Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-10 / 35. szám

1978. február 10. KELET-MAGYARORSZÁG 5 II Kelet­magyarnrszág | KÉPEK | Szakmunkások középiskolája A munkásművelődés segí­tésében jelentős szerepet vállal évek óta a Fehérgyar­mati Zalka Máté Gimnázi­um tantestülete. A nappali tagozatosok mellett 249 gim­náziumi levelező hallgató ismerkedik a tudománnyal a gimnáziumban. A negyedévi beszámolókat követően feb­ruár 9-én fejeződtek be a fél­évi vizsgák. Ez évben kap­tak lehetőséget arra, hogy megszervezhessék a szak­munkások szakközépiskolá­ját. Nem kellett nagy propa­ganda ahhoz, hogy közel 120, korábban szakmunkásvizs­gát tett fiatal kérje felvéte­lét az induló két osztályba. Milliós nyereség az állattenyésztésből Szabni, varrni tanulnak Zárszámadó közgyűlés Tisztaberekén (Tudósítónktól) Csütörtökön délelőtt tar­totta zárszámadó közgyűlé­sét a tisztabereki Petőfi Ter­melőszövetkezet. A közel 1400 hektáron 231 tsz-tag dolgozik, köztük több mint 90 nyugdíjas. Munkájuk nyo­mán az őszi búzából terve­zett átlagot túlszárnyalva, 32,4 mázsát takarítottak be hektáronként, őszi árpából hektáronként a tervezettnél 3 mázsával többet, 33 má­zsát helyezhettek magtárba. A háztájiban folytatott szarvasmarha-tenyésztés­hez összesen 900 mázsa jó minőségű lucernaszénát, 980 NYÍRBÁTOR JUBILÁL öt óra a városért E z évi első tanácsko­zását tartotta Nyír­bátorban a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő nőbizott­ság február 6-án, ahol Baranyai Gáborné, az Or­szágos Nőtanács tagja tar­tott élménybeszámolót az országos nőkonferenciá­ról. Megvitatták és jóvá­hagyták a nőbizottság éves munkatervét. A vál­lalások közül kiemelkedik az „öt óra társadalmi munkát az ötéves Nyírbá­torért” mozgalomhoz való csatlakozás. Ennek kereté­ben az asszonyok saját lakásuk előtti utcai par­kosítást és gondozást vál­laltak. Ezen felül az öre­gek napközi otthona gaz­dagítására tettek konkrét munkavállalásokat: a vá­rossá avatás 5. évfordulója tiszteletére saját készítésű népművészeti térítőkkel, faliképekkel, párnákkal ajándékozzák meg a nap­közi otthont. mázsa vöröshereszénát és 750 mázsa réti szénát adhat­tak a tagoknak. Ehhez hoz­zájárult, hogy a vöröshere hektáronként 70 mázsát, a réti széna 24 mázsát termett. Téli almából a tervezett 4480 mázsa helyett 6062 má­zsát sikerült betakarítani. A szilva 362 ezer forintos bevé­tele is hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesztésben közel másfél millió forint többletbevétel mutatkozott. Az' állattenyésztés egy­millión felüli nyereségében közrejátszott a 176 leadott hízómarha — melynek 95 százaléka export volt — és a közel 200 növendék- és ve­gyes ivarú borjú. így érték el, hogy a tervezett 134 forint­tal szemben 1 munkanapra 148 forint jut, ami 3100 fo­rintos havi átlagjövedelem­nek felel meg. Molnár Károly Két csoportban indított szabó-varró tanfolyamot a múlt év őszén a fehérgyar­mati járási művelődési köz­pont. Szovjet asztali varró­gépeket vásároltak a hallga­tóknak. A 42 résztvevő kö­zött tsz-tag és tanárnő, ház­tartásbeli és mozigépész egyaránt található. Fehér- gyarmat mellett a távoli Mi- lotáról éppúgy eljöttek a tanfolyamra, mint Panyolá- ról, vagy Nagyarból. Ládakészítés, cukorcsomagolás Nincs idényjelleg a nyírbátori tárolóban Közgyűlés — műsorral Utoljára gyűltek össze ön­álló zárszámadó közgyűlésre a szabadságbokori szakszö­vetkezet tagjai február 7-én. A közgyűlés döntött az egye­sülésről : ebben az évben már a Ságvári Termelőszövetke­zettel közösen gazdálkodnak. A közgyűlés után a nyírszőlő- si művelődési ház amatőr művészeti együttesei, a páva­kor, a citerazenekar és a he­lyi, 16-os általános iskola gyermek néptánccsoportja adott műsort Ezután regge­lig tartó bálon találkozott a szakszövetkezet apraja-nagy- ja. GYERMEKMŰSOR. A vá­rosi művelődési központ feb­ruár 12-én, vasárnap 16,00 órától a nyíregyházi úttörő­házban „Játsszunk cserkeszt?" címmel zenés, játékos gyer­mekműsort rendez, sok cso­koládéval. A felvásárolt 900 vagon almából már 450 vagon hagy­ta el a ZÖLDÉRT vállalat nyírbátori tárolóját. Ebből a szocialista országokba 200, a tőkés államokba 50, és a bel­földre 200 vagon került. A vállalatnál sajátos szabályo­zott légterű szén-dioxid-gá- zos tárolást alkalmaznak. Célja, hogy a 270—300 napig tárolt almának minél na­gyobb százalékát tudják ex­portálni. Négy teremben 300 vagon almát tárolnak így. Ez­zel a tárolási módszerrel na­gyon jó eredményt értek el. Az alma osztályozásának be­fejezése után — amely szep­tembertől májusig tart — a munkaerő foglalkoztatására szolgáltató jelleggel évente mintegy 200 000 Szabolcs lá­dát készítenek, és mintegy 150 vagon cukrot csomagol­nak. A vállalat szoros kapcsola­tot tart a környező termelő- szövetkezetekkel. Felvásá­rolja és értékesíti az általuk termelt zöldségféléket. Kon­zervüzem, léüzem, szeszfőz­de létrehozását tervezik. To­vábbi cél még a hűtőtároló­bővítés is. A képen: alma­válogatás, csomagolás köz­ben. Előtérben Forbauer Jó- zsefné és Antal Istvánná szo­cialista brigádtagok. Filmklub a konzervgyárban Amatőrfilmes klub alakult a közelmúltban a Nyíregyházi Konzervgyárban. A gyár je­lentős anyagi támogatást ad az új klubnak, melynek ve­zetésére. szakmai irányításá­ra Kurecskó István vállalko­zott, aki a megyei művelődé­si központ amatőrfilmes klubjának tagjaként már sok díjat nyert kisfilmjeivel. A mezőgazdasági könyvhó­nap rendezvényei keretében február 10-én, pénteken Kis­várdán a Rákóczi Termelő­szövetkezetben 15 óraikor Nö­vényvédelem a gyümölcsös­ben címmel tart előadást dr. Radics Lajos. Szabolcsbákán 18 órakor a téli alma ter­mesztéséről Weisz János tá­jékoztatja az érdeklődőket. Képes kiadványt jelentet meg a Nyírbátori Városi Ta­nács Nyírbátor várossá nyil­vánításának ötödik évfordu­lójára. Az idegenforgalmi igényeknek is megfelelő ki­advány az új arculatú város fejlődését, műemléki és mu­zeális értékeit tartalmazza. Sárközi Péter: RENDSZERSZEMLÉLETŰ MÓDSZEREK A MEZŐGAZDASÁGBAN Az iparszerű termelési rend­szerek mindjobban terjed­nek a mezőgazdaságban. Ered­ményeik mellett azonban kiütköznek a hiányosságok is. Ezek okai részben, hogy hiányzik a részletkérdések vonatkozásában is fontos egy­séges rendszerszemléletű gondolkodás és ennek meg­felelő. az elérni kívánt célt mindig szem előtt tartó egy­séges szervezés. A közérthető, sőt élvezetes stílusban meg­írt mű a rendszerelmélet leg­fontosabb alapfogalmai után részletesen foglalkozik téma­körével. Böő István: SZAKÉRTELEMMEL TÖBB SERTÉSHtTS A tenyésztést, a tartást, a takarmányozást és az állat- egészségügyet nem külön fe­jezetekben tárgyalja, hanem a korszerű követelmények­nek megfelelően mindezeket összefogva, egymástól elvá­laszthatatlan egységben. El­sősorban az iparszerű ter­meléssel foglalkozik, de a háztáji gazdaságokat sem mellőzi. így nem csupán a nagyüzemi szakmunkások, hanem a házi tenyésztők mindennapi munkáját, to­vábbképzését is igyekszik eredményesen szolgálni. Turistaház a tanárképzőnek Űj tunistaházat kapott Fel- sőregmecen a tanárképző fő­iskola természetjáró szakosz­tálya 1977 végén. Az ifjú ter­mészetjárók Felsőregmecen a volt általános iskola elnépte­lenedett épületét kapták meg a helyi tanácstól. A szilvesz­teri házavató csoport után legutóbb a főiskola diáklap­jának munkatársai rendez­kedtek be 3 napos tanácsko­zásra, melynek során a lap ez évi tervét készítették el. A zempléni hegyekben elhe­lyezkedő új turisbaház kellő átalakítás és a szükséges karbantartás után kellemes hétvégi pihenőt kínál a ki­rándulóknak. Fűszerpaprika Tiszazugból Megszűnik a kalocsai és a szegedi paprikások hegemó­niája: Tiszazugban újabb fűszerpaprika-tenmő tájegy­ség van kialakulóban. A ta­valyi eredményes kísérleti termesztés után az idén már 700 hektáron kap itt helyet a fűszernövény. Honosítására — a tiszai öntöző gazdaságok együttműködésén belül — 8 közös gazdaság vállalkozott. Főiskolai előkészítő A művelődési otthon jelle­gű intézményekben dolgozó közművelődési alkalmazot­taknak főiskolai előkészítőt szervez Nyíregyházán a me­gyei művelődési központ. Ez­úttal történelemből és orosz­ból tartanák előkészítő fog­lalkozásokat. Az előkészítők február közepén kezdődnek és előreláthatólag május kö­zepéig tartanak. Az előkészí­tő ingyenes. A főiskolai fel­vételihez és az előkészítőhöz tankönyveket és tesztlapokat biztosítanak. A foglalkozáso­kat hétfői napokon tartják. Színes fotózás alkonyatkor és este a városról — ez lesz a téma a kisvárdai művelő­dési házban működő amatőr fotósok és filmesek klubjá­nak mai, február 10—i foglal­kozásán. A foglalkozás 18 órakor kezdődik. Tűzesetek Február 5-én a vajai termelő- szövetkezet központi telepén a mérlegház kigyulladt, és négy­ezer forintos kár keletkezett, mire a baktalórántházi önkéntes és a mátészalkai állami tűzoltók eloltották a lángokat. A vizsgá­lat megállapította, hogy szabály­talanul működött az olajkályha, és a kicsöpögő olaj lobbant láng­ra — a tűz ezután a tetőzetre is átterjedt. Másnap, február 6-án a teremi művelődési ház tetőszerkezetéből csaptak elő lángnyelvek. Mint ki­derült, egy kéménybe épített gerenda gyulladt meg — a tűz ötvenezres kárt okozott. A mátészalkai és a nyíregyházi ál­lami tűzoltók mellett három köz­ség önkéntesei is részt vettek az oltásban. Február 8-án veszélyes helyen keletkezett tűz: a mátészalkai bútorgyárban. Egy lakköntő gép szállítószalagja gyulladt ki — mint utóbb kiderítették. stati­kus elektromosság miatt. Nyolc­ezer forint a kár. A tűzet a vál­lalati tűzoltók fékezték meg! Február 10., péntek KRÓNIKA ELVIRA NAPJA A Nap kél 6 óra 59 perc­kor, nyugszik 16 óra 59 perckor. A Hold kél 8 óra 14 perc­kor, nyugszik 20 óra 42 perckor. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1898. február 10-én szüle­tett és 1956-ban halt meg Bertolt Brecht német író, költő és kritikus, a XX. század egyik legkiválóbb drámaírója. Fiatal korában egy ide­ig Berlinben működött — Reinhardt mellett — mint rendező. Korai drámáiban és komédiáiban az expresz- szionizmus szenvedélyes, anarchikus lázadása jegyé­ben támadta a polgári tár­sadalom visszásságait. (A koldusopera, 1928), nem is­merve még fel a proletari­átus forradalmi jelentősé­gét. A harmincas évek ele­jén közeledett a munkás- osztályhoz, a kommunista párthoz, s ettől kezdve a proletariátus forradalmi harcának szükségességét hirdette. 1933-ban a fasiz­mus elől előbb Svájcba, majd Skandináviába mene­kült, s 1941-től az Egyesült Államokban élt emigráció­ban. Antifasiszta, béke­harcos művészete ekkor ér­te el csúcspontját. Társa­dalomkritikai és történeti darabjaival új drámafor­mát (az epikus drámát) alakított ki, amelynek az emberek elgondolkoztatása és meggyőzése a célja. A második világháború befejezése után néhány év­vel, 1948-ban tért vissza Németországba, és mint a Berliner Ensemble (Berlini Együttes) művészi vezetője harcolt a modern német színjátszás megteremtésé­ért. A Béke-világtanács tagja volt; haladó közéleti szerepléséért 1954-ben Le- nin-békedíjjal tüntették ki. Művei nálunk is olvasottak. Időjárás Várható időjárás ma es­tig : fokozatosan csökkenő felhőzet, egyre kevesebb helyen havazással. Mérsé­kelt, napközben kissé meg­élénkülő változó irányú szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 2 mí­nusz 3 fok között. FARSANGI TÄNCHÄZ-at rendez Nyíregyházán a váro­si művelődési központ és a néptáncosok klubja február 11-én, szombaton 17 órától az Irodaház nagytermében. A programban tréfás táncbe­mutató, vetélkedő, valamint a dél-dunántúli tárcrend ta­nulása szerepel. Halálos „úsztatás“ A Legfelsőbb Bíróság döntése Egy Tiszalöknél horgonyzó ha­jón, ahol többen mulatoztak, egy alkalmi vendég alaposan fel­öntött a garatra, s hirtelen moz­dulattal lesöpörte a poharakat az asztalról. Ezért őt távozásra szólította fel a hajón szolgálatot teljesítő Bessenyei László. 29 éves abádszalóki lakos. Nagy Ist­ván 22 éves tiszatarjáni lakos, valamint a hajó megbízott veze­tője, a 19 éves, abonyi illetőségű Szigeti Géza. Felszólításuk ered­ménytelen maradt, sőt az ittas férfi Bessenyei és Nagy szorítá­sából is kitépte magát. Ekkor Szigeti odaszólt társainak: „úsz­tassátok meg”. Bár az ivócim­borák egyike figyelmeztette őket. hogy ne bántsák a részeg em­bert, mert beteg, és nem tud úszni, az intő szóval mit sem törődve Bessenyei és Nagy átlen­dítette őt a korláton. Ezt látva Szigeti rögtön mentőcsónakba szállt, hogy segítségére siessen, de addig a szerencsétlen ember megfulladt. Az üggyel annak ide­jén lapunk is foglalkozott. Szigeti Géza védőjének enyhí­tés iránti kérelmére a Legfelsőbb Bíróság ítélőtanácsa tárgyalta az ügyet. A bíróságok elvi irányító testületé helyben hagyta az első fokon eljárt nyíregyházi megyei bíróság ítéletét. Álláspontja sze­rint ugyanis az „úsztassátok meg” fölkiáltással Szigeti fel- bújtóként vétkes az emberölés bűntettében. Társai ugyanis en­nek hatására követték el az em­berölést. Ez alkalommal tehát nem lehet szó az enyhébb minő­sítésű bűnsegélyről. A pszichi­kai bűnsegéd ugyanis olyan sze­mély, aki a bűncselekmény elkö­vetését már a végrehajtással egy időben támogatja, tehát az elkö­vetőkben már kialakult határo­zott szándékot erősíti. Ebben az esetben viszont éppen Szigeti volt a bűncselekmény „értelmi szerzője”. A Legfelsőbb Bíróság enyhítő körülményként vette számításba, hogy kísérletet tett a vízbe do­bott ember kimentésére. Mind­hármuknál súlyosbító körül­ménynek minősítette viszont, hogy foglalkozásuknál fogva fo­kozottan voltak kötelesek az em­beri élet és a testi épség óvásá­ra. Bessenyei Lászlót öt évi. Nagy Istvánt öt és fél évi. Szi­geti Gézát háromévi szabadság- vesztésre ítélte a bűncselekmé­nyért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom