Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 1. Napi külpolitikai kommentár „Tavaszi hangok” BÄR meteorológiai Értelemben a világ szá­mos részén még nagyon is zord szelek fújnak, politikai értelemben — és éppen az emberiség jövőjének egyik kulcskérdését illetően — so­kasodnak a „tavaszi hangok". Mind több jel mutat arra, hogy világszerte a legkülön­bözőbb rétegekben terjed a felismerés: fokozni kell a nemzetközi erőfeszítéseket a fegyverkezési hajsza megállí­tására, a leszerelés megvaló­sításáért. Ha csak a legutóbbi órák ezzel kapcsolatos eseményeit kötjük csokorba, az eredmény máris figyelemre méltó. A legfontosabb hír az. hogy a konferenciák hagyományos városában, a svájci Genfben megkezdődött a leszerelési bizottság ülésszaka. A napi­rend röviden így foglalható össze: intézkedési javaslatok kidolgozása a nukleáris fegy­verek gyártásának és terjedé­sének megszüntetésére, a ve­gyi fegyverek betiltására, a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak és rendszereinek, nem utolsósorban a sugár­fegyverek kiiktatására. Az új ülésszak nincs híján nehézségeknek, de reménysé­geknek sem. Mint a TASZSZ szovjet hírszolgálati iroda a nyitányról szóló kommentár­jában rámutat: a nyugati or­szágok álláspontja eddig akadályozta komoly eredmé­nyek elérését. A kommentár emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a történe­lem legnagyobb katonai költ­ségvetését terjesztette be a következő pénzügyi évre — az összeg nagyságrendje 126 mil­liárd dollár! A gigászi szám önmagában is jól érzékelteti a leszerelés útjában álló legnagyobb aka­dályt: a mammutmonopóliu- mok anyagi, profitérdekeltsé­gét a fegyverkezési hajsza folytatásában. Nem utolsósorban ennek a szándéknak a politikai vetü- lete észlelhető a NATO szá­mos, leszerelési folyamatot nehezítő gesztusában. Ezek közül a legveszélyesebbnek jelenleg a neutronbomba gyártásának és elterjesztésé­nek szorgalmazása tűnik. ERRE HÍVTA FEL A FI­GYELMET a Béke-világta- nács washingtoni ülése, az ENSZ leszerelési dokumen­tuma. sőt a Holland Keresz­ténydemokrata Párt katonai szakértőinek munkaokmá­nya. Ez a párt részt vesz a holland kormánykoalícióban és állásfoglalása könnyen ázt jelentheti: Hága a NATO má­jusi csúcsértekezletén nemle­gesen foglal állást a neut­ronbomba terveivel szemben. A holland példa is mutat­ja a biztató folyamatot, amely a „tavaszi hangok” mögött van: azt a felismerést, hogy nem a fegyverfajták ijesztő felduzzasztása, hanem a pusz­tító eszközök arzenáljainak fokozatos leépítése a világ nyugalmához vezető út. Harmat Endre Szaljul—6 „Összkomfortos” űrállomás Jó ellátásban van része Szaljut—6 űrállomás két uta­sának, Juríj Romanyenkónak és Georgij Grecbkónak: napi étrendjük 3000 kalóriát tar­talmaz és a változatosságra sem panaszkodhatnak: az ét­lapon legfeljebb hatnapon ként ismétlődik meg ugyanaz a főétel. Ráadásul a menüt még a Földön úgy állították össze, hogy lehetőleg alkal­mazkodjék a két űrpilóta íz­léséhez, étkezési szokásaihoz Az űrmenü kiválasztásánál felhasználták az eddigi ta­pasztalatokat, s szállító űrha­jó létrehozása pedig azt is le­hetővé teszi, hogy friss kész­letekkel bővítsék az űrhajc ételraktárát. Minderről a Trud című szovjet lapban számolt be kedden I. Popov, az orvostu­dományok kandidátusa. Mini cikkében elmondja, korábbar az űrhajókon és az űrállomá­sokon csak igen korlátozott lehetőségek nyíltak az étel­tárolásra, a -melegítésre, készletek változatossá tételé­re. A Szaljut—6 azonban már ebben a vonatkozásban is „összkomfortos” űrállo­más: nemcsak melegítőkony­hája van, hanem jégszekré nye, sőt szeméttárolója is. Az étlap változatosságára jel­lemző, hogy csupán kenyér­ből három fajta közül válo­gathat Romanyenko és Grecsko. Befejeződtek a magyar-vietnami gazdasági tárgyalások Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, miniszterelnök, kedden fogadta Huszár Ist­vánt, az MSZMP KB PB tag­ját, miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal el­nökét, aki gazdasági küldött­ség élén tartózkodik Viet­namban. A találkozón jelen volt Karsai Lajos, a Magyar Népköztársaság hanoi nagy­követe is. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Pham van Dong és Huszár István beható esz­mecserét folytatott a sokol­dalúan fejlődő magyar—viet­nami kapcsolatokról. • A VSZK miniszterelnöke nagy­ra értékelte á két ország eredményes társadalmi, poli­tikai és gazdasági együttmű­ködését. Hangoztatta továb­bá, hogy fel.kell kutatni a kölcsönös érdekeket kielégí­tő, hosszú távú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Pham Van Dong meleg hangon mondott köszönetét azért a támogatásért, amelyet az MSZMP, a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a nép nyújtott Vietnamnak nemzeti felszabadító harcá­hoz, illetve nyújt napjaink­ban Vietnam újjáépítéséhez, Végezetül kifejezte reményét, hogy Vietnam és Magyaron szág testvéri együttműködé­se, baráti szolidaritáson nyugvó kapcsolata szüntele nül erősödik majd. Kedden délután Huszár István és Le Thanh Nghi, a VKP KB PB tagja, minisz­terelnök-helyettes. a Vietna­mi Állami Tervbizottság el­nöke aláírta a gazdasági együttműködés továbbfejlesz tését előirányzó dokumentu­mokat. Lázár György látogatása a VI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Bu­dapesten a VI. kerületbe lá­togatott. A kerületi párt- bizottság székházában Moró István első titkár. Füredi László tanácselnök és a kerü­let más vezetői fogadták. Moró István tájékoztatót adott a kerület helyzetéről, fejlődéséről, a pártmunka ta­pasztalatairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a képzőművészeti főiskolára: itt Somogyi József rektor és Nemes Lászlóba pártszerve­zet titkára adott tájékoztatást az intézmény tevékenységé­ről, majd a kormány elnöke megtekintette a hallgatók munkáiból készült kiállítást és néhány műtermet. Lázár György ezután ak újonnan épült MÁV központi rendelő- intézetet tekintette meg. Itt Vajda György igazgató főor­vos és Molnár Imréné, az in­tézet párttitkára fogadta. Vé­gezetül a pártbizottság szék­házában aktívaértekezleten Lázár György tájékoztatót tartott időszerű politikai kér­désekről. II Biztonsági Tanács ülése Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn New Yorkban foly­tatta a dél-afrikai helyzet megvitatását. Oleg Trojanovszkij a Szov­jetunió ENSZ-nagykövete felszólalásában hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió támogat minden olyan lépést, amely a népek teljes felszabadulá­sát, a gyarmati rendszer ma. radványainak felszámolását segíti elő. Ehhez kötelező ér­vényű intézkedésekre van szüksé" a gazdaság, a keres­kedelem, a nukleáris és kato­nai együttműködés terén. Gabon, Mauritius és Ni­géria hétfőn két határozati javaslatot terjesztett a Biz­tonsági Tanács elé. Az egyik követeli, a Biztonsági Tanács tiltsa meg, hogy Pretoriának hiteleket folyósítsanak, Dél- Afrikában beruházásokat esz­közöljenek, az ENSZ tagálla mai kötelesek gondoskodni arról, hogy monopóliumaik és pénzintézeteik be is tartsák a határozatot. A másik javaslat elítéli a fajüldöző rendszer fokozódó terrorját és sürgeti, hogy Pre­toria állítsa le a politikai pe reket, bocsássa szabadon a1 politikai foglyokat és vessen véget az úgynevezett ban- tusztán államok létrehozásá­ra irányuló politikájának. Nyugati diplomaták jelez­ték, hogy a Biztonsági Tanács nyugati tagállamai a javas­latok elfogadása ellen foglal­tak állást. A Biztonsági Tanács ked­den folytatta munkáját. UJ ARANYKOR? Carter sajtóértekezlete Carter amerikai elnök hétfői sajtóértekezletén ki. jelentette: javasolni fogja a Szovjetuniónak a nukleáris energetikai berendezésekkel ellátott mesterséges holdak felbocsátásának betiltásáról szóló megállapodás megköté­siét. • Sajtóértekezletén a Közel- Kelettel kapcsolatos kérdé­sekre válaszolva az elnök el­ítélte ugyan új izraeli telepü­lések létrehozását a meg­szállt arab területeken, de ugyanakkor hozzáfűzte, hogy tudomása szerint az izraeli kormány nem is adott fel­hatalmazást új falvak építél sére. Az újonnan létesültek tulajdonképpen nem is te­kinthetők falvaknak, csupán „régészeti kutatócsoportok lakhelyei” — állította az amerikai elnök. o A tőkés világ aranytermelése az elmúlt fél évszázadban — jelentős ingadozás mel­lett — lényegében évente 1000 tonnás szint körül stagnált. (Ennek értéke a jelenlegi aranyárat figyelembe véve kb. 4,5 milliárd dollár.) A legutóbbi rekordév 1940 volt, amikor 1165 tonna arany került felszínre, 1974-ben 1015 tonna és 1976-ban 955 tonna. A stagnálás szembetűnő, hiszen a többi fém, sőt nemesfém termelése az elmúlt év­tizedekben jelentősen nőtt. Mi az oka, hogy a pénzforgalom és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyors bővülésének korszaká­ban az aranytermelés ilyen nagymérték­ben lemaradt? Az okok között több tényezőt szükséges megemlíteni, mert hiba lenne, ha azt egye­dül a geológiai feltételek romlásával magya­ráznánk, mint ahogy azt általában a pol­gári közgazdászok teszik. Tagadhatatlan, hogy a XIX. század nagy aranyláza óta a tőkés világban kiemelkedő jelentőségű, gazdag érclelőhelyekre nem bukkantak; a bányákból származó ércek fémtartalma egyre csökken (az ötven év előtti átlagot 100-nak tekintve 1976-ban 40 százalék a fémtartalom aránya): a bányászoknak mind mélyebbre kell hatol niok, ami az aranykitermelést évről évre nehezebbé és költségesebbé teszi. Olcsóbb emberi erővel Az aranybáhyászatban a modern tech­nika térhódítása lassabb volt, mint a többi bányászati ágazatban, mert a kitermelés gépesítésének lehetősége és az afrikai mun­kaerő olcsósága egymással versenyző té­nyező, s a délafrikai társadalmi viszonyok mellett e munkaerő embertelen kizsákmá­nyolása a tőkéseknek gazdaságosabb volt, mint a tőkebefektetést igénylő gépesítés, automatizálás. Az 1929—1933-as világéazdasági vál­ságot követően az aranyár monopol jellegű lett, s hosszú évtizedekig a nyomott, mes­terségesen alacsonyan tartott aranyár ér­vényesült. Ez odavezetett, hogy csak az alacsony önköltséggel termelő bányák ma­radtak versenyképesek, bár egyes orszá­gokban (pl. Kanadában) az aranytermelést állami támogatásban részesítették. Ezért szorult vissza jelentős mértékben az USA aranytermélése, s ezért tört előre a dél-af­rikai aranytermelés, ahol a nyomott arany­ár is biztosította a profitot. A világ legnagyobb aranytermelő álla­ma a Dél-afrikai Köztársaság, amely a tő­kés világ aranytermelésének 70—80 száza­lékát adja. Az aranytermelésben becslések szerint a második helyen a Szovjetunió áll, ahol évről évre űj lelőhelyeket vesznek művelés alá, a legkorszerűbb — gyakran automatizált — kitermelési technológiával. A két vezető ország mellett-majdnem minden országban található arany, vala­milyen kis mennyiségben. Többnyire mint társércet bányásszák például Peruban, ahol a rézércféldolgozás mellékterméke az arany. Az arany, mint melléktermék Az arany korábban elsősorban a pénz­forgalom szükségleteit szolgálta; a XIX. század első felében a kitermelt arany 65— 70 százalékát az aranyérmeverésre hasz­nálták fel. Ez természetes volt, hiszen a pénzforgalom körülbelül 30 százaléka aranyérmében bonyolódott le és az árufor­Római kori aranypénzek a Magyar Nem­zeti Múzeum gyűjteményéből. galom bővülése, valamint az érmék kopása ennek állandó kiegészítését követelte meg. Ahogy csökkent az aranyérme forgalma, úgy szorult Vissza az aranyfölhasználásban ez az igény. Az első világháború előestéjén 1913-ban, a pénzforgalomban már csak 13 százalékot képviselt az aranyérme. Az aranyérme iránti kereslet napja­inkban sem szűnt meg, de a teljes arany­felhasználásnak csupán 8—10 százalékát fordítják erre a célra. Ez az aranymennyi­ség korunkban nem kerül a pénzforgalom­ba, mert amint érme formájában kibo­csátják, azonnal a magánosok kincsképzé­sének eszközévé válik. A Világpiaci aranykínálatot nemcsak a folyó termelés táplálja, hanem a Szovjet­unió és' a nemzetközi valutaalap arany­eladásai is kiegészítik. 1976-ban több mint 500 tonna aranyat képviselt ez a kínálat és fedezte az aranyérme és -rúd iránti fel­használási igényeket. Napjainkban a legnagyobb aranyfel­használóvá az ipar vált. Figyelemre méltó jelenség, hogy míg korábban az ipari igény az ékszeriparral és egy igen szerény mér­tékű fogászati felhasználással volt egyenlő, napjainkban a különböző iparágak is — elsősorban az elektronika és mikrotechni- ka elterjedésével — egyre növekvő arany­igénnyel lépnek fel. önmagát nem mérheti Külön fejezet a szocialista politikai gazdaságtanban az aranyár. Az arany kü­lönleges pénzáru, és ilyen értelemben an­nak csak értéke lehet, saját ára nem, mert mint az árak mércéje önmagát nem képes megmérni. A marxi értéktörvény szerint az arany ára közvetve a többi áruárakhoz viszonyítva alakul ki. Ez azt jelenti, hogy ha az arany kitermelése drágul, az áruárak csökkenőek, fordított esetben pedig nö- vekvőek. Ez a kapcsolat. igazán az aranyérem- rendszer fénykorában érvényesült, amikor az aranyhelyettesítők és az érmék között szabad és kötetlen volt az átváltás, amilyen mértékben ez fellazult, úgy válhatott az aranyár monopolárrá. BELGRÁDI TALÁLKOZÓ mm Az európai biztonsági és együttműködési találkozó kedden plenáris ülést tartott, majd pedig szerkesztő bizott­ságai és albizottságai tanács­koztak. A plenáris ülésen többek között felszólalt a portugál, svéd, jugoszláv, ro­mán, szovjet, máltai és ame­rikai delegáció vezetője. Az eszmecsere konstruktív lég­körben, polémiák nélkül folyt le. A bizottságok és albizott­ságok napirendjén változatla­nul a találkozó záródoku­mentumának megfogalma­zása szerepel, a plenáris ülé­seken a küldöttségvezetők politikai kérdésekről is véle­ményt cserélnek. A Szovjetunió és a szocia­lista országok küldöttségei a legutóbbi üléseken újból fel­hívták a figyelmet arra, hogy a záródokumentum megfo­galmazása a kívántnál las­súbb ütemben halad. Ennek oka az, hogy néhány nyugati delegáció részben halogató taktikát alkalmaz, részben folytatja propagandajellegű támadásait egyes szocialista országok ellen. Az időhúzással szemben a semleges és el nem kötele­zett országok részéről is fo­kozott türelmetlenség nyilvá­nul meg, s nem hivatalos formában a semleges orszá­gok csoportja azt keresi, hogy milyen új megfogalma­zásokkal lehetne az egyönte­tűség elve alapján elfogadha­tó záródokumentumot kidol- gozmi. A találkozó mostani záró­szakasza harmadik munkahe­tébe lépett, sok nehéz kérdés megoldása továbbra is várat magára. A küldötteknek elég kevés idő áll a rendelkezé­sükre. Tény, hogy a gyorsabb előrehaladást a többi között az a tudat is nehezíti, hogy a 35 ország képviselői a helsin­ki csúcskonferencia óta ezút­tal először ülnek közös tár­gyalóasztal mellett, s mosta­ni állásfoglalásaik hivatkozá­si alapul szolgálnak majd a későbbi, hasonló típusú érte­kezleteken. Napirenden a záródokumentum megfogalmazása

Next

/
Oldalképek
Tartalom