­szállt a vonzereje. Mindez egy normandiai fa­luban, Couterne-ban történt. S a községi képviselőtestület babonás tagját tanúként hallgatták ki abban a perben, ami Madame Esnault asszony ellen folyt. Vádpontok: csa­lás és elmulasztott segítség- nyújtás. A boszorkányos tu­lajdonságok hírében álló asz- szony ugyanis szentelt vízből és sóból álló diétával addig gyógyította az egyik hozzá­forduló szerencsétlen falubeli nőt, míg a súlyos gyomorbe­teg meghalt. Ezek után avat­koztak csak be a hatóságok, került sor a bírósági tárgya­lásra, az ítélet: két év börtön, ebből csak három hónapot nem függesztettek fel. Kézróvetéssei gyógyít... A becslések szerint 20 ezer „Esnault asszony”, vagy ép­pen „Esnault úr” működik Franciaországban. Itt van például a 26 éves Marie-No- elle, aki Loigne faluban min­den héten egyszer fogad. Nyocvanan, százan gyűlnek egy-egy alkalommal össze, hogy élvezzék a csodatevő erejét. Marie-Noelle kézráve- téssel gyógyít mindenfajta nyavalyát. Természet feletti erejét senki mástól, mint ma­gától Szűz Máriától származ­tatja. Neki nincs szüksége komputerre, mint a párizsi kollégáknak, hogy a látoga­tóknak megjósolja a jöven­dőt. S ahhoz sem, hogy meg­gazdagodjék. Nem fogad el pénzt, de a látogatók letehe­tik a költségtérítést egy Szűz iMária-kép elé. A hatóságok tehetetlenkednek. s a lány valószínűleg csak akkor ke­rül majd bíróság elé, ha bal- szerencséjére meghalt vala­melyik páciense. A könyvkiadók sem ma- aradnak ki'a nagy üzletből. Virágzik az okkultista iroda­lom, van olyan könyv, amely százezres példányszámmal igazítja útba az olvasókat a csillagok állása és sorsuk összefüggéseiben. Az utolsó három évben a példányszá­mok megkétszereződtek. Félnek a holnaptól... A felvilágosodás országá­ban újra teret nyernek hát a sötétség vámszedői. Tagadha­tatlan, hogy sokan vannak, akik szembeszállnak ezzel a veszélyes divattal. S keresik az okokat, amelyek a közép­kori babonák újmódi újra­éledéséhez vezettek. S rámu­tatnak; a munkanélküliség, a paraszti gazdaságok bizony­talan sorsa, a nyugtalan, biz­tonság nélküli élet az ok. Az emberek nem tudják, mit hoz a jövő. Félnek a jövőtől. S keresnek valamit, ami meg­nyugtathatja őket. Fizessen a lakó!? Ki fizessen, ha es:v héttel a költözés után elromlik a víz­csap, ha rossz a lépcsőházi vi­lágítás automatája, ha elromlik bármi, amit a kivitelező nem köteles a garanciális idő alatt kijavítani? Természetesen a lakó! Mert a kivitelező — mondják —, nem vállalhat felelősséget azért, amit ő is a kereskede­lemtől vett. Például az automa­táért, amely akkor sem műkö­dött hibátlanul, amikor új volt, és két hónap alatt el is rom­lott. Például a csaptelepért, ami mihelyt használatnak van ki­téve, monoton csöpögésbe kezd. Aki reklamál, kétfajta választ kaphat. Egy: szakszerűtlenül kezelte azt a valamit; kettő: amikor birtokba vette a lakást aláírta, hogy minden a legna­gyobb rendben van. Kérdések. Egy: hogyan lehet szakszerűtlenül kezelni egy víz_ csapot, egy villanykapcsolót, és ha lehet, miért nem mellékel­nek hozzá használati utasítást? Kettő: ki lát a csaptelepbe, a kapcsolóba, hogy már az alá­íráskor észrevegye azt. ami egy hónap múlva jön csak elő? Ilyenkor senki semmire nem kötelezhető, kivéve a lakót. Csakis ő fizethet mindenért, azért is. amiről nem tehet: ő használja ugyanis mindazt, ami el^ve rossz. Tehát javítasson, és fizessen. De mi történne akkor, ha a gyár, amelyik a silány árut gyártotta, és a vállalat, amelyik beszerelte azt, fizetne a lakók­nak? (speidlj Egy óra — egy pótkocsi Három gyártmány — a mindent felhordó, a takar­mánykeverő, és a silómaró lett volna a MEZŐGÉP má­tészalkai üzemének készter­mékgyártmánya az elmúlt évben, de objektív okok mi­att a gyártmánytechnológián változtatni kellett. A silóma­róra tervezett 35 millió forint kiesettnek látszott, ezért he­lyette élelmiszeripari gépeket készítettek szovjet és NDK- exportra. mintegy 9 millió forint értékben. Űjra gyár­tottak KD—160-as darálókat, mivel a kereskedelem igé­nyelte. A mezőgazdasági pót- alkatrész gyártása is a terve­zett 100 ezer forint helyett 1 millió 700 ezer forintot ho­zott az üzemnek. A terv tel­jesítéséhez hozzájárult az októbertől készített 520 darab pótkocsi alváz, melyért több mint 3 millió forintot kaptak. A MEZŐGÉP szálkái üze­mében 1978-ban stabilizálták a gyártmánytermékeket. Eb­ben az évben csak 6—6,5 ton­nás pótkocsicsalád szerelvé­nyeit gyártják az egész or­szág területére. Az AGRO- TRÖSZT — mint megrende­lő — 1800 darabot igényelt, melynek termelési értéke 191 millió forint. A jelszó: „Egy óra — egy pótkocsi". FAFORMÁK. (Császár Csaba felvétele) PATYOLAT, SZERVIZ, SZALON Hányódás, szabadulás után Visszaeső bűnözők Tizennégymillió szolgáltatásra A bűncselekmény elköve­tőivel szemben alkalmazott joghátrány — így a szabad­ságvesztés büntetés letöltése — csak egyik része az elkö­vető bűnismétléstől való visszatartásnak. Ha az elítélt kiszabadul, további életét je­lentősen befolyásolja, hogy milyen környezetbe kerül. Várja-e a család otthon... és hogyan? Sikerül-e a büntetés letöltése során tett sok foga­dalomból valamit valóra vál­tani? Segíti-e majd őt kör­nyezete, vagy ismét vissza­taszítja? ★ A fiatalkorú L. Pál már 1976 májusában — alig 16 évesen — bíróság előtt állt lopás vétsége miatt. A fiatal­korúak bírósága próbára bo­csátotta. Még ennek az évnek a végén lopások sorozatát követte el és a fiatalkorúak bírósága 1977 februárjában összbüntetésként 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Büntetéséből 1977. no­vember 10-én szabadult fel­tételesen. A feltételes szabadsága idején azonban megint a ré­gi útra tévedt: folytatta a lopások, a betörések soroza­tát. Hogy miért? Kimenthetetlen hibája és felelőssége mellett érdemes megnézni a családi háttért, amely bűnös cselekedeteihez „árnyékot” adott. Szülei több éve elváltak. A fiatalkorú L. Pál később apa és anya között minden érzelmi kötődés nélkül há­nyódott. Sehová és senkihez nem tartozása 1975-ben már arra kényszerítette, hogy ön­ként jelentkezzék a gyámha­tóságnál és kérje állami gon­dozásba vételét. Az állami gondozás azonban nem érte el célját. A bűncselekmények sorozatát éppen akkor követ­te el, amikor az állami gon-» dozás enyhített addigi körül­ményein: megfelelően élhe­tett, tanulhatott. A gyermek- és ifjúságvédő intézet az ál­talános iskolai tanulmányai­nak befejezése után még az ipari szakmunkásképző inté­zetbe is beiskolázta. A fiatalkorú L. Pál — aki­ben az akaratgyengeség — az érdektelenség lett uralkodóvá — a lejtőn nem tudott meg­állni. Most ismét előzetes le­tartóztatásban várja az újabb ítéletet, — többrendbeli visz- szaesőként elkövetett lopás bűntette és vétsége miatt. Az újabb bűncselekménye miatti rendőrségi eljárás és ügyészi kihallgatás során ki­derült az is, hogy a bünteté­sének letöltése ideje alatt, de hazatérése után sem törődött vele édesanyja, édesapja. Nem fogadták vissza. Az „újabb családi közösség” a régi család gyermekét nem tudja hová tenni. A fiatalkorú a sok bűncse­lekményt szinte egy éjszaka követte el. Kicsit többet ivott. Elkeseredésében úgy érezte, hogy az otthoni körül­ményeinél még a fiatalkorú­ak börtöne is jobb. Nyilván­való, hogy ez nem lehet mentség, mert mindenki fe­lelős önmagáért, tetteiért. Neki pedig ismét felelnie kell. A kiskorú tetteiért azonban a szülő is felelős! ★ 1977-ben csökkent a fiatal­korú bűnelkövetők száma. Nőtt viszont a visszaeső el­követőké. Ez pedig arra fi­gyelmeztet bennünket, a gyámhatóságokat, hogy na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni arra a családra is, amely­nek visszavárnia, befogadnia kell majd a szabaduló fia­talt. Dr. Toronyicza Gyula ügyész A megyei tanács vb terv­osztályán a közeli napokban ismét napirendre kerül a szolgáltatásfejlesztési alap felhasználása. A fejlesztési alap felhasználásával idén is jelentős összeget költenek az ellátatlan területek szolgálta­tásának javítására. Erre az ötéves tervre a megyei tanács szolgáltatás­fejlesztési alapja 55 millió fo­rint. Tavaly terven (és az em­lített összegen) felül 16 mil­lió forintos támogatási alapot képeztek az ipari szövetkeze­tek lakáskarbantartó tevé­kenységének javítására. így összesen 71 millió a támoga­tási alap. Ebből az összegből idén 14 millió forintot kap­nak a vállalatok és a szövet­kezetek. A Nyíregyházi Építő- és Lakáskarbantartó Ipari Szö­vetkezet négymilliót kap. A Patyolatot 2,7 millió forinttal támogatják. Az összeg többi részéből jut a kereskedelmi szolgáltatás fejlesztésére a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak és a Nyíregyhá­zi ÁFÉSZ-nek. A nyíregyhá­zi autóklub a megyei tanács segítségével kis kapacitású szerviztelepet épít. Támogat­ják a GELKA szolgáltató te­vékenységét is. A Kisvárdai Vasipari Szövetkezet, a Nyírbátori Vegyesipari Szö­vetkezet gépkocsiszerviz bő­vítésére kap támogatást. A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet a hír­adástechnikai és a háztartási gépjavító szerviz bővítésére kap a központi támogatási alapból. A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Ipari Szövet­kezetnek és a Nyíregyházi Fodrász - Szövetkezetnek is jut az összegből. A nyíregy­házi VAGÉP vállalat igényét is jogosnak találták, a támo­gatásból a kisvárdai óra- és ékszerjavító üzemét fejleszti a vállalat. tn. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom