Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. március 18. Közlemény (Folytatás a 3. oldalról) ; vítani kell a kutatóintézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködését, és elő kell segíteni céltársulások létreho­zását. O A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés színvona la egyre inkább függ a mezőgazdaság számára előáll i tott ipari termékek mennyiségétől és minőségétől. Ennek je­lentőségét szemlélteti, hogy a mezőgazdasági termelés másfél- szeres növekedése az ipari eredetű anyagok felhasználásának csaknem négyszeres növekedését igényelte. A hazai mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gépgyártás az utóbbi évtizedben megháromszorozta termelését, de a szükségleteket csak rész- ' ben elégítette ki. Az indokoltnál nagyobb az import. Az ipari termékek felhasználásának növekedésével együtt fejlődött a műszaki javítóbázis, emelkedett a szolgáltatások színvonala, gyarapodott a mezőgazdasági úthálózat. Ennek ellenére e te­rületeken is számottevő az elmaradás. A mezőgazdaság iparosítását, műszaki fejlesztését és ke- mizálását tovább folytatjuk. Ezért az ipart — különösen a gép- és vegyipart — ügy kell fejleszteni, hogy a hazai igé­nyeket az eddiginél nagyobb arányban és jobb minőségben elégítse ki. Ugyanakkor jobban kell támaszkodni a szocialis­ta gazdasági integráció elmélyítésében' rejlő lehetőségekre. Halaszthatatlan a gépjavítás, az alkatrészellátás, a szervizhá­lózat jobb megszervezése, az infrastruktúra fejlesztése. O A mezőgazdaság és az élelmiszeripar állami irányítása alapjában véve a követelményeknek megfelelően bizto­sította a tervszerű fejlődést. A közvetett irányítás eszközei, a gazdasági szabályozók is betöltötték szerepüket. Elősegítet­ték a bővített újratermelést, a fogyasztás és a felhalmozás he­lyes arányának kialakulását. Ezzel párhuzamosan létrejöttek az önálló gazdálkodás feltételei, kibontakozhatott a szövetke­zetek és vállalatok öntevékenysége. Az előttünk álló feladatok megkövetelik a központi és területi ágazati irányítás színvonalának emelését. Ennek so­rán figyelembe kell venni a változásokat, a mezőgazdasági üzemek megnövekedett méreteit, jobb műszaki ellátottságu­kat, a vezetők nagyobb felkészültségét. A társadalmi, gazdasági változásokhoz, a megnövekedett követelményekhez igazodva úgy kell fejleszteni a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar irányítási rendszerét, hogy tovább erősödjék a tervszerűség, hatékonyabb legyen a központi irá­nyítás, és ugyanakkor növekedjék a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Ennek megfelelően váljon szorosabbá a terv- és a gazdasági szabályozó rendszer, a népgazdasági és vállalati tervek közötti összhang; a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egysége érvényesüljön jobban a tervezésben, az érdekeltségi viszonyokban, az anyagi-műszaki ellátásban és az ágazati irányításban; egyszerűsödjék és legyen stabilabb a gazdasági és a jogi szabályozás. A termelési és az értékesítési biztonság érdekében széle­sebb körben indokolt alkalmazni a több évre szóló szerződé­ses rendszert, erősíteni kell a szerződéses fegyelmet, javítani a felvásárlás és az értékesítés szervezettségét. © A párt agrárpolitikájának következetes megvalósítása érdekében erősíteni kell a párt irányító, szervező, el­lenőrző munkáját. A mezőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban tevékenykedő pártszervezetek emeljék a pártmunka szín­vonalát. fejlesszék a párttagság politikai képzettségét. Moz­gósítsák a párttagokat, a párton kívüli dolgozókat a hatékony munkára, ösztönözzék és karolják fel a jó kezdeményezése­ket. Tegyék tervszerűbbé és céltudatosabbá a kádermunkát, támogassák a gazdasági vezetőket feladataik megoldásában. A szakszervezetek erősítsék tevékenységükben a termelés és az érdekképviselet egységét. Ösztönözzék és szervezzék a szocialista munkaversenyt, az újítómozgalmat, támogassák a szocialista brigádokat. Működjenek közre a munkahelyi de­mokrácia tartalmi gazdagításában, a szocialista közgondolko­dás erősítésében. Kísérjék figyelemmel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, segítsék műveltségük, szak- képzettségük növelését. A KISZ-szervezetek állítsák az ifjúságpolitikai tevékeny­ség középpontjába a politikai és szakmai ismeretek gyarapí­tását, és ezzel segítsék elő a tudományos-technikai haladás­ból származó új feladatok megoldását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek növeljék szakmai befolyásukat a fejlesztések koor. dinálásában, a gazdasági együttműködés erősítésében, az üzem- és munkaszervezés javításában. Segítsék a népgazda­sági, a szövetkezeti és az egyéni érdekek jobb összehangolá­sát, a szövetkezeti demokrácia még teljesebb kibontakozását. A mezőgazdaság fejlődéséhez, a falu politikai és kulturá­lis arculatának megváltoztatásához eddig is eredményesen já­rultak hozzá a Hazafias Népfront bizottságai és aktivistái. A Központi Bizottság számít arra, hogy a jövőben is hatéko­nyan segítik az előttünk álló feladatok megoldás __ ★ ★ ★ A Központi Bizottság megállapította: a szövetkezeti pa­rasztság. a munkásosztály, egész népünk erőfeszítései gazdag eredményt hoztak a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásá­ban. Most az a teendőnk, hogy az elért eredményeket meg­szilárdítsuk és továbbfejlesszük. Meg kell oldanunk az ország, az egész népgazdaság igényének megfelelően a mezőgazdaság és az élemiszeripar további összehangolt, intenzív és haté­kony fejlesztését. Pártunk XI. kongresszusa kijelölte a fejlett szocialista társadalom építésének soros feladatait és távlatait. Ezekkel összhangban folytatjuk agrár- és szövetkezetpolitikánkat, amely társadalmunk szocialista viszonyainak erősödését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését, dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgálja. A Központi Bizottságnak a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztését meghatározó irányelvei hosszabb távra szab­ják meg a tennivalókat, de az időszerű feladatok megoldásá­hoz is eligazítást adnak. Nagyszerű távlati céljaink elérésé­nek fontos feltétele az idei népgazdasági terv sikeres teljesí­tése. A Központi Bizottság bízik abban, hogy az állami gaz­daságok. a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripar dolgozói társadalmunk támogatásával, mint eddig, ezután is becsület­tel teljesítik feladataikat, és a magyar mezőgazdaságot egész népünk javára még magasabb színvonalra emelik. (MTI) II MÉM is megyénk vezetőinek tanácskozása Nyíregyházán Továbbfejlődik a szabolcsi élelmiszer-gazdaság Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um és Szabolcs-Szatmár me­gye vezetői — élükön Ro­many Pál miniszterrel, illet­ve dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával — a megyei pártbizottság székházában megbeszélést tartottak a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar időszerű kérdéseiről. Dr. Tar Imre ismertetője alapján kez­dődött a tárgyalás, melynek során a minisztérium vezetői elismerésüket fejezték ki a Szabolcs-Szatmárban elért mezőgazdasági és élelmiszer- ipari fejlődésért. A dinamikusan fejlődő ipar mellett a mezőgazdaság is a belterjes fejlődés útjára lé­pett. Ezt igazolják a korsze­rűsödő nagyüzemek, a mint­egy 80 ezer hektáron terme­lési rendszerben való gazdál­kodás, a szakosított állatte­nyésztő telepek, a 13 ezer va­gon kapacitású hűtőtároló­hálózat. Az ötödik ötéves terv első két esztendejében a kedvezőtlen időjárás ellenére is a tervezett ütemet érte el mezőgazdasági termelésünk. A megye szorgalmas és hoz­záértő dolgozóinak munkáját jelentősen segítette a do­hány- és zöldségtermelésben, a szarvasmarha-tenyésztés­ben nyújtott állami támoga­tás is. Mindezeknek köszön­hető, hogy az elmúlt évben mintegy 10 százalékos terme­lésfejlődést értünk el a me- zőgazdasagban. A nagyüze­mek mellett a kisegítő és háztáji gazdaságok termelése is növekedett. A termelőszö­vetkezetek többsége egyen­rangú üzemágként kezeli a kisárutermelés ügyét. Az élelmiszeripar termelése mintegy 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a télialma- termesztés, ezen belül a mi­nőség javítása, a betakarítás és értékesítés gondjai. El­hangzott a minisztérium ve­zetői részéről, hogy a jonatán mellett egyéb, elsősorban starking fajtákat is telepítse­nek, a világpiacon ilyen irá­nyú kereslet mutatkozik. Várható, hogy a következő években megyénkben az öt- ven-hatvanezer vagonos té- lialma-termelés állandó­sul. Ennek megfelelően kell a szedésre, csomagolásra, az értékesítésre, illetve az ipari feldolgozásra felkészül­ni. Ehhez az évente jelentke­ző ládaigény mellett további, mintegy hatezer vagonnyi hűtőtérre és 10 ezer vagon iparialma-feldolgozó kapaci­tásra lesz szükség. Ezt az igényt a minisztérium vezetői elismerték, a beruházás meg­valósítását már ebben az év­ben megkezdik. Kérték a me­gye vezetői, hogy az alma­termesztés gépi és növényvé- dőszer-ellátásában Szabolcs a termőterület súlyának meg­felelő elbírálásban részesül­jön. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a burgonyatermesztésnek hagyománya és erre a célra alkalmas talaja van. Ezért felvetették a megye vezetői, hogy Szabolcs maradjon to­vábbra is kiemelt burgonya­termelési körzet, mert a ho­moktalajt sokkal inkább le­het burgonyával hasznosíta­ni, mint rozzsal és kukoricá­val. A biztonságos termelés­hez további hűtőtárolókra, il­letve a termésnek mintegy harmadához ipari feldolgozó kapacitásra lenne szükség. A dohánytermesztésben a ko­rábbi évek égető gondjai megoldódtak. A máriapócsi dohánytermesztési rendszer jó gazdája a dohánytermelés­nek. A gépi és szárító kapa­citás megfelelő növelésével a dohánytermő terület Sza­bolcsban tovább gyarapítha­tó. Az állattenyésztés fejlesz­tésében meghatározó szere­pük van a szakosított tele­peknek, amelyek jórészt a negyedik ötéves terv idején épültek. A sertéstelepek re­konstrukciója folyamatban van, a meglévő szarvasmar­hatelepeket 100—150 férő­hellyel kívánatos lenne bőví­teni, mert ennyit a meglévő járulékos beruházások még 'biztonságosan kiszolgálnak. E bővítések támogatását a minisztérium vezetői helye­selték. Elismeréssel szóltak a rét-legelő gazdálkodásban el­ért szabolcsi eredményekről. Kívánatos lenne egy-egy gyeptermelési rendszert lét­rehozni a homokon, illetve a szatmár-beregi tájon. Ennek szervezésében a kezdő lépé­seket a megye vezetői már megtették. Az élelmiszeripar, ezen be­lül a tej- és baromfifeldolgo­zás jelentős kapacitással bő­vült. Gondok vannak a hús­iparban és rövidesen rekonst­rukcióra szorul a konzerv­gyár is. Vizsgálat után meg­fontolandó a tejipar további profilbővítése is. A megye vezetői javasolták, hogy a konzervipari bázis növelése Pénteken ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Polinszky Ká­roly oktatási miniszter és Nagy Imre munkaügyi mi­niszterhelyettes. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta a résztvevőket az MSZMP Központi Bizottságá­nak március 15-i üléséről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesz­érdekében Porcsalmán szük­ség lenne egy konzervgyárra. Konkrét választ a MÉM ve­zetői erre nem adtak, a hato­dik ötéves terv összeállításá­nál visszatérnek a javaslat­ra. Ugyancsak vizsgálatot igényel a javasolt faipari kombinát létrehozása. A gyü­mölcs-zöldség felvásárlás ja­vítására a következő évek­ben jelentősebb bővítés tör­ténik a HUNGAROFRUCT és a ZÖLDÉRT területén is. Kihasználatlan lehetőség van még az ÁFÉSZ-ek társulásai­ban. melyek szervezésével nagyüzemibbé és kulturáltab­bá lehetne tenni a kisterme­lők gyümölcsfelvásárlását. Az élelmiszeripar kérdései­vel kapcsolatos felvetéseket úgy summázták: a környező megyékkel is egyeztetve egy távlati koncepciót kell kidol­gozni és az így létrehozandó hálózatban helyük lesz a nagy-, közép- és a kisebb üze­meknek is. A MÉM vezetői elismerték, hogy Szabolcs-Szatmár nö­vényeinek termelését külön­leges támogatásban kell ré­szesíteni, hiszen egy harminc évre telepített almáskert nagy beruházásokat igényel és egyik évről a másikra nem lehet profilt változtatni, mint a konyhakertészetben, vagy a szántóföldi termesztésben. Hasonlóan nagy és több évre szóló beruházást kíván a do­hánytermesztés fejlesztése is. A szabolcsi termékek — el­sősorban a téli alma — for­galmazásánál figyelembe kell venni a megye földrajzi fek­vését (három országgal hatá­ros) és ennek alapján lehet hoszabb távú értékesítési ter­vet kidolgozni. A tanácskozáson megálla­podtak abban, hogy a most tárgyalt témákra háromha-; vönként visszatérnek, mert olyan gyors intézkedést kívá­nó ügyek is napirenden sze­repeltek, mint a tavalyi bur­gonya értékesítése, vagy a szedőládák biztosítása az őszi szürethez. téséről hozott határozatáról, valamint az ifjúsági szövetség ebből adódó tennivalóiról. A központi bizottság tudo­másul vette Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának tájé­koztatóját a nemzetközi if­júsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében megtár­gyalta a KISZ-nek a szak­munkástanulók körében ki­fejtett tevékenységét, ennek tapasztalatait és határozatot hozott az időszerű feladatok­ról. TELEX... MOSZKVA Bajkonurban pihen Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko a két űrveterán, aki 96 napos világűrbeli útja után csütörtökön tért vissza a Földre. Romanyenkót és Grecskót különleges edzések­kel készítették fel arra, hogy ismét elviseljék a nehézke­dési erő hatását. Március 11- től kezdődén különleges ed­zéseket, testgyakorlatokat kellett végezniük és az erre a célra szerkesztett öltözékeket viselték. A visszaindulás előtt olyan sós folyadékkal kellett kiegészíteniök étrend­jüket, amely növeli a vérke­ringési rendszer működését. A szovjet lapok pénteken nagybetűs címekkel, fényké­pekkel illusztrált tudósítások­ban számolnak be a világ eddigi leghosszabb űrutazá­sának sikeres befejezéséről. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fo­gadta Tadeusz Pietrzak rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Nép- köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. VARSÓ Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának elnökletével pénteken dél­előtt megkezdődött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 11. plenáris ülése. A tanácskozás témája a KB 1974. októberi plénumán elfogadott, a me­zőgazdaság fejlesztésére és az élelmezési helyzet megja­vítására vonatkozó program végrehajtásának értékelése. BEIRUT Abdel Halim Khaddam Szí­riái külügyminiszter és Nad- zsi Dzsamil vezérőrnagy, a Szíriái légierő főparancsnoka pénteken Beirutba érkezett. Azonnal megkezdte a tárgya­lásokat Szárkisz libanoni el­nökkel és a kormány tagjai­val. A megbeszélésbe bekap­csolódott Zuhair Muhszin, a PFSZ katonai osztályának ve­zetője. Miután egy órát tár­gyalt Khaddammal és Dzsá­minál, az elnöki palotából távozóban újságíróknak adott nyilatkozatában megerősítet­te: Szíria biztosítja az arab­közi biztonsági erők libanoni állásainak légvédelmét. A szíriai légvédelmi alakulato­kat készültségbe helyezték. AMSZTERDAM Szombaton Amszterdam­ban a neutronfegyver elíeni küzdelem jegyében nemzet­közi fórum kezdődik, ame­lyen 26 európai ország, az Egyesült Államok, Kanada és Nyugat-Berlin, valamint szá- fnos nemzetközi szervezet, mint például a Béke-világ- tanács és a keresztyén béke­mozgalom képviselteti magát. Bizottsága Barabás János, a KB titká­ra tájékoztatta a résztvevő­ket a XI. Világifjúsági és Di­ák Találkozó nemzetközi és hazai előkészítésének helyze­téről. A Központi Bizottság a tá­jékoztatót elfogadta, megha­tározta a hazai és a nemzet­közi előkészületek soron lévő feladatait. Egyetértett a XI. VIT Magyar Nemzeti Előké­szítő Bizottságának azzal az állásfoglalásával, hogy a ha­vannai fesztiválon 400 kül­dött képviselje a magyar if­júságot. Ülést tartott a KISZ Központi A tanácskozás résztvevői a tárgyalóasztalnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom