Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 2. Jól megfér egymás mellett Nyírtasson a két kort képviselő épület: a helyi általános iskola és a kastély. (Elek Emil felvétele) Gazdaságos konténeres iivegtárolás Néhány hete jegyezték be a Találmányi Hivatalban szol­gálati szabadalomként a konténeres üvegtárolási mód­szert, s máris nagy érdeklő­dést váltott ki az üzemek­ben. Mecséri Ottó, a Komá­rom megyei Állami Építőipa­ri Vállalat főépítésvezetője oldotta meg az építkezéshez szükséges üveglapok egysze­rű és gazdaságos tárolását. Az országban mindenütt ál­talában ládákban raktároz­zák az üveglapokat, s ilyen módon nagy területre van szükség, ami megdrágítja a raktárak építését. Az új sza­badalom lényege, hogy az emeletszerűen elhelyezett konténerekben kis helyen nagy mennyiségű üveglapot tárolhatnak. ».Oft' ' Az aranymetszés és a szimmetriák lírája Lantos Ferenc kiállítása Különös, nem mindennapi kiállítás. Nem annyira a né­hány szokatlan rendezési fo­gás miatt különös, mint pl. a tükrök elhelyezése, vagy a képek belógatása — melyek­nek nagyjából megvan a maga oka —, hanem szokat­lan a módszertani lépéseket jelző lapok miatt is. A mű­vész kilép a szokványos kiál­lításrendezési elvek mögül, mikor meg akarja magyaráz­ni s mintegy megtanítani struktúráinak szerkesztési módját. Lantos egyrészt egy újsze­rű látásmódot hirdető művé­szeti teoretikus, ugyanakkor ezeket az elveket megvalósí­tó művész. Ez a kétsíkúság éppen nem új jelenség a mű­vészetek történetében, Lantos azonban ritka átfogó érzék­kel alkálmazza az elméletét. Ennek ismerete nélkül rá le­het ugyan érezni művészeté­re, de közelebb kerülni csak az alapmodelljei segítségével lehet. Elmélete szerint a termé­szet alapmodellek után épít­kezik (kör és négyzet). Tör­vényei: az aranymetszés és a szimmetriák. (Ez a törvény- szerűség követhető nemcsak a növény- és,-állatvilágban, hanem a művészetben is.) Lantos saját alkotói módsze­rét mintegy 12—13 éve ezek­nek a törvényszerűségeknek az ismeretében kristályosítot­ta ki. Módszerét nem abszo­lutizálja, hanem csak azt akarja bemutatni, hogy egyé­nileg ő miként értelmezi a természet alapmodelljeinek érvényességét. Elemekből építkezik. A négyzetbe húz átlót, negyed­ívet. Az így kapott részt kü­lönböző módon lehet kitölte­ni, majd el lehet fordítani 90 fokkal. Ezzel már egy négy­zetre vonatkoztatva több va­riációs lehetőség állt elő más és más formatartalommal. Ezeknek négyes társításakor fordításuk is növeli a variá­ciók lehetőségét. Ha pedig például egy 8x8-as hálóba szerkeszt, gyakorlatilag a végtelenig emelkedik a vál­tozatok száma. Pedig az alapnégyzeteket még máskép­pen is lehet osztani: oldalfe­lezők szerint s a körző nyí­lását. mellyel a négyzetbe ír­ja a negyedívet, lehet csök­kenteni. Ezek a szerkezetek természetesen nem mind egyforma értékűek, viszont vannak köztük olyanok, me­lyeknél a művészi érzékeny­ség megszólal. Ezek kiválasz­tása a művészi tevékenység. A teoretikus alakja elhal­ványodik, s előtérbe lép a művész, megszólal egy má­sik hang, a színeknek, for­máknak legtisztábban hang­zó muzsikája. Ekkor már je­len vannak mindazok a kom- pozíciós elemek, amik álta­lában a jó művészeket jel­lemzik. A kiállítás egyik legszebb sorozatán, a „Ka- lendárium”-on jól megfi­gyelhető egyéni kalligrafiája,^ különös egyéni nyelvezete; ér1 különös élmény, amint észle­li a szemlélő, hogy a geomet­riai alakzatok közül kiárad, kisugárzik ellenálhatatlanul valami hangulatos lírával te­lített poézis, egy egészen sa­játos hatású, magas rendű művészeti élmény. A pécsi művész országos sikerének titkát, s annak magyaráza­tát, hogy határainkon túl is megbecsülik, ebben keres­hetjük. Koroknay Gyula Kiss Gyula hangversenye a megyei könyvtárban Január 30-án, hétfőn este 7 órakor hangzott el a me­gyei könyvtár előadótermé­ben Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész hangverse­nye. Sok volna felsorolni azokat a díjakat, melyeket a mű­vész különböző nemzetközi verenyeken nyert, vagy fel­sorolni az országokat, ahol már eddig hangversenyezett. A magyar rádióból és tv-ből is sokan ismerhetik, hangle­mezeken is hozzáférhető ki­vételes művészete. Kiss Gyu­la pompásan eltalálja azt a koncerttónust, mely ma a hangversenytermeken ural­kodik. Mindenekelőtt vilá­gosságra, áttekinthetőségre, élesen körvonalazott, frap­páns formákra törekszik és a modem technika rafinériáit is úgy tudja alkalmazni, hogy azok, bár izgatják, de soha­sem ejtik zavarba a hallga­tót. A zenei varázslat nála mintegy észrevétlenül megy végbe. Haydn C-dúr szonátá­jának előadásával teljes mértékben kiérdemelte a kö­zönség tetszését. Beethoven két tételes e-moll szonátá­jának előadásában kiválóan érvényesült Kiss Gyula mű­vészetének nemes kiegyenlí­tettsége. Brahms ritkán hal­lott f-moll szonátája az ő előadásában élt és atmoszfé­rát teremtett maga körül. Vikár Sándor NEM MŰEMLÉK, DE HELYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉG Lebontják-e a sóstói fürdőt? Tavaly ősszel bezárták a sóstói kád- és termálfürdőt. Vajon miért? — kérdezik sokan. Mások azért aggód­nak, mert úgy hallották, hogy lebontják a környezetébe harmonikusan illeszkedő épü­letet. Levéltári adatok szerint a fürdő egyik szárnya az 1820- as évekből való, a termál- medencét magába foglaló rész 1911-ben (bizonyos hiá­nyosságokkal) épült. Rész­ben ennek is tudható be, hogy az épület napjainkra „elfáradt”. Műszaki véle­mény szerint a létesítmény avultsága nagymértékű, szer­kezeti anyagainak fáradási és egyéb káros tünetei ész­lelhetők. A szakipari és gé­pészeti szerkezetek, berende­zések is rendkívül elhasz­nálódtak. A hosszú évek során vajon nem lehetett volna megóvni az épületet — rendszeres karbantartással, részleges fel­újításokkal? Nehéz lenne er­re a kérdésre pontos választ adni, de talán mérvadó ez­zel kapcsolatosan az is, hogy például a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1974 áprilisától — mióta a fürdő üzemeltetését átvette — több százezer fo­rintot költött az épület fenn­tartására. Ennek ellenére je­lenleg — előbecslések sze­rint — az alig több mint 700 ezer forintot érő épület fel­újítása körülbelül hatmillió forintba kerülne. Nem kis felelősség tehát annak eldön­tése, mi legyen a további sor­sa. Amint a Nyíregyházi Váro­si Tanács műszaki osztályán megtudtuk, a fürdőt üzemel­tető vállalat az épület elbon­tásához kért engedélyt. Az építésügyi hatóságok azon­ban a kérés mérlegelésénél több szempontot vettek fi­gyelembe. Többek közt azt, hogy noha az épület műem­léki védettséget ugyan nem élvez, de formai megjelené­sében a környezetbe harmo­nikusan beilleszkedik. A für­dőnek helytörténeti jelentő­sége van 150 éves múltjával. Végül is sem a megyei, sem a városi építésügyi hatóság nem járult hozzá az épület elbontásához, hanem a leg­szükségesebb állagmegóvási munkák elvégzésére kötelez­ték a víz- és csatornamű vál­lalatot. Volt más irányú kezdemé­nyezés is. Az építésügyi ha­tóságok az üzemeltető válla­lattal közösen javasolták, hogy nyilvánítsák műemlék jellegű épületté. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség tekintettel arra, hogy az épü­let csupán helytörténeti je­lentőségű, annak országos védelmét nem vállalta. A fürdő sorsáról tehát vég­leges döntés még nem szüle­tett. Az illetékesek — az anyagi lehetőségek, valamint az épület helytörténeti jelen­tőségének figyelembe vételé­vel — a későbbiekben fog­nak intézkedni. S. A. 16 lakás 28 nap alatt Űj fajta öntött házak Nyíregyházán Rövidesen a lakásépítés új formája kezdődik el Nyíregy­házán. A lakásépítő szövetke­zet részére egy 80 lakásos épület alapozását kezdi el az Ibrányi Építőipari Szövetke­zet az Angliából vásárolt technológiát, a „No-fines” eljárást hasznosítva. Az új módszer előnye a gyorsaság, a jól szervezett munka, amellyel évente 80—100 la­kás építését lehet elvégezni egyetlen szerkezettel. Az ibrányi szövetkezet kö­zel 24 millió forintos pályá­zatot nyert el az új eljárás bevezetésére. Az alapokra be­tonba ágyazott zúzott kőből öntik ki a falakat, mégpedig igen gyorsan, egy műszakos termelés mellett 16 lakást 28 munkanap alatt készít el 16 ember. Az új eljárás beveze­tését mind az OKISZ, mind a KISZÖV támogatja, mivel a szükséges gépek beszerzése teszi ki a legnagyobb költsé­get. Néhány eszköz, betonke­verő, tehergépkocsi, autódaru már megérkezett a szövetke­zethez, vagy rövidesen meg­érkezik, mint az öntést előse­gítő külföldi daru. A szakem­berek felkészítése más, már Magyarországon megvalósuló építkezéseken történik. Az új technológia igen nagy figyel­met követel, ugyanis az anya­got a keveréstől számított tíz percen belül be kell dolgoz­ni. Az első házat a malom­kerti lakótelepen építik fel. Nemcsak a falak kiöntése történik gyorsan, hanem a szakipari munkák, a belső szerelések időigénye sem nagy. A falak különleges, gipszkarton burkolatot kap­nak, amely ellátja a hő- és hangszigetelés feladatát is. Ez a burkolat tapétázható. Az ibrányi szövetkezet ez év januárjától egyesült a nagyhalászi szövetkezettel. Az idei terv 57 millió forintos termelést irányoz elő, amely­nek kétharmad része a lakás­építés. A mintegy 340 fős lét­számmal azt tervezik, hogy évente 20—30 százalékos ter­melésnövelés mellett a me­gyeszékhely lakásépítésében vesznek részt. A malomker­ti szövetkezeti lakások mel­lett a Ságvári-telepi munkás minta lakónegyed építésében van nagyobb lehetőség, ugyanis az új építési techno­lógia kisebb, 4—8 lakásos épületek kivitelezésére is al­kalmas. A szövetkezet két új autóbuszt vásárolt a munkás- szállításra, a rendszeres bér­emeléssel, az állami vállala­tokkal azonos szintű fizetés­sel és szociális ellátással kí­vánja megtartani szakembe­reit. (lb) Uj szalon, gépi és szállí­tási korszerűsítés, újabb szol­gáltatás bevezetése — mind­ezek a Nyírségi Patyolat Vál­lalat idei tervei közül a leg- közérdekűbbek. Tovább bővítik a Patyolat­üzlethálózatot. Uj szalont nyitnak a napokban Vásá- rosnaményban. Ez mintegy 2,5 millió forintért épült fel. Folytatják a központi üzem rekontstrukcióját. Gáztüzelé­sű kazánokat állítanak a széntüzelésűek helyére. Ez több mint 12 millió forintba kerül. A korszerűsítés után egyenletesebb, gazdaságosabb lesz a mennyiségében is nö­vekvő munka. Gépek vásárlására ez év­ben mintegy 10 millió forin­tot költenek. A központi üzembe 1 millióért új vasaló­gépet vásárolnak, valamint egy automata mosógépet, amelyik évente közel 200 ton­na ruhanemű tisztítását vég­zi. A fehérgyarmati szalon is gyarapodik két gőzvasalóval. Tovább kívánják növelni (ez évben 30 százalékkal) kedvelt szolgáltatásukat; az otthon mosott ruhák vasalá­Megvárták a sarkon.. Rablás hatvan forintért Balogh János és Pente Károly tiszaeszlári lakosok rokoni és baráti kapcsolat­ban vannak, életerős fiatal­emberek, a munkát azonban nem szeretik. Mindketten áll­tak már bíróság előtt, főként vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt. Ha lehet, a pénz­szerzésnek a legkönnyebb módját választják, csak na­gyon ritkán végeznek alkalmi munkát. Általában Tiszaesz- láron csavarognak, hol az egyik, hol a másik ismerős családnál húzódnak meg éj­szakára és kapnak élelmet. 1977. december 23-án este a tiszaeszlári cukrászdában szó­rakoztak. Innen kijövet ész­revették, hogy K. József kis­sé kapatosán tart hazafelé. Cigarettakérés ürügyén kezd­tek vele beszélgetni. Arra kérték, hogy fizessen nekik valamit a cukrászdában. Az ittas sértett — igent mondott. Balogh János és társa kis­sé előrementek, — valószínű, hogy ekkor beszélték meg „tervüket” és a Tulipán utca kereszteződésében várták meg a sértettet. Itt Pente Ká­roly felszólította, hogy adjon pénzt, majd a karjánál fogva a kultúrház udvarára kezdte húzni. Ebben társa is buzgón segített. Az ittas ember az udvaron már ráeszmélt arra, hogy mi történik és kiabálni kezdett, kérte, hogy ne bánt­sák. Pente Károly ököllel többször arcul ütötte, egy-két ütést Balogh János is adott, de ő főleg K. József zsebei­vel volt elfoglalva. A földre került sértettet Pente Károly tovább ütle­gelte, a fejét rúgdosta, s ez­alatt Balogh az összes zsebét átkutatta. A talált pénzt — 63 forint 60 fillért — az utol­só fillérig elvette. A vérző sértettet az udvaron hagyták és mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek az anyósukhoz. Az előzetes letaróztatásban lévő gyanúsítottak ellen az ügyészség visszaesőként el­követett rablás és közveszé­lyes munkakerülés miatt nyújtott be vádiratot a Nyír­egyházi Járásbírósághoz. Dr. Móritz Irén ügyész A jósavárosi Patyolat-szalon specialitása a vasalórészleg. A beadott tiszta ruhát kor­szerű vasalógépen engedik át. sát. Ezt jelenleg három he­lyen végzik: Kisvárdán, Fe­hérgyarmaton és Jósa város­ban. Változatlanul sokan ke­resik a bérágyneműt. Jelen­leg mintegy 8500 garnitúrát lehet kölcsönözni. Uj szolgáltatás indul az el­ső negyedévben: a törülköző­kölcsönzés. Kezdetben ezer darab áll az ügyfelek rendel­kezésére. 3 forint körüli ösz- szeget kell majd fizetni érte darabonként. Kisvárdán a jelenleginél több ruhanemű tisztítását tudnák vállalni. A meglevő kapacitás kihasználásában segít, hogy itt mossák a kör­zetéből behozott bérágyne­műket. Fehérgyarmati sza­lonjuk azonban csak felét tudja teljesíteni annak, ami­re képes lenne, ugyanis szennyvízvezetékük nincs be­kötve a hálózatba. A város szennyvízhálózatának elké­szítése jelentené a Patyolat­szalon gondjainak megoldá­sát. Nyíregyházi gond, hogy a jósavárosi szalonban jelenleg csak felvételre és vasalásra van lehetőség. A költséges gépek számára a hely meg­van, pénz azonban egyelőre nincs (kántor) Hűlt és jelen ÚJ SZALON, GÉPEK TÍZMILLIÓÉRT Bővíti szolgáltatásait a Patyolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom