Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-03 / 53. szám
4 KELET-MAG YARORSZÁG 1978. március 3. Napi külpolitikai kommentár U tolsó napjait éli-e a nicaraguai Somoza-re- zsim? Ez a kérdés szinte naponként megjelenik a világlapok hasábjain. A hír- ügynökségek polgárháborús összecsapásokat jeleznek a kis közép-amerikai államból, amelyet már 44 esztendeje a Somoza család birtokol. A szó legszorosabb értelmében családi vagyonként kezeli Nicaraguát a dinasztia, amelynek tagjai betöltik az állam és a hadsereg összes vezető tisztségét és kezükben tartják a gazdaság nagyobb részét is. A diktatúra gyakorlatában egyáltalán nem ritkák a politikai gyilkosságok. Maga I. Anastasio Somoza is egy gyilkossággal került hatalomra: 1934-ben megölette vagy megölte Sandino tábornokot, a népi erők vezérét. A legutóbbi politikai orgyilkosság a főváros egyetlen polgári ellenzéki lapjának főszerkesztőjét, Pedro Joaquin Chamor- rott tűntette el a színtérről. És mint várható volt, a gyilkosság mögött ezúttal is a Somozák álltak. Azóta — több, mint egy hónapja — rendszeresek a tüntetések, a fegyveres összecsapások. A fővárostól 30 kilométerre lévő Masayában már több, mint száz a halálos áldozatok száma. A diktatúra nemzeti gárdának nevezett hadserege harckocsikkal támadt a békés tüntetőkre, legutóbb pedig puskatussal és könnygázzal oszlatta szét a 200 managuai újságíró békés tüntetését. (Az újságírók, a „nemzeti sajtó napján” meg akarták koszorúzni Chamorro sírját.) K özben sztrájkot hirdettek az egyetemisták is, s a rezsim fegyveresei megtámadták az egyetemi városrészt. A brutalitásra válaszul erősödik a nép fegy veres ellenállása. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Mozgalom nevű gerillaszervezethez mind többen csatlakoznak a falvakban és városokban. Bejárta a világsajtót a kép — puskákkal fegyverkezett indiánok településük védelmére indulnak. S egy héttel korábban egy másik fénykép: Somoza golyóbiztos üvegfal mögül közli népével, 1981 előtt nem mond le. A döntés lehetősége azonban egyre inkább kicsúszik a diktátor kezéből. Palotai Gábor TELEX... Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnökét és Sztan- ko Todorovot, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsának elnökét Bulgária oszmán uralom alóli felszabadulásának 100. évfordulója alkalmából. PKÁGA Prágában csütörtökön ünnepségen emlékeztek meg arról, hogy 35 évvel ezelőtt kapcsolódott be a hitleri Németország elleni harcokba a Szovjetunióban alakult önálló csehszlovák zászlóalj. - Az emlékgyűlés résztvevői üdvözlő levelet intéztek Gustav Husákhoz, a CSKP KB főtit-f kárához, az ország köztársasági elnökéhez és Ludvik Svoboda hadseregtábornokhoz, Csehszlovákia nyugalmazott államfőjéhez, aki az ünnepelt csehszlovák zászlóalj legendás hírű parancsnoka volt. BELGRAD Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter varsói tárgyalásai befejeztével csütörtökön Belgrádba érkezett, hogy viszonozza Milosj Minies, a jugoszláv kormány alelnöke, külügyminiszter tavaly decemberi madridi látogatását. Szovjet—csehszlovák páros a világűrben (Folytatás az 1. oldalról) fedélzeti mérnöke. Jeliszejev egyidős Grecskoval, 1931. március 29-én a Volga menti Kujbisev közelében, Gvar- gyejci faluban született. A haditengerészeti repülőiskolát végezte el, 1957—61-ig a Gagarin Repülőakadémián tanult. Repülőtiszt volt, 1963-ban lépett be az űrhajós egységbe, s annak idején Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa adott róla igen jó minősítést. Nős, két nagy gyermek apja. Első űrutazásakor az űrhajó és az űrállomás parancsnokaként kiváló munkát végzett. Jeliszejev megkapta a Szovjetunió hőse kitüntető címet és az űrhajóspilóta címet is. Részt vett a jelenlegi kísérlet előkészítésében és felkészült újabb feladatára. Az első csehszlovák űrhajós gondos kiválasztás alapján került a szovjet űrhajósok kiképző központjába. Vladimir Remek a közös programnak megfelelő, a szovjet űrhajósok tapasztalatai alapján kidolgozott tanfolyamon készült fel útjára, elsajátította az űrhajó berendezéseinek kezelését, begyakorolta a tudományos kísérleteket. Parancsnokai nagy elismeréssel nyilatkoztak szorgalmáról, képességeiről. Vladimír Remek 1948. szeptember 26-án Ceske Bu- dejoviceben született. Apja altábornagy a csehszlovák légierőnél. 1966-ban fejezte be fizika—matematika tagozaton középiskoláit. Kiváló sportoló. 1966—70-ig a kassai repülőtiszti iskolát végezte el, kiváló eredménnyel. Apja példáját követte. Hadnagyi rendfokozatban hivatásos repülőtiszt lett a csehszlovák lé. gierőnél. 1972—75. a Gagarin repülőakadémia hallgatója volt. Tanulmányait itt is kiváló eredménnyel végezte el. 1976-ban századosi rendfokozatban ismét a csehszlovák légierőnél szolgált. 1976 decemberétől lett tagja az űrhajós egységnek. Nőtlen. A Szojuz—28 feladata az hogy a Szojuz—27 űrhajónál Dzsanibekov és Makarov által már kipróbált módon „utolérje” a Szaljut—6 űrállomást és összekapcsolódjék azzal. Gubarev és Remek együttes kísérletekben vesz részt az űrállomás állandó személyzetével, Jurij Roma- nyenkóval és Georgij Grecs- kóval. A fellövésre a bajkonuri űrrepülőtérről került sor, a rajt kitűnően sikerült és az első jelentések szerint az űrhajó rátalált megszabott keringési pályájára. Innen pályamódosításokkal jut majd el az űrállomáshoz. A két űrhajós közérzete kitűnő, a berendezések kifogástalanul működnek. A Szojuz—28 útjával a szocialista űrhajózás új korszaka kezdődik: ez év végéig lengyel és NDK-beli űrhajósok, 1983-ig pedig a többi szocialista ország, köztük természetesen Magyarország jelöltjei is részt vesznek a Szojuz—Szaljut-prog- ram végrehajtásában. Az űrhajó rajtjánál a bajkonuri űrrepülőtéren csehszlo. vák párt- és kormányküldöttség volt jelen Jozef Leltárinak, a Szlovák KP KB első titkárának vezetésével. Lenárt átadta az űrhajósnak Gustáv Husák. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkárának, köztársasági elnöknek és Lubomír Strougal miniszterelnöknek a szívélyes üdvözletét és szerencsekivá- natait. A két űrhajós a rajt előtt az űrkabinból adott- nyilatkozatot a rádiónak és a televíziónak. „Ma a Szojuz—28 szovjet űrhajón két ország, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői indulnak a világűrbe. — mondotta Alekszej Jeliszejev. A szocialista országok űrhajósainak közös űrrepülése ragyogó bizonyítéka a testvéri országok népei állandóan fejlődő és erősödő barátságának és együttműködésének. Jelentem, hogy a nemzetközi személyzet készen áll a rajtra.” Vladimir Remek kijelentette:,, Nagy megtiszteltetés számomra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgára számára, hogy tagja lehetek a nemzetközi személyzetnek. Büszke vagyok arra, hogy országunk éppúgy, mint a többi szocialista ország a világűrkutatásban együttműködik a Szovjetunióval és tevékenyen részt vesz abban.” Remek köszönetét fejezte ki a két ország kommunista pártjának és '-ormányának a megtisztelő megbízatásért. BELGRAD: Szerkesztik a záródokumentumot Szerdán a jugoszláv fővárosban megkezdte munkáját a belgrádi találkozó záródokumentumának szerkesztésével foglalkozó csoport — jelentette a PAP lengyel hírügynökség különtudósí- tója. A csoport munkájában a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Dánia, Románia, Málta, Svájc és Jugoszlávia képviselői vesznek részt. Belgrádban úgy vélik, hogy a testület március 5-ig befejezi munkáját. Ily módon ' március 7-től megkezdődhetnek a részt vevő küldöttségek záróbeszédei. (Folytatás az 1. oldalról) törekvésünk, hogy összhangot teremtsünk a bel- és külpolitikai tevékenység között. A kettő együttesen éreztesse: ebben az országban a munkásosztályé a hatalom, érvényesül a párt vezető szerepe. Cselekedeteinket és gondolatainkat az internacionalizmus szelleme hatja át. A nők napja akkor válhat majd valóban ünneppé, ha a föld minden országában egyenlő jogokat élveznek a nők. Amíg ez nincs így, március 8-a a szolidaritás napja. A Magyar Nők Országos Tanácsa ülésének résztvevői cselekvő szolidaritásukról biztosították mindazokat a népeket, amelyek a fajüldöző dél-afrikai rendszerek elnyomása alatt vagy általuk fenyegetve élnek. Nyilatkozatban követelték a fajüldözés .azonnali megszüntetését. MÁRCIUS 3: A bolgár függetlenség 100. évfordulója Korabeli újságrajz a felkelés utáni vérengzésekről H özel 1300 éve, hogy a Bal kán-félsziget keleti felében megalakult az első bolgár állam. 1978. március 3-án mégis a • függetlenség százéves évfordulójáról emlékeznek meg Bulgáriában és világszerte. A száz év mellé még egy szám kívánkozik, az 500 esztendő. Ennyi időt, közel fél évezredet tett ki ugyanis az oszmán uralom Délkelet-Európának ezen a részén. Hogy mit jelentett az ötszáz éves oszmán iga Bulgária számára, nehezen lehetne összefoglalni. Tény, hogy a XIV. században virágzó fejlődésnek indult országot az oszmán uralom nemcsak egyszerűen megakadályozta fejlődésében, de évszázadokra vissza is vetette. Bulgáriában megszűnt a városi kultúra, a művészetek és mesterségek fejlődése. A bolgárok nem csupán nemzetiségükben, de személyükben is a legsötétebb elnyomás áldozatai voltak. Az Oszmán Birodalom keresztény lakosa a „rája”, vagy ahogy megvetően nevezték a „gyaur”, teljes jogfosztottságban élt. A balkáni parasztság teljes kizsákmányolását az oszmán feudalizmus sajátos rendszere, az ún. „szpáhi birtokok” útján biztosították. Ez azt jelentette, hogy a szpá- hik, azaz a birodalom lovas katonái aránylag rövid időszakokra kaptak szolgálatuk fejében kisebb-nagyobb földbirtokokat. Érthető módon ezek a földbirtokosok igyekeztek minél többet kizsigerelni jobbágyaikból. A középkori bolgár kultúra fejlődése is évszázadokra megállt. Csak a hegyek között meghúzódó kolostorok őrizték tovább a nemzeti nyelv, az ősi hagyományok emlékét. Bulgáriában azonban még a pravoszláv egyház sem volt a lakosság érdekeinek képviselője — vezetői, a püspökök görögök voltak, akik a bolgárság, elsősorban a tehetősebb városi rétegek elgörögítését szorgalmazták. Végül mégis a vagyonosodó kereskedők és kézművesek, a külföldi bolgár kolóniák, a származására büszke alsópapság lett annak a nemzeti mozgalomnak vezető ereje, amely a „bolgár újjászületés” nevet kapta. A XIX. században a bolgár függetlenség erői fokozatosan kaptak erőre. Az újjászületés első szakaszában a nemzeti nyáv kiművelése, az egyházi függetlenség kivívása volt a cél. Időközben a politikai ellenállásnak megszülettek a szervezeti keretei, s a bolgár hazafiak követve az oszmán uralom ellen küzdő „hajdútok” példáját több fegyveres osztagot is alakítottak. A felszabadító harcnak a XIX. században mind kedvezőbbek lettek a külső feltételei. Az Oszmán Birodalom, „Európa beteg embere” több ízben háborúra kényszerült a cári Oroszországgal, amelyben a bolgárok nem a kontinens csendőrét, hanem a felszabadító szláv testvérállamot látták. A forradalmi szervezetek az 1870-es években'egész Bulgáriára kiterjesztették tevékenységüket. 1876. május elsejére az illegális Forradalmi Központi Bizottság kitűzte az általános fegyveres felkelést, a terv azonban csődöt mondott. A sztambuli kormány helyi segédcsapatait a felkelő bolgár falvakra és városokra uszította, s a vérengzéseknek több, mint 30 ezer áldozata volt. Egész falvak váltak néptelenné, a gyilkos bandák gyermekeket, asszonyokat hánytak kardélre. Az atrocitások mély felháborodást váltottak ki Európában, mély részvéttel írt az eseményekről a korabeli magyar sajtó is. A bulgáriai vérengzések szolgáltattak okot az 1877—78-as orosz—török háborúnak. II. Sándor cár a felkelés véres leverése után egy esztendővel üzent hadat az Oszmán Birodalomnak, amelynek szultánja nem volt hajlandó autonómiát adni Bulgáriának. A háború 10 hónapig tartott. A szultán hadserege kezdetben elkeseredett ellenállást tanúsított. Véres csaták voltak Plevennél, s a Sipka-szorosban. Az oroszokhoz sok ezer bolgár népfelkelő csatlakozott, akik jelentős szerepet játszottak hazájuk felszabadításában. A harcok közepette előrenyomuló oro z hadsereg, s a bolgár felkelők osztagai 1878 első heteiben elérték és elfoglalták Dri nápolyi, s a főváros Sztambul elfoglalását az oszmán seregek már nem tudták volna megakadályozni. A béke végül is Anglia nyomására jött létre. Az 1878. március harmadikén San Stefano városkában megkötött orosz—török béke megadta Bulgáriának az önrendelkezés jogát, s a Balkán-félszigeten egy olyan államot hozott létre, amely egyesítette az egész bolgár népet, s biztosította a többi balkáni állam függetlenségét is. □ San Stefano-i megállapodást a Nagy- Britannia és a monarchia nyomására összehívott berlini konferencia még ugyanabban az évben jelentősen módosította, de azon már nem változtatott, hogy ismét létrejött a bolgár államiság, s a bolgár nemzet jelentős része felszabadult a fél évezredes oszmán elnyomás alól. A „Sasfészek” védelme — a festmény az orosz—török há ború egy epizódjáról készült. (Fotó: Sofia — Press — KS) Nicaragua: a polgárháború küszöbén
