Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 7. Hozzászólás Maradjon Kossuth! n Kelet-Magyaror- szág január 31-i számában megje­lent „Szeptembertől új Kossuth” című cikkről sze­retném véleményemet és javaslatomat röviden ki­fejteni. Az elmúlt év júliusában szülővárosomban jártam és megdöbbenve hallot­tam, hogy Szabolcs megye legrégibb gimnáziumában, a Kossuth gimnáziumban ideiglenesen elhelyezett fémipari szakközépiskola új épületbe költözik és vi­szi magával a Kossuth ne­vet. Az 1806/07-es tanévben megnyílt Kossuth gimná­ziumban, a megye első hu­mán, majd reál gimnáziu­mában helyezték el a szakközépiskolát a felsza­badulás után. Ideiglenes helyet kapott a régi gim­názium épületében az autószerelők, gépjármű­villamossági szerelők szakközépiskolája. Most, hogy... szeptemberben ki­költöznek a Korányi utcai impozáns épületbe, kérjük, hogy a Kossuth nevet hagyják meg a régi gim­náziumnak. Ugyanakkor annyi sok feltalálója van kis országunknak, akik közül választhatnak, mint Jedlik Ányos (aki többek között a dinamó feltalá­lója) Zipernovszky, Déri, Bláthy Ottó (akik a válta­kozó áramú transzformá­tort megszerkesztették) és még sorolhatnám a többi­eket is. A Kossuth gimná­zium a „Kossuth” név használatára az engedélyt az olaszországi Torino (Turin)-ban kapta meg, a Nyíregyházáról ott járt küldöttség hozta el ezt az engedélyt magától Kossuth Lajostól. Nagyon kérem mind a Nyíregyháza város, mind Szabolcs-Szatmár várme­gye elöljáróit, hogy sok volt Kossuth-diák nevé­ben hagyják meg a „Kos­suth” nevet volt iskolánk­nak. Remélhetőleg szeptem­berben ismét Kossuth gim­názium lesz az ország egyik igen régi és számos nagy emberének kibocsátó iskolája. Baja, 1978. február hó 2. Tisztelettel: Kádár Gyula, ny. gimn. igazgató Levélírónk véleménye számos nyíregyházi lako­séval egyezik. Szerkesz­tőségünk is megfontolásra ajánlja a javaslatot az il­letékeseknek. A KÖ3ÁLL FIGYELMEZTET A megyei közegészségügy és járványügy szakemberei rendszeres szűrésekkel és el­lenőrzésekkel óvják a közös­ség higiéniáját. A rendkívül alacsony számú, negyven fős munkacsoport az elmúlt esz­tendőben 3340 esetben szállt ki, hogy megvizsgálja a te­lepszerű lakóterületeket, a munkásszállásokat, iskolá­kat, vagyis minden olyan he­lyet, ahol nagy számban él­nek együtt emberek. Nyíregyházán, valamint a megye nagyobb településein ezenkívül másra is felfigyel­tek, ami lényegében megfe­lel egy országos tendenciá­nak. Arra, hogy nemcsak a körülményeknek meg nem fe­lelő lakóterületeken, de a legmodernebb városnegye­dekben is nagy mennyiség­ben fordul elő a fejtető. Egy nagyon pozitív változás kö­vetkezménye ez a problémát okozó helyzet. Az történt ugyanis, hogy meggyorsult a telepek felszámolása, igen sokan vállaltak munkát olya­nok, akik korábban nem Szabó Erzsébet és Markovics József a nyíregyházi papírgyárban 45 ezer dobozt készt tenek egy műszak alatt a Borgazdaságok Export Vállalata megrendeléséra. Több halat eszünk „Raktártavak" Császárszálláson Tiszavasváriban — Növekszik a A nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet tavaly 104 százalékos tervtel­jesítésével 3500 mázsa halat termelt. Az előző évekhez ké­pest rekordnak számító mennyiségből a nyíregyházi boltot látták el, de jutott az ország több boltjába, sőt ex­portra is. Idén 4410 mázsa halat hoznak forgalomba. Ez az elmúlt évhez képest több mint 30 százalékos termelés­növekedést jelent. A szövetkezet 1976-ban kezdte el a Tiszavasváriban lévő halastavának rekon­strukcióját. Az elmúlt év vé­gén befejeződött munkálatok 6,5 millió forintba kerültek. A jelentős összegből külső halágyakat is építettek. A megnövekedett területen ha­marosan áttérnek „tenyész- anyag” termelésére. Tenyész- pontyokat keltetnek a tóban, s ezek többségét a termelő- szövetkezetekben és a hor- gászegyesülefekben értékesí­tik. Ezzel hozzájárulnak a haltenyésztés további fejlő­déséhez. A császárszállási tó felújí­tását az elmúlt ősszel kezd­ték. A munkálatok értéke a terv szerint négymillió forint lesz. Ebből az összegből külső halágyakat és „raktártava­kat” építenek. a felújítási munkákat ez év augusztusá­ban fejezik be. Ősszel már korszerűbb körülmények kö­zött és gyorsabban végzik a lehalászást a külső halágyak­ban. Ugyanannyi idő alatt és ugyanannyi erővel háromszor több halat fognak lehalászni. A gyorsabb munka azt is je­lenti, hogy javul a minőség és kevesebb lesz a veszteség. A megfelelő körülmények kö­zött laktak, és meggyorsult a régebben be nem iskolázha­tok tanintézetbe irányítása is. Az örvendetes jelenségek azonban nem jártak együtt a tudati változásokkal. Nem módosult lényegesen az élet­mód, de különösen a higiénés szemlélet. Az iskolások között — egy megyei szűrés eredménye­ként — 2800—3000 olyan gyermeket találtak, aki fej­tetves volt. Az elmúlt évben a lakosság körében — volt aki többször is szűrésre ke­rült — 6842 fertőzöttet talál­tak. Most — sajnos — hatáskö­ri vita dúl, ki az illetékes az irtásban. A KÖJÁLL-tól ka­pott tájékoztatás szerint a te­tű elleni küzdelem feladata a szülőnek, akinek módja van gyermeke állandó ellenőrzé­sére. De munkaköri köteles­sége minden rendű és rangú orvosnak, aki vizsgál. Lehe­tősége van, hogy a jelenleg használt bármely szert az érintetteknek felírja, ajánlja. De a pedagógusok, óvónők is közeli években a császárszál­lási tavon áttérnek a gépi le­halászásra, ezzel a válogatás, az osztályozás és a szállítás is korszerűbb lesz. A nagyhalászi tó felújítását a terv szerint ez év végén kezdik. Itt is külső halágya­kat építenek. A nagykállói tó felújítására a későbbi évek­ben kerül sor. A haltenyésztés személyi feltételei is javulnak. A tatai halgazdaságban képzik a Kemény tél járt az idén a sóstói vadaspark lakóira. Az őzek suta mozdulatokkal óvakodnak a jeges földön. Vi­gyázniuk kell, hiszen töré­keny lábukon könnyen el­csúszhatnak. A kis monguz fázósan kuporog a házában, de neve hallatára: „Miklós!” — kikukucskál kíváncsian. „Dani”, a vaddisznó látható­an jól érzi magát. Sokat hí­zott, fejlődött az elmúlt he­tekben. A 88 állat szerencsésen át­vészelte a telet. Betegség nem támadta meg egyiküket sem. Erről az állategészségügyi ál­lomás szakemberei gondos­kodtak — társadalmi munká­ban. Annál több bajt okoznak a kóbor kutyák. Tavaly hatal­mas pusztítást végeztek: dá­kötelesek figyelemmel kísér­ni a gondozásukra bízott gyermekeket, és szükség ese­tén figyelmeztetni a szülőt. Egy késelési ügy kapcsán olyan elvi iránymutatást tartalmazó dön­tést hozott a Legfelsőbb Bíróság, amelyben az emberölés bűntet­tének kísérletét elhatárolta a sú­lyos testi sértéstől. Hegedűs Barna 27 éves, bün­tetlen előéletű apagyl lakos meg­gondolatlan „tréfa” miatt került a vádlottak padjára. Már felhaj­tott néhány üveg sört. amikor tavaly Nyíregyházán felszállt a hazafelé tartó autóbuszra. A pe­ronon találkozott ismerősével, aki tehergépkocsi-vezetőként dolgozott azon a munkaterületen, amelyen Hegedűs Barna aszfal­tozógépet kezelt. Olykor tréfál­koztak, ugratták, bosszantották egymást. A tehergépko­csi-vezető gyakran „viccelődött” úgy, hogy Járművét kilövéssze- rüen indította, majd azzal hir­telen fékezett, az aszfaltozógép mellett. Az indulásra váró autóbuszon Hegedűs Barnának az az ötlete — Halágyak haltermelés halüzemek középvezetőit. Az iskoláról idén két végzett hallgató érkezik a szövetke­zetbe. Jó hír, hogy a szövet­kezet a jövőben áttér a kony­hakész halak árusítására is. A halak pucolására és táro­lására a nyíregyházi Rákóczi utcán lévő halbolt azonban szűknek bizonyul. De már tárgyalások folynak a halbolt egy nagyobb helyiségbe köl­tözéséről. mókát és őzeket marcangol­tak szét a karámokban. Az idén fokozottabban őrzik az állatokat. Éjszakánként két őr járja a területet, heti há­rom alkalommal pedig egy fegyveres vadász is szolgála­tot tart. Biztonságos védelmet az új vaskerítés nyújt majd, melyet napokon belül átad­nak. Építését a HAFE és az ÉPSZER dolgozói vállalták szintén társadalmi munká­ban. Egy hónap alatt átlagosan 15 ezer forint értékű élelmet fogyasztanak el a vadaspark lakói. Táplálásukra sokféle takarmányt, zöldségfélét sze­reztek be. Legtöbb gondot a két medve ellátása okoz. A bundások ravaszul szakítot­tak a természet évezredes törvényével: nem hajtották téli álomra a fejüket. Min­dennap főzni kell nekik: fe­jenként másfél kilogramm friss húsból készülő gazdagon felzöldségezett erőlevest. Télen új lakókkal is gazda­godott a park: két dám érke­zett a híres tamási erdőgaz­daságból. Rövidesen további szaporulatra is számítanak. A születő muflon, dám és szar­vas utódok részére akár ál­latóvoda is nyílhat a kará­mok mellett. támadt, hogy újonnan vásárolt zsebkését kirántva megijeszti is­merősét. Közepes erővel a ka­paszkodó ember hasához nyom­ta a frissen köszörült pengét, de azzal szándékán túlmenően sú­lyos sérülést okozott. Rosszul si­került tette után Hegedűs meg­döbbent. de látva a súlyos kö­vetkezményt. rögtön hivatta a mentőket. Az első fokú bíróság emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, és 2 évi szabadságvesz­tésre ítélte. A Legfelsőbb Bíró­ság viszont arra az állásponra helyezkedett, hogy cselekménye súlyos testi sértésnek minősül, ezért 10 hónapi szabadságvesztést szabott ki. Az eset összes körül­ményeit gondosan mérlegelve foglalt így állást, többek között figyelembe véve az elkövető szándékát, az elkövetési módot, s a bűncselekmény utáni maga­tartást. Mindenki ügyeljen személyes tisztaságárai Á medvék nem aludták át a telet Állatóvoda a sóstói vadasparkban Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tíz hónap a rossz tréfáért ^KÉPERNYŐ ELŐTT Szaporodnak a több részes tévéjátékok, néha még ak­kor is ilyeneket készítenek, amikor feszesebbre, rövi- debbre lehetne fogni a szót és az eseményeket. A múlt héten látott — A bunker című háromrészes tévéjáté­kot is érdemes lett volna tö­mörebben fogalmazni. Az első rész beszédűsége, az elnyújtott expozíció fárasztó és fölösleges volt egyszerre. E játék alapja olyan hely­zet, amelyet a kutatók kü­lönböző országokban már többször és többféleképpen vizsgáltak: hogyan viselke­dik egy vagy esetleg több ember akkor, ha hosszabb- rövidebb ideig elzárva él a külvilágtól, s nincsenek információi a kinti esemé­nyekről, nem lehet kapcso­latban a külvilággal, ho­gyan reagál minderre az idegrendszere. Ez a tévéjá­ték azzal élezi ki ezt az alap­szituációt, hogy a kísérlet ve­zetői, pontosabban azok, akik a pénzt adják rá: á hadsereg militarista főtiszt­jei egyrészt erőteljesen sok­kolják, manipulálják azt a tizennégy embert, aki válal- kozott a kísérletben való részvételre. A tévéjátéknak már az elején egyértelműen ellenszenvet keltenek ezek a minden aljasságra kész katonák, a háborús héják. Ha az ő leleplezésük, ellen­szenvessé tételük volt a szerzők, Zsoldos Péter és Boldizsár Miklós célja — akkor ezt elérték. De nyíl­ván nem ez volt az elsődle­ges szándékuk, hanem in­kább az, amiről a tévéújság­ban, a műsorelőzetesben ír­nak: „Nem soha nem látott tévétechnikai eszközökkel akarja meglepni a nézőt, nem effajta bravúrokra tö­rekszik, hanem az ember­ről, megpróbáltatásairól, öröméről, helytállásáról be­szél.” Nos éppen itt látom a da­rab problémáját. Abban ne­vezetesen, hogy ezek az em­berek nem az atomiháború (vagy tartsuk bármiféle há­borúnak) „szabályos” (?!), „normális” körülményei között, nem a szorító élet teremtette választási lehe­tőségek között ingadoznak és döntenek, hanem a pénz­zel — itt: fejenként har­mincezer dollárral — mani­pulált szituációkban. Ezzel az alaphelyzettel vitték zsákutcába a témát és a té­véjátékot is. Háborúban — semmifélében — sincs olyan képtelen helyzet, hogy ha valakinek az életét meg kel] menteni, akkor a többieket vagyont jelentő pénzösszeg­től üti el. (Olyan van, hogy esetleg életet kell adni má­sik életért.) De a pénz nem egyenlő az élettel. Itt ebben a tévéjátékban a pénz az az erkölcsileg helyes dön­tést gátló „gyeplő”, amely a rossz irányába befolyásol­ja az embereket. Nem ter­mészetes körülményekéi szimuláltak tehát a szerzők. Ilyen esetben nem lehet tiszta eredményt kapni. Ami a harmadik rész bo­nyodalmait illeti: túlhaj­tott, csaknem az abszurdu­mig vitt helyzetek. Már ami a bunkerben lévők cseleke­deteit illeti. Talán csak a főtisztek késői megjelenése lehet indokolt, mert az ef­fajta katonáktól ez kitelik. Az „ügyelet” romboló ré­szegeskedésének hitele is kétségbe vonható. (Még az is, hogy a tiuiosszolgálat beépített embere fegyvert vigyen le magával főnökei tudta nélkül. De van itt még több más logikai buk­fenc is!) A tanulság egy mondat­ban: a lélektani krimit a lé­lektani sci-fit természetes (jó értelemben!) körülmé­nyek közé helyezett embe­rekkel lehet hitelt érdemlő­en „játszatni”, az élet éppen eléggé megpróbálja az em­bert, csak ezt kell tudni „le­másolni”, vagy kitalálni. Seregi István A RADIO MELLETT A Nőkről nőknek pénte­ki adásában Életformavál­tozás címmel folytatott be­szélgetéseket Gyulai György négy diplomásj elölt falusi lány pályaválasztásáról és hivatásgyakorlási tervei­ről. Noha a „minta” — há­rom agrármérnök egyetemi és egy tanító—népművelő szakos főiskolai hallgatónő — kevésnek mutatkozhatott megalapozott általánosítá­sok, következtetések levoná­sára, mégis jelzett a ripiort- műsor bizonyos elgondol­koztató tendenciákat. Min­denekelőtt azt, hogy a négy lány közül csak egy kíván visszatérni a faluba tanul­mányai befejeztével. S lé­vén agrármérnökökről is szó, szakmájuk gyakorlásának városi lehetőségei iránt (ha­csak nem az említésre is került kiskertben) némi ké­tely merülhetett föl... Az még csak valamelyest ért­hető lenne, hogy a saját fa­lujukba nem akarnak visz- szatérni (a lány még kevés­bé lehet „próféta” aggá­lyok, meg a tekintélyszerzés vélt nehézségei miatt), de hogy egyáltalán falura sem, az már alig. S ebben a szü­lőknek is van bizonyos sze­repük. Érdekes volt hallani a lá­nyok pályaválasztásának motivációiból is. Bár a meg­szólaltatott szülők minde­gyike más életformát szánt gyermekének, mint a saját­ja, de csak egy tsz-tag akadt közülük, aki maga bíztatta egyetemi tanulásra gyermekeit („... menjetek, legyetek agromónusok, ter­meljetek több búzát!”), a többieket rá kellett beszél­ni a lányok továbbtanítta­tására. A szülők anyagi ál­dozatvállalása viszont mind a négy esetben példaadó. A műsor kárára volt, hogy a riporter túlságosan óva­kodott a kommentálástól, pedig az életformaváltás okainak megvilágítása is iz­galmas lett volna. Károly Sándor ál-mai rá­diókomédiája, a Túrós pala­csinta igen gyenge produk­ció volt, rosszfajta, avult polgári bohózati elemekkel: kikapós, dologtalan nagysá­gos asszonyok, vizitelés, persze cseléd a háztartáshoz (a pince tele s^énnel-fával, disznóra alkuvás a jó kony­hához, stb.), pipogya haspók férj és még sorolhatnánk. Ha nem fordult volna elő a szövegben a maszek szó, az SZTK-ról nem esik egy fél­mondat, azt hihettük volna, hogy a komédia a harmin­cas években játszódik. Azt az alapötletet nyújtotta — kabarétréfa helyett — egy- felvonásos komédiává a szerző, hogy a felesége alsó lábszárán (!) ejtett harapás­ról a megcsalt fogorvos férj meg tudja állapítani a ha­rapó szerető kilétét, s meg­tetézte azzal, hogy a férj a túrós palacsinta és egyéb ínyencségek kilátásba he­lyezése miatt persze megbo­csát a félrelépett nagyságos asszonynak... A színészek­nek is meglehetősen nehéz dolguk lehetett a meg nem írt figurák szerepében. Lőte Attila még úgy-ahogy pró­bálta menteni a menthetőt, de a többieknek ez sem si­kerülhetett. Merkovszky Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom